Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A STRATÉGIA KÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: FALUS KATALIN GALAMBOS RITA KENDE ÁGNES MIHÁLY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A STRATÉGIA KÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: FALUS KATALIN GALAMBOS RITA KENDE ÁGNES MIHÁLY."— Előadás másolata:

1 AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A STRATÉGIA KÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: FALUS KATALIN GALAMBOS RITA KENDE ÁGNES MIHÁLY OTTÓ SETÉNYI JÁNOS SZELÉNYI ZSUZSANNA

2  demokrácia deficit  társadalmi feszültségek  világméretű gazdasági válság  társadalmi kohézió  szolidaritás  tolerancia iránti igény  aktív és felelős állampolgár - nem velünk született - nevelés Aktualitása

3 Definíciók Aktív/felelős állampolgári szerep: közösségekben és a közéletben való tudatos és felelős részvétel a kölcsönös tisztelet alapján. Aktív szerepvállalás, amely összhangban van az emberi jogokkal és a demokráciával, így az erőszakmentesség jellemzi. Felelős szerepvállalás, amely mind egyéni, mind közösségi szinten megjelenik, és tudatos döntéshozást, valamint a döntések következményeinek mérlegelését és vállalását is jelenti. Az állampolgári szerep gyakorlásának színterei: család, iskola, munkahely, lokális terület (település, kerület, lakótelep), helyi, térségi, nemzeti, regionális, európai és globális szint. Az állampolgári szerep tartalmi dimenziói: kulturális, társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti területeket ölelnek fel. Aktív/felelős állampolgári szerepre nevelés: formális, nem-formális és informális lehetőségek összessége, amelyek az élet bármelyik szakaszában az aktív/felelős állampolgári szerepvállalást ösztönzik vagy segítik.

4 Az aktív/felelős állampolgári nevelés célja a diákok képessé váljanak arra, hogy  gondolkodó  és felelős módon vegyenek részt a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Ahhoz, hogy erre képesek legyenek, nemcsak bizonyos  ismeretekre,  hanem bizonyos készségek  és attitűdök = kompetenciák fejlesztésére is szükség van.

5 Nemzetközi kitekintés  EU –ban az 1990-es évektől kerül a középpontba  A politikai-társadalmi rendszer megerősítését  Hagyományos demokráciákban az értékek megerősítését  Volt szocialista országokban kiépítését, elfogadatását szolgálja  Eltérő fókuszok – képviseleti demokrácia mellett gazdasági, fogyasztóvédelmi, kulturális, globális kihívások, stb.  Eltérő megoldások  Oktatási vagy azon kívüli kiindulópont  Önálló terület, vagy az az egész oktatást átható stratégia  Tantárgy vagy interdiszciplináris, kereszttantervi megközelítés

6 Hazai helyzetkép  A 90-es években elindult hazai fejlesztések, adaptációk:  a demokratikus állampolgárság egy-egy fontos részeleme (pl. kisebbségek, konfliktuskezelés, tolerancia, másság, Holocaust)  vagy a teljes körű állampolgári nevelés A Bizottság ajánlása a teljes körű állampolgári nevelést célozza meg.  Az állampolgári szocializáció színterei  családi szocializáció  iskola  különböző közösség(ek)

7 A NAT (2007) – három követelménytípusban: mint cél, ti. mint kulcskompetencia: „Szociális és állampolgári kompetencia” mint kiemelt fejlesztési feladat (kereszttantervi feladat): „Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés” mint az „Ember és társadalom” műveltségi terület egyik komponense Tartalmi szabályozás

8  Iskola  Három tantárgy – érettségi  Kevés az erre képzett tanár  Vannak jó gyakorlatok (iskolai élet demokratizálása, diákönkormányzatok megújítása, témahetek, helyi kezdeményezések helyi közösséggel, szülők bevonásával stb.)  Pedagógusképzés és továbbképzés  A pedagógusokat az új kihívásokra kell felkészíteni (nem frontális tanítás- tanulás, nyitott, egyértelműen nem megválaszolható kérdések, a pedagógus új szerepben) Tanárképzési követelmény – már bekerült a pedagógus kompetenciák közé! Konkrétan az iskolában

9 Ajánlások Az iskola szintjén  a diák önkormányzat szerepének tisztázása  az állampolgári nevelésben végzett tanórai vagy tanórán kívüli munkát az iskola és a fenntartó szakmai tevékenységként való elismerése  közös tantestületi továbbképzések  az iskola „átvilágítása” a demokratikus értékrend érvényesülése szempontjából  pedagógiai módszerek megújítása  más programokkal való kapcsolódás pl. az iskolai erőszak ellenes illetve a biztonságos iskola megteremtését célzó, illetve fenntartható fejlődés programokkal  téma- vagy projekthetek társadalmi kérdések mentén  az iskola nyitottá alakítása, iskolai vagy lakóközösségi önkéntes vagy közösségi szolgálati programokkal  együttműködés a terület releváns szakmai és civil szervezeteivel  együttműködés más iskolákkal, iskolahálózatok létrehozása.

10 Civil szféra  sok jó, adaptált és saját fejlesztésű program  elszigeteltek, nincs hatékony együttműködés sem egymással, sem az iskolákkal  Ajánlások tematikus adatbank létrehozása  a téma határozott megjelenítése szakmai fórumokon  együttműködés iskolákkal, iskolafenntartókkal és tanárképző intézményekkel  az általuk adaptált illetve kifejlesztett külföldi és hazai jó gyakorlatok megosztása a széles szakmai közönséggel  az oktatási intézmények érdekeltté tétele a felelős állampolgári szerepre való felkészítésben, és a megbízható civil szervezetekkel való együttműködésben. Együttműködési lehetőségek

11 Média  Helyi szinten:  a helyi média bevonása az állampolgári- és médianevelésbe.  Iskolai szinten:  iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap vagy az iskolai zártláncú televízió működtetése.


Letölteni ppt "AJÁNLÁSOK AZ AKTÍV ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS STRATÉGIÁJÁHOZ A STRATÉGIA KÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: FALUS KATALIN GALAMBOS RITA KENDE ÁGNES MIHÁLY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések