Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nádasdyak és koruk Értékünk a mértékünk - I. Nádasdy Napok Összeállította: RÁTZ OTTÓ tanár, igazgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nádasdyak és koruk Értékünk a mértékünk - I. Nádasdy Napok Összeállította: RÁTZ OTTÓ tanár, igazgató."— Előadás másolata:

1 A Nádasdyak és koruk Értékünk a mértékünk - I. Nádasdy Napok Összeállította: RÁTZ OTTÓ tanár, igazgató

2 A három részre szakadt Magyarország A török támadások nyomán Magyarország jelentős része elnéptelenedett. A lakosság védelmet keresett - és részint talált - a megerősített várakban; máshol távoli helyeken hoztak létre tanyákat, kisebb településeket. Szapolyai János Ibrahim pasa

3 Egy család felemelkedése A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. [ A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé. IV. Bélát Károly Róbert január 15-én Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a család férfiágon kihalt.

4 A Nádasdyak Egervár, június 2. A XVI-XVII. századi Magyar Királyság vezető, egyik legbefolyásosabb családjának hírnevét a köznemesi sorból induló, de életében a magyar politika meghatározó személyiségévé váló Nádasdy Tamás alapozta meg. Karrierjét egyaránt köszönhette műveltségének és házasságának, de annak is, hogy sikeresen tudott alkalmazkodni a mohácsi csatát követő évtizedek új körülményeihez. gr.Nádasdy Tamás

5 Habsburg -, Szapolyai-párti főúr Itáliai, a bolognai és római egyetemen folytatott tanulmányai után 1523-ban tért haza Rómából, és a következő évben II. Lajos királyi titkáraként tevékenykedett nyarán a király őt küldte Habsburg Ferdinándhoz, majd a Speyerben összegyűlt német rendekhez, hogy tájékoztatást adjon a török hadak veszélyes közeledtéről, és segítséget kérjen ellenük. Mire hazaérkezett, a mohácsi csatasíkon augusztus 29-én elesett nemcsak az uralkodó, hanem az egyházi és politikai magyar elit jelentős része, a megyei közigazgatás derékhada. Habsburg I. Ferdinánd oldalán küzdött az ország egységének helyreállításáért, de Buda ostrománál 1529-ben Szülejmán szultán fogságába esett, és csak úgy menekülhetett meg, ha a szintén magyar királlyá választott és koronázott Szapolyai János oldalára áll át, akinek udvarában is meghatározó szerepet vitt. Végül 1534-ben hosszas tárgyalások után visszatért Ferdinánd hűségére, és ezt követően országos tisztségeket töltött be. Az 1554-ben megnyílt országgyűlés megválasztotta nádornak. Magatartása és nézetei évtizedekre meghatározták a rendi politizálás kereteit.

6 A fekete bég Nádasdy II. Ferenc Sárvár, október 6. - Sárvár, január 4. A róla készült olajképen szereplő felirat szerint Nádasdy Tamás nádor fiát hadi tettei miatt Fekete bégnek is nevezik, mellyel testi erejére és katonai sikereire utaltak. A budai beglerbég több levélben is panaszkodott a magyar királynál arra, hogy Nádasdy Ferenc számos alkalommal rabolta el katonáit, és csak jelentős összegű váltságdíj ellenében volt hajlandó szabadon engedni őket. Nádasdy Ferenc Miksa császár és magyar király bécsi udvarában nevelkedett, aki gyakran kézenfogva vezette a gyermeket. A bensőséges kapcsolat, a kellemes udvari légkör azonban nem jelentette azt, hogy az ifjú főúr később ne a magyar érdekeknek megfelelve viselkedjen. Határozott véleményt képviselt hadszervezeti kérdésekkel kapcsolatban, és elgondolásainak a gyakorlat, a legtöbbször sikeres hadi tettek adtak nyomatékot. Míg édesapjával kapcsolatban sokáig vitatkoztak arról, vajon a reformáció melyik ágával szimpatizált, Ferenc egyértelműen a lutheri tanok mellett kötelezte el magát. Kultúrapártoló tevékenységét meghatározta a családi hagyomány is. Segítségével többen tanulhattak külföldi egyetemeken, többek között Magyari István, Nádasdy sárvári lelkésze, akinek híres művére, a röviden csak Az országban való sok romlásnak okairól címen emlegetett írására (1602) Pázmány Péter írt feleletet. Szintén Nádasdy Ferenc köréhez tartozott Wathay Ferenc is, aki 1597-ben költözött Sárvárra. Számos csatában részt vett a Fekete béggel, azonban 1602-ben török rabságba esett. Énekeskönyvében Nádasdy Ferenc halálát is megénekelte.

7 gróf Nádasdy Pál Nádasdy Pál, Nádasdy I. Tamás unokája valószínűleg 1597-ben született Sárváron és október 15-én hunyt el Csepregen. Élete során két személyiség és ezzel két magatartásmód hatott rá: édesapja Nádasdy II. Ferenc, akit a róla készült festmény szerint Erős Fekete bégnek is neveztek, valamint unokabátyja, azaz apja testvérének, Kristófnak a fia, Nádasdy II. Tamás személyében. Atyja a 15 éves háború egyik Habsburg hű vezéregyénisége, akinek 1604-ben Sárváron bekövetkezett halála után az akkor 7 éves Pál lett hivatalosan a család és a hatalmas uradalom feje. A családi ügyeket Pál nevében Tamás intézte egészen az unokabáty 1620-ban bekövetkezett haláláig, mikortól Pál állt ténylegesen a család élére. Nádasdy II. Tamás a Fekete Bég halálát követően lett Pál legközelebbi férfirokona, akinek kötelessége, hogy egyengesse Pál életét ben 13 évesen Pál elérte a nagykorúságot, így átvette azokat a hivatalokat, melyek a család nagykorú férfitagjait megillették, ekkor kerül sor hivatalosan is Vas vármegye örökös főispáni esküjének letételére. Tamás Ferenccel ellentétben nyíltan Habsburg ellenes politikát folytatott, kiállt Bocskai mellett. Nem befolyásolta azonban Pál Habsburg hűségét, melyet bizonyít július 1-jén II. Ferdinánd koronázásakor aranysarkantyús vitézzé való avatása.

8 Pál elődeivel ellentétben nem foglalkozott gazdasági ügyekkel, jobban szerette annál a fényűzést és a vadászatot. Gazdasági ügyeit Nádasdy II. Tamás és a számtartó, később felesége Révay Judit, másrészt Witnyédi János jószágigazgató intézte március 24-én megtette Nádasdy Pál helyettesévé Rátky Györgyöt, akin keresztül kell intézni a Nádasdy uradalmak ügyeit. Pál tisztségei: 1605-től Sopron vármegye örökös főispánja, 1610-től Vas vármegye örökös főispánja, 1622-től a Dunántúli részek országos főkapitánya, átszervezése után 1627-től haláláig a Kanizsával szembeni végvidék főkapitánya, 1623-tól királyi tanácsos, királyi főudvarmester ben szerezte meg a családnak a grófi címet, és ez évben nevezték ki királyi kamarásnak, illetve főkamarásnak is. A Nádasdy hagyományokhoz hűen befejezte édesapja sárvári építkezéseit, az ő idején alakult ki a vár ötszögletű védmű rendszere, melyet a vár udvarán található emléktábla is bizonyít: „E vár bástyáit, amelyek régen fából voltak, kőből kezdte építeni nemes Nádasdi Ferenc 1588 májusában és befejezte fia és javainak törvényes örököse, Nádasdi Pál október 30-án.” Nemcsak Sárváron, hanem Sopronkeresztúron és Csepregen is végzett építési munkálatokat. Az építkezéseken túl kulturális téren is folytatta ősei elkezdett munkásságát: támogatta tehetséges fiatalok külföldi tanulmányait, köztük Letenyei István csepregi prédikátor iskoláztatását, nyomdát létesített Sopronkeresztúron és Csepregen ben Csepregen adta ki Farkas Imre nyomdájában evangélikus imádságoskönyvét Áhitatos és buzgó imádságoc címmel. Feleségeivel kapcsolatban bizonytalanság van a kutatásban július 19-én kötött házasságot Cziráky Borbálával Sárváron. Révay Judittal, második feleségével 1620-ban fogadtak örök hűséget. E házasságból két felnőttkort megért gyermek született: Nádasdy III. Ferenc a későbbi országbíró és Anna Mária apáca.

9 A család bukása Nádasdy III. Ferenc Csejte, január Bécs, április 30. A Nádasdy-család másfél évszázados, Sárvárhoz köthető fényes korszaka egy politikai ítélet miatt ért véget a bécsi Városháza udvarán, amikor lefejezték a magyar arisztokrata elit vezetőjét, a "magyar Krőzusként" is emlegetett Nádasdy III. Ferencet. Őseihez hasonlóan mind a helyi, mind az országos politikában jelentős, vezető tisztségeket töltött be. Élete nagy célját, nádorrá választását azonban nem érte el, de 1655-től országbíróként a második legfontosabb országos főméltóságot viselte. Titkos tanácsosként pedig az uralkodó környezetében nyert bizalmi helyet. Az Oszmán Birodalom ellen vívott sikeres harcok ellenére a magyar hódoltsági helyzetet konzerváló vasvári béke megkötése (1664) után kibontakozó Wesselényi-szervezkedéshez Nádasdy is csatlakozott, és 1667-ben egyik vezetőjévé lépett elő szeptember 3-án azonban letartóztatták Pottendorfban (ma: Ausztria), a Bécshez közeli, néhány évvel korábban vásárolt kastélyában. Az uralkodó, I. Lipót megtorlása nemcsak a Nádasdyakat sújtotta, hanem ezen időszak vezető főúri családjait is (Zrínyiek, Frangepánok, Rákócziak). A főúr kivégzésével elenyészett az a szinte csak írásos forrásokból ismert műkincsgyűjtemény, mely nemcsak a család, hanem a magyar történelem értékes emlékeit is őrizte, és egyben méltó módon jelenítette meg a XVI-XVII. század vezető famíliájának kiemelkedő voltát.

10 Kastélyok N Nádasdladányi kastély A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.

11 A sárvári központ

12 Projekttámogató: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ “Az iskola közös ügyünk” pályázat KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A Nádasdyak és koruk Értékünk a mértékünk - I. Nádasdy Napok Összeállította: RÁTZ OTTÓ tanár, igazgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések