Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanóra finomszerkezete Dr. Lenkovics Ildikó. Tanórák strukturális, tanulás-szervezési jellemzői (oktatási stratégiák) A pedagógus tervező tevékenységének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanóra finomszerkezete Dr. Lenkovics Ildikó. Tanórák strukturális, tanulás-szervezési jellemzői (oktatási stratégiák) A pedagógus tervező tevékenységének."— Előadás másolata:

1 Tanóra finomszerkezete Dr. Lenkovics Ildikó

2 Tanórák strukturális, tanulás-szervezési jellemzői (oktatási stratégiák) A pedagógus tervező tevékenységének színvonalát jelzi, milyen tudatosan érvényesíti az oktatási folyamat tényezői közötti rendszer-kapcsolatokat a rendszer-kapcsolatok feltárása négy kategória mentén   Didaktikai feladat   Szervezés   Munkaformák   Feladat jellege (azonos, tartalmi, mennyiségi, szintkülönbség tanórák típusa Hasonlóság? Különbség?

3 HU RO HU

4 Ismeretszerzés didaktikai feladatának előfordulása részmintánként, a tanórák %-ában alkalmazás ellenőrzés-értékelés Új ismeret HU

5 A tanórák hiányzó periódusa A tanórák középső szakasza szignifikánsan nem különbözik, azaz a didaktikai feladatok által meghatározott tevékenységek módosulása hasonló Kvalitatíve bizonyos belső aránybeli sajátosságok megfogalmazhatók: - - ellenőrzés értékelés tanórai előfordulásának aránya - - alkalmazás tanórai előfordulásának aránya

6 Tanóra belső szerveződése, oktatási folyamat struktúrája A tanórák belső szerveződése érdekes magyar sajátosságokat jelzett. Az ismeretszerzés kevésbé érvényesül „tisztán”, azaz bár meghatározója a tanórának, de gyakran legalább ugyanolyan súllyal más didaktikai feladatot is beépít a pedagógus. Közkeletű pedagógiai kifejezéssel alkalmazásba ágyazott ismeretszerző órák voltak, szemben a romániai mintával, ahol tisztábban érvényesült az ismeretszerzés. Az ismeretek feldolgozását sokkal gyakrabban törik meg a magyarországi pedagógusok az ellenőrzés, értékelés beépítésével, vagy részösszefoglalással. Az új ismeretek feldolgozására szánt idő jellemzően rövidebb volt a hazai tanórákon. Ezt akár a megismeréssel, tanulással kapcsolatos eltérő tudományos háttértudással is magyarázhatnánk, vagyis mintha más tanuláselméletet, szaktárgyi módszertani koncepciót érvényesítenének a tanóra tervezésekor a hazai pedagógusok. Jelen kutatásunk alapján nem tudjuk ezt az izgalmas kérdést tisztázni, hisz a feldolgozott ismeret mennyiségéről, minőségéről (a tananyag „adagolásáról”) nem informálódtunk. Ennek hiányában pedig nem válaszolható meg a kérdés.

7 HU

8 RO

9 HU RO

10 Tanulói feladatok jellege tanórai periódusok szerint, a tanórák %-ában RO HU tanórák jelentős hányadában (több mint felében), s minden időszakában homogén tanulási feltételeket biztosított a pedagógus. A tanórák alig 20%- ban differenciált úgy, hogy az előzetes tudásszínhez igazította a feladatokat (tartalom, szint együtt). A romániai mintában átlagosan a tanórák nagyobb hányadában alkalmaztak valamilyen szem- pontból különböző feladatot a pedagógusok, a differenciálás elvét következetesebben érvényesítették. A hazai és a romániai minta különbsége durván 10%-nyi ez utóbbi javára. Különösen markánsan nyilvánult meg a perces szakaszban HU

11 Oktatási stratégiák jellemzői Jellemző a frontális munka dominanciája mindkét mintában, jobban kedvelik a rétegmunkát, a homogén csoportmunkát, mint az egyénre szabott tanulási körülményeket, szemben a magyarországi kollégáikkal, akik az egyéni munkát, majd a heterogén csoportmunkát részesítik előnyben. Jellemző a frontális munka dominanciája mindkét mintában, a tanórák különböző periódusait vizsgálva is. A romániai pedagógusok jobban kedvelik a rétegmunkát, a homogén csoportmunkát, mint az egyénre szabott tanulási körülményeket, szemben a magyarországi kollégáikkal, akik az egyéni munkát, majd a heterogén csoportmunkát részesítik előnyben. issé eltérő sémakészlettel valósítják meg a tanulók munkáltatását. Gyakrabban élnek a mennyiségi különbség elvével a feladat-adásnál Egyfajta módszertani fogásának is tekinthetjük, hogy általában a tanórák felétől gyakrabban alkalmazzák a mennyiségi különbség elvét az elsődleges alkalmazásnál, gyakorlásnál. A romániai pedagógusok kissé eltérő sémakészlettel valósítják meg a tanulók munkáltatását. Gyakrabban élnek a mennyiségi különbség elvével a feladat-adásnál Egyfajta módszertani fogásának is tekinthetjük, hogy általában a tanórák felétől gyakrabban alkalmazzák a mennyiségi különbség elvét az elsődleges alkalmazásnál, gyakorlásnál. Az adatokból az sejlett, hogy nagy valószínűséggel tudatosan változtatja a romániai pedagógus a munkamódokat rövid időszakokon belül, ezzel is az érdeklődés, az aktivitás fenntartására törekszik. Érdekes, talán sajátosságként is kezelhető, hogy a tanóra középső szakaszában alkalmazzák inkább a heterogén csoportmunkát, a homogént pedig az utolsó harmadban. Az adatokból az sejlett, hogy nagy valószínűséggel tudatosan változtatja a romániai pedagógus a munkamódokat rövid időszakokon belül, ezzel is az érdeklődés, az aktivitás fenntartására törekszik. Érdekes, talán sajátosságként is kezelhető, hogy a tanóra középső szakaszában alkalmazzák inkább a heterogén csoportmunkát, a homogént pedig az utolsó harmadban. A kooperatív tanulás tudatos alkalmazása szintén csak a pedagógusok egy szűk (magyar mintánál azért ~ 5%-kal több) körében épült be a módszertani repertoárba. A tanulói különbségekre figyelő, adaptív pedagógiai gyakorlat mindkét mintában a tanórák egyötödében honosodott meg. Ha kissé tágabbra nyitjuk a differenciálás kritériumait, akkor is csak a tanórák alig 30%-ára jellemző.

12 HU

13 RO

14 HU alkalmazás módjának, technikájának különbsége vita gyakorisága

15 15 didaktikai kultúra a módszerek alapján 11 változó alapján nehéz összefoglaló képet rajzolni, óhatatlanul üresedik a kép. Nagyon hasonló a két minta pedagógusainak módszertani kultúrája! Kisebb, főleg tanórai időperiódusonkénti eltérések szignifikánsak. A tanulói kiselőadásnak, a magyarázatnak az ismétlés módszerének, a kooperatív módszereknek, a nevelési eljárásoknak alkalmazásában nem lehetett meggyőző különbséget találni. Kisebb, kvalitatív eltérések: - a magyarországi gyakorlat inkább individuális, a romániai inkább csoport-centrikus, - a romániai tanórákon időperiódusonként nagyobb volt az adott módszer előfordulásának ingadozása (fűrészfogak), - a hazai pedagógusok gyakorlata jobban hasonlított egymásra. Egyedül a megbeszélés módszerének alkalmazása (több időperiódusban) mutatott olyan mértékű eltéréseket, hogy különbözőnek kellett tekinteni a pedagógusok gyakorlatát. Az eltérést a tanórai időszakaszokban való alkalmazás változása, azaz a növekvő/csökkenő előfordulás ritmusa okozta. (fűrészfog) Közös jellemzője mindkét mintának, hogy a hatékonyabb tanulást segítő eljárások, módszer-alkalmazási módok kezdik háttérbe szorítani a tanári dominancián alapulókat. Az önálló feldolgozás, produktív gyakorlás, a vita, csoport-feladatok, de az IKT alkalmazása is a tanulás korszerűbb felfogását tükrözik. Ezek alkalmazása terén hol a hazai, hol a romániai minta pedagógusai mutattak pozitívabb megvalósítást.

16 16 Tanórákon az aktivitás A megfigyelők összbenyomása alapján: HU tanórákon aktív a tanulók 78%-a (s: 22) RO aktív tanulók aránya nem érte el a 60%-ot (s: 30) A romániai tanórák nagyobb hányadán nem lehetett unatkozó tanulót megfigyelni. A diagram 5- 60%-os intervalluma igen hektikus különbségeket mutat. HU tanórákon: látszólag kevesebb, de 10%- nyi tanórán akár 20-30% is érdektelen RO tanórákon: minden ötödik tanórán akár 30% is unatkozik

17 „Most jobban tanított, mint szokott” HU RO

18 18 „Sokat tanultunk az órán” HU:4,2 RO: 4,3

19 „Mindig ilyen legyen az óra” HU:74% RO:85%


Letölteni ppt "Tanóra finomszerkezete Dr. Lenkovics Ildikó. Tanórák strukturális, tanulás-szervezési jellemzői (oktatási stratégiák) A pedagógus tervező tevékenységének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések