Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Webt-ől a Grid-ig A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Webt-ől a Grid-ig A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25."— Előadás másolata:

1 (Gergely.Debreczeni@cern.ch)‏
A Webt-ől a Grid-ig A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. 2006 augusztus 25. A részecskék világa, a CERN, az LHC, és a Grid Debreczeni Gergely (MTA KFKI RMKI)‏ Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group 1

2 Miről szól ez az előadás ?
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Miről szól ez az előadás ? Felfedezések, történelem Az elemi részecskék Alapvető kölcsönhatások A Nagy Bumm Miért és hogyan kutatjuk a Világegyetemet Fekete lyukak, sötét anyag, sötét energia A Nagy Hadron Ütköztető, az LHC Az LHC Grid Irány a CERN ! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

3 Demokritosz, görög filozófus
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Már az ókori görögök is... Az 'atom' fogalma már nagyon régi dolog... Jelentése: oszthatalan Demokritosz szerint a világ az 'ürességből' és az abban elhelyezkedő 'oszthatalan részecskékből' áll. Az atomok egymással ütköznek ez okozza mozgásukat, de a mozgás okát nem igazán tudták megmagyarázni. Demokritosz mondta egyszer: « ... inkább egy oksági magyarázatot találni, mint a persza királyság birtokába jutni! » Demokritosz, görög filozófus (kb. i.e )‏ Hatalmas viták és eszmecserék olyan dolgokról amelyet akkortájt esélyük sem volt tudományosan ellenőrizni.... :-) Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

4 A Webt-ől a Grid-ig Felfedezések 2006 augusztus 25. Atommagok felfedezése 1918 1684 Gravitációs törvények Elektron felfedezése Neutron felfedezése 1897 1932 Ernest Rutherford ( )‏ 1968 James Chadwick ( )‏ Sir Isaac Newton ( )‏ J. J Thomson ( )‏ 1932 1936 1956 1973 W bozon felfedezése Pozitron felfedezése Murray Gell-Mann (1929- )‏ C.D. Anderson ( )‏ Frederick Reines ( )‏ Carlo Rubbia (1934- )‏ Neutrínó felfedezése Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

5 Nagyságrendek A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

6 Nagyságrendek – Hunyadi János
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Nagyságrendek – Hunyadi János A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. Állítólag mikor július 14-én Hunyadi János áttörte II Mehmed ostromzárát, hogy Szilágyi Mihály segítségére siessen egy hatalmas 'Isten nevében előre !!!' kiáltással indította el az ütközetet. Ekkor kb 2.0 liter levegőt préselt ki tüdejőből ! Azóta eltelt kb 550 év.... Mi annak a valoszinűsége, hogy ma amikor levegőt veszünk belélegezzük, Hunyadi János lehelletét ? - Föld sugara: 6378 km - A légkör magassága: 15 km - A légkör térfogata: 4./3.*3.14*( ^3-6378^3)= 7.6819*10^18 m^3 = *10^21 dm^3 - 2 liter=2 dm^3= mol = 4.915*6*10^22 reszecske Minden dm^3-ben van ~ kb 10 db molekula !!! Minden egyes lélegzetünkkel belélegzünk 1-2 molekulát biztosan ! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

7 Az elemi részecskék A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

8 Az anyagi részecskék - fermionok
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az anyagi részecskék - fermionok A molekulák atomokból épülnek fel Az atomok az atommagból és az elektronhéjból. Az atommag a protonokból és a neutronokból A protonok és a neutronok pedig kvarkokat tartalmaznak. Jelenleg a kvarkok az eddig ismert 'legkisebb' összetevői az anyagnak. 6 féle kvarkot ismerünk. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

9 Alapvető kölcsönhatások
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Alapvető kölcsönhatások Az részecskék kölcsönhatásait a köztük ható erők tulajdonságai határozzák meg. Ma 4 alapvető erőt ismerünk. Ezek az erők nagyon eltérő tulajdonságúak, különbözőképpen hatnak a részecskékre. Gravitációs Elektromágneses Gyenge Erős Amikor a részecskék kölcsönhatnak egymással akkor a köztük ható erők szintén más tipusú, részecskékként jelenik meg. Ezek az erőközvetítő részecskék, a bozonok. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

10 Alapvető kölcsönhatások
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Alapvető kölcsönhatások Gravitációs Résztvevők: Mindenki akinek tömege van. Hatása: Nagyon nagy tömegek nagyon kicsi távolságokban érvényesül. Vonzó jellegű Elektromágneses: Résztvevők: Mindenki akinek elektromos töltése van. Hatása: Atomok molekulák szintjén, illetve hétköznapi méretekben. Vonzó és taszító is lehet. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

11 Alapvető kölcsönhatások
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Alapvető kölcsönhatások Az Erős kölcsönhatás Résztvevők: Mindenki akinek színtöltése van, vagyis a kvarkok. Hatása: Atommagon belül, nagyon kis távolságokban, kvarkok között. Vonzó jellegű A Gyenge kölcsönhatás: Résztvevők: Minden ismert részecske. Hatása: Kis távolságokban, a részecskék tipusát változtatja meg. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

12 Alapvető kölcsönhatások - bozonok
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Alapvető kölcsönhatások - bozonok Az erőket részecskék közvetítik: Elektromágneses: foton Erős: gluonok Gyenge: W és Z bozonok Gravitációs: graviton ???? A különböző erők máshogy és máskor hatnak a részecskékre. Erősségük változik a részecskék energiájával. Úgy viselkednek kicsit mint egy családon belül az erőviszonyok. Apa az 'erős' Anya a 'gyengéd', A gyerekek 'elektromosak', De mindenki 'gravitál'. Az egyes erők szerepe, jelentősége a család életében változik. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

13 Hogyan és miért kutatjuk a részecskéket
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Hogyan és miért kutatjuk a részecskéket Miért kutatjuk részecskéket ? Mert érdekes... Mert kiváncsiak vagyunk a világ szerkezetére... Mert tudni akarjuk, hogy « honnan jöttünk és, hogy hová megyünk », mi lesz a világegyetem sorsa... Mert sokminden mást is feltalálunk, kifejlesztünk közben... Hogyan kutatjuk ? A világegyetem megfigyelésével (távcsövek, radarok)‏ A kozmikus részecskék detektálásával Gyorsítók, ütköztetők építésével Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

14 A Világegyetem megfigyelésével...
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Hogyan kutatjuk ? A Világegyetem megfigyelésével... Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

15 A Világegyetem története
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

16 A Nap A Nap a legközelebbi csillag, nagyon jól ismerjük.
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A Nap a legközelebbi csillag, nagyon jól ismerjük. Vizsgálatával nagyon nagyon sokat megtudtunk a Világegyetemről ! Lényegében minden fajta kölcsönhatást vizsgálhatunk a Nap megfigyelésével, csak a megfelelő módon kell nézni. A Nap melege a magjában zajló hidrogénfúzió hatására keletkezik. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

17 A neutrínók A neutrínók nagyon különös részecskék:
A Webt-ől a Grid-ig A neutrínók 2006 augusztus 25. A neutrínók nagyon különös részecskék: Szinte mindenen áthaladnak Tömegük nagyon-nagyon kicsi Ők a Világegyetem kezdetének hírnökei Szükségesek a nehezebb elemek 'elkészítéséhez' Segítségükkel a Nap belsejébe tekinthetünk Kiszámoltuk mennyi neutrínó keletkezik. Megmértük a Földön, de nem egyezik ! Sokkal kevesebb érkezik mint amire számítunk, eltünnek ! Ez a Nap neutrínók problémája. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

18 A neutrínók A neutrínók nagyon különös részecskék:
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A neutrínók nagyon különös részecskék: Szinte mindenen áthaladnak Tömegük nagyon-nagyon kicsi Ők a Világegyetem kezdetének hírnökei Szükségesek a nehezebb elemek 'elkészítéséhez' Segítségükkel a Nap belsejébe tekinthetünk Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

19 A neutrínók A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A jelenlegi elmélet szerint a neutrínók átalakulhatnak egymásba. Tehát a Napból elinduló 'elektron neutrínók' átalakulhatnak 'müon neutrínókká' és fordítva. Ez csak akkor történhet meg, ha a neutrínóknak van tömege. A tömeg nagyon fontos. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

20 A neutrínók – üzenetküldés ?
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Mivel a neutrínók nagyon nagy távolságokat utazhatnak talán jeleket lehetne velük küldeni... Sokkal messzebre utaznak mint a fotonok, az elektromágneses hullámok. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

21 A sötét anyag A bolygók, galaxisok mozgását
A Webt-ől a Grid-ig A sötét anyag 2006 augusztus 25. A bolygók, galaxisok mozgását a gravitációs törvények határozzák meg. Ki lehet számolni mekkor a galaxisok tömege, milyen gyorsan mozognak a csillagok. Ellentmondás a megfigyelésekkel !!! Gyorsabban mozognak , tehát több tömeg van ott mint amennyit látunk. Ezt az ismeretlen dolgot nevezzük sötét anyagnak. ( Egy lehetséges megoldás nagy tömegű, semleges ismeretlen részecskék.)‏ Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

22 A sötét energia A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

23 Fekete lyukak Egy csillag élete:
A Webt-ől a Grid-ig Fekete lyukak 2006 augusztus 25. Egy csillag élete: Mikor összeesik a csillag egy fekete lyuk keletkezhet belőle. Ehhez az szükséges, hogy a csillag nagyon nehéz legyen tehát az összeomlás után nagyon közel kerüljenek egymáshoz a részecskék. A fekete lyuk gravitációs ereje olyan nagy, hogy még a fénysugár sem tud kiszökni belőle. Ebben az esetben a gravitációs kölcsönhatás a meghatározó. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

24 A Világegyetem története
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

25 E = m*c^2 Energia és a tömeg Az energia átváltható tömeggé.
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Energia és a tömeg E = m*c^2 Az energia átváltható tömeggé. A váltószám c*c. Nem akármilyen mennyiségek válthatók át, hanem bizonyos jól meghatározott tömegekbe válthatunk be energiát. A részecskék tömege egy mintázatot követ, akárcsak a pénzérmék. Ezt a mintázatot nem értjük. Miért pont ennyi a részecskék tömege ? Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

26 E = m*c^2 Energia és a tömeg Miért pont ennyi a részecskék tömege ?
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Energia és a tömeg Miért pont ennyi a részecskék tömege ? E = m*c^2 Peter Higgs elmélete megmagyarázza, hogy miért is van a részecskéknek tömege. (Higgs mechanizmus)‏ Még nem bizonyított, ez lesz az LHC fő feladata. (Europa vs. Amerika)‏ Peter Higgs Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

27 A Higgs mechanizmus A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

28 A kozmikus részecskék megfigyelésével...
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Hogyan kutatjuk ? A kozmikus részecskék megfigyelésével... Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

29 Kozmikus részecskék A világűrből érkező részecskék
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A világűrből érkező részecskék becsapódnak a Föld légkörébe, ahol más atomokkal ütköznek. Ezekben az ütközésekben keletkezett másodlagos részecskéket figyeljük meg detektorainkkal. A kozmikus részecskéknek hatalmas energiájuk van, nem tudjuk honnan jöttek, hogyan keletkeznek. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

30 Kozmikus részecskék A legnagyobb energiával rendelkező kozmikus
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A legnagyobb energiával rendelkező kozmikus részecskéknek akkora energiájuk lehet, mint amekkora a Muhammad Ali világbajnok bokszoló ütése !!! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

31 Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Kozmikus részecskék Hungarian Teacher Program, CERN, 2006 augusztus 25. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group 31 Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

32 A Világegyetem története
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Egy pillanatképet látunk. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni mi lesz a vége tudnunk kell, hogy hogyan indult. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

33 A Világegyetem története
A Webt-ől a Grid-ig A Világegyetem története 2006 augusztus 25. A múltba tekinthetünk nagyon távoli galaxisok megfigyelésével, vagy nagyon nagy energiák előállításával.... Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

34 Gyorsítók, ütköztetők építésével...
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Hogyan kutatjuk ? Gyorsítók, ütköztetők építésével... Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

35 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Mi történik a CERN-ben ? A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A CERN egy Európai intézet (és egyben infrastruktúra) mely egy világméretű technikai és emberi közösséget hivatott kiszolgálni. A CERN részecskegyorsítóinak segítségével olyan alapvető kérdésekre válaszolunk, mint: hogyan született a Világegyetem ? miért van a dolgoknak tömege ? hogyan viselkedik az antianyag ? Mont Blanc, 4810 m 22 tagország 3000 alkalmazott további 9000 a világban 86 nemzetiség dolgozik itt helyben 27 km hosszú részecskegyorsító a Föld alatt Genf belvárosa CERN Az LHC alagút Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

36 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

37 A részecskegyorsítás lépései
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A részecskegyorsítás lépései A részecskéket több lépcsőben fokozatosan kell felgyorsítani a végső energiára. Ehhez sok berendezés, több gyorsító szükséges ! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

38 A gyorsítómágnesek az alagútban
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Mi történik a CERN-ben ? A gyorsítómágnesek az alagútban 3800 csomag , minden csomagban sokmilliárd proton, másodpercenként 800 millió ütközés. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

39 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

40 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Mi történik a CERN-ben ? A részecskék ütközésében energia szabadul fel, amely aztám más ismert és ismeretlen részecskékké alakul. A kirepülő részecskék kölcsönhatnak a detektorral, abban elektromos jeleket keltenek. Ezeket az elektromos jeleket dolgozzuk fel, figyeljük meg. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

41 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

42 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

43 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

44 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

45 Mi történik a CERN-ben ? A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

46 A Webt-ől a Grid-ig 1 db proton energiája egy repülő szunyog mozgási energiájával egyezik meg. 2006 augusztus 25. Nagyságrendek Két ütközés közötti időtartam alatt (25 ns) egy utasszállító repülő kisebb távolságot tesz meg mint egy emberi hajszál átmérője. A teljes részecskenyaláb energiája kb akkora mint egy 400 tonnás 200 km/h -val száguldó TGV vonat mozgási energiája. A mágneses tér energiája pedig ennek 30-szorosa !!! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

47 Egy ütközés számítógépes
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Mit is csinálunk ? Ütköznek a protonok Energia szabadul fel Az energiából más részecskék keletkeznek az átváltás (E=m*c^2) szabályai és a tömegmintázat alapján Az új részecskék becsapódnak a detektorokba és ott jeleket keltenek Ezeket az elektromos jeleket feldolgozzuk, átkonvertáljuk és számítógépeken tároljuk, Megprobálunk visszakövetkeztetni, hogy hogy is zajlott le az ütközés, milyen erők játszottak szerepet. Egy ütközés számítógépes szimulációja «  Ez az egész kicsit olyan mintha egy rádiót a falhozcsapnánk és a szétrepülő darabkák árnyékainak fényképéből kéne megmondani, hogy mi is volt az adás.... » Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

48 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az indulás ... A dipolmágnesek áramának fokozatos növelése (kb A). A 8 szektorból 7 sikeresen beindult. Szept. 19: A 8. szektorban kiolvadt egy forrasztás két mágnes között. Sokezer Volt feszültség, ív, lyuk a hűtőrendszer csövén, több tonna szuperfolyékony hélium lökésszerűen kiáramlott, kilökve helyéről több 35-tonnás mágnest. 53 egységet (39 terelőmágnest és 14 kisebb mágnest) kellett a felmelegíteni, a felszínre hozni. A felmelegítés hónapokig tart. Tartalékokból pótolták, illetve megjavították őket. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

49 Az indulás ... A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25.
Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

50 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Grid - A kezdetek Wim Klein (http://stepanov.lk.net/mnemo/smith34e.html) Képes volt egy 133 számjegyből álló szám 19-dik gyökét fejben meghatározni. Egyszerű matematikai műveletekben jóval gyorsabb volt kora számítógépeinél. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

51 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az első számítógépek 1958-’61: Az első valódi nagyszámítógép a CERN-ben, a MERCURY. Két 40 bites szám összeadása 180 , szorzása 300 us-ig tartott. Lyukszallag programozás – ban elajándékozták a lengyel ‘ásványtani és bányászati’ minisztériumnak. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

52 Az első számítógépek IMB709
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az első számítógépek IMB709 1961-’63: Az IBM709-es 4x gyorsabb a MERCURY-nál. Mágnes szallagos egysége 200 bpi sűrűséggel ír/olvas. Támogatja a FORTRAN programozási nyelvet ! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

53 találták ki/fel a WEB-et ?
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Miért is a CERN-ben találták ki/fel a WEB-et ? A tudományos kutatásban rendkívül fontos az információ és az ötletek szabad áramlása, elérhetősége, főleg annyira komplex tudományterületen mint a részecskefizika. A CERN 80 országban dolgozó 6500 kutató nagy közös barkácsműhelye. A CERN hagyományosan a tudományos számítástechnika és hálózati infrastruktúra éllovasa már egészen a kezdetektől. Az CERN előző nagy munkájának tervezésekor kritikus fontosságúvá vált az információ gyors, könnyű és globális megosztásának megvalósítása. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

54 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Hogyan kezdődött ? 1989-ben Tim Berners-Lee nyilvánosságra hozta javaslatát: ‘Information management: a proposal’, hogy a jövőben felépülő Large Hadron Collider (LHC) információs rendszerére javaslatot tegyen. 1991-ben az első www rendszerek meglátták a napvilágot a CERN programozói keretrendszerébe beágyazva. 1993-ban megjelent az első és sokáig népszerű Mosaic böngésző (browser). Ekkora már 500 webszerver van a világon és a webes forgalom a teljes internet forgalom 1%-t is eléri !  Sir Timothy "Tim" John Berners-Lee Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

55 … mega, giga, tera, peta, exa, ….
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. … mega, giga, tera, peta, exa, …. 1 Megabyte (1MB)‏ Egy digitális fénykép 1 Gigabyte (1GB) = 1000MB 5GB = Egy DVD film 1 Terabyte (1TB)‏ = 1000GB A világ egy éves könyvtermése 1 Petabyte (1PB)‏ = 1000TB Az LHC kísérletek éves adattermelése 1 Exabyte (1EB)‏ = 1000 PB 3EB = A világ éves információtermelése Másodpercenként 40 millió ütközés a detektorokban. Az ‘érdekes’ események kiválogatása után másodpercenként néhány 100 esemény lesz elmentve. 3-4 MegaByte eseményenként nagyobb mint 1GB/sec tárolási sebességet igényel. több mint 10 milliárd ütközés évente kb 10 PetaByte adatmennyiséget jelent Kb 10x ennyi Monte Carlo szimuláció szükséges !!! De: ‘5 kiló’ = 500 forint Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

56 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az LHC adatözöne Az LHC kisérletek millió Gigabyte adatot termelnek évente. (Kb 20 millió CD.)‏ Ennek feldolgozása napjaing leggyorsabb asztali processzoraiból kb darabot igényel Ezt nem lehet egy helyre bezsúfolni így számos együttműködő , összekapcsolt számítóközpontra van szükség Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

57 A CERN számítógép központja
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. A CERN számítógép központja Élvonalbeli számítógépekkel felszerelt gépterem, alapvetően ‘hétköznapi’ (értsd: kipróbált, megbízható) megoldásokkal. Több mint 3000 kétprocesszoros számítógép Kb 10 PetaByte adat merevlemezeken és szallagon Probléma: sehol sincs elég hely Megoldás: Az LHC Computing Grid (LCG) (több mint 180 központ világszerte)‏ Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

58 A CERN számítógép központja
A Webt-ől a Grid-ig A CERN számítógép központja 2006 augusztus 25. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

59 Példa: Madárinfluenza
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Példa: Madárinfluenza Az EGEE-t használták, hogy a madárinfluenza elleni lehetséges hatóanyag közül meghatározzák a legnagyobb eséllyel alkalmazhatókat. 2000 számítógép 60 intézetben (Oroszország, Európa, Taiwan, Izrael, stb…) számolt 4 héten át. Ez egy számítógépnek 100 évébe telt volna. Lehetséges ellenszereket sikerült azonosítani ! A neuraminidase, a két leggyakoribb felületi protein egyikke elősegíti a fertőzött sejtekben található virionok eltávolitását. Kép: Ying-Ta Wu, AcademiaSinica. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

60 A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Az közösség Csapatok és egyének ‘versenyezhetnek’ egymással, pontokat gyüjtenek A project helyzete, eredmények, hírek és érdekességek jelennek meg a weboldalon a szervezők felügyelete alatt. Felhasználói fórumok a kapcsolódó tudományos kérdések megvitatására. A résztvevők nagy érdeklődést mutatnak a CERN és az LHC iránt. Egymással is megosztják ezirányú tudományos ismereteiket Az képernyővédő Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

61 Részecskefizika a mindennapokban
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Részecskefizika a mindennapokban Pozitron-elektron tomográfia (PET) Hadron terápia Müonspin-rezonancia módszer (kémia, fizika) Gyorsítók a gyógyászatban Programozási technikák (lásd még: bankok, világválság) Műszaki szabadalmak A World Wide Web A Grid stb, stb . . . Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

62 Irány a CERN ! – Szent László Gimnázium látogatása
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Irány a CERN ! – Szent László Gimnázium látogatása 2008. február 20-24 Szent László Gimnázium látogatása Németh Szilvia fizika tanárnő szervezésében LHC alagút , Asacusa, antianyag, számítógépközpont, mikrokozmosz, ködkamra építés, Grid, előadások, Genf.... Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

63 Irány a CERN ! – Szent László Gimnázium látogatása
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Irány a CERN ! – Szent László Gimnázium látogatása Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group

64 Konkluzió helyett Köszönöm a figyelmet !
A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25. Konkluzió helyett „Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kideürlne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét” „Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett” (Douglas Adams: Vendéglő a világ végén) „A világegyetem legnagyobb talánya, annak megérthetősége!” (Albert Einstein) Köszönöm a figyelmet ! Bármilyen kérdésre a késöbbiekben is szivesen válaszolok ! Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group


Letölteni ppt "A Webt-ől a Grid-ig A Webt-ől a Grid-ig 2006 augusztus 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések