Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül."— Előadás másolata:

1 A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül

2 Bevezető Előadás célja:  Újhartyán lakosainak többsége között német ajkú családokból állt, akik nem közvetlenül német földről érkeztek ide, hanem más településekről továbbvándorolva telepedtek itt le.

3 Betelepítések: Kb éve élnek németek a Kárpát-medencében Szent István, II. Géza, IV. Béla (németek, erdélyi, szepességi szászok) Török kiűzés ---> elnéptelenedett ország elmaradott ipar, mezőgazdaság 1720.: 3-4 millió fő

4 Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz.-ban: 1. belső vándorlás (északról magyar és szlovák migráció) 2. szervezett telepítés 3. magántelepítés ( Prinz Eugen, gr. Károlyi Sándor) 4.bevándorlás (román parasztok, pásztorok, ruszinok) Benépesítés okai:  gazdasági  katonai  vallási  mezőgazdasági Három szakasz: 1. III. Károly idején Mária Terézia ideje ; II. József ideje

5 Településterületek:  Dunántúli-khgy.: Bakony, Vértes, Budai hegység, Veszprém, Buda, Vác, Esztergom  Dunántúl dk-i része: Tolna, Baranya, Somogy (Schwäbische Türkei)  Kelet- Mo.: Szatmár megye (Szatmár, Nagykároly)  Szlavónia, Szerémség (Eszék)  Bácska (Újvidék)  Bánát (Temesvár) Módosult etnikai térkép  15. sz.: 4-4,5 mill. fő → 80-85% magyar  18. sz.: 9,2 mill. fő → 40-45% magyar

6 Kedvezmények:  vámmentesség  ingyenes telek- és lakóhely biztosítása  adómentesség (3-3 év)  építőanyag szállítása az államkincstár pénzén  szabad kereskedelem  kamara költségén papi kúriák építése  kézműveseknek 15 évi adómentesség

7 Nyelvjárások (elnevezések):  Heidebauerek: Mosoni-síkság Ponichterek, heáncok: Sopron vidéke (délbajor dialektus) Stiffolerek: Baranya-megye Cipszerek: Észak-Mo. Szászok: Erdély Nagybörzsöny: déli bajor nyelvjárás Budai-hegyvidék: dunai bajor nyelvjárás Cserhát (Szendehely, Berkenye): keleti frank nyj.

8 Magyar-német kapcsolatok:  Kereszténység elterjesztése (szerzetesek, lovagok)  Feudális viszonyok elterjesztése  Magyar-német házasságok (pl.: I. István-Gizella)  Jelentős kézművesek- kereskedők  Sváb népdal a Dunáról (a Duna a tengerbe Folyik c. ) 

9 A magyarok megítélése a németekről: Pesti német színház -> ( ) Magyarok csak svábok- nak nevezik őket Változó megítélés Inkább „pozitív” irányba néztek rájuk szorgalmas, mértéktartó, kötelességtudó, kitartó

10 Német gasztronómia Magyarországon (átvett ételek): Csirke paprikás (Paprikahuhn) Töltött paprika (Gefüllter pfeffer) Lecsó (Letscho) Kolbász,virsli (Wurst,Frankfurter) Galuska (Nudel)

11 Sváb vályogház

12 Sváb konyha

13 Sváb szoba

14 Ulmer Schachtel A német bevándorlók többségében Németország déli részéröl tutajokkal érkeztek a Dunán. Kiindulópontjuk Ulm, Günzburg és Regensburg volt. Az általuk használt személyes tutajokat ill. fahajókat tréfásan „Schwaben-Zille” (sváb tehercsónak) vagy „Ulmer Schachtel” (ulmi skatulya) névvel illették. A tutajok Domboriba, Tolna melett kötöttek ki, az akkor még szabályozatlan Dunán. Az utazás Ulmtól Tolnáig kb. 15 napot vett igénybe. A német bevándorlókat manapság is „Donauschwaben” (dunai svábok) névvel említik.(ulmi skatulya)Domboriba, Tolna melett kötöttek ki, az akkor még szabályozatlan Dunán

15 Újhartyán Középkor: Hark → Harquian, Harkyan Hartyáni Márton – Hartyáni János 1644 ┼ első említés: Pusztahartyán tulajdonosok: Babai István, Beretvás János, gr. Rádai Pál, gr. Grassalkovich Antal

16 Új-Hartyán megszületése  Újjátelepülés → ellentmondásos források:  Örkényi Ferenczy József (1844): ‘svábok, tótok’  Galgóczy Károly (1876): ‘magyarok, németek, tótok’ ╚ telepítés: gr. Grassalkovich Antal 1772  dr. Borovszky Samu: gr. Grassalkovich Antal 1772  sári plébánia anyakönyve: „ Anna Jurászek, 50 éves ex Hartyán”

17 I. Grassalkovich Antal telepítései  család: horvát nemesi, bárói, grófi rang  gödöllői kastély+uradalom  Neoacquistica Comissio Újhartyán telepítése   telepítési szerződés:  politikai község:  katolikus templom: ╚ önálló anyakönyvvezetés: 1779.

18 Telepítési szerződés  40 házhely+föld+rét  1 évi adómentesség  kocsma  évi 12 forint a gödöllői uradalmi kasszába Érkezések bizonyítása  Johannes Neumayer - Anton Wirth kutatásai → környező falvakból = „leánytelepülés”, „másodlagos település” ╚ Dunaharaszti, Soroksár, Taksony, Vecsés, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ceglédbercel, Kakucs, Hernád, Örkény

19 Újhartyáni német családok eredete  Arbeitskreis Donauschwäbischer Familienforscher – Dunamenti Svábok Családfakutató Egyesülete → a jelentősebb alapító családok honnan – hová – mikor telepednek le Újhartyánban  telepesek első név szerinti összeírása:  korábbi források: anyakönyvek, J. N.: Ortsfamilienbuch c. tanulmánya

20

21

22 Nemzetiségi adatok között 1949-es adatokra a németek kitelepítése és a lakosságcsere (szlovákok) voltak hatással

23 2001-ben a kulturális értékekről, hagyományokról összesen X horvát német szerb szlovák szlovén A kulturális értékekhez, hagyományokhoz sokkal többen kötődnek, mint ahány bevallást tettek a nemzetiségre.

24 Vége


Letölteni ppt "A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül."

Hasonló előadás


Google Hirdetések