A LÉGZÉS ÉLETTANA.

Az előadások a következő témára: "A LÉGZÉS ÉLETTANA."— Előadás másolata:

1 A LÉGZÉS ÉLETTANA

2 LÉGZŐRENDSZER SZEREPE
Gázcsere Phonatio (hangadás) Emocionális megnyilvánulások sírás nevetés

3 NYUGALMI ÉRTÉKEK A tüdő vérátáramlása 5,0 - 5,5 l/perc
Respirációs térfogat: 350 ml Légzésszám: 14-16/perc Alveolaris ventiláció: 5 l/perc Oxigénfelvétel: ml/perc Széndioxid leadás: ml/perc

4 A LÉGUTAK ELÁGAZÁSAI

5 A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA
Vezető zóna (az első 16 oszlás) Kicserélődési zóna A felületi feszültség és a szöveti rugalmas-ság miatt a tüdőnek összeesési (kollapszus) tendenci-ája van A mellkasfalnak nyugalomban tágulási tendenciája van Az alveolusokat a transzmurális nyomás tartja nyitott állapotban

6 tüdő kollapszustendenciája kiegyensúlyozza a mellkasfal
Nyugalmi állapotban a tüdő kollapszustendenciája kiegyensúlyozza a mellkasfal tágulási tendenciáját

7 MELLKASFAL ÉS A TÜDŐ A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”). Nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 1-3vízcm-rel kisebb. A tüdőben uralkodó nyomás (Ppulm) azonos a légköri nyomással

8 A TÜDŐ ALAPSZERKEZETE

9 A LÉGHÓLYAGOK INTERDEPENDENCIÁJA

10 A LÉGHÓLYAGOKAT A TRANSZMURALIS NYOMÁS TARTJA NYITVA
A léghólyagok falára a tüdőben uralkodó nyomás és a mellűri nyomás különbsége, a transzmuralis nyomás (Ptm) hat. Ptm= Ppulm – Ppl Transzmuralis nyomást mindig belülről kifelé értelmezzük!

11 MELLKASFAL ÉS A TÜDŐ A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”). Nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 1-3vízcm-rel kisebb. A tüdőben uralkodó nyomás (Ppulm) azonos a légköri nyomással

12 LÉGZŐIZMOK

13 A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA
A légutak áramlási ellenállása következté-ben a tüdőn belüli nyomás a légvételekkel ciklikusan változik Zárt hangrés melletti kilégzési kísérlet esetén a nyomás 100 vizcm-rel az atmoszférás nyomás fölé emelkedhet (tüsszentés, szülés, székelés) Cardivascularis következmények!!!

14 NYOMÁS-VÁLTOZÁSOK

15 A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA
Az automatikus légzőmozgások eredete a kp.-i idegrendszerben az agytörzs Ventilációs ciklus Belégzési (inspirációs) szakasz Posztinspirációs szakasz Kilégzési (exspirációs) szakasz

16 BELÉGZÉS – KILÉGZÉS A belégzés aktív folyamat
Transzpulmonalis nyomás növekszik Mellkas térfogata növekszik Belégzőizmok összehúzódnak Rekeszizom összehúzódik Külső bordaközi izmok összehúzódnak A belégzés aktív folyamat A kilégzés passzív folyamat

17 A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA
A kémiai szabályozás szenzorai az agytörzsben és a glomusokban helyez-kednek el. Centrális kemoreceptorok CO2 tenzió változások Perifériás kemoreceptorok artériás vér O2 és CO2 tenzióinak változását érzékelik

18 AGYTÖRZSI LÉGZŐKÖZPONTOK

19 SPIROMETER

20 A TÜDŐ LÉGTEREI - 1. FRC – funkcionális reziduális kapacitás
(a tüdő térfogata nyugodt kilégzés után) VT – áramlási (respirációs) térfogat TC – a tüdő térfogata maximális belégzés állapotában RV – a tüdő térfogata a maximális kilégzés állapotában VC – TC-RV VD – holttéri térfogat

21 A TÜDŐ LÉGTEREI - 2.

22 A TÜDŐ LÉGTEREI - 3.

23 FEV1 (forszírozott exspiratorikus volumen)

24 A LÉGTEREK VÁLTOZÁSAI KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGEKBEN

25 GÁZCSERE HELYE

26 GÁZCSERE HELYE

27 KÜLSŐ LÉGZÉS – BELSŐ LÉGZÉS

28 A NYOMÁSVISZONYOK VÁLTOZÁSAI

29 A HAEMOGLOBIN OXIGÉN-TELÍTETTSÉGE KÜLÖNBÖZŐ NYOMÁSOK ESETÉN

30 OXYGÉN LEADÁS KÜLÖNBÖZŐ NYOMÁSVISZONYOKNÁL

31 OXYGÉN TELÍTETTSÉG KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAPOTOKBAN

32 CO2 LEADÁS A TÜDŐBEN

33 GÁZOK SZÁLLÍTÁSA A VÉRBEN
OXYGÉN vvt-k haemoglobinjához kötötten – 97% a plazmában, oldott állapotban – 3% CO2 bikarbonáttá alakulva a plazmában – 70% vvt-k haemoglobinjához kötötten – 23% a plazmában, oldott állapotban – 7%

34 EGY HAEMOGLOBIN MOLEKULA

35