Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emésztés, felszívódás, transzport emésztés: a tápanyagok felszívódásra történő „előkészítése” a nagyobb tápanyag-molekulák kisebb egységekre bomlanak fehérjék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emésztés, felszívódás, transzport emésztés: a tápanyagok felszívódásra történő „előkészítése” a nagyobb tápanyag-molekulák kisebb egységekre bomlanak fehérjék."— Előadás másolata:

1 Emésztés, felszívódás, transzport emésztés: a tápanyagok felszívódásra történő „előkészítése” a nagyobb tápanyag-molekulák kisebb egységekre bomlanak fehérjék – aminosavak zsírok – zsírsavak, monogliceridek keményítő – glükóz szabályozását idegi mechanizmusok és hormonok végzik a folyamat a bélcsatorna mechanikai hatásai és az enzimek segítségével zajlik

2 A tápcsatorna szekrétumai

3 felszívódás: a kis molekulák átjutnak a bélhámsejtek nyálkahártyáján, majd innen kerülnek be a nyirok, illetve a vérkeringésbe. A tápanyagok sejtmembránon keresztül történő átjutása lehet: passzív transzport egyszerű diffúzió: energiát nem igényel, diffúzióval, a koncentráció grádiens irányába történik az áramlás, pl. víz, vízben oldódó vitaminok, egyes gyógyszerek, zsírban oldódó anyagok facilitált diffúzió: egy transzportfehérje segíti a molekulák átjutását a membránon, pl. fruktóz

4 aktív transzport energiaigényes folyamat, a szükséges energiát az ATP szolgáltatja, szállítófehérje segítségével, a koncentráció grádiens ellenében is történhet a felszívódás, pl. ásványi anyagok (Na, K, Ca, Fe, I, PO 4 ) glükóz, galaktóz, aminosavak pinocitózis vagy endocitózis a bélhámsejt membránja bekebelezi a béltartalom egy részét (idegen fehérje, allergiás reakciók) a lipidek, a zsírban oldódó vitaminok és a lipofil gyógyszerek a nyirokrendszeren keresztül jutnak a vénás keringésbe a vízben oldódó anyagok (monoszacharidok, aminosavak, ásványi anyagok, vízben oldódó vitaminok) közvetlenül a vérkeringésbe jutnak

5 száj víz, glükóz, alkohol, egyes mérgek, egyes gyógyszerek a szájból felszívódó anyagcseretermékek nem közvetlenül a májba kerülnek gyomor ugyanazok, mint a szájból, egyes gyógyszerek és az alkohol felszívódása számottevő lehet vékonybél a felszívódás döntő hányada itt történik vastagbél ásványi anyagok (K, Na), vitaminok (K, B 12, riboflavin, tiamin) A felszívódás helye

6 keményítő már a szájban elkezdődik a bontása (α-amiláz), aminek eredményeképpen rövidebb hosszúságú poliszacharid egységek, dextrinek jönnek létre a keményítőbontásban a nyál amiláz szerepe korlátozott, mivel a táplálék rövid ideig tartózkodik szájban és a gyomorban megszűnik az amiláz aktivitás a táplálék keményítőjének döntő részét a hasnyálmirigy által termelt α-amiláz bontja bontása hőkezelés hatására jelentősen javul (burgonya) A szénhidrátok emésztése

7 A keményítő felépítése amilopektin amilóz

8 Monoszacharidok hexózok pentózok fruktóz glükóz galaktóz dezoxiribózribóz

9 szacharóz Diszacharidok izomaltózlaktóz maltóz

10 diszacharidok (maltóz, szacharóz, laktóz) döntően a bélhámsejtek által termelt diszacharidázok (maltáz, szacharáz, laktáz) bontják monoszacharidokra csecsemőkben nagy a laktázaktivitás, ami az életkor előrehaladtával csökken a felnőttek 10-15%-ának szervezete nem termel megfelelő mennyiségű laktázt (β-galaktozidáz) (tejcukor-érzékenység, laktózintolerancia) a népesség kisebb hányadánál szacharáz hiány is előfordulhat A szénhidrátok emésztése

11 A szénhidrát bontás végtermékei a monoszacharidok a bélhámsejteken és a bél kapillárisokon keresztül jutnak el a vérkeringésbe, felszívódásuk lehet aktív vagy passzív glükóz, galaktóz nátriumfüggő aktív transzport fruktóz facilitált diffúzió (lassúbb a felszívódása, mint a glükózé, illetve a galaktózé) a fruktóz és galaktóz döntően a májban alakulnak át glükózzá kis mennyiségben diszacharidok is felszívódhatnak, de már a bélhámsejtekben tovább bomlanak monoszacharidokra A szénhidrátok felszívódása, transzportja

12 a cukoralkoholok (a mono- és diszacharidok redukált formái; glükóz – szorbit; mannóz – mannit; xilóz – xilit; laktóz – laktitol) passzív úton lassan szívódnak fel a nem emésztett szénhidrátokat a vastagbél mikrobái fermentálják (gázképződés, puffadás, hasmenés) a hüvelyes magvak gazdagok a α-galaktozid kötéseket tartalmazó oligoszacharidokban, ezeket az ember szomatikus enzimekkel nem tudja bontani A szénhidrátok felszívódása, transzportja

13 a triglicerideket a lipáz bontja szabad zsírsavakra monogliceridekre glicerinre a zsírok felületének növelésében nagy szerepet játszanak a máj által termelt epesavak és bizonyos foszfolipidek, pl. a lecitin a lipáz aktiválását úgyszintén az epesavak végzik a rövidebb szénláncú és a telítetlen zsírsavak felszívódása gyorsabb A zsírszerű anyagok emésztése

14 a koleszterin észtereit a koleszterinészteráz bontja szabad zsírsavakra koleszterinre a foszfolipideket foszfolipázok bontják glicerinre foszforsavra és a foszfolipidre jellemző N-tartalmú molekulára A zsírszerű anyagok emésztése koleszterol lecitin

15 mivel az emésztés során lebontott egyszerűbb molekulák nem oldhatók vízben, a bélben ú.n. micellákat képeznek a micellák meg tudják közelíteni a bélhámsejteket és az itt felszabaduló lipid-komponensek passzív vagy facilitált diffúzióval jutnak a bélhámsejtekbe az epesavak a vékonybél későbbi szakaszában szívódnak fel és újra hasznosulnak a bélhámsejtekben a különböző zsírszerű anyagok reészterifikálódnak (trigliceridek, koleszterin észter, foszfolipidek képződnek) A zsírszerű anyagok felszívódása

16 a zsírok a bélhámsejetekből egy fehérjemolekulához kapcsolódva (lipoprotein) jutnak a nyirokrendszerbe, majd a vénás keringésbe a rövid (C 2-4 ) és közepes (C 6-10 ) zsírsavak jobban oldódnak vízben és micellaképződés nélkül is képesek felszívódni, ezek a zsírsavak nem lipoproteinekhez, hanem a vér albuminhoz kötötten szállítódnak, zsíremésztési problémában szenvedő betegeknél ezért diétás étrendekben ezek a zsírsavak eredményesen használhatók A zsírszerű anyagok felszívódása

17 Zsírszerű anyagok felszívódása micella máj epehólyag táplálék zsírok epesavak emésztetelen anyagok kilomokron foszfolipidek koleszterin észter fehérjék bélhámsejt lipáz hasnyálmirigy epésbél éhbélcsípőbél

18 szabad zsírsavak – vér fehérjékhez (albumin) kötötten trigliceridek, koleszterin, koleszeterin észter, foszfolpipidek – lipoproteinek részeként a lipoprotein belsejében helyezkednek el az apoláros lipidek (trigliceridek, koleszetrinészeterek), míg a külső részen fehérje burok (apoproteinek), foszfolipidek, pl. lecitin és koleszetrin található a különböző fehérjemolekulák teszik lehetővé, hogy a lipoprotein komplexet a perifériás szövetek receptorai felismerjék A zsírszerű anyagok transzportja

19 A lipoproteinek felépítése

20 a lipoproteineket sűrűségük alapján csoportosítjuk kilomikron a bélből a felszívódott táplálóanyagokat szállítják, triglicerid-tartalmuk harmada a májba kerül nagyon kis sűrűségű lipoprotein (VLDL, very low density lipoprotein) a májba jutott, illetve itt szintetizált zsírsavakat, triglicerideket, koleszterint szállítja a perifériális szövetek felé A zsírszerű anyagok transzportja

21 kis sűrűségű lipoprotein (LDL, low density lipoprotein) a vér koleszterintartalmának zöme az LDL- ben található részben a VLDL-ből származnak, miután azok triglicerid-tartalmuk nagy részét leadták, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL, high density lipoprotein) a szövetektől a májhoz szállítja a „felesleges” koleszterint („jó koleszterin”) A zsírszerű anyagok transzportja

22 Lipoproteinek LPL = lipoprotein lipáz VLDL = nagyon kicsi sűrűségű lipoprotein IDL = közepes sűrűségű lipoprotein LDL = kis sűrűségű lipoprotein HDL = nagy sűrűségű lipoprotein vékonybél perifériás szövetek máj perifériás szövetek kapilláris erei kilomikron lipoprotein lipáz (LPL)

23 a fehérjebontó enzimeknek két csoportja van: endopeptidázok (pepszin, tripszin, kimotripszin) a fehérjelánc belső peptidkötéseit bontják exopeptidázok (karboxipeptidáz, aminopeptidáz, di- és tripeptidázok) a peptidlánc végén lévő aminosavat hasítják inaktív formában termelődnek (pepszinogén – sósav – pepszin) a különböző típusú fehérjék emészthetősége eltérő a hőkezelés, a fehérje denaturációja általában javítja az emészthetőséget, de a túlzott hőkezelés már egyes aminosavakat károsíthat emésztése kedvezőbb, ha napi több kisebb adagban fogyasztjuk A fehérjék emésztése

24 peptidkötés az aminosavak között peptid és diszulfid kötés a peptidláncok között

25 az aminosavak mintegy 10%-a a gyomorból, döntő része az éhbélből szívódik föl felszívódásuk általában Na-függő aktív transzporttal történik speciális szállító fehérjék vesznek részt ebben a folyamatban, az azonos szerkezetű aminosavak között kompetíció folyik a di- és tripeptidek szintén aktív transzporttal szívódnak föl, a bélhámsejtekben aminosavakra bomlanak Az aminosavak felszívódása és transzportja

26 polipeptidek, fehérjék normális körülmények között nem szívódnak föl, kivételt az újszülöttek képeznek, akik így juthatnak anyai immunanyagokhoz fehérjék felszívódása allergiás reakciókhoz vezet (a bélfal áteresztőképességének változásakor, fertőzések, gyulladások alkalmával) a vastagbélbe jutott fehérjéket, peptideket a baktériumok bontják, biogén aminok keletkeznek, amelyek mérgezőek, toxikusak lehetnek (hisztamin, triptamin, kadaverin, putreszcin stb.) Az aminosavak felszívódása és transzportja

27 vízben oldódó vitaminok: passzív diffúzióval, viszonylag gyorsan zsírban oldódó vitaminok: zsírszerű anyagok jelenlétében, micellákba épülve a legtöbb vitamin az éhbélből szívódik fel, a B 12 csípőbélből a túlzott alkoholfogyasztás számos vitamin felszívódását gátolja (B 1, B 6, B 12, C-vitamin) A vitaminok felszívódása

28 a vékonybélen átlagosan napi 9 liter víz halad keresztül 2 liter a táplálékból, 7 liter az emésztőnedvekből nagy része az éhbélben, kisebb hányada a csípő és vastagbélben szívódik fel a széklettel átlagosan 100 ml víz távozik naponta a víz felszívódása passzív diffúzióval történik a bélhámsejtek és a vérplazma ozmotikus viszonyainak függvényében A víz felszívódása

29 a kis anionok transzportja passzív diffúzióval történik a kationok facilitált diffúzióval vagy aktív transzporttal jutnak át a bélhámsejtek membránján a kationok gyakran speciális transzportfehérjéhez kötötten jutnak a bélhámsejtekből a vérbe (a transzferrin speciálisan vasat, az albumin több iont is szállíthat) a felszívódás hatásfokát a szervezet ellátottsága (vas) vagy a táplálék ásványi anyag tartalma is befolyásolja (kalcium) a szerves kötésű ásványi anyagok lényegesen jobb hatásfokkal szívódnak fel (hem kötésű vas), mint az ásványi forma Az ásványi anyagok felszívódása

30 bizonyos kémiai formák gátolják az ásványi anyagok transzportját (fitinkötésű foszfor, mikroelemek) különböző táplálékokból a felszívódás hatékonysága lényegesen különbözhet (pl. Ca a táplálékokból átlagosan 20-30%-ban, tehéntejből 35%-ban, anyatejből 50-70%-ban szívódik fől) néhány ásványi anyag felszívódásához vitaminok jelenlétére is szükség van (vas – C-vitamin; Ca – D-vitamin stb.) Az ásványi anyagok felszívódása cink fitát


Letölteni ppt "Emésztés, felszívódás, transzport emésztés: a tápanyagok felszívódásra történő „előkészítése” a nagyobb tápanyag-molekulák kisebb egységekre bomlanak fehérjék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések