Piaci kínálat vagy szakmai segítség? Pedagógus továbbképzések a képzők szemszögéből Ceglédi Tímea XI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011.

Az előadások a következő témára: "Piaci kínálat vagy szakmai segítség? Pedagógus továbbképzések a képzők szemszögéből Ceglédi Tímea XI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011."— Előadás másolata:

1 Piaci kínálat vagy szakmai segítség? Pedagógus továbbképzések a képzők szemszögéből Ceglédi Tímea XI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011 novembere

2 A kutatás  TÁMOP 311.7.1.11.: „A tanárok alkalmazásával, bérezésével, szakmai fejlődésével kapcsolatos politikák követése” (OFI, kutatásvezető: Sági Matild)  Cél: a pedagógusok munkaerő-piaci helyzetének és szakmai továbbfejlődése gyakorlatának feltárása  Módszer: Félig strukturált interjú  Célcsoport: Pedagógusok (32 fő), igazgatók (32 fő), képzők (21 fő), oktatáspolitikusok és fenntartók (9 fő)  Helyszín: Pest, Vas, Tolna, Baranya és Hajdú-Bihar megyék  Időpont: 2010. május-június  Az interjúk elkészítésében közreműködtek: Barta Szilvia, Ceglédi Tímea, Lakatos Zsombor, Lőrincz Dalma, Pálfi Melinda

3 A kutatás  TÁMOP 311.7.1.11.: „A tanárok alkalmazásával, bérezésével, szakmai fejlődésével kapcsolatos politikák követése” (OFI, kutatásvezető: Sági Matild)  Cél: a pedagógusok munkaerő-piaci helyzetének és szakmai továbbfejlődése gyakorlatának feltárása  Módszer: Félig strukturált interjú  Célcsoport: Pedagógusok (32 fő), igazgatók (32 fő), képzők (21 fő), oktatáspolitikusok és fenntartók (9 fő)  Helyszín: Pest, Vas, Tolna, Baranya és Hajdú-Bihar megyék  Időpont: 2010. május-június  Az interjúk elkészítésében közreműködtek: Barta Szilvia, Ceglédi Tímea, Lakatos Zsombor, Lőrincz Dalma, Pálfi Melinda

4 Alanyok  17 intézmény 21 képviselője (vezető vagy adminisztratív beosztásban)  -> Vezetők szemlélete –5 állami (3 megyei, 1 városi és 1 egyetemi) finanszírozású fenntartóval rendelkező pedagógiai intézet –1 felsőoktatási intézmény 2 különböző szervezeti egysége –1 tankönyvkiadó –1 komplex nevelési (közoktatási) intézmény –3 civil szervezet (2 alapítvány, 1 egyesület) –6 gazdasági társaság (3 kft, 1 bt, 1 zrt, 1 ismeretlen) –Egy nem intézményi képviseletben megszólított tréner

5 Erőviszonyok: a programok szervező szerinti megoszlása (%) Forrás: Saját szerkesztés az alábbiak alapján: Gönczöl 2011, Pedakkred

6 Pedagógiai intézetek ma  1: Alulról jövő igények kiszolgálása – a pályázatokban kevésbé aktív iskolákra is figyelnek –olcsóbb, gyorsabban indítható, alacsonyabb (10-15) óraszámú, nem akkreditált képzések  2: Emellett a pályázatok diktálta igényeket is kiszolgálják – fenntartói kényszer –30-60-120 órás képzések: közoktatás-irányítás, IKT, integrált nevelés, együttnevelés, mérés-értékelés, kompetencia alapú oktatás, szervezet- és minőségfejlesztés, gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógia, tanítás- tanulás, tehetséggondozás, szakrendszerű oktatás, stb.  1+2: „félpiaci” megoldások

7  „A magánszféra csak az olyan dolgokkal foglalkozik, ami pénzhez kötött. A pedagógusnak meg nemcsak erre van szüksége. Ahhoz, hogy egy intézmény működjön, nem csak képzésre van szüksége és évente két konferenciára. Hanem személyes kapcsolatra, támogatásra, közvetítőre a városi iskoláktól a falusi iskolákig. Ezt nem tudja más, nincs meg hozzá a kapcsolatrendszere, kapacitása. Volt olyan időszak, amikor pár évvel ezelőtt a szolgáltatók elözönlötték a megyét. Tavalyelőtt indult meg az, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy mi veletek akarunk dolgozni, mert ti itt maradtok, itt vagytok, fordulhatunk hozzátok később is.” (nem fővárosi PI)  „Biztos, hogy közrejátszik abban, hogy mi vagyunk, hogy a fenntartó által előírt bevételeket biztosítani tudtuk. Ha az önkormányzatnak több támogatást kellene nyújtania, már nem lenne teljesen biztos az intézmény működése.’” (nem fővárosi PI)  „A régi pedagógiai intézet megmaradt, csak hát úgy mondhatnám, hogy lefejezve, mert a szolgáltatások felét kiszervezték a kollegák, a legkreatívabb kollegákat elküldték csoportos létszámcsökkentéssel. És igazából én úgy gondolom, hogy most a pedagógiai intézet nem tudja itt X megyében azt a régi szakmaiságot biztosítani, éppen ezért, mert a legtapasztaltabb, leggyakorlatiasabb emberek kerültek ki a rendszerből.” (egykori PI szakember, ma piaci szolgáltató)

8 Profitorientált piaci képzők ma  Főleg a 30 órás, témájában és finanszírozásában „pályázat-függő” képzések  Mindenre kiterjedő kínálat  Rendkívül rugalmasak a helyszín és az időpont tekintetében  A képzések „piacáról” és „profitról” beszélnek  DE: Szakmaiság és profit nem zárják ki egymást, sőt, a verseny a minőségnek kedvez  Más szolgáltatásokat is kínálnak, amelyekkel a régi PI-k szerepét pótolják (rajzverseny, pedagógiai napok, konferenciák, kiadványok)

9  ’Akkor megvolt már az az üzleti kör vagy vásárlói kör, ami elég volt ahhoz, hogy engem és a családomat eltartsa. (…) X millió forintos árbevételünk van évente, nem vagyunk piacvezetők, de piac-meghatározó súlyunk van a szolgáltató cégek esetében.’ (Fővárosi piaci)  ’Célom korrupciómentesen, tisztán dolgozni, maximálisan segíteni a megrendelők munkáját, és a pedagógusok segítése, akár az üzleti profit nélkül is.’ (Nem fővárosi piaci)  „Ha valami az osztályteremben nem működik, akkor el kell gondolkodni azon, hogy én mit csináljak másként, pedagógusként. És ez a szemléletem vezet végig az egész munkámban. (…) Az első pillanattól kezdve mindig a gyerekekért dolgozom.” (Nem fővárosi piaci)

10 Szerepmegosztás: PI-k és piaci szereplők  Vannak megyék, ahol az egyik, vannak ahol a másik erősebb.  Hasonló név, személyi átjárás -> a pedagógusok rendre össze is keverik őket  Bizonyos piaci „pedagógiai intézetek” ugyanazt a szerepet töltik be, mint az egykori PI-k (szoros kapcsolatok az iskolákkal, stabil jelenlét)  A PI-k is rákényszerülnek a piaci megoldásokra, pályázásra, pályázatok kiszolgálására  „Nem csak minőségi, hanem árverseny is van. Ezzel nincs baj, egyfajta minőséget is garantál, és sokszínűvé teszi, nagyobb lesz a választási lehetőség. Szélesebb spektrum tárul az intézmények elé.” (Nem fővárosi PI)  „A többség azért kókler.” (közoktatási intézmény)

11 Civil szereplők ma  Alulról jövő szakmai kezdeményezések (1 kivétel)  Egy-egy apróbb speciális területet jól ismerő, főleg pedagógusokból álló szakember-gárda  Gyakorlatok átadásának intézményesülése  Jellemzően ciklikusan felépített, gyakorlatközeli képzések  A pályázatok által finanszírozott képzési kínálat növekedésének hatására 2 út: –háttérbe szorul a saját szakterület, ők is kiszolgálóivá válnak –beintegrálódik, „TÁMOP-kompatibilis” képzéssé válik a képzése (piaci „gazdaszervezet” segítségével & haszonlefölözéssel)

12  „Egyszer csak megjelentek tanárok az iskolában, akik nem tudták, hogy mit keresnek, de valamit. És hallották, hogy ez alternatív, eljutottak ide. És azt tapasztaltuk, hogy tényleg egy csomó mindenre választ tudunk adni nekik, ami gond volt. És ez így megfordult. Nem ők jöttek, hanem mi mentünk. Mit veszthetünk vele? Akkor még 20 évvel fiatalabbak voltunk. Beadtuk akkreditációra, és csont nélkül átment.” (fővárosi civil)

13 Felsőoktatás MA  Céljuk: –A tanárszakon elsajátított neveléselméleti és szakmódszertani tudás frissítése, kiegészítése –Az adott tudományterületen újonnan megszületett tudományos eredmények megismerése  Mélyebb elméleti tartalommal bíró, kevésbé a „módszerek körül balettozó” képzések  A képzések tartalmát az egyetemeken-főiskolákon felhalmozódott és frissen keletkezett tudás határozza meg (lassabb reagálás)  Több félévig tartó (szakvizsgás és szakirányú) továbbképzések  Csak nekik van jogosítványuk ezekhez  Tanügyigazgatási, ill. közoktatás-irányítási ismeretek is, vagy választható a tehetséggondozás, a mérés-értékelés, a mentálhigiénia, vagy az informatika stb. is

14  „Az iskolakoncepcióink és a módszertanunk külön-külön jók, de nem illeszkednek (…) Az elmélettel nagyon nem foglalkozunk. Nézzünk már körül az iskolában, hogy mit akarunk, és hogy hogyan lehet. Én nagyon gyakorlatpárti vagyok. De hiszem azt is, hogy mostmár egyre felületesebb az, amit gyakorlatközpontúságnak nevezünk. És lehet erőltetni a best practice-t, a gyakorlatközpontúságot. De ha emögött nem egy jól végiggondolt rendszer áll, akkor teljesen mindegy, hogy milyen sapkát teszünk rá. Vannak ilyen látványelemek, amiket jól le lehet dokumentálni, jól el lehet adni. De ha a tanár nem úgy beszél a gyerekkel, lehet kitűnő módszertanász.”  „Ugyanakkor az elmélet sem elég. Azokat a tanárokat, akik már legalább egy évet tanítottak, ismétlésszerűen újra meg kellene ismertetni az elméleti alapokkal. Elő lehetne venni újra, hogy most hogy látod? És az új módszertanokat is így lehet levinni az iskolákhoz.”

15 Összegzés: Előnyök és hátrányok Hagyományos pedintézetek Piaci szereplők (gazdasági társaságok) Civil szervezetek Felsőoktatás előny Helyi beágyazódottság Egyéb szolgáltatások Tartós jelenlét Hírnév Szakmaiság Nem akkreditált képzések Több állandó alkalmazott Szervezési rugalmasság A verseny garantálja a minőséget PI-k nyomán maradt űrt betöltik Kevesebb állandó alkalmazott Sokéves szakmai gyakorlaton alapuló képzés Személyes ismeretségek Gyakorló szakemberek Bizonyos képzésekhez csak nekik vannak jogosultságaik Elmélyült elméleti képzéseket tartanak Hagyományos presztízs Tudásteremtő, kutatási szerep Hát- rány Fizetős képzésekre kényszerülnek Megcsonkolt személyi állomány Ad hoc jelenlét Profitorientáltság Pályázatoktól függnek ők is Hiányzik az ületi szemlélet (de nem mindig) Lassan, nehezen tart lépést a korral Nem állt (még) rá a pályázatok diktálta témákra Nem ismeri annyira az iskolákat Rossz PR

16 Piaci kínálat vagy szakmai segítség? - Mindkettő  „Rengeteg gyereknek nincs sikerélménye az iskolában, elfordul attól, bezárkózik, s ezek a sikertelen, bizalmát vesztett gyerekek néhány éven belül szülővé válnak, ugyanezt a mentalitást-hozzáállást adják tovább gyerekeiknek, s ez az oktatási rendszer – s nem a szülők – hibája, hiszen mi vagyunk a szakemberek, nekünk kell tudni ezzel valamit kezdeni.”  „Semmi esély, hogy az iskolák spontán igényeire reagáljunk, mert az iskolák nem tudják kifizetni, megfizetni a spontán igényeket. Az ilyen képzések nem piacképesek. Csak olyat kínálunk, aminek van központi forrása.”

17 A tanulmány további témái  Trénerek/képzők (kik ők, hogyan mozognak a szervezeti keretek között, kiválasztásuk, minőségük, képzésük)  Igények, igényfelmérés módja (célcsoport-célterület, népszerűsítés)  Képzési kínálat (képzések születése, témák, formák, időtartam)  Finanszírozás (normatíva vs. pályázat)  Hasznosulás (utánkövetés, alkalmazás, szemléletformáló hatás)

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! cegledi.timea@cherd.unideb.hu