Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 9. óra Mátyás király korától a mohácsi csatáig, (1458-1526) tanár: Németh Károly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 9. óra Mátyás király korától a mohácsi csatáig, (1458-1526) tanár: Németh Károly."— Előadás másolata:

1 Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 9. óra Mátyás király korától a mohácsi csatáig, ( ) tanár: Németh Károly

2 Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

3 Felhasznált anyag:

4 Hunyadi János kormányzó ( ) Hunyadi János sírja a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban. Vajdahunyad vára Erdélyben

5 A nándorfehérvári győzelem a törökök ellen (1456) Magyar győzelem, az akkori pápa ennek emlékére rendelte el a déli harangozást, ami máig fennmaradt. II. Mehmet szultán (Konstantinnápoly Elfoglalója (1453)) Kapisztrán Szt János olasz nemes és szerzetes, aki keresztes hadsereget szervezett Nándorfehérvár felmentésére.

6

7 Dugovics Titusz a mélybe rántja a nándorfehérvári várra zászlót kitűzni akaró törököt.

8 Hunyadi László ( ) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet első fia, Mátyás bátyja. V. László és tanácsadója Cillei Ullrich ármánykodtak ellene. Cillei Ullrichot megölték László emberei Nándorfehérváron. A király végül tőrbe csalta és kivégeztette Lászlót Budán. A legenda szerint háromszor súlytott le rá a hóhér bárdja, de fejét nem tudta venni, míg negyedszerre sikerült neki. Ezután V. László elmenekült Magyarországról a Hunyadi párti nemesek bosszújától tartva. Túszként magával vitte Hunyadi Mátyást is. V. László Bécsbe menekült, majd Prágába, ahol meghalt. Mátyás a cseh király fogja lett. Magyar nemesi küldöttség váltotta ki, váltságdíj fejében, sőt, még a cseh király lányát is el kellett vennie feleségül.

9 Mátyás király ( ) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia ban a Duna Jegén összegyült Hunyadi párti köznemesek választották királlyá. Első feleségétöl, a cseh királylánytól született fia, csecsemőkorában meghalt, feleségével együtt, gyermekágyi lázban ben, osztrák polgárnő szeretőjétől, Edelpeck Borbálától Fia született, Corvin János, akit törvényes örökösévé tett, de aki később nem tudta megszerezni a királyi trónt, helyette horvát bán lett. Az ő fiával, Kristóffal halt ki a Hunyadi család. Mátyas 1476-ban újra nősült, a nápolyi király 19-éves lányát, Beatrix-ot vette feleségül, akitől azonban gyermeke nem született. Mátyás király szülőháza Kolozsváron.

10 Mátyás király lovas szobra Kolozsváron a Szt Mihály templom elött (Fadrusz János alkotása)

11 Mátyás király birodalma “Fekete Sereg” nevű hadserege katonát számlált. Meghódította Csehországot, Ausztria nyugati részét, Szerbia északi részét és Havasalföld egy részét. Sikeresen háborúzott a törökökkel, számos csatában győzte le őket könyvből álló könyvtára volt, a könyvek (“korvinák”) darabonként 1000 aranyba Kerültek. Európában egyedülálló reneszánsz stílusú kastélyai és udvartartása volt. A király 1490-ben halt meg váratlanul, Bécsben. Halála után birodalma szétesett, fekete serege feloszlott, részben rablóbandák lettek belőle.

12 Kinizsi Pál Mátyás király egyik legsikeresebb hadvezére. Kinizsi Pál sírja nagyvázsonyban.

13 A nagyvázsonyi vár, Kinizsi egykori birtoka (Veszprémhez közel, a Dunántúlon). Erdélyi birtokai is voltak, mert máramarosi főispán is volt. Egyik utólsó hőstette 1494-ben Nándorfehérvár megmentése az árulóktól, akik pénzért adták volna fel a várat a törököknek. Válogatott kínzásokkal végeztette ki őket.

14 II. (Dobzse) Ulászló ( ) Zsigmond király dédunokája (Erzsébet nevű lánya unokája). Eredetileg lengyel király, a cseh királyi címet is birtokolta, Mátyással egyidejüleg. Felesége halála után életúnt lett, mindenbe beleegyezett, Innen kapta a “Dobzse” (“jól van”) lengyel melléknevet. Igy a főurak vették át a kormányzást és a király elszegényedett. Állítólag enni is alig jutott neki, a szegényektől kapott ebédje után kapta a “lacikonyha” a nevét ben nagy parasztlázadás tört ki a főurak ellen Dózsa György vezetésével, amit Szapolyai János erdélyi vajda kegyetlenül levert.

15 Dózsa György székely kisnemes volt. Nándorfehérvárnál legyőzött egy híres török vitézt, amiért a királytól nemesi birtokot kapott. Az általa vezetett felkelés eredetileg A törökök ellen meghírdetett keresztes hadjáratnak indult, de a püspökök bizonytalakodása miatt végül az urak ellen fordultak a parasztok. Dózsa György es serege sokáig verhetetlen volt és elfoglalta a Maros völgyi várakat, végül Temesvárnál legyőzték. A belháború nagyon nagy emberáldozattal járt és meggyengítette az országot. A parasztlázadás leverése után izzó vasszékbe ültették és tüzes vaskoronát tettek a fejére.

16 II Lajos ( ) II (Dobzse) László fia. Hat nyelven beszélt, kitűnő neveltetést kapott ben a törökök elfoglalják Nándorfehérvárt, amelynek parancsnoka, Török Bálint gyávan elmenekült. Elötte az országban óriási államkincstár-fosztogatás történt, amelynek egyik jelentős szervezője a német Fugger bankház volt. A Fuggerek többek között a magyar bányák jövedelmeinek nagy részét kaparintották meg, amit II. Lajosnak sem sikerült visszaszereznie tőlük. A magyar “fukar” szó eredete is a Fugger bankházra megy vissza. A Fuggerek magyarországi ügynöke volt a zsidó származású, kikeresztelkedett Fortunátus Imre államkincstárnok, akit megvádoltak többek között a Nándorfehérvár védelmére szánt pénz ellopásával is. II. Lajost pénz és érdemi haderő nélkül érte I. Szulejmán támadása 1526-ban.

17 A mohácsi csata rajzfilmen:

18 A mohácsi csata egy török festményen augusztus 29-én történt fős magyar hadsereg harcolt fős török sereggel. A magyar király menekülés közben halt meg. A törökök az ország egész középső részét kifosztották, a lakosságot rabszolgának elhurcolták, vagy megölték. Kifosztották a budai palotát, a pesti lakosság egészét vagy megölték, vagy rabszolgaságba hurcolták. A budai várba végleges helyőrséget csak 1541-ben tettek.

19 A török hódítás három részre szakította az országot: A középső rész a Török Birodalomhoz került, A nyugati rész Ausztriához, a keleti rész felett a törökkel hübéresi viszonyban levő Erdélyi Fejedelemség uralkodott.

20 Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))


Letölteni ppt "Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 9. óra Mátyás király korától a mohácsi csatáig, (1458-1526) tanár: Németh Károly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések