Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális gazdasági egyenlőtlenségek Romániában Györfy Lehel Benyovszki Annamária “Babes-Bolyai” Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális gazdasági egyenlőtlenségek Romániában Györfy Lehel Benyovszki Annamária “Babes-Bolyai” Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 Regionális gazdasági egyenlőtlenségek Romániában Györfy Lehel Benyovszki Annamária “Babes-Bolyai” Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár

2 Bevezető kérdések Melyek azok a területek, amelyek a romániai gazdaság húzóerejének tekinthetők és ahol az életszínvinal perspektívái a legjobbak?  A 15 éves átmeneti időszak és gazdasági szerkezetváltás után ki tekinthető nyertesnek és vesztesnek? Hol a legnagyobbak a társadalmi- gazdasági különbségek? Hova koncentrálódnak az innovációs tevékenységek? Módszertan: saját javaslat, 2003, 2005

3 A bemutató szerkezete Módszertan A nemzetgazdaság ágazatainak munkatermelékenysége (ágazat) Egy főre jutó ekvivalens munkahelyek száma Románia területein (42 megye, NUTS 3) 5. Módszertani javaslat a munkatermelékeny- ségi heterogenitás számszerűsítésére Módszertan Ágazati heterogenitás (területek közti különbségek nagyságrendje ágazatokon belül) Területi heterogenitás (ágazatok közti különbségek nagyságrendje területeken belül) 6. Innovációs képesség és munkaterme- lékenység 7. Következtetések 1. Az elemzés időszaka és az adatforrások 2. Munkatermelékenység, mint az életszínvonal mutató kulcs eleme 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban 4. Módszertani javaslat egy ágazat és egy terület munkahelyeinek értékelésére, figyelembe véve a munkahelyek minőségét

4 1. Az elemzés időszaka és az adatforrások A területi elemzés szintje: 42 megye, NUTS 3 Az elemzés időszaka: A 15 éves átmeneti időszak közepe Ebben az időszakban jelennek meg a jelei a gazdaság makroökonómiai stabilizálódásának  Megáll a GDP csökkenése és egy (máig fenntartható) növekedés veszi kezdetét  Inflációs ráta csökkenése  FDI növekedés 2001: a legfrissebb hivatalos megyei szintű (NUTS 3) adat a GVA-ról 1997: megváltozik a belső migráció iránya, többen költöznek városról falura mint faluról városra A GVA 1998-as mld. lejben kifejezett értékeit 2001-es mld. lejbe alakítottuk át az országos éves reál GDP növekedési ráta és az eredeti GDP szerkezet segítségével A legfontosabb adatforrások a bukaresti Nemzeti Statisztikai Hivatal publikációi voltak: Romániai Statisztikai Évkönyv, Területi Statisztika, 2003 Regionális számlák, 2004 (legfrissebb adat: 2001)

5 2. Munkatermelékenység, mint az életszínvonal mutató lényeges eleme Az összehasonlító elemzés kiindulópontja az életszínvonalat jellemzőként elfogadott mutatószám volt: GDP/P, ahol P= lakosság Egy terület fejlettségi szintjét aggregált módon jellemzi egy adott időpontban (Berey-Nemes, 2002) ahol GVA = bruttó hozzáadott érték, TP = termék adók, beleértve az áruforgalmi adót, D = vámok és illetékek, SP = állami támogatás. Az elemzésben a GVA-t tekintettük a területek közti GDP és életszínvonal különbségek legfontosabb befolyásoló tényezőjének, mely hosszú távon a területek TP + D - SP összegét is meghatározza. (Györfy, 2003) A GVA/P mutató két tényezőre bontható: a munkatermelékenység és a foglalkoztatási ráta (esetünkben: foglalkoztatottak (E) aránya a lakosságból) (Lengyel, 2001): Romániában az átmeneti időszakban a területek közti GVA/P –beni különbségek változásának legfontosabb okaként a GVA/E arány változásai jelölhetők meg. (Vincze, 2003)

6 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban Munkaerő foglalkoztatás és ennek szerkezete fő ágazatonként Romániában között (ezer fő) A GVA szerkezete fő ágazatonként Romániában között (%) Az ipar és szolgáltatás ágazatok által kibocsájtott strukturális munkanélküliséget (részben) a mezőgazdaság szívta fel. Ennek ellenére az összes foglalkoztatottak száma hivatalos adatok szerint személlyel csökkent 7 év alatt (feltételezzük hogy ezek jelentős része külföldön dolgozik) A mezőgazdasági túlfoglalkoztatás oda vezetett hogy a foglalkoztatottak egyre nagyobb részaránya dolgozik alacsony és egyre kisebb munkatermelékenység mellett, az iparban vagy szolgáltatásban foglalkoztatottakhoz viszonyítva (mely ágazatokban novekedett a munkatermelékenység a munkaerő fölösleg kibocsájtása révén (is).

7 Foglalkoztatott munkaerő és a GVA dinamikája ágazatonként között(%) 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban

8 Foglalkoztatott munkaerő GVA Foglalkoztatott munkaerő és a GVA dinamikája megyénként között (%) 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban

9 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Egy foglalkoztatottra jutó GVA Romániában ágazatonként (mil. lej (2001) / fő.)

10 Egy foglalkoztatottra jutó GVA megyénként, Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban

11 Egy foglalkoztatottra jutó GVA megyénként, 2001

12 A tulajdonképpeni (fizikai) munkahelyek számának egy i területen egy j ágazatban a foglalkoztatottak számát tekintettük. - A munkahelyérték koefficiens egy i terület j ágazatában az itt kimutatható munkatermelékenység és az országos átlagos munkatermelékenység aránya. Példa: Egy i terület j ágazatának munkahelyérték koefficiense 1 (és a tulajdonképpeni munkahelyek száma megegyezik az ekvivalens munkahelyek számával) ha a munkatermelékenység megegyezik a nemzetgazdasági átlagos munkatermelékenységgel ( ). A munkahelyérték koefficiens kiszámítása:, Ahol m = területek száma, n = ágazatok száma. Jelölés: Nincs index = Országos szint 4. Munkahelyek értékelése

13 - Ekvivalens munkahelyszám egy i terület j ágazatában azt a foglalkoztatott számot jelöli, amley ugyanazt a GVA-t állítaná elő ha ezek az ország (vagy egyel nagyobb léptékű) átlagos munkatermelékenységével dolgoznának. Más megközelítés: A tulajdonképpeni munkahelyeket (foglalkoztatottak száma) munkatermelékenysége és az országos átlag alapján értékeljük (pontozzuk) Az ekvivalens munkahelyszám kiszámítása: Más formában: A terület összes ekvivalens munkahelyszáma: Mivel a területek mérete különböző, a versenyképesség jellemzésére az egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám ajánlott:

14 Egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám, Munkahelyek értékelése

15 5. A munkatermelékenység területi és ágazati heterogenitásának számszerűsítése Az egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám (mint mutatószám) főbb előnyei: A munkaerő foglalkoztatás minőségi oldalát is számba veszi Lehetővé teszi a területek és ágazatok közötti összehasonlítást. A mutatószám fő hátránya: Egy összevont, érték és nem utal a területeken (vagy ágazatokon belüli) különbségekre A mutatószám fő hátrányának kiküszöbölésére javaslatunk a munkatermelékenység területegységen belüli, ágazatok közti (előfordulás gyakoriságával) súlyozott szórással történő párhuzamos jellemzése:, ahol, m=területegységek száma, n= ágazatok száma, W i =a területegység átlagos munkatermelékenysége: Ágazatokra hasonlóképpen

16 Megyei átlagtól való (ágazatok közti) munkatermelékenység eltérések nagyságrendje megyénként: (mil. lei (2001) /fő.), 1998, A munkatermelékenység területi és ágazati heterogenitásának számszerűsítése

17 Ágazati átlagtól való (megyék közti) munkatermelékenység eltérések nagyságrendje ágazatonként: (mil. lei (2001) /fő.), 1998, 2001

18 Az állami finanszírozású felsőoktatási intézmények finanszírozási forrásainak területi megoszlása, Innovációs képesség és munkatermelékenység

19 A software készítő cégek (alaptevékenység) forgalmának területi megoszlása, 2001 (ha kevesebb, mint 0,9%, akkor nincs érték) 6. Innovációs képesség és munkatermelékenység

20 Erős korrelációk (42 megye, 2001-ben)… Részesedés az állami egyetemek finanszírozási forrásaiból Munkatermelékeny- ség (GVA/fő) Részesedés a romániai software alaptevékenységű cégek forgalmából Részesedés az állami egyetemek finanszírozási forrásaibólX Munkatermelékenység (GVA/fő) X Részesedés a romániai software cégek forgalmából X 6. Innovációs képesség és munkatermelékenység

21 7. Következtetések Foglalkoztatás: ipar és szolgáltatások  mezőgazdaság (túlfoglalkozás) + ? külföld? GVA/Foglalkoztatott: Alacsony és csökkenő: Mezőgazdaság, Magas és növekvő: Ipar és szolgáltatások. Melyek azok a területek, amelyek a romániai gazdaság húzóerejének tekinthetők és a legjobbak az életszínvonal perspektívái? Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstanca magas munkatermelékenységi görbe : a görbén a második gazdasági erő a (tengerparti) Konstanca helyett a (központi) Brassó lett. Bukarest a vezető. A „legértékesebb” munkahelyek a görbén és ennek szomszédságában helyezkednek el. Hol a legnagyobbak a társadalmi-gazdasági különbségek? Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstanca magas munkatermelékenységi görbe Megyén belül: a magas munkatermelékenységi görbén elhelyezkedő megyékben (és ezek szomszédságában) a legnagyobbak a belső különbségek: Maros, Kolozs, Szeben, Ilfov, Bukarest, Ialomita, Konstanca. Alacsony különbségek a megyék között a mezőgazdasági munkatermelékenység tekintetében (más ágazatokhoz - bányászat, szolgáltatások – viszonyítva). Legnagyobb ágazaton belüli (megyék közti) munkatermelékenység egyenlőtlenség a bányászat és szolgáltatások ágazatban. A különböző területeken és ágazatokban foglalkoztatottak közötti Románia szinten növekednek a munkatermelékenységben tapasztalható eltérések de lényegesebbek a megyék közti, ágazatokon belüli eltérések, mint a megyéken belüli, ágazatok közti eltérések Hova koncentrálódnak az innovációs tevékenységek? Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstanca magas munkatermelékenységi görbe Erős korreláció a megyék munkatermelékenysége, a software készítő cégek forgalmából való részesedése és az állami egyetemek finanszírozási forrásaiból való részesedés között

22 Javaslat helyett… “A közgazdász olyan személy, aki úgy lesz gazdag, hogy elmagyarázza másoknak, hogy miért szegények.”

23 A teljes módszertani javaslat A visgált mutatórendszer szerkezetileg négy egységből tevődik össze. A mutató rendszer első része a területi és ágazati munkatermeléknységbeli különbözőségek kimutatására koncentrál, mely tényező a versenyképességet nagymértékben befolyásolja. A jövőbeli munkatermelékenység és a gazdasági vesenyképesség alakulása  a beruházások, tőkebefektetések,  a fiatal munkaerő –mint jövőbeli humán erőforrás- minőségétől és mennyiségétől  valamint az innováció előállítási és ennek befogadási képességtől függ. A mutatórendszer három szerkezeti egysége:  1. A munkatermelékenységgel kapcsolatos mutatószám rendszer (munkahelyérték koefficiens, egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám, súlyozott szórás)  2. Beruházásokkal és a gazdasági egységek működésével kapcsolatos mutatószám rendszer  3. A jövőbeli humán erőforrás mennyiségével és minőségével kapcsolatos mutatószámok  4. Innovációval és tudás alapú tevékenységekkel kapcsolatos mutatószámok (K+F egységek száma, egyetemek finanszírozása, találmányok száma, IT tevékenységet végző tevékenységek száma és forgalma, stb.)

24 2. Beruházásokkal és a gazdasági egységek működésével kapcsolatos mutatószám rendszer ahol GI-bruttó beruházások, π-nettó profit, Eq-saját tőke, nf-gazdasági egységek száma, P-lakosság, T-üzleti forgalom Az összefüggés szorzótényezői (sorrendben) utalnak néhány olyan információra, mely a konkrét helyzet ismeretében versenyképességi összhasonlításban használható fel:  a beruházási hajlandóságra, mint a nettó profit beruházásra szánt részére, még akkor is, ha a bruttó beruházások nem feltétlenül a gazdasági szereplők tanulmányozott évi eredményeikből voltak teljes mértékben finanszírozva.  az ágazatban a tanulmányozott területen jellemző saját tőke megtérülés mértékére  a vállalkozások tőkeerősségére és a tőke koncentrációjára  a vállalkozások számára a lakossághoz viszonyítva, ezek koncentrációjára Egyes adatok hozzaférhetősége miatt a következő szorzótényezős összefüggés alkotóelemeit elemeztük, országos átlaghoz viszonyítva: A teljes módszertani javaslat

25 3. A jövőbeli humán erőforrás mennyiségével és minőségével kapcsolatos mutatószámok A jövőbeli humán erőforrás mennyiségére és minőségére enged következtetni a következő, szorzótényezőkre bontott összefüggés vizsgálata: ahol St a felsőoktatásban tanulók számát, a 25 évnél fiatalabb lakosság számát jelöli (egy i területen). A fenti összefüggés második szorzótényezője a humán erőforrás utánpótlás és fiatal munkaerő fizikai létéről ad információkat, míg az első tényező ennek várható minőségéről. A teljes módszertani javaslat

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Regionális gazdasági egyenlőtlenségek Romániában Györfy Lehel Benyovszki Annamária “Babes-Bolyai” Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések