ADÓRENDSZERÜNK Mi van és mi kellene?.

Az előadások a következő témára: "ADÓRENDSZERÜNK Mi van és mi kellene?."— Előadás másolata:

1 ADÓRENDSZERÜNK Mi van és mi kellene?

2 Adó- vélekedések Közösségi célok finanszírozására vezették be
Adó megítélése Heller F. Állami szolgáltatás ellenértéke Sismondi: személy és vagyonvédelem ellenszolgáltatási díja Montesquieu:Polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezhessék Colbert:Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán megkopasztani egy libát

3 Közpénzügyek területei
Központi költségvetés Társadalombiztosítás Önkormányzatok Elkülönült állami pénzalapok

4 Adóztatás elvei Közteherviselés Megbízhatóság Könnyen teljesíthetőség
Jutányosság

5 Adóztatás általános céljai
Pénzügy-politikai cél: állami és helyi bevétel Speciális célok: újraelosztás, gazdasági növekedés ösztönzése, beruházás, fejlesztés szociálpolitikai, foglalkoztatási ösztönzés stb.

6 Adózási elvek Egyenlőségi ( azonos áldozat)
Áldozatelméleti (magasabb jövedelműek többet fizessenek) Hatékonysági elv Fogyasztási elv: fogyasztás arányában fizessenek (s a szegények fogyasztását korlátozza). Viszontszolgáltatási elv. Szolgáltatás -ellenszolgáltatás

7 Milyen a jó adórendszer?
Egyszerű Semleges: g.i döntést nem befolyásol Igazságos: teherviselő-képesség szerint Konzisztens: harmonikus pl. EU- val Stabil, kiszámítható Rugalmas Olcsó, hatékony

8 ELŐZMÉNYEK Az elmúlt 15 év alatt a magyar adórendszer teljesen belesimult az Európai Unió adórendszerébe (összecsiszolódás) Adóharmonizáció a közvetlen adók terén középtávon az Európai Unióban nem várható Magyarországon rövidtávon: - az adóalapok szélesítése, - adóbeszedés/behajtás hatékonnyá tétele segítheti a költségvetést hosszútávon: komplex adóreform

9 Az OECD-országok adószerkezete 2005-ben (%)
Jövedelmek és nyereség utáni adó Egyéb adók TB-járulék Fogyasz-tási adók Vagyon-adók OECD-átlag 35,3 2,5 25,1 31,7 5,4 EU-átlag 34,9 2,3 27,5 30,4 4,9 USA 49,1 --- 23,9 16,4 10,6 Magyar-ország 23,2 1,0 33,7 40,4 1,7 Forrás: OECD Rewenue Statistics, Párizs 2005

10 Ország 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Németország 57 52 39 40 25 Belgium Olaszország 41 Spanyolország 35 Hollandia 30/35 Görögország Portugália 37 33 30 Dánia 34 32 Luxemburg 20-22 Franciaország 42 Írország 28 24 20 13 10 Egyesült Királyság 31 Ausztria Scédország Finnország 29 Lengyelország 36 22 19 Csehország Magyarország 18 16

11 Az adófizetési készség alakulása egyes országokban
Ország Év Adófizetési készség (%) Az áfa viszonya a GDP-hez (%) Egy főre jutó GDP ($) Új-Zéland 1993 94,9 8,4 12.350 Svédország 1992 94,6 8,0 25.100 Izrael 92,2 9,7 11.950 Portugália 1991 86,0 6,4 5.930 Chile 81,8 8,8 2.160 Kanada 77,7 2,2 20.440 Spanyolország 1989 74,0 5,4 12.450 Argentína 68,5 5,9 2.790 Kolumbia 64,2 2,4 1.139 Magyarország 63,7 6,1 2.720 Mexikó 62,9 3,0 3.030 Ecuador 61,8 3,1 1.000 Fülöp-szigetek 59,2 730 Bolívia 1990 56,1 650 Peru 31,8 1.070 Forrás: Adó, IX. évfolyam, 1995/11. szám

12 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

13 REJTETT GAZDASÁG ELLENI FELLÉPÉS ESZKÖZEI
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Jövedelembecslési eljárás Felülellenőrzés jogintézménye Készpénzfizetés korlátozása Adóhatóság nyomozati jogköre Büntetőjogi következmények

14 Forrás: Saját szerkesztés az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága 2003
Forrás: Saját szerkesztés az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága évi beszámolójának adatai alapján

15 EDDIGI EREDMÉNYEK A globalizáció hatására káros adóverseny alakult ki az egyes országok között, mely a közvetlen adók területén hátráltatja a harmonizálási törekvéseket Az Európai Unió tagállamai adóbevételeik legnagyobb hányadát a munkát terhelő adókból realizálják (szja, szociális hozzájárulások) A magyar ÁFA-rendszer már szinte teljesen harmonizált az EU 6. irányelvével, viszont az EU-n belüli adóellenőrzések nehézkesek, adat- és időigényesek

16 Eddigi eredmények Magyarország elvégezte a jogharmonizációt és az intézményfejlesztést, jól áll közigazgatási és jogalkalmazási képességek tekintetében is. Ugyanakkor egyszerűsíteni és átláthatóbbá kell tenni az adórendszert az adózók számára Mivel a legnagyobb adózók az adótervezéssel adóminimalizálást érnek el, és adómértékek emelésére szinte sehol nincs lehetőség, ezért rövidtávon marad az adóbehajtás szigorítása, az eltitkolt jövedelmek feltárása A rejtett gazdaság a rendszerváltást követően megerősödött, de az ellene tett adminisztratív intézkedések nem hoztak látványos eredményeket

17 Eddigi eredmények 2008-ig Magyarországon az adózási morál kedvező irányba változott, ha az adórést vesszük alapul, azonban az adózási morál javulásához egy komplex rendszer szükséges (adóegyszerűsítés, módszeregyszerűsítés, hatékony, de egyszerű adóellenőrzés) Az OECD-országokhoz viszonyítva az szja-t, a munkavállalói tb terheket és a családi transzfereket tartalmazó ún. bérrés Mo.-on az átlagos keresetűekre számítva magas 2010-től változás Mo. versenyképességét és tőkevonzó képességét alapvetően nem adópolitika eszközökkel kell biztosítani, hanem stabil, kiszámítható pénzpiac, jogszabályi háttér, infrastruktúra fejlesztés, szakképzett munkaerő szükséges. Adópolitikai eszközökkel is lehet segíteni, pl. járulékterhek csökkentése, stabil, kiszámítható adórendszer, általános adókedvezmények adásával a K+f tevékenységek és a fejlesztések után

18 Új javaslatok Célszerű az egyszerűsített adózási rendszerek alkalmazása (EVA, átalányadó) Ki kell terjeszteni a hatályukat nagyobb adózói körre Be kellene vezetni az adókivetés/megegyezés módszerét Az így felszabaduló kapacitást a legnagyobb adóteljesítményű adózókra kellene koncentrálni (pl. traszferárak vizsgálata)

19 Adóreform koncepció Jogalkotás Egyeztető tanács
Átalányadózás kiszélesítése EVA, átalányadó adókivetés, Egyéb egyszerű- sítések Adóigazgatás hatékonnyá tétele Legnagyobb adóteljesítményű adózók fokozott, szakszerű ellenőrzése

20 Forrás: Saját szerkesztés az APEH Gy-M-S Megyei Igazgatóság adatai alapján

21 Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata
/ Adóterhelés, adó-átrendezés / Az adózás bevonása az adóalanyok döntéseinek optimalizálásában /Adótervezés/ A fizetendő adó meghatározása

22 Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata
/ Adóterhelés, adó-átrendezés / Az adózás bevonása az adóalanyok döntéseinek optimalizálásában /Adótervezés/ A fizetendő adó meghatározása

23 Adótan és társtudományok
Adótan a vállalati gazdaságtan része. Adóoptimalizálás hasonlít a termelés, a finanszírozás optimalizálásához Adótan kapcsolódik a pénzügyhöz, a pénzügy joghoz, a szociológiához

24 Pénzügyi elvonások Adó: kényszer, ellentételezés nélküli,pénzbeli megjelenésű Vám: határon történő átengedésért fizetett Lefölözés:piaci versenyképesség befolyásolási eszköz Díj:ápolási, vámkezelési, belépési, IIleték:állami szolgáltatások ellenértéke (hatósági, vagyoni) Járulék. Későbbi kiadások fedezete TB Pénzbírság pl. büntetés

25 Adórendszer kialakulása
Fej-adók Tárgyi adók (házadó, füstadó) Hozadéki adó (földadó, termelési, kereseti adó) Jövedelem-adók.Anglia, No. USA Franciaország Forgalmi adók Ökoadók

26 Adórendszer kialakulása
Fej-adók Tárgyi adók (házadó, füstadó) Hozadéki adó (földadó, termelési, kereseti adó) Jövedelem-adók.Anglia, No. USA Franciaország Forgalmi adók Ökoadók

27 A magyar adórendszer fejlődése
1848-ig:Állam jövedelme= a király jövedelme=földbirtok+bánya+Sóadó+ stb Ház-adó a legfontosabb adó a megye és kp 1848. Első adóreform Kossuth pm közvetlen és közvetett adók bevezetése. Adót a községek szedtek 1850 Osztrák rendszer átvétele Közteherviselés bevezetése és a direkt adók(föld, ház, jövedelem)

28 Adóreformok 1909 Második adóreform tervezet
Célja:Összes elvonás ne változzon, de az adóteher teherviselő-képesség szerint eszköz.: egyenes adók eltörlése, hozadéki adók módosítása, új adónem Változás:a jövedelemadónál, progresszív az alacsony jövedelműeknél nincs, családi adó, gyermek kedvezmény 1922-ben vezették be

29 Adóreformok 1945-1947 Harmadik adóreform
A szocialista irányú adórendszer sajátosságai: adók átcsoportosítása , a magánszféraánál adóemelés, az államinál csökkenés, kötelező beszolgáltatás, munkajövedelem adóterhe nő, a jövedelem mg.ból az iparba történő átcsoportosítása

30 Adóreform 1988 Negyedik adóreform Közeledés Nyugat-Európához
Új stabil pénzügyi szabályozás Közvetlen adók szerepe csökken a közvetetteké nő SZJA, ÁFA? TÁNYA, földadó, gk adó szeszadó vám, honvédelmi hozzájárulás, ipa helyi adók

31 Közeledés az EU-hoz Adóharmonizálás,Fehér könyv
Pártoktól a hatalomtól függő adóterhelés és adórendezés Megszorítások növekedése Szürke és fekete gazdaság növekedése Költségvetési és államadóssági problémák

32 2010-re súlyos feszültség alakult ki a gazdaságban, és
a társadalom szinte minden területén. A gazdaságban lévő feszültség indikátorai: a zéró növekedés, a munkanélküliség, az eladósodás az infláció, a költségvetési hiány, a korrupció. költségvetés önkormányzat magánszemélyek vállalkozások 32

33 A gazdasági feszültség oka és következménye
A központi költségvetés feszültségét a nagy elosztó rendszerek feszültségei, pl. nyugdíj, egészségügy, oktatás, beruházások, az adósságcsapda, és az adóreform elmaradása jelzi. Versenyképesség romlása 33

34 1. Az adórendszer versenyképessége
Stabilitás Kiszámíthatóság Illeszkedés Olcsóság Adószerkezet Ösztönzési célok Adónemek aránya Megtakarítás Fogyasztás Tevékenység Segély Aktív Inaktív Hosszú táv Rövid táv 34

35 A közterheknek a nettó bérekhez való viszonya
35

36 Egyenlőség (fiskális)
KKV Multi  32,2% teher AUDI 0% OMV 0% Vodafone 0% Coca-Cola 0,27% Suzuki 1,37% Tesco 1,72% Mercedes??? +támogatások! 36

37 ÁFA kulcsok csökkentése - versenyképesség - EU befizetés
egyértelmű szabályozás (pl. ki felel a számlákért?) 37

38 Adóreform gazdasági fordulat I
Adóreform gazdasági fordulat I. Az adóreform célrendszerének kialakítása A gazdasági fordulathoz elengedhetetlen az adóreform növekedésorientáltság biztosítása foglalkoztatás növelése szociálpolitika (családtámogatás) megtakarítás-ösztönzés illeszkedés (EU, versenytársak, stb.) igazságosság kiépítése egyszerűség (gazdasági élet egyre bonyolultabb, az ezt követő adórendszer átláthatatlan – azonos fogalmak, minimális adatszolgáltatás, adminisztráció, közérthetőség) semlegesség 38

39 Adóreform és gazdasági fordulat
Legfőbb akadálya: Adósságcsapda Deficit Kamat-teher Versenyképesség csökkenés Adóteher 39