Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bírónők Egyesülete “A távoltartás új szabályainak alkalmazása, hatékonyságának vizsgálata” konferencia A családon belüli erőszak kérdésének közpolitikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bírónők Egyesülete “A távoltartás új szabályainak alkalmazása, hatékonyságának vizsgálata” konferencia A családon belüli erőszak kérdésének közpolitikai."— Előadás másolata:

1 Bírónők Egyesülete “A távoltartás új szabályainak alkalmazása, hatékonyságának vizsgálata” konferencia A családon belüli erőszak kérdésének közpolitikai kezelése az Európai Unió országaiban - Egy összehasonlító kutatás első eredményei - Krizsán Andrea Közép Európai Egyetem

2 A kutatás  QUING: A nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos közpolitikák minősége az Európai Unió országaiban (www.quing.eu)www.quing.eu  29 ország: az összes EU tagország, két csatlakozó, Horvátország és Törökország  Kiindulási pont: a nemek közötti egyenlőtlenségek társadalmi problémáját a közpolitika sok féle módon közelíti meg Európa országaiban. Ezek egy része előremutató a valós társadalmi probléma felszámolása terén, mások hatástalanok, vagy éppenséggel az egyenlőtlenségek tovább fennmaradásához vezetnek  Cél: feltérképezni és magyarázni a közpolitikai megközelítések közötti különbségeket  4 terület: egyenlőségpolitika, foglalkoztatás, családpolitika, erőszak  Itt: feltérképezés a családon belüli erőszak politikák területén

3 A családon belüli erőszak szabályzásának történetéről  Angol, Amerikai, Holland független nőmozgalmak az úttörők  A nemzetközi mozgalom: Nemzetközi nőmozgalom szerepe Nők elleni erőszak keretben (szexuális erőszak, szexuális zaklatás, korai házasságok, emberkereskedelem, csonkítás, hozomány és becsület gyilkosságok mellett) A globális nőmozgalom egyik legnagyobb sikere:az erőszak különböző formái mindenütt megtalálhatóak – közös platform Paradigmaváltás emberijogi téren A PRIVÁT SZFÉRÁN - partnerkapcsolatokon, szűk közösségen - belüli emberijogi sérelmek problematizálása  Mára a nemzetközi normák elfogadott része ENSZ után Készül az Európa Tanácsi egyezmény (második olvasat) Európai Parlament (2010) és a Svéd (2009) meg a Spanyol (2010) elnökség javaslatára tervbe véve egy új nők elleni erőszak EU Direktíva

4 A vizsgálat keretei  29 ország törvényei és végrehajtási stratégiái  Nehány alapvető nemzetközi dokumentum  Időkeret:  Módszer: Közpolitikai fejlődés leírása Törvények, tervek, viták standardizált kódolása helyi kutatók által Kiindulási pontunk: minden közpolitika mögött a társadalmi problémára vonatkozó erősen normatív koncepció áll, amely meghatározza az alkalmazandó eszközöket és azok tágabb beágyazottságát. Ezeket a koncepciókat és az általuk meghatározott eszköztárat vizsgáltuk. Így az elemzésnek a középpontjában nem a jogi eszközök pontos jogi összehasonlítása állt, bár az eredmények fontos szempontokat nyújtanak a rendelkezésre álló jogi eszközök jobb megértéséhez. Implementációval nem foglalkoztunk. Következő lépés (pénz, shelterek száma, programok stb.)

5 A minta  23 CSBE törvényt Lett országban nincs 5 helyen tematikus trv. módosító csomagok (Csehország, Észtország, Litvánia, Málta, Szlovákia) Dánia: nem specifikus távoltartó intézkedés trv.  21 CSBE közpolitikai stratégia Nincs külon stratégia: A, CZ, Ee, Gr, Hu, Ie, Lu, Ma (nemek közti egyenlőség stratégia részeként) Szlovén terv 2009es, nincs benne

6 Törvények és stratégiák

7 Eredmények  A CSBE politika Európa legtöbb országában a törvények, stratégiák és sokszor a büntető szabályozás együtteséből áll össze. Az elemekre fektetett hangsúly változó  A legitim megoldások alapkövei terén majdnem teljes egyetértés az Európai közpolitikai gondolkodásban. A hangsúlyok változóak  Ugyanakkor látható, hogy nem egy lehetséges szabályozási koncepció jelenik meg, hanem a megoldások egy skálája  A nemzetközi emberijogi alapvetéseknek ellentmondó koncepciók is megjelennek ugyanakkor, bár kevésbé a közpolitikai szinten, mint a viták anyagaiban

8 A legitim megoldások skálája Nők elleni erőszak keret Általános emberi jogi keret A kettő között ezek fokozatai Bár vannak különbségek a két végponton levő koncepció között, logikájukban és eszköztárukban mégis nagyon hasonlóak

9 A közös elemek  A társadalmi probléma: Univerzális probléma A egyén jogaival való visszaélés a magán szférában CSBE által a méltóság, testi-, lelki épség sérül Függőségi viszonyok kihasználásán alapszik, amelyekből nehéz kilépni A társadalom, az érintettek és a különböző szolgáltatók társadalmi tabuként kezelik, szemet hunynak fölötte: rejtőzködő A problémát sokszor súlyosbítja az illetékesek (szociális szolgáltatók, rendőrség, bíróságok, civilek) közötti kooperáció hiánya

10 A közös elemek  Válasz intézkedések Az államnak be kell avatkozni, ugyanúgy kell kezelni mint a közszférában történő erőszakot Komplex, kooperáción alapuló csomag kell: bíróság, rendőrség, szociális és gyermekvédelem, civilek Ádozatok  védelme – védett házak, krízis központok, telefonsegély, jog segély  nem az áldozatnak kell távozni, hanem az elkövetőnek  önállóságának megteremtése: elkövető eltávolítása mellett az anyagi, lakhatási, állampolgársági függetlenség megteremtése  mediálás az egyenlőtlen erőviszonyok és a fennálló mechanizmusok miatt kizárt Elkövető távoltartása, szankcionálása Megelőzés: CSBE-al kapcsolatos társadalmi érzékenyítés minden szinten

11 Különbségek  A Nők elleni erőszak keret hozzáadódó elemei: A függőség hátterében a nemek közötti egyenlőtlenség a leggyakrabban előforduló ok. A CSBE a nők elleni erőszak egyik formája. A legtöbbször nők az áldozatok. Erőszak: oka és egyben okozata is az egyenlőtlenségnek Ezért nem elég az egyéni problémát orvosolni, hanem társadalmi gyökereihez kell visszanyúlni, ahhoz, hogy hatékonyan léphessünk fel Eszközök: nők számára kialakított shelterek, társadalmi átalakítás, hagyományos nemi egyenlőtlenséggel kapcsolatos sztereotípiák tudatosítása, felszámolása.  Átmenet: Női áldozatokra vonatkozó statisztikák Hivatkozások a nemzetközi NEE normakeretre

12 A skála Nők elleni erőszak Általános emberi jogok A nemzetközi normáknak megfelelően Nemek társadalmi egyenlőségére törekvés, független női shelterek Különb- ségek Intézkedések komplex csomagja: áldozatok védelme, önállóságának megteremtése, elkövető megszorítása, szankcionálása; megelőzés; társadalmi érzékenyítés, széleskörű együtműködés (állam és civilek) Eszköz- tár A KÖZPOLITIKAI VÁLASZ Áldozatok Nőket említiNőkÁldozat ok CSBE általános emberi jogi sérelem CSBE általános emberi jogi sérelem. Referenciák NEE nemzetközi normákra CSBE általános emberi jogi sérelem, melynek főként nők az áldozatai CSBE a nemek közti egyenlőtlenségek megnyilvánulási formája CSBE viszonya a nemek egyenlős égéhez MEGFOGALMAZOTT TÁRSADALMI PROBLÉMA Emberi jogok Rejtett NEELegtöbb áldozat nőNemek egyenlősége

13 Európai országok szabályozásában:  A Nők elleni erőszak keret: Törvényi szinten: Spanyolország, Svédország. Valamennyi a témában született nemzetközi dokumentum (ENSZ, ET, EU). Különösen: ET új egyezmény tervezet Stratégia szintjén: országok tulnyomó többsége (Dk, Fr, G, Ie, I, Lt, Pt, Es, Se, Tr)  érdekes: Francia, Dán  Emberi jogi keret: Törvényi szinten domináns (Ausztria mesterpélda). Erős hangsúly az utóbbi években a távoltartás bevezetésén, finomításán, így sok a büntető elem, viszonylag kevés a puha intézkedés Stratégia:Cy, Lengyel,  Átmenet: Stratégia: Belga, Bolgár, Holland, Horvát, Finn, Szlovák, UK  Hangsúly változó: Ausztria: trv.en keresztül szabályoz mindent Svéd, Spanyol: törvény, stratégia, Bt Egyébként a trv.kben erős tendencia az elkövetőre irányuló intézkedésekre (büntetés, távoltartás): UK, IE, Be, Nl, Dk. Komplex intézkedéscsomag stratégia szintre kerül Modosító csomagok csak az elkövetőre, a BT gondolkodásra helyezik a hangsúlyt (Cz, Ee, Lt, Ma, Sk)

14 Nemzetközi emberijogi alapvetéseknek ellentmondó koncepciók  A CSBE szabályozásának legitimitását alapjaiban, nyíltan nem kérdőjelezik meg sehol Európában közpolitikai szinten  Néhány koncepció mégis alapjaiban ellentmond az elfogadott elveknek  Relativizálás: “nem a mi gondunk” Függőség mentén (alkohol Pl), bevándorlási státusz mentén (Hollandia, Dánia)  Család integritását előtérbe helyező koncepció (pl. Román szabályozás teljességében, Lett, Görög stratégia)  Elkövető jogai: vitákban mindenütt, ahol távoltartás bevezetése felmerült (Lt, Bg, Be, Hu)  Nem jellemző az ellenkoncepciók jelenléte – szabályozás problémái leginkább politikai akarat hiánya és implementációs gondok sokasága

15 Konklúziók  A európai gyakorlat jól mutatja a CSBE különböző közpolitikai megközelítési módjait. Bár a feltérképezett megoldási formák között vannak különbségek, fontos számontartani a néhány sarokkövet, amely megkérdőjelezhetetlen a sikeres CSBE politika szempontjából, és általánosan elfogadott Európában  A CSBE bírói kezelése tágabb többszereplős stratégia fontos részeként értelmezendő  Bírói szempontból fontos a jelenséget annak tágabb, társadalmi egyenlőtlenségi és közpolitikai kontextusában látni  Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a bírói munka bármilyen hatékony a többi intézkedés nélkül csak rövid távú, tüneti kezelést nyújthat a febnálló társadalmi problémára

16 KÖSZÖNÖM! További kérdések:


Letölteni ppt "Bírónők Egyesülete “A távoltartás új szabályainak alkalmazása, hatékonyságának vizsgálata” konferencia A családon belüli erőszak kérdésének közpolitikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések