Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lakóhelyi szuburbanizáció és a jól-lét összefüggései a Budapesti agglomerációban XI. Település-földrajzi Konferencia 2014 április 17-18, Bük Schuchmann.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lakóhelyi szuburbanizáció és a jól-lét összefüggései a Budapesti agglomerációban XI. Település-földrajzi Konferencia 2014 április 17-18, Bük Schuchmann."— Előadás másolata:

1 Lakóhelyi szuburbanizáció és a jól-lét összefüggései a Budapesti agglomerációban XI. Település-földrajzi Konferencia 2014 április 17-18, Bük Schuchmann Júlia Tudományos segédmunkatárs MTA RKI NYUTO

2 Tartalom 1.Társadalmi jól lét problematika rövid bemutatása 2.Lakóhelyi szuburbanizáció lehetséges következményei a városkörnyéki lakosság általános jól-létére (vonatkozó szakirodalom alapján) 3.Lakóhelyi szuburbanizáció a Budapesti agglomerációban és az itt élők jól létét befolyásoló és mutató tényezők ( empírikus kutatási eredmények alapján) 3.1 Lakóhelyi elégedettség 3.2 Költözési szándékok 4.További kutatási irányok

3 Kutatási háttér Empírikus kutatások : Korábbi: „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” Norvég Projekt Kutatási projekt vezető: Prof. Dr.Szirmai Viktória, MTA SZKI, ( ) Jelenlegi: Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól lét és biztonság, Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP A-11/1 KONV-0069 ( ). Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória

4 Társadalmi jól lét fogalma  „Egy olyan állapot amelyben kényelmesen, boldogan és egészségesen érezzük magunkat” (Oxford Dictionary)  A jól lét egy olyan általános gyűjtőfogalom, amely leírja ír egy egyén, vagy csoport, vagy akár egész társadalom gazdasági, társadalmi, egészségi, lelki és spirituális állapotát.  Közgazdasági értelemben a fogalom sokkal inkább egy mérhető jelenségre, állapotra utal, amikor megkíséreljük egy egyén, vagy akár egy egész társadalom életminőségét („quality of life”) mérni és összehasonlítani. Ennek részeként a „egyéni képességeket a boldogulásra vagy az általános elégedettséget.  WHO 2013-ban bevezette a „mentális jól lét” fogalmát is, amely alatt egy olyan állapotot ért amikor az egyének, vagy társadalmi csoportok kiegyensúlyozottak, képesek a céljaikat megvalósítani, a mindennapi stresszt tudják kezelni és élénken érdeklődnek a közélet iránt, kapcsolódnak valamely közösséghez.

5 A társadalmi jól lét paradigma Amartya Sen (1992): hozzájárult a jól lét fogalmi rendszerének megalakításához, „egyén szabadága” mint a jól lét egyik fokmérője A jól-lét paradigma megjelenése mind a tudományos életben mind pedig a közpolitikai gondolkodásban a kétezres évek közepére tehető. Az országok gazdasági versenyképességnek GDP-re alapozott mérésére új alternatívát kell kidolgozni, amely alkalmas a társadalmi folyamatok megragadására is. 2004: „Isztambuli deklaráció”=>OECD országok saját maguk fogalmazzák meg mi járul hozzá szerintük a versenyképességük növekedéshez és dolgozzák ki ennek mérőszámait 2007: „Beyond GDP” Európai Bizottság konferenciája 2008: „Stieglitz-jelentés”: 2011: OECD: Better Life Index

6 OECD jól lét értelmezése: komplex

7 „Better life index” indikátor: –Lakáshelyzet –Jövedelem, anyagi helyzet –Munkahelyzet –Társadalmi közeg, társadalmi kapcsolatok –Oktatás –Környezet állapota –Kormányzás-részvétel a közéletben –Egészségi állapot ( fizikai és mentális) –Általános elégedettség –Biztonság –Munka-szabadidő aránya

8 2.Lakóhelyi szuburbanizáció következményei a városkörnyéki lakosság jól-létére A városterjeszkedés (közte a lakóhelyi szuburbanizáció) társadalmi-gazdasági és környezeti következményeivel foglalkozó nemzetközi szakirodalom jelentős. Ezek rendre kiemelik a lakóhelyi szuburbanizáció kedvezőtlen társadalmi következményeként ( H.V, Savitch, 2003) A szuburbán életformából adódó egészségügyi veszélyeket (Lopez-Ruiz, 2004) :  elhízás veszélyét ( személygépkocsira alapozott közlekedés-kevés gyaloglás)  növekvő stressz ( napi szintű nagy távolságú ingázás, forgalomban töltött idő) A szuburbanizációból és az erre jellemző életformából adódó társadalmi veszélyeket, negatív következményeket:  A lakóhelyi szuburbanizáció hozzájárul a társadalmi szegregációhoz és kirekesztéshez  A lakóhelyi szuburbanizáció társadalmilag „homogén” tereket hoz létre, amelyek kirekesztők (lásd: közép, felső középosztály lakónegyedei, sorompóval lezárt lakóparkjai)  A szuburbán életforma „zárt”, a közösségi életben való részvétel alacsony, nincs idő sem egymásra-hisz a városközponthoz több szál köti őket sok esetben, mint a lakóhelyükhöz ( ott a munkahelyük, oda járnak vásárolni, szórakozni..stb.)  A lakóhelyi szuburbanizáció folyamata sok esetben helyi társadalmi konfliktusokat generál a régebb óta ott élő és az újonnan beköltöző lakosság között

9 Lakóhelyi szuburbanizáció következményei az itt élők jól létére A lakóhelyi szuburbanizáció környezeti hatásait is sok kritika éri:  Pazarló területhasználat-zöld területek folyamatos beépülése, s ezáltal csökkenése  A növekvő személygépkocsi használat miatt növekvő Co2 kibocsátás=>levegő minőség romlása A lakóhelyi szuburbanizáció gazdasági hatásai (Ollé, 2002;Nechiba Whalsh 2008)  A szuburbán életforma egyre megterhelőbb mind a háztartásoknak (növekvő utazási költségek és az életformából eredő járulékos költségek),  mind a kormányzat ( autópályafejlesztés, elővárosi vasutfejlesztés) pedig a helyi önkormányzatoknak számára ( növekvő terhek a helyi lakossági infrastruktúra fejlesztés terén)

10 Kutatási kérdés Mennyiben járul hozzá a szuburbán életforma a Budapesti agglomerációban élők jól-létéhez? Lehetséges válaszok a reál folyamatok és empírikus kutatások eredményeivel Lakóhelyi elégedettség és költözési szándékok

11 Népességszám változás a Budapesti agglomerációban és Pest megyében,% ( )

12 Népességszám változás a Budapesti agglomerációban,%

13 Népességszám változás Budapesten és az agglomerációs övezetben

14 Pest megyéből Budapestre és Budapestről Pest megyébe történt öltözések számának változása között (fő)

15 A budapesti agglomerációban élő megkérdezettek költözési szándékának változása 2005 és 2010 között, (%) N=1000

16 Lakóhelyi elégedettség,2010

17 Összefoglalás  A Budapesti agglomerációban az elmúlt huszonöt évben zajló lakóhelyi szuburbanizáció a nyugat európai szakirodalmakból már megismert módon játszódott le.  A nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonló kedvezőtlen társadalmi, környezeti és gazdasági hatással járt, amely egyben a szuburbán lakosság általános jól létét ( annak egyes elemeit pl. lakóhelyi elégedettség) is befolyásolták.  Az elmúlt néhány év statisztikai adatai azt mutatják, hogy Budapestről történő elköltözések kis mértékben mérséklődtek, míg Pest megyéből egy szintén alacsony számú Budapestre történő költözés is megindult  A Budapesti agglomerációban élő megkérdezettek lakóhelyi elégedettségével kapcsolatban elmondható, hogy fejlett városkörnyéken élők elégedettebbek, míg a fejletlen városkörnyéken élő megkérdezettek

18 Jövő kutatási területei 2014-es TÁMOP kutatás kérdőíves adatainak költözési szándékra és lakóhelyi elégedettségre vonatkozó kérdéseinek elemzése és összevetése a es adatokkal=> trendek kimutatására lesz lehetőség

19 Felhasznált irodalmak Szirmai, V.(2011): Urban Sprawl in Europe H.V Savitch (2003): How suburban sprawl shape the human well-being? In: Journal of Urban Health. Bulletin of the New York Academy of Medicine, Vol 80. Russ, L.(2004): Urban sprawl and risk for being overweight or obese; American Journal of Public Health Sep2004, Vol. 94 Issue 9

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Lakóhelyi szuburbanizáció és a jól-lét összefüggései a Budapesti agglomerációban XI. Település-földrajzi Konferencia 2014 április 17-18, Bük Schuchmann."

Hasonló előadás


Google Hirdetések