Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."— Előadás másolata:

1 LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos

2 Az elektronikai iparág logisztikája 10. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Az elektronikai iparág logisztikája I. Globalizált logisztika Az elektronikai logisztika (mint rendszer) Beszerzési logisztika

4 A (termelési) globalizáció A globalizáció a hírek és információk, technológiák és termelési tényezők, valamint áruk és szolgáltatások világméretű áramlását jelenti. A termelés globalizációja is világjelenség. Alapja, hogy a világon mindenütt ugyanazt a terméket vásárolják. A termelés globalizációjának egyik legjellegzetesebb területe az elektronikai iparág, ami nemcsak az elektronikai szórakoztató eszközök, hanem a gazdasági fejlődés alapját képező – számítástechnikai és informatikai termékek, – hírközlő eszközök és rendszerek, – továbbá az iparban használt méréstechnikai műszerek és rendszerek, – termelésirányító rendszerek, robotvezérlések – valamint egyéb ipari elektronikai tennék gyártását jelenti. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5 Az elektronikai iparág globalizációja Az elektronikai iparág globalizációját jellemzi az is, hogy hazánkban is több multinacionális cég alapított leányvállalatot, vagy létesített termék- előállító helyet (pl. National Instruments, Flextronícs, Dell, Samsung, Philips stb.). A globalizált termelés hatására a logisztika is globalizálódik, azaz – globalizálódik a beszerzés, – globalizálódik az elosztás (disztribúció), – a termelési logisztikai rendszert is átalakítja a globalizált termelés. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 Néhány világmárka logója az elektronikai műszaki cikkek piacán Debreceni Egyetem Műszaki Kar Samsung ® Advanced Micro Devices ® Philips ® Hewlett Packard ® Asus ® LG Electronics®

7 A globalizált logisztika feltételei fejlett kommunikációs rendszer műholdas reklámozás, Internet alkalmazása, műholdas, szatellit rendszerű lebonyolítás, globális pozícionálás (GPS) a szállításnál, átfogó termékkövetés, elektronikus adatcsere(EDI), szabványosítás (nyelvi különbség eliminálása) okmányok, bizonylatok egységesítése, beszerzéssel és elosztással kapcsolatos adatok elektronikus úton való továbbítása, termékazonosító rendszer, egységes számozás alkalmazása, nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése (vámok, nem tarifás korlátozások csökkentése), az egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító logisztikai hálózat létrehozása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8 A globalizált logisztika Az évezredforduló vállalati sikerének egyik kulcsszava a globalizáció a piac szinte minden csatornáján és sok funkcionális vállalati területen is. Ennek a globalizációnak egyik leglényegesebb kapcsa: – a jól átgondolt, – igényorientált, – magát mindig megújítani tudó (innovatív) logisztikában rejlik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9 Elektronikai logisztika mint rendszer A logisztikára a funkcionális szemlélet helyett a rendszerszemlélet jellemző. Az elektronikai logisztika, mint rendszer általános logisztikai értelmezéseknek megfelelően beszerzési, termelési és elosztási részrendszerekre bonthatók. Az elektronikai iparági sajátosságok a részrendszereken belül, illetve a részrendszerek közötti kapcsolatokban találhatók, mivel az elektronikai termékeket gyártó cégek többsége multinacionális, azaz több országban vagy több földrészen találhatók leányvállalatai. Az anyavállalatnak beszállítója lehet egy-két leányvállalat (MVB) és/vagy nagyobb számú más vállalat (B). A kiszállítás részben az ugyancsak a multinacionális vállalat egy-két leányvállalatához (MKV) és/vagy más felhasználókhoz történhet. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10

11 Beszerzési logisztika Az elektronikai termékeket előállító cégek, a multinacionális vállalatok egymásnak is jelentős versenytársai, ezért fontos az önköltség, illetve ezen belül a működési költség csökkentése. Kisebb önköltség esetén - azonos árnál - nő a profit, azonos profitnál pedig csökkenthető az eladási ár, ami versenyelőnnyel, azaz forgalomnövekedéssel jár, ezáltal a profit is növelhető. A multinacionális cégek egyre többen fordulnak a módszertanához, amely a működési költség csökkentésének egyik lehetősége. A stratégiai beszerzés olyan folyamat, amely által felhasználhatják a beszállítói iparág szakértelmét arra, hogy optimalizálják a fenntartható versenyelőnyt a vállalat és ügyfelei számára. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12 A beszerzési logisztika célja Egy biztonságos és fogékony beszállítói bázist alakítson ki, amely képes megfelelni a jelenlegi és jövőbeli vállalati igényeknek a minőség, költség, szállítás, technológia és rugalmasság tekintetében. A stratégiai beszerzés a költségek csökkentését azáltal éri el, hogy az anyagok beszerzésével kapcsolatos összes költség csökkentésével foglalkozik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13 Egy tipikusnak mondható cég üzleti önköltségeinek alakulása: beszerzett termékek és szolgáltatások költségei: 60% (közvetlen anyag, közvetett anyag/szolgáltatás), belső beszerzési költségek: 10% (minőség, készlet, beszerzéshez kapcsolódó munka), egyéb belső költségek: 30% (gyártás, disztribúció, általános költségek, stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14 A beszerzési logisztika Az elektronikai iparág multinacionális cégei a világpiacon szerzik be az alapanyagokat, alkatrészeket és félkész termékeket stratégiai beszerzéssel. Ezeket többnyire az anyavállalat raktárába szállítják, ahol nyilvántartásba veszik, raktározzák, majd a termelési igényeknek megfelelően komplettálják, csomagolják, kísérő dokumentációval ellátják és továbbítják a termelőhelyekre (gyártóhelyekre, szerelőhelyre). A továbbítás több esetben nemzetközi szállítmányozást, kombinált (közúti-légi-közúti) szállítást jelent (Pl.: az anyavállalat az Északamerikai Egyesült Államokban, a leányvállalat Európában van). Az anyaggazdálkodás területén - a termék jellegétől függően - a nyomásos és a szívásos modellt is alkalmazzák. A beszerzési logisztikai költségék csökkentése minden esetben fontos cél, ami számos logisztikai variáció alapos vizsgálatát feltételezi. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15

16 Az elektronikai iparág logisztikája II Termelési logisztika

17 A termelési logisztika költségvetési problémái A piaci verseny központi kérdésére, a költségcsökkentésre, az elektronikai iparág - különösen a félvezetőgyártás - határozott válasza a kihozatali arány javítása és a gyártás szűk keresztmetszeteinek jobb kihasználása. Ebben az iparágban további súlypontot jelentenek az anyag-, a részegység- és félkész termék költségek, amelyek erősen függnek a mindenkori végterméktől. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18 Az elektronikai iparban használt félvezetők Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az elektronika alapvető és legfontosabb alkatrészei.

19 Az elektronikai gyártás fő költségokozói A gépi beruházások, az alapterület költségei és a kihozatali veszteségek. Ez utóbbiak különösen a nagy többletértéket hozzáadó gyártási lépésekben - tehát a gyártási folyamat végén - hatnak jelentősen. A drága elektromos vizsgálati eljárások és költséges kezelési technikák miatt főleg a tesztelés területén érzékelhetők leginkább a tőkeköltségek, holott ebben a munkafázisban nem növekszik a termék értéke. A nagy alapterülethez kapcsolódó költségek az elektronikai gyártás kapcsán abból adódnak, hogy a padlót és a munkahelyeket speciális tulajdonságokkal kell kialakítani a termékek elektrosztatikus sérüléseinek elkerülése érdekében, valamint a helyiségek levegőjére különleges klímafeltételek vonatkoznak hőmérséklet, páratartalom és mindenekelőtt pormentesség (= tiszta helyiség feltételek). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20

21 Az elektronikai gyártás automatizálása Az elektronikai gyártás és szerelés területén az automatizálás magas fokú, amelyen általában a következőket értik: – a gyártási, szállítási és kezelési folyamatok gépesítése, – a gyártási folyamatok elektronikus vezérlése, – a gyártási folyamat számítógéppel történő irányítása és felügyelete. Az említett értelemben a sikeres automatizálás alapvető feltételei: – stabil folyamatok, – megbízható adatcsatlakozási pontok a berendezésekhez, – biztonságos adatkommunikáció, – termékek és termékhordozók egyértelmű azonosítása, – egyszerű és egységes mechanikus csatlakozási pontok a szállítóeszközön és szállító-segédeszközökön, anyagbevitelen és a kezelő szerszámokon. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22 Az elektronikai alapanyagok raktári mozgatásuk és tárolásuk Az elektronikai iparágban a termelőhelyen (gyártóhelyen) levő alapanyagok, részegységek és késztermékek viszonylag kis tömegűek. A termelőhelyre többnyire egységrakományként érkeznek (különféle rakodólapokon és kiskonténerekben), ezért raktári mozgatásuk villamos üzemű emelőtargoncákkal megoldható. A raktárba is elegendő az egységrakományok befogadására alkalmas középmagas (6-8 m-es) acélállványzatok használata, amelyeket emelőtargoncákkal szolgálnak ki. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23 Az elektronikai alapanyagok raktári mozgatásuknak infrastruktúrája A gyártócsarnokon belül a gyártóegységek és raktárok közötti anyagmozgatás lebonyolítható villamos üzemű szállító- és emelőtargoncákkal. A gyártási és szerelési munkafázisok között az anyagmozgatást folyamatos üzemű szállítógépekkel (szállítószalag, csúszószalag, hajtott görgőspálya stb.) lehet elérni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24 Az elektronikai alapanyagok raktári infrastruktúrája A kész termékek tároló helyén a raktározási és anyagmozgatási technológia és annak gépei megegyeznek az alapanyag raktáréval. Sok esetben az alapanyag raktárt, a gyártóhelyet és a késztermék raktárt egy csarnokon belül helyezik el úgy, hogy közöttük válaszfal sincs vagy csak az anyagraktár és a gyártóhely-készáruraktár között van. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

25 Ha a cég több termelőhelyen (telephelyen) van, akkor külön logisztikai feladatot jelent az egyes termelőhelyek célszerű megválasztása, illetve a termelőhelyek közötti különféle szolgáltatások és kapcsolattartások biztosítása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26 Az elektronikai iparág logisztikája II Elosztási logisztika

27 A globalizáció hatása a nemzetközi piacon a termelés tekintetében Az elektronikai termékek felhasználóhoz (fogyasztóhoz, megrendelőhöz, vevőhöz) való eljuttatása is igen változatos. A globalizáció nemcsak a termelésre, hanem a piacon értékesítésre is hatással van. A versenyképes nemzeti cégek is arra törekszenek, hogy termékeiket a nemzetközi piacon értékesítsék. Ebben az esetben ugyanis nőhet a termelési volumen, és olyan gazdaságos sorozatnagyságot alakíthatnak ki, amelyek vagy nagyobb profitot, vagy versenyképesebb piaci árat eredményezhetnek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Termelési volumen = időegység alatt előállított termékek mennyiségét jelenti

28 Értékesítés a nemzetközi piacon A multinacionális cégeknél természetes a nemzetközi piaci, illetve a világpiaci értékesítés. A szórakoztató elektronikai cikkeket és számítástechnikai eszközöket gyártó cégek jelentős anyagi áldozatot is vállalnak a felhasználók "megdolgozására". Az ipari elektronikai termékeket gyártó cégek inkább a kiemelkedő minőségben, a technikai paraméterek fokozatos javításában és az olcsóbb árral versenyeznek egymással, bár a márkavédelem náluk is fontos tényező. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29

30 A marketing funkciója Az új fogalomként megjelenő marketing elsődleges funkciója a felhasználói igények megkeresése, felkeltése és a termelő vállalat felé történő előrejelzése. A marketing révén olyan fontos információkhoz lehet jutni, ami következtetni lehet a jövőbeni igényekre és elvárásokra. Ez alapján a gyártmányfejlesztés céljai a várható piaci igényekhez alakíthatók, illetve a vállalat menedzsmentje más döntés-előkészítői információkat is kaphat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31 A termék lehetséges útvonalai A termék lehetséges útvonalai a termelőtől a felhasználóig, amely szerint a következő főbb útvonali kapcsolat lehetséges: – termelőhely-közvetlen értékesítés a felhasználóhoz (ez főleg az ipari elektronikai termékekre jellemző), – termelőhely - kiskereskedelmi hálózat - felhasználó (ez általában a kisebb cégekre jellemző), – termelőhely - nagykereskedelem - kiskereskedelem -'- felhasználó (ez elsősorban a szórakoztató elektronikai termékeket gyártó nagy nemzeti és a multinacionális cégekre jellemző). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

32

33 A termék lehetséges útvonalai Amennyiben a termelőhely, és az értékesítőhely nem egy országban van, akkor általában a terméket eladni szándékozó országban létesítenek egy értékesítési központot, ahonnan többnyire a nagy- és kiskereskedelmi hálózaton keresztül jut el a termék a felhasználóig. Hazánkban elsősorban a közúti szállítás jöhet szóba, bár bizonyos szállítási távolságon felül a vasúti szállítás fajlagos költségei (Ft/km) kisebbek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

34 A termék lehetséges szállításai Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az elektronikai, termékeknek, mint darabáruknak a különleges tulajdonságait (rázás- és ütésérzékenység, törékenység, talpon szállíthatóság, saját tömegéhez viszonyított nagy érték stb.), amely vasúti szállítással nem mindig biztosítható (gurítódombi károsodás, dézsmálás stb.). Egyes nagykereskedelmi raktárak vasúti kocsik fogadására nincsenek berendezkedve. A hazai kiskereskedelmet pedig csak közúti szállítással lehet kiszolgálni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35 A termék lehetséges szállításai Debreceni Egyetem Műszaki Kar Sikertelen szállítás végterméke. A legtöbb elektronikai termékre vonatkozó különleges szállítási feltételeket ábrázoló piktogramok (csomagoláson szokták feltüntetni).

36 A termék lehetséges szállításai Ha a termelőhely külföldön van, akkor nemzetközi szállítmányozást kell igénybe venni, hogy a termék az értékesítési ország központi elosztóhelyére eljusson. Ez több esetben közúti-légi-közúti szállítást jelent, de szóba jöhet vasúti-közúti kombinált szállítás is. Ez utóbbi esetben számolni kell a termékkárosodások kockázatával. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37 Az elektronikai logisztikával összefüggő egyéb témakörök hulladékkezelés, vevőszolgálati és szerviztevékenység, outsourcing, ellátási lánc, benchmarking, multinacionális cégek szerepe

38 Hulladékkezelés az elektronikai iparban Az elektronikai termékek előállítása során jelentős hulladék keletkezik (műanyag, vegyi anyag, ragasztó, papír, forraszanyag, alkatrészselejt, gyártmányselejt stb.), amit a környezetvédelmi előírások és a kulturált munkahelyigények szerint kezelni kell. A hulladékkezeléshez tartozik a gyűjtés, szállítás, válogatás, raktározás, illetve az újrahasznosítás, újrafeldolgozás és az ártalmatlanítás. Az elektrotechnikai iparágban a hulladékképzést lehetőleg elkerülni, illetve csökkenteni kell. A hulladékkezelés során környezetvédelmi elemzéseket kell végezni és a törvényes előírásokat be kell tartani, illetve annak betartását ellenőrizni kell. Sok termelőhelyen külön hulladékkezelési logisztikát is kialakítanak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

39 Hulladékkezelés az elektronikai iparban Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása elsősorban azért fontos, mert a hulladék nagy százalékban újrahasznosítható.

40 Vevőszolgálat és szerviz Az elektronikai termékeket gyártó cégek nyomon követik gyártmányaikat a vevőszolgálati és szerviz tevékenységen keresztül is. Az ezzel összegyűjtött alkatrészhibákból és egyéb meghibásodásokból olyan információkhoz lehet jutni, amelyek segítik az adott gyártmány minőségének javítását, illetve a jövőbeni termékek gyártmány- és gyártásfejlesztését. Az ipari elektronikai termékeket gyártók általában saját vevőszolgálatot és szervizt tartanak fent, amely a termék jellegétől, beépítettségétől, mozgathatóságától, bonyolultságától függően vagy a meghibásodott terméket utaztatja vagy a vevőszolgálati és szerviz tevékenységet végző szakemberek utaznak a műszereikkel együtt a meghibásodott termékhez. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

41 Outsourcing A szórakoztató elektronikai termékeket gyártó cégek általában outsourcingba (vállalkozásba) adják a vevőszolgálatot, és szerviztevékenységet. Az outsourcing alatt azt a speciális folyamatot értjük, amiben egy vállalat az addig szokásosan maga által végzett valamelyik tevékenységét átadja, egy, az adott tevékenységre szakosodott ás vállalatnak és a jövőben azt a bizonyos tevékenységet – díjazás ellenében – ezen másik vállalat látja el. Sikeres outsourcing esetén a tevékenységet átadó és az azt átvállaló cég egyaránt profitál az átszervezésből. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Outsourcing = „Outside Resource Using” kifejezésből származik, tükörfordításban: „Külső erőforrás felhasználás”

42 Outsourcing az elektronikai logisztikában Az elektronikai logisztikánál - a korábban már említett vevőszolgálati és szerviztevékenységen túl - több feladatot lehet outsourcingba (vállalkozásba) adni. Ilyen például a beszerzések előkészítése, megrendelések lebonyolítása, beszerzett alapanyagok, alkatrészek és részegységek raktározása, a beszerzéshez kapcsolódó szállítás és rakodás, a termelőhelyek közötti szállítás, rakodás, csomagolás, egységrakomány-képzés, -bontás, termékelosztással (disztribúcióval) kapcsolatos szállítás, nemzetközi szállítmányozás, elosztó raktározás, értékesítés, marketing stb. Ez lehet belső vagy külső, illetve részleges vagy teljes outsoursing. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43 Az ellátási lánc és menedzselése Az utóbbi években új fogalmak kerültek a logisztika területére. Ezek egyike az ellátási lánc (angolból továbbiakban SC: Supply Chain), illetve annak irányítása, felügyelete és kezelése (SCM: Supply Chain Management). Az ellátási láncok menedzselése (SCM) bővebb értelmezésben a termeléssel kapcsolatos anyagok és szolgáltatások áramlásának tervezését, irányítását és ellenőrzését, valamint az ehhez kapcsolódó információs és pénzügyi tevékenységeket jelenti a vállalatok hálózatában, amelyek az értékteremtési folyamat egyes lépéseinek keretében és szolgáltatások kifejlesztésében, tervezésében, megvalósításában és értékesítésében működnek együtt a hatékonyság növelése érdekében. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44 Az ellátási lánc szereplői Az ellátási lánc a természet nyújtotta nyersanyagforrásoknál kezdődik és a kész termékek végfelhasználókhoz szállításával, sőt a hulladékok kezelésével, illetve újrahasznosításának megoldásával fejeződik be. Az ellátási lánc többfokozatú termelő-felhasználó (szállító- vevő) kapcsolatokból tevődik össze. Az ezek közötti kapcsolatot sok esetben a logisztikai szolgáltatók teremtik meg. A termelő-felhasználó (szállító-vevő) kapcsolatok - legalábbis, ha azok vállalatok közötti külső kapcsolatok - szerződéseken alapulnak. Nyereségérdekelt vállalatokon kívül a láncolatban "non- profit" szervezetek is szerepet kaphatnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45 Benchmarking A globális logisztikai struktúrákat, így a multinacionális elektronikai cégek logisztikai struktúráját folyamatosan lehet javítani nemzetközi benchmarkinggal. A benchmarkingot olyan különböző vállalati objektumok ágazati átfogó összehasonlításaként értelmezik, mely alapján végzett fejlesztések következményeként az értékelt objektum maga a "legjobb" lesz a saját vizsgált kategóriájában. Ez azt jelenti, hogy azokat a területeket vagy folyamatokat, amelyeket rendszeresen és folyamatosan javítani akarnak, nem mindig az éppen legnagyobb konkurensükhöz vagy piaci ellenfelükhöz hasonlítják, hanem tudatosan és távolabbi jövőbe is tekintve más gazdasági ágak és területek hasonló tulajdonságokkal rendelkező megoldásai között keresik. A nemzetközi benchmarking nemcsak más országbeli, hanem más földrészbeli vállalatokkal való összehasonlítást is jelenthet. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Benchmarking = mérce, összehasonlítás/viszonyítási alap, teljesítmény értékelés.

46 A multinacionális cégek motivációs stratégiája Az egész logisztikai folyamatban a siker egyik kulcsa a munkatársak motiválása. Az elektronikai iparágban tevékenykedő, elsősorban multinacionális cégek vezetői a munkatársaikkal megértették, hogy a logisztikai csúcsteljesítmények főleg az érdekeltek kreativitásától és a csoportszellemtől függnek. A logisztikai folyamatban résztvevők közötti kommunikáció általában sokkal fontosabb, mint az egyéni teljesítmények. Az egyes részterületek vezetői arra törekednek, hogy munkájuk során a csoportcélok feltétlenül érvényesüljenek. Például minden célt annak a követelménynek rendelnek alá, hogy a végtermék megfelelő minőségben, határidőre elkészüljön. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar


Letölteni ppt "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések