Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék Ingervezetési zavarok 2010.09.14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék Ingervezetési zavarok 2010.09.14."— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék Ingervezetési zavarok

2 Sinucsomó AV csomó His-köteg Tawara-szárak Purkinje-rostok A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere

3 Sinuatrialis(SA) blokkok I. fokú SA blokk: megnyúlik a sinus csomóról a pitvarra való vezetés ideje – az EKG-n nem ismerhető fel II. fokú SA blokk: az SA vezetés intermittáló blokkja I. típus II. típus III. fokú SA blokk: a sinus csomóból megszűnik a pitvarra való átvezetés – EKG-n a sinus arresttől nem lehet megkülönböztetni, ha pótritmus nincs, eszméletvesztést okoz

4 Sinuatrialis blokk, I. típus Állandó PQ idő mellett csökkentő PP távolság A pauza rövidebb, mint a PP távolság kétszerese

5 Sinoatrialis blokk, II. típus A pauza a PP távolság kétszerese vagy többszöröse

6 AV blokkok I. fokú AV blokk: megnyúlik a pitvarról a kamrára való vezetés ideje – PQ > 200 ms (0,2 s; 5 „ kis kocka”), elektrofiziológiai értelemben nincs blokk, csak lassabb vezetés II. fokú AV blokk: vannak blokkolt és vannak átvezetett P hullámok Mobitz I vagy Wenckebach típus Mobitz II típus Speciális: 2:1-es AV blokk – minden második P hullám blokkolt Magas fokú AV blokk III. fokú AV blokk: nincs átvezetett P, szabályos RR, P és QRS független

7 Mobitz I. vagy Wenckebach típus A PQ ütésről ütésre nyúlik Az RR távolság rövidül A blokkolt P-t magába foglaló RR intervallum hosszabb mint az előzőek, de rövidebb mint két egymást követő RR összege A pauzában junkcionális pótütés léphet fel A blokkarány lehet fix vagy változó, gyakori a 3:2 és a 4:3 arány A blokkolt ütés után az AV vezetés megjavul A blokk szintje általában supra-His Gyakrabban látható:inferior infarctus acut szaka, szívelégtelenség, hypokalaemia, digitalis intoxikáció

8

9 PQ normális vagy megnyúlt PQ fix, egy P hirtelen blokkolt A blokkolt P hullámot magába foglaló RR két szabályos ciklus összegével egyenlő Általában infra-His – teljes AV blokk esetén alacsony frekvenciájú pótritmus Gyakran társul károsodott kamrafunkcióhoz Mobitz II. típus

10

11 Magas fokú ill. teljes AV blokk Magas fokú AV blokk egymás után több P hullám nem vezetődik át, de van levezetett ütés fix blokkaránynál (pl 3:1, 4:1) a PQ idő fix, RR szabályos változó PQ esetén az RR távolság nem szabályos III. fokú vagy teljes AV blokk A pitvari és a kamrai ritmus független A kamrát junkcionalis vagy kamrai pótritmus vezérli RR szabályos! társulhatnak hozzá kamrai ritmuszavarok

12 JTSZB QRS ≥ 120 ms V1-2: pozitív kitérések ideje > negatívoké (QRS: rSR’, rsR’, RSR’, R, Rs morfológia) V1: intrinsicoid deflection > 35 ms I-aVL, V5-6: széles S hullám ST ált. isoelektromos, de V1-2-ben ST depresszió V1-2(-3): negatív T A depolarizáció elején kizárólag a bal kamra aktivációja zajlik, ezért a bal kamrai elektromos események (pl transmuralis infarctus) egyértelműen meghatározhatóak – kivéve a posterobasalis lokalizációt

13

14 BTSZB QRS ≥ 120 ms V1-2: depolarizáció domináns része negatív (rS,QS), V1-2, esetleg V3-4: J pont felfelé tolt I-aVL, V5-6: depolarizáció döntően pozitív I-aVL-V6: intrinsiciod deflection > 55 ms ST a depolarizációval discordans: I-aVL, V5-6: ST depresszió, 1-2 mm V1-3 ST eleváció 3-5 mm T hullám eltérések az ST szakasz változásával concordansak

15

16 BTSZB mellett infarktusra utal STE > 1 mm, ahol ST depressziót várnánk STD > 1 mm, ahol ST elevációt várnánk Nem akut ischaemiás jel: Q hullám, ahol nem várnánk T hullám negativitás, ahol nem várnánk Cabrera jel: S hullám feltöredezett mellkasi elvezetésekben

17

18 Bal anterior fasciculus blokk II, III, aVF:rS; I:qR extrém bal tengelyállás QRS keskeny ST jellemzően isoelektromos (ha QRS >100 ms, I-aVL: jelzett ST depresszió, negatív T, II-III-aVF: jelzett ST eleváció

19

20 Önmagában igen ritka I-aVL:rS, II-III-aVF: qR ST általában isoelektromos, kissé szélesebb QRS esetén másodlagos, 1 mm- nél nem nagyobb eltérés lehet T II-III-aVF-ben gyakran negatív Bal posterior fasciculus blokk

21

22 Bifascicularis blokkok JTSZB + BAH JTSZB + BPH A fentiekhez AV vezetési zavar (jellemzően I. fokú AV blokk vagy Mobitz I-es II. fokú AV blokk társul Trifascicularis blokkok

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51


Letölteni ppt "Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék Ingervezetési zavarok 2010.09.14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések