Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszélyes hulladék égetésének hatásvizsgálattal és egységes környezethasználattal kapcsolatos kérdései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszélyes hulladék égetésének hatásvizsgálattal és egységes környezethasználattal kapcsolatos kérdései."— Előadás másolata:

1 Veszélyes hulladék égetésének hatásvizsgálattal és egységes környezethasználattal kapcsolatos kérdései

2 Valós jogi környezet EU szint: 1999/31 EK Hulladék keretirányelv 2008/1/EK a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv Magyar szint: évi CLXXXV törvény a hulladékokról (Hgt) veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek; Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható.

3 Valós jogi környezet (folyt I.) A Hgt előírja, hogy a települési hulladékot feldolgozó égetőmű tevékenysége csak abban az esetben minősül R1 szerinti hasznosítási műveletnek, ha energiahatékonysága megegyezik vagy meghaladja a) a 0,60-ot a működő és január 1-je előtt engedélyezett létesítmények esetében, b) a 0,65-ot a december 31. után engedélyezett létesítmények esetében, a következő képlet használatával: Energiahatékonyság = (Ep - (Ef + Ei))/(0.97 x (Ew + Ef)) ahol Ep: éves hőenergia- vagy elektromosenergia-termelés. Kiszámítása: az energia elektromos áram formájában szorozva 2,6-el és a kereskedelmi használatra előállított hőenergia szorozva 1,1-el (GJ/év) Ef: a rendszer éves energiainputja a gőz termeléséhez hozzájáruló tüzelőanyagokból (GJ/év) Ew: a kezelt hulladék energiatartalma éves szinten a hulladék nettó fűtőértékével számítva (GJ/év) Ei: éves bevitt energia az Ew és az Ef kivételével (GJ/év) 0,97: a fenékhamu és a sugárzás miatt bekövetkező energiaveszteség- faktor.

4 Valós jogi környezet (folyt 2) 314/2005 (XII.14.) kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 3/2002 (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről, kibocsátási határértékeiről Hő-hasznosítás megoldott (villamos energia, hő) Csak másként nem hasznosítható, nem ártalmatlanítható hulladékot fogadnak, az égési folyamat végén a salak és a tűztéri hamu összes szerves szén (a továbbiakban: TOC) tartalma kisebb legyen, mint 3%, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett maradékanyag száraz súlyának 5%-a, az égetési folyamat során keletkező gáz hőmérséklete legalább 2 mp tartózkodási időig elérje a tűztérben a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott jellemző pontokon a 850 °C-ot, illetve veszélyes hulladék égető esetében legalább 2 mp tartózkodási időig el kell érni az 1100 °C-ot. az égetőmű minden, a hulladék vagy az abból keletkező véggáz égetésére szolgáló egységét fel kell szerelni legalább egy támasztó égővel. Ennek az égőnek automatikusan be kell kapcsolnia, ha a füstgáz hőmérséklete az utolsó égéslevegő hozzávezetés után, az esettől függően 850 °C alá, illetőleg 1100 °C alá csökken.

5 Fogadási feltételek I. Termelői kötelezettség átadni a hulladék keletkezési folyamata, származására és szállítására vonatkozó adatok a hulladék fizikai tulajdonságai, kémiai összetétele, valamint minden olyan információ, amely szükséges annak eldöntéséhez, hogy a hulladék megfelelően kezelhető-e a tervezett égetéses eljárással; a hulladék veszélyességi jellemzői, valamint azon anyagok felsorolása, melyekkel nem keverhető; a hulladék kezelésével kapcsolatos elővigyázatossági intézkedések.

6 Fogadási feltételek II. Átvevői kötelezettség átvételkor a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó Korm. rendelet vonatkozó §-aiban előírt, valamint a veszélyes áruk szállításáról szóló szabályozások által megkövetelt iratok ellenőrzése; reprezentatív minták vétele - fertőző kórházi hulladék kivételével - kirakodás előtt, amelyek alkalmasak arra, hogy a termelő által megadott adatok megfelelőségét igazolják, a mintákat az égetést követően legalább egy hónapig meg kell őrizni.

7 Az égetés technológiai blokksémája

8 Technológiai folyamatábra

9 A forgókemence 1. szilárd anyag beadagolása; 2. hidraulikus adagoló; 3. csigás adagoló iszap beadagolásához; 4. kemence fejrésze; 5. falazott forgódobos kemence; 6. utóégető; 7. folyékony hulladék égetése; 8. salak kihordó; 9. hajtómű

10 A fluidizációs kemence A fluidizációs kemence égéstere henger alakú, melynek alján megfelelően kiképzett tartó rostélyon finom szemcsés, ömlesztett anyagból álló réteg helyezkedik el. Ezt az anyagot a rostélyon átfúvott levegőáram tartja lebegő, örvénylő mozgásban.

11 Segédslide a fluid kemencéről A fluidizációs kemencében technológiai szempontból alapvetően egyenáramú folyamat megy végbe. Az égetendő anyag a fluid ágy rétegére esik, vagy részben az fluid réteg felett porlasztják be. Az elgőzölögtetéssel, bomlási és kigázosodási reakciókkal a komponensek illóvá válnak, jól elkeverednek az égéshez szükséges levegővel, majd az örvényréteg felett elhelyezkedő gázrétegig jutnak és ott reagálnak. Az ehhez szükséges tartózkodási idő rövid. A szilárd anyagrészecskéket, amelyek gyakran hosszabb kiégetési időt igényelnek, tovább tartják az örvényágyban. Az égetési zóna felett helyezkedik el a fő égéstér, amelynek térfogata az égésgázok tökéletes kiégetési követelményeinek megfelel. Az égés javítására esetenként a fő égéstérbe szekunder levegőt is fújnak be. A kemence szokásos tűztér hőmérséklete 750 – 850 °C. A fluidizációs kemence szokásos légfelesleg-tényezője: λ= 1,1 – 1,3. Az égés során visszamaradó hamu a kemence fejrészén távolítható el vagy az örvényágyból az ágy anyagával együtt vehető ki. Felső eltávolítás esetén a hamu a füstgáztisztító berendezésbe kerül leválasztásra. Az ággyal együtt történő kihordás során közvetett vagy közvetlen hűtésről kell gondoskodni.

12 Légifotó

13 Konkrétumok Az égetés után csak az eredeti hulladékmennyiség 30%-át kell lerakóban elhelyezni. A légköri emisszió szabályozottan történik, a hatóság által előírt határértékeknek megfelelően. Az évente megtermelhető villamos energia mennyisége: 3,8 millió kWh Az évente megtermelhető gőz mennyisége: 92 ezer tonna Az ezzel megtakarítható földgáz éves mennyisége: 6 millió m 3

14 Alkalmazott technológia folyamata A termikus ártalmatlanítási tevékenység fő technológiája Átvétel, nyilvántartás Üzemi tárolás, a hulladékok technológiai paramétereinek meghatározása Előkészítés, beadagolás Termikus ártalmatlanítás, hőhasznosítás Füstgáztisztítás, légszennyező anyagok leválasztása Szilárd égetési maradékok gyűjtése, lerakása Támogató és kiegészítő tevékenységek energiagazdálkodás (elektromos- és hő ellátás) anyaggazdálkodás vízgazdálkodás beruházás, fejlesztés, karbantartás, tűzvédelem környezetvédelem, munkavédelem, biztonságtechnika, vagyonvédelem

15 A létesítményből származó kibocsátások vizsgálata

16 Levegőtisztaság-védelem 3 db helyhez kötött pontforrás diffúz légszennyező anyag kibocsátás belső anyagmozgatás szállítás közlekedés Égető kemence kéménye Labor elszívó kürtő Diesel aggregátor kéménye

17 Emisszió → transzmisszió → hatásterület közötti éves Légszennyezés Mennyisége bejelentések alapján (LM adatlapok) Pont- forrás Év Üzemidő [h] Kilépő gáz T [K] Térfogat- áram (Nm 3 /h) Koncentráció [mg/Nm 3 ] KomponensSO 2 NO X (mint NO 2 ) CO Szálló por SósavHF Összes szerves anyag Elégetlen szén- hidrogén CO 2 [g/N m 3 ] Higany Cd és Tl összesen As, Co, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Sb, V összesen Dioxinok és furánok [ng/Nm 3 ] P , ,38 120,1 4 17,71 5,731,190,1682,06 104,8 6 0,012430,04220,289460, , ,08,05 104,8 2 13,05 0,991,590,04 0,78 105,0 9 0,011960,010370,175330, , ,78,8898,3520,29 1,451,000,035 0,90 101,8 1 0,008890,026880,334140, , ,9683,2819,86 3,626,070,26 3,5490,960,025530,014540,313280, , ,45,5997,2815,66 3,532,830,24250,6 95,600,0170,0010,34450,0325 Pont- forrás Év Üzemidő [h] Kilépő gáz T [K] Térfogat- áram (Nm 3 /h) Koncentráció [mg/m 3 ] Komponens Aceto n Diklór- metán Etil- alkohol Izopropil -alkohol Kén- oxidok Kénsav- kénsav gőzök Metil- alkohol Sósav Salétro m-sav Toluol Triklór -etilén Tiklor- metán/ klorofor m Xilolok P <0,2 <8,8n.a.<0,30,050,10<0,2 0,03<0, <0,2 <8,8n.a.<0,30,050,10<0,2 0,03<0, <0,2<0,5<0,8 <0,6<2,9 <2,0n.a. <0,2<0,4<0,5<0, <0,2<0,5<0,8 <0,6<2,9 <2,0n.a. <0,2<0,18<0,5<0, ,2000,5000,8000,6002,900 2,000n.a. 0,2000,1190,5000,700 Pontforrá s Év Üzemidő [h] Kilépő gáz T [K] Térfogat- áram (Nm 3 /h) Koncentráció [mg/Nm 3 ] KomponensCONOxSO 2 CO 2 [g/Nm 3 ] Szálló por P ,5510,9 10,247,7 8, ,5510,9 10,247,7 8, ,61919,2 n.a. 19, ,61919,2 n.a. 19, ,61919,2n.a. 19,1

18 Emisszió → transzmisszió → hatásterület 2012-es emissziós adatok alapján modellszámítások AIR-CALC szoftverrel (Gauss-típusú becslés) Hatástávolság meghatározása: 306/2010. (XII.23.) Korm.rendelet 2.§ 14. pontja alapján a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség- változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb Eredmények: P1: hatástávolság nem értelmezhető P2: hatástávolság nem értelmezhető P3: 26 méter (NOx)

19 Emisszió → transzmisszió → hatásterület

20 Diffúz légszennyező anyagok A környezetterhelés a hulladék ki- és beszállításához köthető Vizsgálat: Üzem tevékenységéhez köthető forgalom Főút teljes forgalma 8548 E/nap 33 E/nap 0,39 %

21 Hulladékgazdálkodás Vizsgálat: átvett hulladékok mennyiségi ellenőrzése hulladék kategóriákra vonatkozó engedélyek ellenőrzése kiszállított hulladékot átvevő cégek ellenőrzése engedély égetéssel ártalmatlanított t előkezelt10000 t18,450,32252,8581,8232,8 begyűjtött veszélyes t1,373,2615,414,60416,2 begyűjtött nem veszélyes 5000 t00045,4732,36 Hatósági előírások alapján

22 Zaj- és rezgésvédelem 2009-ben és 2013-ban elkészített vizsgálati jegyzőkönyv alapján Források: Vizsgálat: védendő létesítmények zajterhelése éjjel/nappal a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet K-KTVF: H-100-5/2007. számú egységes környezethasználati engedély Technológiai gépek, berendezések Szállítási tevékenységek napi 24 órában + időszakos terhelések (pl: gőz biztonsági lefúvató) 7 – 19h között kb. 30 db tehergépjármű

23 Védendő létesítmények zajterhelése Védendő létesítmény L AK /L AM [dB] (számítot t érték) L KH /L TH [dB] Túllépés mértéke [dB] Értékelés Isengard, Elrond u. 14. sz. lakóház 32400megfelelő Mória, Telerek u. 35. sz. lakóház 32400megfelelő Mória, Rohani út 105. sz. lakóház 33400megfelelő Lothlórien, Elrond u. 37. sz. lakóház 31400megfelelő Isengard, 2347/1 hrsz.-ú lakóház 32500megfelelő Védendő létesítmény L AK /L AM [dB] (számítot t érték) L KH /L TH [dB] Túllépés mértéke [dB] Értékelés Isengard, Elrond u. 14. sz. lakóház 34500megfelelő Mória, Telerek u. 35. sz. lakóház 34500megfelelő Mória, Rohani út 105. sz. lakóház 33500megfelelő Lothlórien, Elrond u. 37. sz. lakóház 32500megfelelő Isengard, 2347/1 hrsz.-ú lakóház 33600megfelelő NAPPALNAPPAL ÉJ JELÉJ JEL nincs túllépés

24 Zajvédelmi hatásterület A telephely középpontjából rajzolt 180m sugarú kör

25 Legjobb elérhető technikának való megfelelés Best Available Technology = BAT BAT referenciadokumentum alapján specifikus BAT vizsgálata veszélyes hulladékokra kórházi hulladékokra Eredmény: megfelelés mind a 12 pontban 12 szempont vizsgálata BAT kritériumok Alkalmazott technológia Megfelel Részben megfelel Nem felel meg


Letölteni ppt "Veszélyes hulladék égetésének hatásvizsgálattal és egységes környezethasználattal kapcsolatos kérdései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések