Az informatika öt forradalma

Az előadások a következő témára: "Az informatika öt forradalma"— Előadás másolata:

1 Az informatika öt forradalma

2 Az informatika öt forradalma
Beszéd - verbális kommunikáció Írás - az információ tárolása Könyvnyomtatás - az információ viszonylag sok emberhez jut el Elektronikus híradástechnikai eszközök - az információ valós időben, nagy távolságra, sok emberhez juthat el Számítógép

3 Az emberi történelem megszámlálhatatlan évezred alatt pergett le
Az emberi történelem megszámlálhatatlan évezred alatt pergett le. Gondold meg, mennyi tudást halmozott fel azóta, hogy az első tüzet meggyújtotta és az első emberi hangot kiformálta.

4 A beszéd kialakulásának szükségessége:

5 A kollektív emlékezet Az emberekben mindig élt a vágy, hogy tapasztalataikat, tudásukat, életük fontosabb eseményeit ne hagyják feledésbe merülni. Más eszköz nem lévén, mesélték nemzedékről nemzedékre. A “csatorna” hol elvett, hol hozzáadott valamit az eredeti információból. Az így keletkezett történetek a népmondák, népmesék.

6 Emlékeztetőjegyek Az írást megelőző eszközök az emlékeztető jegyek, melyek közül sokat ma is használunk: síremlékek, kopjafák rováspálca ( Angliában még ben is rovásboton nyugtázták az adó befizetését.)

7 hírnökbotok (Ausztráliai négereknél használatosak)
kipu ( Peru őslakóinak csomózott emlékeztetője -”Köss csomót a zsebkendődre!”)

8 rózsafüzér tulajdonjegyek (Billogok az állatokon) vampum öv (Pennsylvania irokézei, északamerikai indusoknak jellemzetes díszítésű öve )

9 Képírás (piktográfia)
Az írás a képekből keletkezett egyszerűsítésekkel, elvonatkoztatással. A képek egész történeteket meséltek el. Nézzünk példákat képírásra:

10 Spanyolországi sziklarajz pár ezer évvel korábbról:
Lehetséges jelentései: “Senkinek sem szabad belépni a barlangunkba. Aki mégis megteszi, arra köveket dobálunk.” “Nehogy a mi barlangunk közelébe jöjjetek, mert kövekkel dobálunk meg titeket!” “A barlangba tilos belépni!”

11 A következő képek alig száz évesek
A következő képek alig száz évesek. Alacsonyabb fejlődési fokon álló népeknél Óceániában, Afrikában, Észak - Szibériában, az eszkimóknál vagy a rezervátumokban élő észak - amerikai indiánoknál.

12 Indiánok hadijelentése:

13 Indián üzleti levél:

14 Ameddig akadnak emberek akik sem írni, sem olvasni nem tudnak, mindig hasonló eszközöket vesznek majd igénybe, hogy feljegyzéseket készítsenek dolgokról, amelyeket nem akarnak elfelejteni.

15 Egy kép-elbeszélés = karikatúra napjainkból:

16 Szóírás, hieroglifák A képíró bizonyos szavakat mindig ugyanazokkal a jelekkel adott vissza, például a napot a napkorong képmásával, a vizet egy hullámvonallal. Így egy - egy képecskéhez rögzült a hangalakja a fejében. Erre épült az egyiptomiak szóírás - rendszere, melyet hieroglifának nevezünk.

17 A betűkkel való írás kialakulása

18 Néhány hieroglifa:

19 Egyiptomi népdal hieroglifákkal ie. 1400 - ból:

20 A fejlődés következő lépcsőfoka a képek vonalszerű írásjelekké történő leegyszerűsödése:

21 Lassan kialakultak a betűk.

22 És a számok

23 Az ékírás:

24 Az első betűírások

25 Minden népnek megvannak és meg voltak az írási sajátosságai, mint például: az araboknál a kurzív jellegű írás, a szlávoknál a glagolita és a cirill betűs írás, a mezopotámiaiaknál az ékírás volt a jellemző.

26 Az emberiség első könyvei
Az agyagtáblák: Napon szárították, vagy kiégették. A hosszabb szövegeket több táblára írták, ezeket megszámozták és csontgyűrűkkel összekapcsolták.

27 Papirusztekercsek, pergamentekercsek: Utóbbi az elmaradt egyiptomi papirusztekercs-szállítmányok miatt kényszerűségből került használatba Pergamón városában. Nevét is innen kapta.

28 A szerzetesek remekművei a középkori kódexek.
A tekercsek használata nagy súlyuk miatt nem volt praktikus, ráadásul csak egyik oldalukra írtak. Ezért ívekre vágták, egymás fölé helyezték és fa táblák közé szorították. Ez a mai könyv őse. Így alakult ki a kódexforma. Az ókori Rómában könyvkereskedők, könyvkiadók is voltak. A szerzetesek remekművei a középkori kódexek.

29 Az írás jelentősége Az ember fejlődésének nagyon fontos szakaszához érkezett el akkor, amikor gondolatait ábrák, jelek, majd betűk, tehát írás segítségével rögzíteni tudta.Az írás térben és időben kitágította az ember lehetőségeit. Szava, parancsa vagy kérése eljutott messzire, oda is, ahová ő maga a valóságban soha.

30 A nyomtatás: Kínai táblanyomatok:
Pecséthengerek: Babilóniában, Asszíriában. Végiggörgették a puha agyagtáblán, így sokszorosították. Kínai táblanyomatok: Fadúcos táblanyomatok. Tükörfordítottan fába vésték, festékkel bekenték és ezzel nyomtattak. A mozgatható betűkkel történő nyomtatást is ők találták fel. (Magasnyomásos eljárás.)

31 Európában Johannes Gutenberg mainzi aranyműves találta fel a cserélhető betűkkel történő nyomtatást. A könyvnyomtatás megsokszorozta az információ elterjedésének lehetőségét. Olcsóbban jutottak hozzá a kiadványokhoz az emberek.

32 Magyarországon az első leghíresebb nyomda Hess András budai műhelyében működött Mátyás király idejében. A török uralom alatt visszaesett a hódoltsági területeken a könyvnyomtatás, hiszen a szultán halállal büntette azt. A Dunántúlon, Északon és Tiszántúlon, Erdélyben működtek nyomdahelyek

33 Kiemelkedő alakja a magyar nyomdatörténetnek: Misztótfalusi Kis Miklós (1650 – 1702), aki a mesterséget Amszterdamban tanulta. Leghíresebb kiadványa az Aranyos Biblia.

34 A XIX. századra olyan híres könyvkiadói részvénytársaságok alakultak ki, mint a Franklin, az Atheneum, Révai. Tevékenységük révén tömegcikké vált a nyomtatott könyv.

35 A XX. század elején Kner Izidor gyomai és Tevan Andor békéscsabai műhelyében művészi igényű tipográfiájukkal (könyv- és betűtervezés) magas színvonalú kiadványok láttak napvilágot.