Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 1. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 1. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 1. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Döntéshozatal Globalizálódott gazdaság, egyre erősebb verseny előtérbe kerül a gyors és minőségi vezetői döntéshozatal A felgyorsult világban lecsökkent a reakcióidő kevesebb idő a döntési folyamatra nő a megoldandó problémák bonyolultsága és a döntéshez felhasználandó információ mennyisége Növekszik az igény vezetői döntéshozatal magas szintű támogatására. A megalapozott döntések igénylik a kellő mélységű gazdasági és pénzügyi elemzést. A döntés előkészítéshez szükséges elemzések rövid idő alatt és kellő részletességgel csak megfelelő számítógépes rendszerek igénybevételével végezhetők el.

3 Döntéshozatal (2) nagyon fontos része a szervezetek viselkedésének lényegében a problémára történő reakcióként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a probléma létezése teszi szükségessé a döntés meghozatalát. Robbins (1991) A vezetői tevékenység alapvetően a vállalkozásoknál jelentkező problémák megoldására irányul, ezért "bármit tesznek a menedzserek azt döntéshozatal által teszik”. Drucker (1986) Drucker a menedzsmentet döntéshozatali folyamatnak tekinti. "a fontos és nehéz munka sohasem a helyes válasz megtalálása, hanem a helyes kérdésé„; „… kevés haszontalan - ha nem veszélyes - dolog van, mint helyes választ adni rossz kérdésre". Drucker (1986)

4 A gazdasági elemzés szükségessége VEZETÉS DÖNTÉS megalapozott, pontos információ gazdasági elemzés Az elemzés által levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és segítik a hatékony gazdálkodást.

5 Elemzés Az elemzés (analízis) az emberi gondolkodás klasszikus cselekvése a körülvevő világ eseményeinek, jelenségeinek feltárására, megértésére. A jelenségek részekre (elemekre) bontása, a részek megvizsgálása, és a kapott eredmények ismételt gondolati összerakása (szintetizálása) adhat világos képet az adott jelenség valódi okairól, és ennek révén segíthet megadni a lehetséges beavatkozási módokat, ha a vizsgálat tárgyát képező rendszer működése nem szándékaink szerinti. 5

6 A gazdasági elemzés olyan módszer, amely a gazdasági vezetés részére, az elemzés tárgyát képező vállalat, mint gazdasági rendszer, elemeinek módszeres vizsgálatával, nélkülözhetetlen információt nyújt a rendszer működéséről, biztosítja a vezetés tájékozottságát. Az elemzés ok-feltáró tudomány, a vállalati vezetés döntés-előkészítő és felügyeleti funkcióját támogatja. 6

7 A gazdasági elemzés célja A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűen értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, megalapozza a vezetés döntéseit, a hozott intézkedések végrehajtását. A tapasztalt gazdasági jelenség egy ok-okozati lánc végső eleme. Az elemző célja, hogy feltárja a közbenső okok felismerésén keresztül a végső okot, amely megszüntetésére a gazdasági vezetés – annak jellegétől függően – operatív és/vagy stratégiai jellegű intézkedéseket hoz. 7

8 Az ok-okozati láncolat és az elemzés kapcsolata 8

9 A gazdasági elemzés feladata a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás segítése. a gazdasági döntések megalapozása a fejlődés tendenciáinak mérése a feladatok végrehajtásának minősítése a kapacitás kihasználás mérése a termelés hatékonyságának és jövedelmezőségének elemzése a gazdálkodás felügyelete

10 A gazdasági elemzés fajtái 10 Csoportosítási szempont ElemzésfajtaJellemzők Terjedelem szerint:  átfogó:  részleges:  a vállalat (a gazdasági rendszer) egészének komplex elemzése  a gazdasági rendszer egyes alrendszereinek elemzése (pl.: készletgazdálkodás) Felhasznált adatok milyensége szerint:  műszaki- gazdasági:  gazdasági:  számviteli adatok + műszaki paraméterek  csak számviteli adatokra támaszkodva Időbeni megközelítés szerint:  statikus  dinamikus  egy időpontban a gazdasági rendszer állapotára vonatkozó elemzés  időszakban lezajlott folyamtok, időpontok közötti változások elemzése

11 A gazdasági elemzés folyamata 1.Elemzés céljának meghatározása. 2.Információs adatbázis kialakítása. 3.A lehetséges közvetlen okok számbavétele. 4.Az elemzés módszerének megválasztása. 5.Az információk feldolgozása.

12 A gazdasági elemzés módszerei deduktív (levezető) az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé haladunk induktív (felépítő) az egyszerűbb tevékenységből az átfo- góbb, összetettebb felé halad a vizsgálat

13 A deduktív (levezető) módszer sémája 13

14 Az induktív (levezető) módszer sémája 14

15 Elemzési módszerek statisztikai táblák viszonyszámok középértékek és a szóródási mérőszámok indexek eltérés-számítások rugalmassági számítások összefüggés vizsgálatok trend számítások

16 Összehasonlítási lehetőségek terv- és tényadatok összehasonlítása időbeli összehasonlítás rész összehasonlítása az egésszel a szükséglet és a fedezet összehasonlítása a tényleges és az optimális összevetése más vállalatok adataival történő össze- hasonlítás regionális összehasonlítás

17 A gazdasági elemzés mutatószámai, gyakran használt módszerei Mutatószám- csoport Mutatószám Viszonyszámok  megoszlási viszonyszámok  dinamikus viszonyszámok: - bázisviszonyszámok - láncviszonyszámok  teljesítmény viszonyszám  koordinációs viszonyszám  intenzitási viszonyszám Átlagok  számtani átlag:  egyszerű  súlyozott  harmonikus átlag:  egyszerű  súlyozott  mértani átlag  négyzetes átlag:  egyszerű  súlyozott  kronologikus átlag Mutatószám- csoport Mutatószám Indexek  értékindex  árindex  volumenindex  főátlag-index  részátlag-index  összetételindex Trendszámítás  mozgó átlag  analitikus kiegyenlítés Eltérések számszerűsítése  láncbehelyettesítési módszer  abszolút különbözetek módszere  százalékos különbözetek módszere Gazdasági kalkulációk  előkalkuláció  utókalkuláció

18 18 Adat valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet. Az adat(ok)ból akkor lesz információ, ha olyan jelentést kap, aminek alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el. (Bőgel Gy.)

19 Az adatokkal kapcsolatos követelmények tartalmuk megbízható, valódi és pontos legyen jól tükrözzék a vizsgált eseményt, folyamatot hosszabb időt figyelembe véve azonos tartalommal és folyamatosan álljanak rendelkezésre egyszerűsíthetők és könnyen összegyűjthetők legyenek

20 20 Hogyan lesz az adatból információ?

21 Az információs adatbázis kialakítása során fontos követelmény az ellenőrizhetőség, a folyamatos rendelkezésre állás biztosítása. Az adatbázis forrásai lehetnek: az adott területre vonatkozó saját, belső adatok, kapcsolódó külső információk (pl. árak), munkatársak „fejében lévő” adatbázis, azaz a tapasztalataik.

22 A vállalkozás információ rendszere olyan legyen, hogy megfeleljen a számviteli törvény előírásainak, de elégítse ki a vezetők tájékozódási, “előrelátási”, elemzési igényeit.

23 23 Az információrendszer az eseményeket és a tényeket rögzítő adatok előállítása rögzítése tárolása feldolgozása az előállított infromációk tárolása, továbbítása a döntéshozatal, a koordináció, a kontroll, az elemzés és a vizualizáció támogatása

24 24 Elvárások az információrendszerrel szemben különböző vezetési szinteken megfelelő részletezettségű információt ad számítógépes háttér legyen naprakész legyen megbízható, gyors, pontos, teljes,valódi, ellenőrizhető gazdaságos, jövőorientált választási lehetőségeket tartalmazzon rendszeresen elérhető legyen törvényi előírások betartása szakmai követelményeknek való megfelelés adatvédelem

25 Számviteli információrendszer A számvitel egy információrendszer –amely azonosítja, összegyűjti, feldolgozza és az emberek széles köre felé kommunikálja a szervezetre vonatkozó gazdasági információkat, függetlenül az alkalmazott technológiától –méri és rögzíti a cég tranzakcióinak pénzügyi hatásait –szétosztja a tranzakciós információkat a működtető személyzet között a kulcsfontosságú feladatok megfelelő koordinálása érdekében 25

26 A beszámoló, mint az elemzés információ forrása mérleg: a vagyoni helyzet alakulása, az eszközök források szerkezetében bekövetkezett változások, likviditás, stb. eredménykimutatás: az eredményt előidéző főbb tényezők, jövedelmezőség, stb. kiegészítő melléklet: cash-flow kimutatás, vagyoni és pénzügyi helyzet, eszköz elhasználódás, stb. üzleti jelentés: elemzéseket tartalmaz

27 Követelmények az elemzési információrendszerrel szemben  Minden vezetői szinten a megfelelő információ álljon rendelkezésre.  Vezetésorientált számvitel kialakítása  Magas szintű kontrolling rendszer mű- ködtetése.  Időbeni beavatkozás biztosítása.


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 1. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések