Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében."— Előadás másolata:

1 2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében

2 A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban

3 A Kárpát-medence domborzatának jellemzői 1. Nagymedencei jelleg peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence Kis-Alföld Nagy-Alföld Erdélyi-medence 2. A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak „magas” hegységek középhegységek belső medencék félmedencék széles átmenő völgyek keskeny belső völgyek 3. A belső medencék domborzata kevésbé tagolt részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok feltöltődő alacsony helyzetű síkságok 4. A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt

4 1.medencesíkságok 2. középhegységek dombságok 3. peremi magashegységek A KÁRPÁT-MEDENCE DOMBORZATI TAGOLTSÁGA

5 A Kárpát-medencei vízhálózat jellemzői 1. Befelé irányuló hierarchikus vízhálózat, egy a nagymedencén átfolyó folyammal a Dunával 2. Két nagyobb – Kis-alföld és Erdély – és több kisebb gyűjtő medencére tagolódik 3. Legjelentősebb közvetlen medencei gyűjtő folyó a Tisza 4. A mellék folyók jelentős része teljes medencei futású (a hegyvidéki eredettől az alacsony hordalékkúp-síksági torkolatig (pl. Tisza, Szamos, Körösök, Maros, Hernád, Garam, vág) 5. Igen jelentős a vízzel borított területek nagysága az alacsony hordalékkúpokon és a feltöltődő síkságokon a Duna, a Tisza, a Bodrog, a Szamos, a Körösök, a Maros, a Temes, a Dráva, a Sárvíz, a Kapos, a Balaton és a Fertő-tó mellett időszakosan vízzel borított területek – magas árvíz által elöntött állandóan vízzel borított területek

6

7

8 a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) RÓMAI PROVINCIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

9 Az avar megtelepedés a Kárpát-medencében a 7 – 8.században a) erdős hegyvidék b) vízzel borított síkságok c) megtelepedésre kedvező síkságok és dombvidékek

10 Süli-Zakar A téli- és nyári szállások Etelközben Nyári- (kis) szállás, a nemzetségek ideiglenes szállása A folyóközi hátakon a sztyeppén, ideiglenes nyári-szállások A csordák legelőterülete Téli- (nagy) szállás A köz- és szolganépek állandó falvai Tavaszi kihajtás (Szent-György) Kaszálók Gyümölcsös Szőlő Folyó (Etil) Szántóföldek Folyó menti galériaerdők Őszi behajtás (Szent-Mihály)

11 Bolgár Birodalom Besenyők Fehér horvátok Horvátok Morva őrgrófság Ostmark 955- Steiermark 955- Karnten 955- Krajnaimark 955- LÉL Lehel KARKÁSZ Horka: Bulcsu BOTOND FEJEDELEM SZABOLCS KUNDU G Y U L Á K KABAROK Besenyők Szlávok (Tótok) Kálizok Szlávok (Tótok) Bolgárok, Szlávok Avarok Szlávok (Tótok) Avarok Székelyek Székely gyepüőrök Székely gyepüőrök Süli-Zakar Gyepürendszer a X. század első felében


Letölteni ppt "2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések