INTRAZONÁLIS ERDŐK.

Az előadások a következő témára: "INTRAZONÁLIS ERDŐK."— Előadás másolata:

1 INTRAZONÁLIS ERDŐK

2 A LIGETERDŐK a folyók és a vízfolyások parti területein alakulnak ki
A LIGETERDŐK a folyók és a vízfolyások parti területein alakulnak ki. Az alacsonyabb árterületeket évente akár többször is tartós víz boríthatja. Talajuk tápanyagokban gazdag öntéstalaj. Lombkoronaszintjüket elsősorban fűz és nyírfajok alkotják. Cserje és gyepszintjére a következő fajok jellemzőek: hamvas szeder, ligeti szőlő, komló, nagy csalán, ragadós galaj. Magasabb területeken megtaláljuk a kocsánytalan tölgy, a magyar kőris és a vénic szil alkotta zárótársulást. Gyepszintjében tavasszal sok a hóvirág, a tavaszi csillagvirág és később a gyöngyvirág. Alföld feltöltődő mocsarain is

3 Bokorfüzes Védett – Füles fűz
Csigolyafűzből álló bokorfüzes (Göd, 1992.) ELOH0011

4 Tölgy-kőris-szil ligeterdő
Keményfa-ligeterdő a Sió mentén (Szekszárd, 1995.) ELOH1084

5 Kocsányos tölgy és kőris
Magyar kőris Kocsányos tölgy és kőris kocsanyos tolgy TK64 Magas kőris (Fraxinus excelsior) FákCD410 Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica) FákCD412

6 Vénic szil

7 Sok kúszónövény Erdei iszalag Vadszőlő

8 Komló Szeder

9 Kányabangita

10 A LÁPERDŐK lefolyástalan medencékben és folyók holtágai mentén képeznek állományokat. Lombkoronaszintjükben az enyves éger az uralkodó. Az enyves éger mellett magyar kőris, esetleg nyír, a cserjeszintben a kutyabenge jellemző. A magasabb hegyvidékek égerláperdőinek védett növénye a mocsári gólyaorr. A liget és láperdők jellemző állatai: borostyánkőcsiga, ligeti csiga, diócincér, remetebogár, fekete gólya, szürke gém, kárókatona. Az éger gyökérfője magas vízborítás esetén is kiemelkedik a vízből (lábasfák!). A év nagy részében a tőzeget átitató, oxigénben szegény víz a talajszint fölé emelkedik. Hideg és tiszta, kevés tápanyagot tartalmaz és ált. savanyú víz. Tőzegesedés Hanság, D-T köze maradvány állományok (lecsapolás, folyószabályozás

11 Nyíres láperdő Nyírláp (Darány, 1994.) ELOH1225

12 Égeres láperdő Égerláp 3 HAZN

13 Nyír Éger Van még: Magyar kőris Bal oldal: Kozonseges nyir FakCD197
Másik két kép: Internetről Van még: Magyar kőris

14 Kutyabenge – fontos, gyakori cserje

15 Mocsári gólyaorr

16 Sás Sárga vagy Mocsári nőszirom

17 Mocsárerdő A vízszint erősen ingadozik, nyár végére alacsony
A víz így felmelegszik, a talajhoz oxigén jut, ezért a leülepedő szerves anyagok lebomlanak Mocsárerdő

18 Az alapkőzet minősége alakítja a HOMOKI ERDŐKet
Az alapkőzet minősége alakítja a HOMOKI ERDŐKet. A homoki erdő a homoki szukcesszió zárótársulása. Jellemző faja a kocsányos tölgy. Gyepszintjében sok a gyöngyvirág. A buckatetők száraz, meleg lejtőin jellemzők a nyáras borókás társulások. (másodlagos társulás) Sajátos vízháztartás – felszínen gyorsan kiszárad, lejjebb tartósan nedves) Homokfelszín mozaikossága – mikroklíma mozaikossága – növényzet mozaikossága!

19 Nyílt homoki tölgyes Buckatetőn, meleg lejtőn alacsonyabb növésű dús cserjeszintű (ált. tölgyes fajok) Kocsánytalan tölgy + alacsony Fehér nyár, Ezüst hárs Gyepszintben sok szárazságtűrő fűféle, erdőssztyepp virágos növény Duna-Tisza közén termőhelyén nyáras-borókás jelenik meg fejletlenebb cserjeszinttel, még több pusztai növénnyel a gyepszintben

20 Ezüst hárs

21 Zárt homoki tölgyes Magas talajvízszintű helyeken a homok klimaxtársulása Lomkoronája – kocsányos tölgy (!) Cserjék az ált. tölgyes fajok (szegényesebb) Gyepszintben sok geofiton pl. gyöngyvirág, Orvosi salamonpecsét

22 A MOLYHOS TÖLGYES ERDŐK különböző típusú társulásaiban uralkodó fafaj a molyhos tölgy, (+ virágos kőris, keleti gyertyán)a lombkorona alatt, azzal összeérve rendkívül gazdag cserjeszinttel és lágyszárú virágos növényekkel (pl. húsos som, sajmeggy, husáng). Jellegzetes állatai: virágbogarak, díszbogarak, lágybogarak, lepkék és hártyásszárnyúak. Hegyek sziklás déli lejtőin, mészkő, dolomit kőzeten Más néven karsztbokorerdő – sziklagyepekkel, sztyepprétekkel mozaikos foltokban Jellemző növénye a cserszömörce, aranyeső. Igen virággazdag – fényes galaj, olasz harangvirág, karcsú gyöngyike

23 Molyhos tölgy

24 Cserszömörce

25 Sajmeggy Husáng

26 Sárga koronafürt Nagy ezerjófű

27 Hársas-kőrises A domborzati viszonyok alakítják a TÖRMELÉKLEJTŐ ERDŐKet, melyeket a meredek, sziklás hegyoldalakon találunk. Állományalkotó fák a magas kőris valamint a kis és nagylevelű hárs. Fontos szerepük van a talaj védelmében. Hársas-kőrises erdők lazán záródó lombkoronában juharok is vannak pl. korai juhar Második szintet alkot a fává növő húsos som, mogyoró Cserjeszint: ostorménfa, barkócaberkenye, galagonya, mogyoró Gyepben: méregölő sisakvirág, magas gyöngyperje, csillogó gólyaorr Sziklás hegyeken zárótársulás

28 Kislevelű hárs Magas kőris

29 Korai juhar

30 Mogyoró

31 Barkócaberkenye Ostorménfa

32 Méregölő sisakvirág Csillogó gólyaorr

33 Kitettség miatt kialakuló - szurdokerdők
Mély, hűvös, nedves, meredek völgyek Gyertyános tölgyes, bükk zónában Lombkorona – bükk, magyar kőris, hegyi juhar Cserje gyér, vagy nincs Gyep nitrogénkedvelő – a völgyalján felhalmozódó avar és szerves törmelék miatt (nagy csalán, vérehulló fecskefű, falgyom)

34 Nagy csalán Vérehulló fecskefű

35 Hűvös mikroklíma miatt sok havasi ritka növény lehet pl. Havasi iszalag
Jégkori reliktum – Sárga ibolya, havasi ikravirág