Kockázat-csökkentés – kockázat-tűrés:

Az előadások a következő témára: "Kockázat-csökkentés – kockázat-tűrés:"— Előadás másolata:

1 Kockázat-csökkentés – kockázat-tűrés:
Veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok kezelése - Gyakorlati tanácsok - Előadó: Radványi András környezetvédelmi tanácsadó (RADECO Bt.) 1

2 RADECO környezetvédelmi tanácsadói szolgáltatásai
Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) kiépítése, bevezetése – ISO és EMAS szerint (ill. „Integrált irányítási rendszerek”) Hulladékgazdálkodás segítése – nyilvántartási rendszer kialakítása, adatszolgáltatás teljesítése, hulladékgazdálkodási tervek készítése... Környezeti jelentés / Fenntarthatósági jelentés készítése Környezetvédelmi jogszabályi megfelelés ellenőrzése Környezetvédelmi auditok (ISO szerint) Más irányítási rendszerek auditja (ISO 9001, OHSAS ) 2

3 Témák Kémiai biztonság - Veszélyes anyagok használata
Hulladékgazdálkodás – veszélyes vs. nem veszélyes? Főbb jogszabályi előírások Gyakorlati teendők Praktikus tudnivalók 3

4 Kémiai biztonság 1. Oldószerek, hígítók, ragasztók, festékek, lakkok - többségük veszélyes anyag, veszélyes készítmény (keverék) Veszélyes az az anyag, készítmény (keverék), amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet (robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító, egyéb egészség-, vagy környezet-károsító) 4

5 Kémiai biztonság 2. MSDS – Biztonsági adatlap (Material Safety Data Sheet) Célja: lehetővé tegye a felhasználók számára az emberi egészség és a biztonság munkahelyi védelmére, valamint a környezet védelmére irányuló intézkedések megtételét. A biztonsági adatlapnak tartalmilag és formailag a Magyar Köztársaság területén hatályban lévő jogszabályokhoz kell igazodnia! 5

6 Kémiai biztonság 3. Anyagok és készítmények besorolása tulajdonságaik alapján: fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságok alapján Robbanásveszélyes (E) anyagok Égést tápláló, oxidáló (O) anyagok Fokozottan tűzveszélyes (F+) anyagok és készítmények Tűzveszélyes (F) anyagok és készítmények Kismértékben tűzveszélyes (R10) anyagok és készítmények 6

7 Kémiai biztonság 4. Anyagok és készítmények besorolása tulajdonságaik alapján: mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján Nagyon mérgező (T+) anyagok Mérgező (T) anyagok Ártalmas (Xn) anyagok Irritatív (Xi) anyagok 7

8 Kémiai biztonság 5. Anyagok és készítmények besorolása tulajdonságaik alapján: környezetkárosító (öko-toxikológiai) tulajdonságai alapján környezetre veszélyes (N) anyagok és készítmények 8

9 Kémiai biztonság 6. R-mondat: a veszélyes anyagok veszélyei - kockázatai R 16 – Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 – Levegőn öngyulladó … R 43 – Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 44 – Zárt térben hő hatására robbanhat 9

10 Kémiai biztonság 7. S-mondat: a veszélyes anyagok biztonságos használata S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó … S 28 – Ha az anyag bőrre kerül, vízzel bőven azonnal le kell mosni S 29 – Csatornába engedni nem szabad 10

11 Kémiai biztonság 8. EU szabályozás (Kötelező érvényű EK rendeletek):
REACH /2006 EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról GHS-rendelet /2008/EK rendelet a vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) - a rendelet az Unió minden tagállamában közvetlenül alkalmazandó, azaz nem kell átültetni a hazai jogba! 11

12 Kémiai biztonság 9. A GHS-rendelet: biztosítja, hogy az egyes anyagok egész világon ugyanazzal a veszély-besorolással és címkével legyenek ellátva. „veszélyességi osztály”: a fizikai, egészségi vagy környezeti veszély jellege; „veszélyességi kategória”: a veszélyességi osztályokon belüli felosztás a súlyosság megadása céljából; „veszélyt jelző piktogram”: eddigiektől némileg eltérő grafikai kompozíció; „figyelmeztetés” figyelmeztet a potenciális veszélyre: „veszély” /„figyelem” „figyelmeztető mondat (H)”: a veszély természete, adott esetben a veszély mértéke; „óvintézkedésre vonatkozó mondat (P)”: expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedés(eke)t írja le; A jelenlegi besorolásról, címkézésrõl és csomagolásról szóló rendeletek június 1-jével hatályon kívül lesznek helyezve. 12

13 Kémiai biztonság 10. Hazai szabályozás:
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról, 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, Veszélyes Anyagok Magyarországi Jegyzéke 13

14 Kémiai biztonság 11. Kockázatértékelés: a veszélyes anyagok és készítmények káros hatásainak azonosítása: munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának közreműködése tehát nélkülözhetetlen a feladat szakszerű elvégzéséhez, milyen gyakran kell felülvizsgálni a kockázatértékelést? a kockázatok lényeges változása esetén, munkabalesetet követően, illetve legalább évenként. 14

15 Kémiai biztonság 12. Intézkedések, amelyekkel munkavállalóik biztonsága és munkahelyi egészségmegőrzése, ugyanakkor a jogszabályi megfelelés is egyidejűleg biztosítható: a tevékenység, illetve a változás bejelentése az ÁNTSZ telephely szerint területileg illetékes szervének, anyagok környezettudatos megválasztása, veszélyes anyagok kiválthatóságának vizsgálata, a kockázatok ismertetése az érintettekkel, műszaki, szervezési, egyéni védelmi megoldások. 15

16 Kémiai biztonság 13. Tárolás: a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények tárolásáért felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, a testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, ne károsíthassa. 16

17 Veszélyes hulladék 1. Hulladék definíciója (Hulladékgazdálkodási törvény) > > „bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles” Veszélyes hulladék definíciója ugyanitt > > „a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék” 17

18 Veszélyes hulladék 2. A veszélyes hulladékokra vonatkozó főbb előírások megtalálhatók: > 98/2001. (VI.15.) Korm.rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 18

19 Veszélyes hulladék 3. További – fontosabb – kapcsolódó jogszabályok:
Hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. törvény) 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (minden hulladék – EWC kód szerinti besorolása) 19

20 Veszélyes hulladék 4. Egyes speciális hulladékokra külön szabályok, például olajok (fáradt olaj) elemek-akkumulátorok növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok elektromos és elektronikai eszközök hulladékai hulladékká vált gépjárművek szennyvíziszap gyógyszerek egészségügyi intézmények hulladékai 20

21 Veszélyes hulladék 5. Veszélyes anyagok, készítmények felhasználása > > selejtezés... > maradékok képződése… > beszáradt anyagok… > lejárt szavatosságú veszélyes készítmények… > csomagolás/göngyöleg (szennyezett)... > rongyok, felitató anyagok, amivel kiömlött vegyszert töröltünk/itattunk fel >>> Veszélyes hulladék keletkezése (!) 21

22 Veszélyes hulladék 6. Veszélyes hulladékok – példák:
EWC * szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok EWC * festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok EWC * vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok EWC * rögzítő (fixír) oldatok EWC * egyéb oldószerek és oldószer keverékek EWC * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok EWC * (…) ide értve a kiürült hajtógázos palackokat EWC * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat 22

23 Veszélyes hulladék 7. Veszélyes hulladékok – példák:
EWC * veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit EWC * használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek EWC * használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek EWC * oldószerek EWC * savak EWC * lúgok és nagyon sok más hulladék 23

24 Veszélyes hulladék 7. A hulladékokkal végzett tevékenységek (szolgáltatások) hatósági engedélyhez kötöttek: szállítás begyűjtés ártalmatlanítás (égetés, lerakás, stb.) újrahasznosítás előkezelés stb. 24

25 Gyakorlati teendők 1. Veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése
a nem veszélyes hulladékoktól külön és fajtánként külön-külön A telephelyen a gyűjtés feltételeit, infrastruktúráját a 98/2001. Korm. rendelet szerint kell kialakítani > munkahelyi gyűjtőhelyek > üzemi (telephelyi) központi gyűjtőhely > zárt aljzat (beton, stb.) > kármentő (legalább: tálca) > zárhatóság > üzemeltetési szabályzat kell 25

26 Gyakorlati teendők 2. A telephelyen a veszélyes hulladékok – még ha nagyon kevés is keletkezett - legfeljebb 1 évig gyűjthetők! Tehát minimum évente egyszer el kell szállíttatni > újrahasznosításra, előkezelésre, ártalmatlanításra, … Csak engedéllyel rendelkező szolgáltatók vehetők igénybe > erről győzödjünk is meg a megrendelés előtt! 26

27 Gyakorlati teendők 3. A veszélyes hulladékok elszállítása (átadása a kezelő/begyűjtő cégeknek) kötelező formátumban dokumentálandó > SZ-szállítójegy / K-kísérőjegy Nyilvántartást kell vezetni minden hulladékról – fajtánként (a nem veszélyes hulladékokról is!) > ez akkor is kötelező, ha a kis mennyiség miatt a szervezet nem kötelezett a hatósági adatszolgáltatásra! 27

28 Gyakorlati teendők 4. Évente – a tárgyévet követő év március 1-ig – adatszolgáltatás a „Zöldhatóság” felé > Ha a keletkezett veszélyes hulladék éves mennyisége (az adott telephelyen!) több, mint 200 kg VAGY a foglalkoztatottak létszáma eléri a 10 főt 28

29 Gyakorlati teendők 5. Adminisztratív követelmény:
> a veszélyes hulladékkal kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok 10 évig megőrzendők (!) > nem veszélyes hulladékok esetében 5 évig 29

30 Gyakorlati teendők 6. Jelentősebb „hulladék-termelés” esetén:
> Hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni (Ha évente több mint 10 t veszélyes hulladék… …vagy összesen több mint 200 t hulladék keletkezik) 30

31 Praktikus tudnivalók 1. Hulladékok azonosítása EWC-kódok szerint
16/2001. KöM-rendelet a hulladékok jegyzékéről > LÁSD ITT! Veszélyes hulladékok csillaggal megjelölve – pl. EWC * 31

32 Praktikus tudnivalók 2. Szolgáltató cégek keresése – veszélyes/nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésére > begyűjtés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás, … „Hulladékos engedélyek” meglétének, illetve konkrét tartalmának ellenőrzése > 32

33 Praktikus tudnivalók 3. A hulladék termelője által vezetendő nyilvántartás kötelező adattartalma veszélyes / nem veszélyes hulladékokra > 164/2003. Korm. rendelet 1. melléklete szerint > LÁSD ITT! 33

34 Praktikus tudnivalók 4. Mindennemű környezetvédelmi adatszolgáltatás (ezen belül az éves „hulladék-bevallás”) előfeltétele: Környezetvédelmi azonosítók megszerzése >KÜJ-szám a szervezetre / KTJ-számok a telephelyekre Kapcsolódó adatlapok elérhetők INNEN Éves adatszolgáltatás („hulladék-bevallás”) nyomtatványai, kitöltő-programja ITT találhatók meg (a nem létező minisztérium honlapján…) 34

35 Praktikus tudnivalók 5. Zöldhatóságok elérhetősége >
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (Honlap) 10 db területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség > „területi illetékesség” Szombathely, Győr, Székesfehérvár, Pécs, Szolnok, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Budapest (a városnevekre kattintva a 10 felügyelőség honlapjára jutunk) 35

36 Köszönöm a figyelmet! Kérdések: Most…vagy:
Radványi András – RADECO Bt. Tel.: 30/ 36