Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája."— Előadás másolata:

1 Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája

2 Elemek periódusos rendszere

3 Kémiai alapfogalmak ELEMEK kémiai módszerekkel tovább már nem bonthatók azonos atomokból épülnek fel kémia és fizikai tulajdonságaikat a külső elektronhéjának szerkezete határozza meg

4 VEGYÜLET különböző atomok elsőrendű kémiai kötésekkel kapcsolódnak össze (kovalens, ionos és fémes kötés)különböző atomok elsőrendű kémiai kötésekkel kapcsolódnak össze (kovalens, ionos és fémes kötés) fizikai és kémiai tulajdonsága eltér a kiindulási atomokétólfizikai és kémiai tulajdonsága eltér a kiindulási atomokétól két nagy csoportjukat különböztetjük meg, szervetlen és szerves vegyületekkét nagy csoportjukat különböztetjük meg, szervetlen és szerves vegyületek

5 Szervetlen vegyületek Szervetlen savak pl.: HCl sósav; H 2 SO 4 kénsav; HNO 3 salétromsav H + (hidrogén ion) és A - (savmaradék anion) víznek H + -t adnak át maró és vízelvonó hatásúak (a sav erőssége, koncentráció) oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz

6 Szervetlen bázisok pl.: NaOH nátrium-hidroxid; Ca(OH) 2 kalcium-hidroxid, mésztej; Al(OH) 3 alumínium-hidroxid OH - (hidroxid ion) és B + (bázismaradék ion) vízben oldva OH - szabadul fel az alkáli fémek és alkáli földfémek hidroxid vegyületei az erős bázisok, lúgok higroszkóposak (alkáli fémek hidroxidjai) iparban vizes oldatukat használják, kivéve NaOH maró hatásúak (égési sérülések) oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz

7 Szervetlen sók Szervetlen savak és bázisok kémiai reakciójával keletkeznek, pl.: NaCl, CaCO 3 általában oldódnak vízben (CaF 2 ) csak erős sav és lúg sójának vizes oldata semleges kémhatású galvanizálás vizes sóoldatok elektrolízisekor hidrogén és oxigén gáz fejlődhet → durranógáz, robbanásveszélyes

8 Szerves vegyületek szénvegyületek kémiája C, H, O, N, P, S, Cl, F (fémek) igen nagyszámú szerves vegyület telített, telítetlen, aromás szerves vegyületek nyíltláncú és gyűrűs szerves vegyületek reakciókészségüket a körülmények erősen befolyásolják (nyomás, hőmérséklet, reaktor anyaga)

9 Egyéb alapfogalmak keverék (szilárd halmazállapot) elegy (folyékony, gáz halmazállapot) köd (aerosol) füst (diszperz rendszer) szmog (füst+köd) oldat – telített oldat anyag, vegyi anyag (adalékok, szennyeződések, oldószerek Ø) vegyi anyag életciklusa kémiai biztonság – kockázat csökkentése

10 EINECS 1981 Európai Közösség Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke ELINCS 1981 után EK, EU Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke (2000.évi XXV. törvény, kémiai biztonság törvénye, Kbtv) Veszélyes készítmények nyilvántartása: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ; Országos Kémiai Biztonsági Intézet; Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Veszélyes anyagok bejelentése, törzskönyvezés Egyéb alapfogalmak

11 műszaki dosszié (törzskönyvezéshez szükséges adatok) biztonsági adatlap (azonosítás; veszélyesség, kezelés, hulladékkezelés, szállítás, tárolás, munkavégzés feltételei) tevékenység veszélyes anyag készítmény GLP: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az EU által meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat Egyéb alapfogalmak

12 Anyagi tulajdonságok FIZIKAI TULAJDONSÁGOK szín szag halmazállapot 20°C hőmérsékleten moláris tömeg olvadáspont forráspont gőznyomás sűrűség relatív folyadéksűrűség (víz=1) relatív gőzsűrűség (levegő=1) oldhatóság viszkozitás ütés és dörzsérzékenység elektrosztatikus töltődésre való hajlam

13 FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK éghetőség: –lobbanáspont –gyulladási hőmérséklet –öngyulladási hajlam –robbanási koncentrációk égést elősegítő, oxidáló reakcióképesség (affinitás) stabilitás

14 TOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK toxicitás maró hatás allergizáló, szenzibiláló (túlérzékenység) karcinogén mutagén teratogén (fejlődési rendellenesség) keratogén (magzatkárosító) fertőző ÖKOTOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

15 AZ ANYAGOK JELÖLÉSE vegyjel összeg és szerkezeti képlet CAS szám (Chemical Abstracts Service Registry Number) UN szám (United Nations) (veszélyes anyagok szállítása) EINECS szám ELINCS szám

16 Jogszabályi alapismeretek munkavédelem: évi XCIII. törvény munkafeltételek veszélyes anyagok ÁK érték: megengedett átlagos koncentráció CK érték: csúcskoncentráció MK érték: maximális koncentráció mg/m 3 eltűrhető szennyezettség: daganatos megbetegedés kockázata 1:10 5 egyéni védőeszköz használata nélkül

17 munkaidő: 8 óra / nap 5 nap / hét 240 műszak / év expozíció expozíciós idő expozíciós koncentráció expozíciós út terhelés additív hatások munkahelyi átlagos levegőszennyezettség

18 Tűz megelőzése és a védekezés Tűzveszélyességi osztályok: „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „B” tűz- és robbanásveszélyes „C” tűzveszélyes „D” mérsékelten tűzveszélyes „E” nem tűzveszélyes

19 Környezetvédelmi jogszabályok környezeti levegő tisztasága –légszennyező anyag –levegőterhelés (emisszió) –légszennyezés –légszennyezettség (imisszió) vízszennyezés

20 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárás szabályai Ismeretlen anyagot alkalmazni tilos!!!!! új veszélyes anyagokat törzskönyveztetni kell bejelentés (tevékenységi engedély 2001 jan. 1-től nem kell) biztonsági adatlap (veszélyes anyag azonosítására)

21 Biztonsági Adatlap tartalmi követelményei veszélyesség szerinti besorolás R számok elsősegélynyújtás tűzveszélyesség, tűzoltás biztonságos munkavégzés feltételei S számok fizikai és kémiai tulajdonságok stabilitás, reakciókészség toxikológiai adatok ökotoxicitás hulladékkezelés, ártalmatlanítás szállítás

22 Veszélyszimbólumok O F+FF+F T+TT+T XnXiXnXi CEN

23 Címke az anyag kereskedelmi neve mennyiségeösszetevők, veszélyes anyag% a veszély jelképe és jeleR és S számok, mondatok (lakosság) magyar azonosító szám gyártó, forgalmazó neve, címe A címke nem pótolja sem a Biztonsági adatlapot, sem a használati utasítást!!!!!!!!! Címke, azonosító felirat nélkül még gyártásközi anyagot sem szabad tárolni!!!!!!!!!

24 Veszélyes anyagok szállítása szállításra kidolgozott veszélyességi osztályok számjele és jelölése veszélyességi bárcák a járművezetőt egyéni védőeszközzel kell ellátni X az áru veszélyessége UN szám

25 Mérgező anyagok, méregerősség nagyon mérgező mérgező ártalmas  LD 50 – letális dózis  LC 50 – letális koncentráció  szájon át  bőrön át  légúton keresztül

26 Tárolás, anyagmozgatás méregszekrény, méregtároló „MÉREG”, halálfej szakképzett kezelőszemély egyéni védőeszköz szigorú nyilvántartás más anyagok tárolása tilos!!!!!!!!!! megfelelő csomagolóanyag

27 Állandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések

28 Tartályokat, csöveket figyelmeztető jelzéssel, és az anyagra vonatkozó címkézéssel kell ellátni! Áramló közegCsővezeték színe víz (zöld, vörös jelzőgyűrű) vízgőz levegő oxigénsárga sávval gázok savak, lúgok olajos, éghető folyadékok egyéb folyadékok vákuum

29 Veszélyes anyagok életteni hatásai Gázok, gőzök tiszta levegő N 2 78,10 tf% O 2 20,93 tf% Ar 0,93 tf% CO 2 0,03 tf% nemesgázok 0,01 tf%

30 Fullasztó gázok Egyszerű fullasztó gázok (biokémiailag ártalmatlanok) Vegyileg ható fullasztó gázok (oxigénhiány) szén-monoxid (fülzúgás, szédülés, fejfájás, légszomj) belégzés útján hidrogén-cianid belégzés útján, bőrön át akrilnitril gázok Ingerlő gázok (gyulladás, izgalom a szövetekben) helyi hatás (kivéve: kénhidrogén, nitrogénoxidok) védőreflex (NH 3, SO 2, HCl, HCHO) felső- és mélylégutak (Cl 2, SO 2, kis mennyiség) Alattomos gázok (nitrózus gázok, foszgén, dimetil-szulfát)

31 Bódító gázok az agysejtek fiziokémiai egyensúlya felborul, működése időlegesen, vagy véglegesen megszűnik pl.: szinte minden szerves vegyülettípusból CCl 4, C 2 H 2 Cl 4 – máj- és veseméreg C 6 H 6 vérképzőszervek, karcinogén Vegyes hatású ipari gázok ólomtetraetil (bőrön át) arzin (vérszegénység, májsorvadás) foszfin (kalciumfoszfid + víz) kénhidrogén (fullasztó, idegrendszerre ható) széndioxid (oxigénhiány, idegrendszerre ható)

32 Gázmérgezések megelőzése munkavégzés szabadban vagy nagy légterű zárt munkahely természetes szellőzés mérgező gáz teljes ab/adszorpciója, vagy kondenzációja vezetékek csatlakozási, peremkötései helyi elszívás a gázfejlődés lehetőségénél csővezetékekben vákuum alatt szállítsunk gáz sűrűsége (H 2 felfelé száll, PB gázpalackot pincében tárolni tilos)

33 Fémek és fémvegyületek arzén (idegméreg) ZnO, ZnCl 2, ZnSO 4 (higroszkópos) higany (idegméreg, foghullás, szájgyulladás) kadmium (gőze, orrhurut, tüdőtágulás) krómsav, kettős krómsók (fekélyes betegség a légutakon) mangán-oxid (tartós belélegzése idegbetegséget okoz) ólom (tápcsatorna, vérszegénység, végtagbénulás)

34 Szerves vegyületek hatásai alifás szénhidrogének (bódító hatás, máj, vese károsodás) alkoholok aldehidek (fenoplaszt, karbamid, melamingyanták) szerves peroxidok (műanyaggyártás segédanyagai, karcinogén) alifás halogénvegyületek polimerek monomerjei (karcinogén) PVC égésekor klórgáz rákkeltő anyagok

35 A bőr védelme az anyag halmazállapota bőrfelület épsége az exponált bőrfelület víztelítettsége kontaktus kerülése –zárt technológia –egyéni védőeszközök (kesztyű, filmképző krém, saválló ruhadarabok)

36 Vegyi folyamatok Kémiai alapeljárások Halogénezés a halogénező szerek mind mérgező anyagok katalizátorral és anélkül is végbemegy VESZÉLYEI –klórozás, brómozás exoterm –jódozás endoterm, de instabil jódozószer –láncreakció – detonációveszély –robbanási koncentráció 20%-nál jelzés –korrozív anyagok

37 Nitrálás (-NO 2, -ONO 2 ) maró, oxidáló hatású nitrálószer VESZÉLYEI –nehezen kézbentartható folyamat –exoterm + hidratációs hő –helyi túlmelegedés Szulfonálás (-SO 3 H, szulfonsavak) szulfonálószerek maró hatásúak, hevesen reagálnak vízzel, alkáliakkal (köd, por) VESZÉLYEI –erősen exoterm (SO 3 ), nagy reakciósebesség –a savas reakcióelegy semlegesítése a reakció után még erősebben exoterm folyamat

38 Oxidációs eljárás jó hőátadó berendezés és folyamat hatékony keverés melléktermékek gyors, hatékony eltávolítása VESZÉLYEI –oxidálószerek – nagy reakciókészség, mérgező, instabil –tűz és robbanásveszély –a kezelendő anyagok sokszor CH-k, gyúlékonyak –oxigénbevitel – exoterm folyamat –robbanásra hajlamos peroxidok képződése

39 Redukciós eljárás oxigén elvonás, hidrogén bevitel redukálószer hidrogén VESZÉLYEI –H 2 robanásveszélyes – széles robbanási koncentráció tartomány rendkívül illékony – speciális tömítések katalizátor nagy nyomás inert gáz biztosítása

40 Aminálás (-NH, -NH 2, aminok) aminálószer: NH 3 lassú reakció – nagy feleslegű reagens exoterm és endoterm is lehet VESZÉLYEI NH 3 maró, mérgező, rendkívül korrozív kis reakciósebesség → katalizátor, nagy nyomás ammónia veszély esetére mentési terv szükséges

41 Mechanikai műveletek és berendezések Aprítás, őrlés megfelelő szemcseméret kialakítása felület növelése aprítási fokozatok veszélyek és megelőzés –egyenletes darabnagyság –porképződés káros hatásainak kiküszöbölése –elektrosztatikus feltöltődés –mechanikai hatások elleni védelem

42 Szitálás szitálás hatásfoka veszélyek és megelőzés –kémiai reakció kerülése a szita anyaga a szitálandó anyag között –elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem –porrobanás lehetősége –porártalom (kiporzás)

43 Keverés homogenizálás anyag és hőáramlás gyorsítása oldódás segítése emulzió, szuszpenzió létrehozása oldáshő, higítási hő veszélyek és megelőzés –mechanikai veszélyek (forgó részek, fékezési idő) –keverő biztonságos meghajtása (feszültség kimaradása elleni védelem)

44 Centrifugálás szétválasztási művelet, sűrűség alapján, centrifugális erő segítségével a centrifugák egy része hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes munkaeszköz veszélyek és megelőzés a gép szempontjából: –munkavédelmi üzembe helyezés írásos elrendelése –időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok –biztonságos rögzítés –hatékony fék –reteszelt tetőnyílás (indítás, leállás, benyúlás, leesés) –max. töltősúly, fordulatszám –egyenletes terhelés

45 felhasznált anyag veszélyei –veszélyes anyagok kipörgetésénél a keletkező gőzök elvezetése –maró, mérgező anyagok centrifugálásakor zárt rendszerű ürítés –robbanásveszélyes, gyúlékony anyagoknál inert gázatmoszféra –elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

46 Desztillálás folyadékelegyek Fp alapján való szétválasztása tűz és robbanásveszélyes folyamat vákuumlepárlás Kristályosítás a feloldott szilárd anyag kinyerése túltelített oldat készítése vákuum alkalmazása oldószer oldott anyag veszélyei Gázok elválasztása, abszorberek folyékony mosóközeg Adszorpció szilárd anyag felülete

47 Szárítás szilárd anyag folyadék- és nedvességtartalmának megszüntetése igen veszélyes művelet is lehet veszélyek és megelőzés –robbanásveszélyes oldószergőzök – inert atmoszféra –hőmérséklet tartása –szárítóberendezés ajtajának reteszelt nyitás-zárása –légtérelemző, jelző, beavatkozó rendszer –égési sérülés – reteszelt ajtónyílás, szakaszos üzemnél, folyamatosnál egyéni védőeszköz

48 Égés, oxidáció, robbanás Alapfogalmak égés: kémiai reakció az éghető anyag és a levegő oxigénje között, 0,01 – 10m/s-ig oxidáció: az égés is az, de pl.: rozsásodás robbanás: éghető anyagok kémiai átalakulásának speciális formája, nagy nyomásnövekedés 100 – 1000m/s-ig nem kémiai robbanás detonáció

49 robbanási határok (tf%-ban, g/cm 3 –ben, szobahőmérsékleten, 1 bar nyomáson) robbanóanyagok: hirtelen nagy térfogatú forró gázokká alakulnak, robbanóhatást TNT egyenértékben öngyulladás: a szükséges energia az anyagban kémiai, vagy fizikai folyamat eredménye pl.: nedves széna égési határok (meghatározott koncentrációk)

50 Égés, égési folyamat Égés feltételei éghető anyag oxidálószer (oxigén) gyulladási / lobbanási hőmérséklet Égési folyamat éghető anyag felmelegedése az anyag bomlása / párolgása éghető gázok meggyulladása ezek folyamatos égése gyulladás két lehetséges útja: öngyulladás és gyújtás az öngyulladási hőmérséklet mindig magasabb gyors égés – lassú égés

51 Az égés megelőzése, megszüntetése éghető gázok és gőzök koncentrációjának csökkentése (pl.: inert gáz alkalmazása!) gyújtóforrás eltávolítása hőmérséklet csökkentése az öngyulladási hőmérséklet alá éghető anyag eltávolítása égést tápláló anyag koncentrációjának csökkentése

52 Öngyulladó anyagok Levegő hatására A levegő oxigénje erősen exoterm folyamatban, gyorsan oxidálja, így eléri az öngyulladási hőmérsékletet. Fehér foszfor (45-60°C) már szobahőmérsékleten meggyulladhat, világító lánggal ég vízben oldhatatlan → víz alatt tárolható, aprítható erős méreg, bőrre kerülve égési sérülést okoz

53 Fémek oxigén jelenlétében öngyullad és elég: rubídium, cézium alumíniumpor – nedvesség hatására levegőn meggyullad, légmentesen lezárható edényben tárolandó Alkálifémek karbidjai CO 2, SO 2 atmoszférában is meggyulladnak Fém-szulfidok levegőn oxidálódnak és öngyulladnak Korom, szénpor röviddel a képződése után öngyulladó, a felületen adszorbeálódott oxigén miatt

54 Pirofóros anyagok szobahőmérsékleten meggyulladnak, erős izzással égnek az anyag fajlagos felülete nagy, 1 mikrométeres szemcsenagyság pl.: tűzkő – vas+cézium (1 mol vas oxidálódása → 6500 °C) reaktor csővezetékekben képződő finom vaspor, FeO-ból és szénből

55 Víz hatására Heves kémiai reakcióba lépnek a vízzel, és a keletkező gázok a reakcióhő következtében meggyulladnak. Alkálifémek petróleum alatt tárolják a hidrogén is meggyullad Kalcium-karbid a keletkező acetiléngáz gyullad meg Alkálifémek karbidjai robbanásszerű reakció, a fém elég a C elemi állapotban felszabadul

56 Kölcsönös elegyítés hatására Nyomás alatti oxigén az olyan anyagokat is öngyulladásra készteti, amelyek légköri nyomású levegőn nem gyulladnak meg! (oxigénpalack) oxidáló anyagokkal való elegyedés Acetilén, hidrogén, metán, etilén + klór erős fényforrás hatására klór gyök képződik Terpentin olaj, petróleum + klór Kálium-permanganát + cc. H 2 SO 4, HNO 3

57 Köszönöm a figyelmet!

58 Robbanás Gyors energiaátalakulással járó folyamat. Fizikai robbanás két példa (zárt tartály, gáz, vagy gáz + folyadék nyomás alatt) a nyomáshullám csak közelről veszélyes nagy hőmérsékletű anyag, repeszdarabok „A baj sosem jár egyedül!!” az éghető anyagok meggyulladása, majd jön

59 Kémiai robbanás Térrobbanás a résztvevő anyagok közül az egyik legalább gáz halmazállapotú éghető anyag robbanásszerű oxidációja éghető anyag: gáz, gőz, por, köd oxidáló hatású gáz: levegő, oxigén, klórgáz robbanásszerű kémiai bomlás

60 Zárt térrobbanás alsó és felső robbanási határkoncentráció minimális gyulladási energia: minimális szikraenergia, ami a robbanásképes elegyet képes robbanásba hoznipl.: 0,2-0,3mJ (20°C, légnyomás) a reakció rétegről, rétegre halad égés → robbanás: V energiatermelés V energiaveszteség detonáció: 1000m/s-nál nagyobb sebességű ütőhullám szívószakasz: éghető anyag elfogy

61 Nyílt térrobbanás az energiaveszteség nagyobb, így a detonáció esélye kisebb emberi életet nem a nyomáshullám, hanem a nagy hő, és az összeomló épületek veszélyezteti pl.: cseppfolyós, éghető gázt tartalmazó tartály felhasad éghető nyomás alatti, forráspontja feletti gáz kikerül a nyílt térbe, és ott ködöt képez

62 Kondenzált fázisú robbanóanyagok robbanása kicsi fajlagos felület nagy sűrűség nagy robbanási sebesség, detonáció a detonációs hullám a robbanó anyagban állandó sebességű a robbanási gáz térfogata a robbanóanyag keezdeti térfogatának ezerszerese is lehet pl.: klorátok, KMnO 4,nitrometán, krómtrioxid megelőzés: a robbanás legalább egy feltételének megszüntetése

63 Térrobanás megelőzése inertizálás: O 2 koncentráció csökkentése vákuumos védelem nyomásmentesítés, lefúvatás robbanáselfojtás: robbanási sebességgel végzett inertizálás nyomásálló védelem

64 Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahely Munkáltató feladatai robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése, vagy a veszélyek csökkentése az intézkedések végrehajtásának rendszeres ellenőrzése monitorozás robbanásvédelmi dokumentáció kockázatok felmérése és értékelése robbanás megelőzésére tett intézkedések felsorolása munkavégzés biztonsági és egészségügyi feltételeinek megteremtésére tett intézkedések gyújtóforrás kockázatértékelés (elektrosztatikus feltöltődés) riasztás (akusztikai módon) menekülési útvonal, menekülési eszközök

65 Berendezésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó követelmények Védelmi rendszer: azonnal megszakítja és/vagy korlátozza a robbanás hatását, beépítve, vagy önálló rendszerként kerül forgalomba Általános követelmények –integrált robbanásbiztosság elvei –helytelen használat, működési hibák

66 Különleges ellenőrzési, és karbantartási feltételek robbanásvédelemre vonatkozó technológiai ismeretek porlerakódások biztonságos nyitás berendezések túlterhelése potenciális gyújtóforrások sztatikus elektromosságból származó veszélyek kóboráram, szivárgóáramvezérlő készüléktől függetlenül működő biztonsági készülékek zárt szerkezetek, szivárgás megelőzése számítógépes szoftverek alkalmazásából adódó kockázatok csatlakozások okozta kockázatok környezeti feltételek megjelölés (robbanásvédelmi és a gyártására vonatkozó információk) magyar nyelvű gépkönyv

67 Vegyi folyamatok, műveletek biztonságát befolyásoló tényezők felhasznált anyagok –tulajdonsága –halmazállapot –koncentrációja munkaeszközök munkakörnyezet (zárt–nyitott tecnológia, szakaszos–folymatos műveletek) anyagmozgatás, tárolás, szállítás kollektív műszaki védelem színvonala villamosbiztonsági tényezők karbantartás, felülvizsgálatok szakszerűsége személyi tényező

68 Fizikai eljárások halmazállapot változások –folyadékok párolgása, forrása (gőznyomás), robbanásszerű párolgás (napsugárzás, túlhevített folyadék kiáramlása) –szilárd anyagok párolgása elegyedés, oldódás –exoterm és endoterm –gáz (HCl, NH 3 ), szilárd, folyadék egymásban való oldhatósága –savak, lúgok oldása!!!!!!!!!!!!!

69 Kémiai folyamatok Kémiai reakciót és a reakcióhőt befolyásoló tényezők résztevő anyagok kémiai reakciókészsége koncentrációk, koncentráció viszonyok hőmérséklet és nyomás katalizátor minősége, alkalmazása idegen anyagok jelenléte a kiindulási és keletkezett anyagok halmazállapota Erősen exoterm reakciók!!! (hűtés, túlnyomás lefúvatása)

70 Kémiai reakció jellege elsőrendű másodrendű egyensúlyi reakció (rossz kitermelés, befolyásolhatóság) párhuzamos reakció (reakció körülmények, katalizátor) láncreakció (nagy reakciósebesség, kis aktiválási energiájú láncindító reakció)

71 Elektrosztatikus feltöltődés Elektrosztatikus töltésszétválasztódás érintkezést követő szétválás (csővezetékből kiáramló közeg, őrlés, szitálás) halmazállapot- és hőmérsékletváltozás deformáció villamos megosztás ionizáció Veszélye: a kialakult potenciálkülönbség elektromos kisüléssel szűnik meg, ami gyújtóforrást jelent!!!! Az anyagokat minimális gyulladási energiájuk alapján szikraérzékenységi osztályokba sorolták.

72 Szikraérzékenységi osztályok: rendkívül nagy szikraérzékenységi osztály (RSZ) minimális gyulladási energia legfeljebb 0,1mJ (acetilén, hidrogén, szénkéneg, titán por) nagy szikraérzékenységi osztály (NSZ) 0,1 mJ – 4,0 mJ (metán, alkohol, aceton, éter magnézium por, benzol) átlagos szikraérzékenységi osztály (ÁSZ) 4,0 mJ – 20 mJ (alumínium, nejlon, vanádium por, vas, kén) kis szikraérzékenységi osztály (KSZ) 20 mJ felett (rizs, liszt, cukor, gyapot - porfelhő)

73 Elektrosztatikus feltöltődés megelőzése a)töltések szétválasztásának megakadályozása (anyagok megváltoztatása, cseppképződés elkerülése, szétválási sebesség csökkentése) b)feltöltődés mértékének korlátozása (vezető földelése, szigetelőről a töltések elvezetése) c)a szigetelő testen felhalmozódott töltés megsemmisítése eliminátorokkal

74 Munkavédelmi feladatok a vegyipari műveletek biztonságos végzéséhez A létesítés, bővítés, átalakítás, újraindítás megtervezésénél az aktuálisan érvényben lévő jogszabályokat kell figyelembe venni! A veszélyes munkahely munkavédelmi üzembe helyezését a munkáltatónak kell írásban elrendelni. Ennek feltétele a munkavédelmi megfeleőség előzetes vizsgálata, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember által. Ennek eredményét a munkáltatóval írásban kell közölni.

75 Veszélyes technológia felülvizsgálata (pl.) A felülvizsgálatot legalább 5 évente el kell végeztetni, eredményét írásba kell foglalni, és azt a munkáltatónak a következő felülvizsgálatig meg kell őrizni!!!!! a)a veszélyes technológia, a tevékenység azonosítása b)munkaeszközök, berendezések azonosítása c)felhasznált, előállított veszélyes anyagok azonosítása d)anyagáram vizsgálata e)a folyamat során az állapotjelzők monitorozása

76 f)a veszélyes folyamatok izolálhatók legyenek, a megfelelő védelem, beavatkozás biztosított-e g)vizsgálandók az üzemeltetési műveletek h)berendezések biztonsága i)mechanikai veszélyek elleni védelem j)villamos vizsgálatok A felülvizsgálat alapján, a hiányosságok, eltérések rögzítésével a szükséges intézkedéseket meg kell határozni.

77 Katasztrófavédelem 82/501/EEC vagy SEVESO I Irányelv 96/82/EEC vagy SEVESO II Irányelv EU–jogharmonizáció évi LXXIV. törvény (katasztrófa törvény) tevékenységi körök meghatározása veszélyes létesítmények üzemeltetőinek feladatai kormányzat, önkormányzat feladatai közvélemény tájékoztatása

78 Üzemeltetők kötelezettségei annak bizonyítása, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot adatszolgáltatás biztonsági jelentés készítése belső védelmi terv készítése, a meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása, ezek használata nyilvánosság tájékoztatása a katasztrófák megelőzése és a munkavédelmi követelmények teljesítése között szoros a kapcsolat

79 Kormányzat kötelezettsége külső védelmi terv készítése Hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szakhatóság: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

80 fizikai, kémiai tulajdonságok toxikológia légszennyező anyagok munkahelyi koncentrációi (ÁK, CK, MK, expozíció) eljárási szabályok (biztonsági adatlap, R, S számok, jelölések) tűzveszélyességi osztályok tárolás, anyagmozgatás jelzések élettani hatások (gázok-mérgezési fajták, egy-egy példa, bőrön át felszívódók, zsíroldók, rákkeltő anyagok) vegyi folyamatok (alapeljárások (csak név), mechanikai műveletek (csak név)) égés, oxidáció, robbanás (alapfogalmak, öngyulladó anyagok csoportjai, egy-egy példa, robbanástípusok, megelőzés) szikraérzékenység


Letölteni ppt "Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések