Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D."— Előadás másolata:

1 Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

2 Szabadságjogok a polgári államban ‘Alkotmánya’ -

3 1800-as évek: óvatos Habsburg reformpolitika Polgárosodás, gazdasági fejlődés, de nem függetlenség Ipar + polgárság fejletlen 1825-ös OGY: reformországgyűlések megindulása, politizálás színtere immár nem csak a NVM közgyűlése ‘Civil társadalom’ kialakulásának kezdetei (egyletek, kaszinók, pamfletek, politikai lapok)

4 Főbb vitapontok Bécshez való viszony Privilegizált társadalmi csoportok Szabadságjogok (politikai és magánjogi jogosítványok) Adózás, hivatalviselés, választójog, öröklés, magántulajdon, stb.

5

6 Áprilisi törvények Utolsó rendi OGY: márc.-ápr. Fennálló alkotmányos rendet nem kérdőjelezték meg Jogi úton való küzdelem Hosszabb folyamat eredményei (v.ö.: reformországgyűlések eredményei  perképesség tágul, hivatalviselési korlát eltörlése, jobbágytelken élő nemesek megadóztatása)

7 Az országgyu ̋ lés megnyitása 1848

8 Áprilisi törvények Rendi alkotmányosság szabályait betartva születtek meg (!) – feudális tvalkotás szabályai szerint Formalizmushoz való maximális ragaszkodás NYEU-i liberális eszmék beszivárgása  Áprilisi törvények megalkotásának ‘levezénylése’ a nemességre hárult Nemesség vezérelte polgári átalakulás Alkotmányos monarchia kialakítása

9 1848 ‘Alkotmánya’

10 Előbeszéd Ennek következtében az ország és ahoz kapcsolt részek Karai és Rendei nem késtek Ő Felsége iránti tántoríthatatlan hűségük, s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve, figyelmüket azokra fordítani, miket (…) a nemzet alkotmányos életének, a kor igényei, s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése; s a szellemi erők és anyagi tehetség azon lelkesült összhangzásának ez alapokoni élénkítése halaszthatatlanul megkívánt; mellyben a Felséges uralkodó ház s az ahoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között, rendíthetetlen támaszukat találandják fel; s az eképen alkotott törvénycikkeket Ő Felségének alázatosan elibe terjesztették, esedezvén: hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, s mind maga megtartani, mind pedig minden mások által is sértetlenül megtartani méltóztassék.

11 Áprilisi törvények Rendi struktúrával és szemlélettel való végleges szakítás Nincs egységes kartába foglalás 31 cikk április 11-én szentesíti V. Ferdinánd Csak a legalapvetőbb szabadságjogok kérdéseit rendezték  folyamatos javítás volt a terv „A ministerium a (…..) rendezéséről a legközelebbi országgyülésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni.”

12 1898:5. törvénycikk az évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről 1. § A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén meg az ország történetében korszakot képező évi azon törvényhozási alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosittatott, a földbirtok felszabadittatott, a sajtószabadság, a jogegyenlőség s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának félszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás ápril hava 11-ik napját, mint azt a napot, a melyen dicső emlékezetű V-ik Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesitette, nemzeti ünneppé nyilvánitja.

13 1927:31. törvénycikk március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fenkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek. (…) A törvényhozás - a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve - 1. § március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja. 2. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és életbelépésével az 1898:V. törvénycikknek április hó 11-ikét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezését hatályát veszti.

14 Jogegyenlőség I. 1848:8. tc.: közteherviselés = adómentesség elvetése 1848:9. tc.:  úrbéri jogviszony megszüntetése (jobbágyterhek (= úrbér) eltörlése – robot (egész jobbágytelek után évi 52 igás- vagy 104 gyalognap), kilenced, szőlő utáni hegyvám, pénzbeli fizetések) + jobbágytelkek  földesúri tulajdonának eltörlése (állam terhére történő kártalanítással együtt) a jobbágytelkek tekintetében  tulajdonjog!  úrbéri elkülönítés = jobbágytelkek nagysága alapján való birtokrendezés a korábbi közös használatú területek vonatkozásában (erdő, legelő, nádas)

15 Jogegyenlőség II. 1848:11. tc.: úriszék megszüntetése (+ vérhatalom) 1848:13. tc.: papi tized (decima/dézsma) eltörlése 1848:15. tc.: ősiség eltörlése (ősi és szerzeményi vagyon közötti különbség megszüntetése)

16 Politikai jogok I. → ország ügyeinek vitelébe való beleszólás „A politika legyen a köz ügye” 1848:3. tc.: független, felelős magyar minisztérium felállítása → államfő a végrehajtó hatalmat a minisztériumok útján gyakorolja + intézkedései érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés kell

17 1848:3. tc. A kormány független, a népképviselet útján választott parlamentnek felelős A király nevezi ki a miniszterelnököt, a kormány tagjait viszont a miniszterelnök, királyi megerősítéssel (v.ö.: 1867:8. tc.) A kormány megnevezése: ministerium, amely osztályokból áll

18 1848:3. tc. 3. § Ő Felsége (…) a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda- Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak. - A ministerium a központi dikaszteriális szervek jogutódja (kancellária, kamara, királyi helyartótanács megszűnnek) - Általuk eddig gyakorolt összes hatáskör a minisztérium alá rendeződik

19

20 A kormány 1848-ban Miniszterelnök: Batthyány Lajos gr. Tárcák (“osztályok”), miniszterek: Belügy: Szemere Bertalan Pénzügy: Kossuth Lajos Hadügy: Mészáros Lázár Közlekedés: Széchenyi István gr. Vallás és nevelésügy: Eötvös József br. Földművelés, ipar, kereskedelem: Klauzál Gábor Igazságügy: Deák Ferenc Király személye körüli ügyek: Esterházy Pál hg.

21

22 Politikai jogok II. 1848:4. tc.: OGY évente ülésezik Pesten, képviselet 3 évig tart

23 Politikai jogok III. 1848:5. tc.: választójog kiszélesítése (4  10%), nők nem 1848:16. tc.: VM követküldési joga megszűnt (1. § A ministerium a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyülésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni.)

24 Nemzetiségi kérdéseket nem rendezték (anyanyelvhasználatot sem!) 1848:7. tc.: Magyarország és Erdély Erdély 69 képviselőt küld a magyar OGY-be, idővel majd cél a teljes egyesülés

25 Sajtó Írás-olvasás tudás növekedése Tájékozottság igénnyé vált 1848:18. tc.: sajtótörvény Cenzúra eltörlése (elő- és utó-) „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti” (1. §) Csak bejelentési kötelezettség  lapalapítási kaució (politikai lapokra) Fokozatos felelősség elve  cikkíró, szerkesztő, kiadó, nyomda tulajdonosa

26 DIA.OSAARCHIVUM.ORG A magyar napisajtó története Időszaki sajtónk története =1622&search=2&page= =1574&search=2&page=

27 II. RE 1806: I. Ferenc, II. Ratio Educationis Második országos tanügyi szabályzat (1777: Mária Terézia, I. Ratio Educationis) 6 tankerület Túl szigorú, túl merev szabályok Egyetemen latin nyelvű oktatás előre meghatározott tankönyvből (eltérés = bűncselekmény) Alacsony oktatói javadalmazás = üres katedrák Hallgatókra vonatkozó szigorú fegyelmi/fegyelmezési szabályok

28 Oktatás 1848:19. tc. a magyar egyetemről 2. § Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve: melly tant, és mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; másrészről: hogy a rendes tanárokon kivül, más jeles egyének is, a ministerium által ideiglenesen megállapítandó, későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik. Petőfi Sándor: „Mit jöttök itt a neveléssel, mikor azt sem tudjuk lesz e valaki akit tudunk nevelni!”

29 “Ez úton, mint a szabadság egy kiegészítő része, honosodott meg nálunk az úgynevezett tanulási szabadság, mely ugyan az előadásokra beiratkozást illetőleg már nem egy csorbát szenvedett, de teljes épségben fennáll ma is a tanuló azon szabadságában, hogy az előadásokból, ha nem akar, ne tanuljon.” báró Eötvös Loránd Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez (Nyílt levél Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez) Buda-Pest, ápril 10-én

30 Vallás 1848:20. tc.: vallásszabadság Hitválasztás szabadsága „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség állapittatik meg.” (2. §) Bevett vallások állami támogatása „Én ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt soha nem tettem s nem is fogok tenni különbséget, az antiszemitikus agitatiot mint a XIX. század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.” (Kossuth Lajos) Római katolikus, református, evangélikus, unitárius (  izraelita 1895:43.tc.)

31 1848 ősz: nádor távozása, új kormány jogellenes kinevezése, OGY törvényellenes feloszlatása, katonai akció Alkotmányos keretek megkérdőjelezése Bécshez való viszony nincs igazából rendezve az áprilisi törvényekben

32 A korszak alkotmányozása márc. 4. olmützi alkotmány: centralizált egységállam; Mo. a birodalom tartománya („egy és oszthatatlan osztrák császárság”); függetlenség elvesztése; államfő szükségrendeletekkel kormányozhat; abszolút monarchiára emlékeztető konstrukció ápr. 14. Függetlenségi Nyilatkozat (1849:2. tc.): Debrecen, trónfosztás, Kossuth kormányzó elnök, államforma kérdését nem rendezi (parlamentáris köztársasághoz állt a legközelebb)

33

34

35 „A Habsburg-Lothringeni ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyvert fogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtól elszakítását, és az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott (…) ezen hitszegő Habsburgi-, s utóbb Habsburg-Lothringeni ház Magyarország (…) feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik (…) s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik.”

36 „Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai Statusnak nyilváníttatik, s ezen egész Status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik”.


Letölteni ppt "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D."

Hasonló előadás


Google Hirdetések