Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „Palócföld könnyei és gyöngyei”

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36 Jó Palóc KE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 13 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 12 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) 36 Jó Palóc KE területe 36 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 36,998 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 36,998 36 0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Karancslapujtő 2,930 fő 2,145 fő 2,109 fő 2,000 fő Mátraverebély Kazár Mátraterenye Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 1 9 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 21 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 36 Jó Palóc KE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,649,894 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve 36 Jó Palóc KE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪8▪8▪1,100,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪1▪1▪899,929 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪1▪1▪1,649,894 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪600,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪7▪7▪291,350 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪6▪6▪543,800 ▪Leader képzés▪3▪3▪60,800 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪197,732 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪22,500 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪61,000 ▪Leader komplex projekt▪2▪2▪255,470 ▪Leader tervek, tanulmányok▪2▪2▪32,000

5 36 Jó Palóc KE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok az alacsony foglalkoztatottsági- és jövedelmi szint miatt elvándorolnak a térségből, ezért a népesség folyamatosan csökken. Az egyes településeket tekintve alacsony a helyi munkahelyek száma, sok az ingázó. Magas a szakképzetlenek aránya, alacsony a tőkevonzó képesség. A térség tőkehiánnyal küszködik, ezért nincs számottevő vállalkozói kedv (valamint tudás és információ a vállalkozások beindításához), a civil szféra nem tud megerősödni. Az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellően kihasználva, az életminőség és életszínvonal romlása jellemző. ▪A fiatalok kötődésének növelése. Rendkívül jó természeti adottságainkra, sokszínű építészeti és kulturális örökségünkre, a meglévő helyi tudásra és identitástudatra alapozva térségünkben megindulhat a közös gondolkodás, cselekvés. A helyi összefogás, együttműködés által a helyi gazdaság fejlesztése, a környezeti állapotok megőrzése és javítása. Az életminőség-, a jövedelemtermelő-és versenyképesség javítása, a vidéki megélhetés alapjainak stabilizálása, munkalehetőségek bővítése, helyi vállalkozások erősítése, képzések-, helyi termékek előállításának- és fenntartható turisztikai fejlesztések támogatása.

6 A térség legnagyobb problémája, hogy népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok elvándorolnak. A tőkevonzó képesség, a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint alacsony, jellemző az életminőség és életszínvonal romlása. Legfontosabb lehetőségünk a fiatalok kötődésének növelése, a rendkívül jó természeti-, épített- és kulturális adottságaink kihasználása. A stratégia alapvető célja az élhető életforma és fenntartható fejlődés megteremtése, értékmegőrzés, a vidéki megélhetés alapjainak megszilárdítása és a helyi gazdaság stabilizálása, a versenyképes helyi termékek, a bővülő alap- és kiegészítő szolgáltatások, a működő képes vállalkozások, a foglalkoztatási lehetőségek bővülése, a jövedelemtermelő képesség erősödése által. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a térség lakossága, a fiatalok mind a megélhetés, mind az egyéb lehetőségek tekintetében jövőt lássanak a térségben maradásra. Közösségfejlesztés révén erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. Megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti. A térség legnagyobb problémája, hogy népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok elvándorolnak. A tőkevonzó képesség, a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint alacsony, jellemző az életminőség és életszínvonal romlása. Legfontosabb lehetőségünk a fiatalok kötődésének növelése, a rendkívül jó természeti-, épített- és kulturális adottságaink kihasználása. A stratégia alapvető célja az élhető életforma és fenntartható fejlődés megteremtése, értékmegőrzés, a vidéki megélhetés alapjainak megszilárdítása és a helyi gazdaság stabilizálása, a versenyképes helyi termékek, a bővülő alap- és kiegészítő szolgáltatások, a működő képes vállalkozások, a foglalkoztatási lehetőségek bővülése, a jövedelemtermelő képesség erősödése által. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a térség lakossága, a fiatalok mind a megélhetés, mind az egyéb lehetőségek tekintetében jövőt lássanak a térségben maradásra. Közösségfejlesztés révén erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. Megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36 Jó Palóc KE – A stratégia alapvető célja

8 A térség Nógrád megyében, az Észak-Magyarországi régióban található. Az érintett 36 település a salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérséghez tartozik. A lakosságszámot illetően 5db 500 fő alatti, 15 db 500- 1000 fő közötti, 11 db 1000 és 2000 fő közötti és 5 db 2000 fő feletti településünk van. A demográfiai adatok kedvezőtlenek, tekintve a lakosság elöregedését, a természetes fogyást és az elvándorlást. A szénbányászat teljes fölszámolása következtében az iparvidéknek számító térség elvesztette foglalkoztatási bázisát, magas a munkanélküliség, alacsony a munkahelyek száma, a foglalkoztatási és a jövedelmi szint. Az iparszerkezet átalakítása nem történt meg. A települések tőkehiánnyal küszködnek, nincs számottevő vállalkozói kedv, a térség tőkevonzó képessége alacsony. A fő foglalkoztatók a két városban vannak, sok a kényszervállalkozás. A 36 település 4, területileg jól lehatárolható részt alkot. A salgótarjáni kistérséget a megyeszékhely a Dobroda- és Ménes- Völgyi 15 településre és a várostól keletre fekvő további 8 településre osztja. A bátonyterenyei kistérséget a térségközpont a 6 település alkotta Mátraaljai, illetve a 7 településből álló Kis- Zagyva- völgyi települések csoportjára bontja. Az észak-déli irányú fő közlekedési tengelyt a 21. sz. főútvonal adja, mely biztosítja az összeköttetést észak felé Szlovákiával, keleti irányban a régióközponttal, déli irányban pedig az M3-as autópályához csatlakozva Budapesttel. A települések történelmi, identitásbeli kapcsolódásának kiemelkedő pontja a palócság, annak történelme, népművészeti, kulturális öröksége, mely ápolásának, átörökítésének szándéka községeink életében fontos szerepet játszik. Építészeti és kulturális örökségünk igen sokszínű. A templomok, a palóc népi építészet és a bányászmúlt emlékei tükrözik térségünk egyediségét és múltját. Rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezünk: nagyarányú erdősültség, tiszta természeti környezet, élő- és mesterséges vizek, természetvédelmi területek, természeti kincsek. Rendezvényeink igen sokszínűek (pl. „Muzsikál az erdő” mátrai művészeti napok, Medvesaljai Napok, Kőleves fesztivál, fogathajtó és díjugrató versenyek, hagyományőrző hétvégék, alkotótáborok). A mezőgazdaság nem meghatározó, mert a területet nem megfelelő minőségű termőföld jellemzi. Egyes területeken jelen van az állattartás és a gyümölcstermesztés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 Az infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, a szennyvíz- és gázhálózat mindössze néhány településen hiányzik. A közlekedési –főleg a településeket összekötő- utak állapota rossz. Az oktatás, nevelés, szociális ellátás kistérségi szinten jól szervezett. A települési szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésre szorulnak. Térségünkben az együttműködés sok formája alakult ki az utóbbi években. Számos civil szervezet, aktív közösség működik, megerősítésükkel nagy előrelépés tehető a térség, a szervezetek, települések közötti kapcsolatok fejlesztéséért. Településeink helyi tudással és nagy identitástudattal bírnak, melyre alapozva megindulhat a közös gondolkodás, cselekvés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A térség bővelkedik természeti értékekben, adottságaink rendkívül jók: változatos tájkép, gyönyörű környezet, védett természeti területek, nagyarányú erdősültség (az országos átlag kétszerese), élővizek, mesterséges tavak, tájvédelmi körzetek (Mátrai, Karancs- Medves, Kelet- Cserhát), ritka természeti kincsek (pl. a Medves bazaltfennsíkja). Sok, országosan is jelentős védett faj és ritka növénytársulás (pl. uhu, ikrás fogasír) is található a térségben. Az ipolytarnóci csapás-völgyi őslelet együttes kiemelkedő, Európa Diplomás védett terület, a világ harmadik legnagyobb őslábnyomos lelőhelye. Három folyónk a Zagyva, a Tarna és az Ipoly. Az Ipoly melletti mocsarakat, öntésterületeket Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyként tartják nyilván. A Cserhátban, a Karancs- Medvesben és az Ipoly mentén Natura 2000 területek is találhatók. A természeti értékek többnyire a táj képét, változatosságát meghatározó geológiai értékek köré csoportosulnak. A vidék földtani értékekben gazdag. Számos, határainkon túl is ismert geológiai látványosság utal a földtörténeti korokra (pl. kagylólenyomatos homokkövek, homokkő szurdokok, andezit- és bazalt vulkánosság emlékei, lajtamészkő- kibúvások). Természeti értékeink közül érdemes megemlíteni pl. a kazári riolittufát, a szilaspogonyi „Kiskő”-t, a sóshartyáni Hencse-hegyet, a kishartyáni Kőlyuk-oldal nevű földtani képződményt, a bárnai „köveket”, melyeken ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek, a sámsonházi kőfejtőt. A táj képének meghatározója a földtani formák mellett a növényzet. A térség bővelkedik erdőben, uralkodó fafaj a bükk és a tölgy. A területre egyaránt jellemző a kárpáti, szubmediterrán és az alföldi növényfajok jelenléte. Az erdők területét a völgyekben és a domboldalakon legelők, szántók szakítják meg. A mozaikos táj képének és természeti gazdagságának kialakulásához nagymértékben járult hozzá a külterjes gazdálkodás, mely napjainkban visszaszorulóban van. A vallási emlékek közül említésre méltó a Karancson lévő Margit-kápolna, valamint Szentkúton található az ország egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, mely búcsújáróhely. Térségünk egyediségét és múltját tükröző építészeti és kulturális örökségünk igen sokszínű. Több évszázados épített örökségünket mutatják be a települések templomai (Zabar, Szentkút, Karancsság, Egyházasgerge), a ceredi fa harangtorony, a kastélyok és kúriák (Ságújfaluban a Kubinyi- Prónay kastély, Karancskesziben a Záhorszky- Prónay kúria). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 A településeken még sokfelé megtalálhatók a palóc népi- és bányászmúltat idéző építészet emlékei, a palóckontyos régi épületek (Etes, Kazár), a századfordulós bányász kolóniák. A palóc népi építészet jegyeit tükrözik a Palóc Tájházak (Kazár, Nemti), melyek a mátranováki faluhely majorral együtt a régi palóc életmód, a mindennapi élet elemeit, szokásait, eszközeit mutatják be. A lég-, talaj- és környezeti szennyezés nem jellemző a térségre. Néhány településen megvalósult már a szelektív hulladékgyűjtés, de a helyi társadalom környezettudatossága még nem kielégítő, ezért kiemelt feladatnak tekintjük ennek erősítését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 A térséget alkotó mindkét kistérség szerepel a 47 hátrányos helyzetű térség között, ezen belül a Bátonyterenyei a 33 leghátrányosabb helyzetű közé tartozik. A térség tartós munkanélküliséggel sújtott, 13 település gazdasági- és infrastrukturális szempontból is elmaradott,továbbá a települések több, mint harmadán a munkanélküliség meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét. A regisztrált álláskeresők többsége 365 napon túl regisztrált, a Kis-Zagyvavölgyi településeken például arányuk eléri az 50 %- ot. A térség súlyos strukturális válsággal küzd, melynek oka az ipari üzemek és bányák leépítése, megszűnése, mely tömeges elbocsátásokat vont maga után. A munkahelyek megszűnése és túlnyomórészt az alulképzett lakosságot érintő nagymértékű létszámleépítések nehéz helyzetbe hozták a vidéken élőket. A térséget a mai napig az alacsony foglalkoztatottsági és jövedelmi szint, a tartós munkanélküliség, a szakképzett munkaerő hiányának egyre súlyosbodó problémája és az elvándorlás (elsősorban a szakképzettek és fiatalok) miatti folyamatos népesség csökkenés jellemzi. Több településen jelentős a társadalmon belül a roma népesség aránya (pl.:Sóshartyán, Mátraverebély). A térség a vállalkozások számára kevésbé vonzó, a működő vállalkozások száma alacsony, a jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások nagy része a két térségközpontban található. A lakosság képzettségét tekintve jellemző a szakképzetlenek magas aránya. A térség nagyobb foglalkoztatói Mátranovákon, Kazáron, Szilaspogonyban és Karancskesziben vannak, a legtöbb településen az önkormányzatokon kívül szinte nincs jelentősebb foglalkoztató. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági munkahelyek száma alacsony. A mezőgazdaság a természeti adottságoknak megfelelően, domb- és hegyvidéki mindent termelő jellegű, amit az erdősültség magas foka, valamint a területen hagyományosan kialakult, nagy terület- és munkaerő-igényű bányászati és ipari tevékenység befolyásolt. A jellemző terület- felhasználási mód az erdőgazdálkodás. A mezőgazdasági műveléshez a termőhelyi adottságok kedvezőtlenek, a szántóterületek átlagos aranykorona értéke nagyon alacsony, ezért a mezőgazdaság részaránya jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az állattenyésztési ágazaton belül a szarvasmarha, juh és sertéstartás van jelen a térségben (pl.: Mátramindszent, Dobroda- völgy). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 Jelentős hagyományai vannak a méhészetnek, kertgazdálkodásnak, a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termelésének (pl.: Ménes- völgy, Kis-Zagyvavölgy). Az alap infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, de összességében véve az infrastruktúra további fejlesztésre szorul, ugyanis az utak nagy része rossz állapotú, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. Elmondható, hogy a kistérség települései gazdasági, társadalmi mutatók tekintetében szinte minden szempontból elmaradnak a megyei és országos átlagtól, ugyanakkor számtalan kihasználatlan adottsággal rendelkeznek. Jelentős hagyományai vannak a méhészetnek, kertgazdálkodásnak, a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termelésének (pl.: Ménes- völgy, Kis-Zagyvavölgy). Az alap infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, de összességében véve az infrastruktúra további fejlesztésre szorul, ugyanis az utak nagy része rossz állapotú, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. Elmondható, hogy a kistérség települései gazdasági, társadalmi mutatók tekintetében szinte minden szempontból elmaradnak a megyei és országos átlagtól, ugyanakkor számtalan kihasználatlan adottsággal rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 11% 21% 7% 22% 7% 0% 15% 4%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 4% 38% 12% 2% 7% 3% 2% 23% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.0%, ami 1.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.0% ▪Változás 2003-hoz képest 1.7 százalékpont

19 A két kistérség súlyos válsággal küzd, melynek oka a rendszerváltást megelőzően az iparra és bányászatra alapozott foglalkoztatási szerkezet és perifériális földrajzi fekvés. A rendszerváltás után az iparvidéknek számító térség elvesztette foglalkoztatási bázisát, melynek egyik oka a szénbányászat teljes felszámolása volt. Az 1990- es évek elején bekövetkezett gazdasági válság legnagyobb vesztese a nagyszámú alulképzett nagyipari munkásság volt. Közülük és a romák köréből kerül ki a tartós munkanélküliek nagy része. Ugyanilyen gazdasági visszaesést és az ezzel járó munkanélküliséget okozott a termelő szövetkezetek felszámolása, átalakítása. A munkahelyek megszűnése és a nagymértékű létszámleépítések igen nehéz helyzetbe hozták a vidéken élő lakosságot. A térségben lezajlott kérdőíves felmérés szerint az itt élő lakosság a térség legnagyobb problémájának a foglalkoztatási helyzetet tartja. A két kistérség 36 települése közül 28 szerepel az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében. A 39.539 fő összlakosságból a munkavállalási korú népesség száma 22.951 fő, melyből 10.039 fő a foglalkoztatottak száma és 17,48 %- a, 4012 fő nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliek több, mint 50%- ának legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskolában elvégzett 8 (vagy annál kevesebb) osztály, illetve több mint 40,8 %- a (1637 fő) tartós munkanélküli. A pályakezdő munkanélküliek száma emelkedik. A diplomás fiatalok számára már szinte egyáltalán nem jelent perspektívát a térségben maradás az alacsony foglalkoztatottság és jövedelmi szint miatt, ezért nagy részük elvándorol a térségből. A két ipari parkba betelepült új munkáltatók megjelenése és a támogatott munkahelyteremtő beruházások révén szaporodó álláshelyek nem tudták felszívni a több esetben tömeges létszámleépítések következtében felszabadult munkaerőt. Nagyobb foglalkoztatási bázist a két kistérség központja jelent. Néhány kivétellel a községekben nincsenek jelen igazán nagy foglalkoztatók. Az elmúlt években a munkaerőpiacon a legmarkánsabb változás a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételében történt. A mezőgazdaságban, iparban, építőiparban dolgozók száma csökkent, ugyanakkor a szolgáltatási jellegű ágazatokban nőtt, de ezek egy része kényszervállalkozás. A mezőgazdaság jelen van a térségben, de nem meghatározó ágazat, mivel az intenzív gazdálkodás feltételei nem adottak (alacsony termőképességű talaj, magas fokú erdősültség, nagy arányú gyepterületek, szerény nagyságú szántóterületek). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 A hagyományos mezőgazdasági struktúrában fontos szerepe volt az állatartásnak (juh és szarvasmarha), valamint az erdőgazdálkodásnak. A térségben jelentős hagyományai vannak a kertgazdálkodásnak, a zöldségtermelésnek, a méz, valamint a bogyós és csonthéjas gyümölcsök (szilva, meggy) termelésének, gyógynövénytermesztésnek. Jellemző a saját felhasználásra történő háztáji gazdálkodás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Mátranovák székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 1,428 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar Fogl. száma (fő) ▪750 ▪157 ▪125 ▪90 ▪59 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Mátranovák ▪Vizslás ▪Mátranovák ▪Szuha Főtevékenység ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪2852 Fémmegmunkálás ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése Név ▪Bombardier Transportation Hungary KFT. ▪Stahlko-Mont KFT. ▪Complex Montage 98 KFT. ▪Sinus- Ker KFT. ▪Berner Trans 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪57 ▪52 ▪48 ▪45 ▪Karancskeszi ▪Nemti ▪Kazár ▪Szilaspogony ▪Dorogháza ▪5157 Hulladék- nagykereskedelem ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪1598 Üdítőital gyártása ▪6420 Távközlés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪BT. Holding Apc KFT. Név ▪AXAMO KFT. ▪Szilasdrink KFT. ▪Go-Max Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. ▪Agro Kazár 6 7 8 9 10

24 A térségben a vállalkozás- sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek, nincs számottevő vállalkozói kedv és tudás, valamint információ vállalkozások beindításához. A legtöbb regisztrált vállalkozás a két városban van. A falvakban, főleg az alacsony népességű, elöregedő településeken számuk jóval kevesebb. 1260 db működő vállalkozás van a térségben, az ezer lakosra jutó számuk 32 db. A térség ipara nagyrészt a két városra koncentrálódik. A községekben általában néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások működnek, főleg az élelmiszeriparban (pl. ropi gyártás Karancsberényben, bio termékek előállítása Karancsságon), építőiparban (pl. kivitelező és tervező cégek), melyek helyi, települési jelentőségűek. A mezőgazdasági vállalkozások aránya 7%, az iparban és építőiparban regisztráltaké 26%, a kereskedelem, javítás ágba soroltaké 21%, a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozóké 7% és az egyéb szektoroké 39%. A külföldi befektetések aránya a térségben jelentősen kedvezőtlenebb, jóval elmarad az országostól. A térség községeire túlnyomórészt a kisebb, 10 fő alatt foglalkoztató vállalkozások jellemzőek, melyek száma 1224 db. A kisvállalkozások jelentős része önfoglalkoztató, sok közülük kényszervállalkozás. A kisebb településeken a legnagyobb munkaadónak az önkormányzat számít az általa működtetett intézményekkel (pl. óvoda, iskola, polgármesteri hivatal). Kiemelt jelentőségű a foglalkoztatás szempontjából a Mátranovákon működő Bombardier Transportation Hungary Kft., mely vonatok forgóváz gyártásával és exportálásával – elsősorban Francia-, Német- és Lengyelországba – foglalkozik. A cég igen meghatározó a térségben, hiszen 750 főt foglalkoztat, mely nagy része a környező településekről érkezik. Ez a cég a környező települések foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez jelentős mértékben hozzájárul. Szintén jelentős a Mátranovákon működő, teljes egészében német tulajdonú, átlagban 90 főt foglalkoztató SINUS-KER Kft., mely vegyes vasipari termékek előállításával és exportjával foglalkozik. Fontos továbbá megemlíteni a varrodai tevékenységet végző, közel 50 fő női munkaerőt foglalkoztató kazári AXAMO Kft.- t is. Több településen működnek a fentiektől kisebb létszámot foglalkoztató, de a térség szempontjából jelentős vállalkozások (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 Karancskeszi, Dorogháza, Szilaspogony). A térség vállalkozásai közötti kapcsolat és kommunikáció szintje még alacsony, ezért az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Jellemző az is, hogy a vállalkozások az önerő magas aránya miatt nem tudnak hozzájutni a támogatásokhoz, mivel - elsősorban a mikro- és kisvállalkozások – tőkeszegények. Vállalkozásokat segítő kamarák Salgótarjánban működnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység6 Vallással kapcsolatos tevékenység6 Sporttal kapcsolatos tevékenység22 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység27 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 Térségünkben már a rendszerváltás előtti években megindult a civil társadalom fejlődése. A szervezetek aktivitása változó, amit nagymértékben befolyásol a működési feltételek hiánya, azok nem megfelelő színvonala. A szféra képviselőinek több problémával kell szembenézniük szervezetük működtetése során. Nagy részük anyagi nehézségekkel küzd, kevés pénzügyi erőforrás áll rendelkezésükre, legtöbb esetben a működési költségek előteremtése is problémát okoz számukra. Sokuknál a humán erőforrás is hiányzik, nincs szakmai kapacitásuk pályázatok kidolgozására, megvalósítására, néhány kivétellel még állandó alkalmazottal sem rendelkeznek. A szervezetek elsősorban tagdíjakból, önkormányzatok és más támogatók által felajánlott támogatásokból és pályázatokon elnyert forrásokból gazdálkodnak. Egyes szervezetek már felismerték az elszigetelődés hátrányát és kezdeményezik a közös programok, projektek kidolgozását és megvalósítását más szervezetekkel, azonban többségüknél az együttműködés jelenleg még csak a települési önkormányzatra korlátozódik. A térségben működő 129 civil szervezet egy részét a faluvédő, szépítő egyesületek és a községekért létrehozott alapítványok teszik ki. A legtöbb településen működik sportegyesület, valamint sok település ápolja –elsősorban palóc népi– hagyományait egyesületi formában. Egyre népszerűbb és elterjedtebb a polgárőr egyesületek létrehozása. Jelen vannak a térségben ifjúsági szerveződések, nyugdíjas-, illetve bányász egyesületek, környezetvédelmi szervezetek, szabadidővel-, oktatással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. A községek önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai részére jelentős segítséget nyújt a térség 3 jelentős, területfejlesztéssel foglalkozó egyesülete. A 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület a térségben futó LEADER+ program gesztorszervezete és a Salgótarjáni kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodájának fenntartója. A Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségi Egyesület a “2005 év projektje” cím birtokosa lett a “Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat kialakítása a Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségben” című projekttel. A Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás is több jelentős projekt kidolgozásával és megvalósításával, folyamatos információ- és segítségnyújtással támogatja a helyi kezdeményezéseket. Térségünkben már a rendszerváltás előtti években megindult a civil társadalom fejlődése. A szervezetek aktivitása változó, amit nagymértékben befolyásol a működési feltételek hiánya, azok nem megfelelő színvonala. A szféra képviselőinek több problémával kell szembenézniük szervezetük működtetése során. Nagy részük anyagi nehézségekkel küzd, kevés pénzügyi erőforrás áll rendelkezésükre, legtöbb esetben a működési költségek előteremtése is problémát okoz számukra. Sokuknál a humán erőforrás is hiányzik, nincs szakmai kapacitásuk pályázatok kidolgozására, megvalósítására, néhány kivétellel még állandó alkalmazottal sem rendelkeznek. A szervezetek elsősorban tagdíjakból, önkormányzatok és más támogatók által felajánlott támogatásokból és pályázatokon elnyert forrásokból gazdálkodnak. Egyes szervezetek már felismerték az elszigetelődés hátrányát és kezdeményezik a közös programok, projektek kidolgozását és megvalósítását más szervezetekkel, azonban többségüknél az együttműködés jelenleg még csak a települési önkormányzatra korlátozódik. A térségben működő 129 civil szervezet egy részét a faluvédő, szépítő egyesületek és a községekért létrehozott alapítványok teszik ki. A legtöbb településen működik sportegyesület, valamint sok település ápolja –elsősorban palóc népi– hagyományait egyesületi formában. Egyre népszerűbb és elterjedtebb a polgárőr egyesületek létrehozása. Jelen vannak a térségben ifjúsági szerveződések, nyugdíjas-, illetve bányász egyesületek, környezetvédelmi szervezetek, szabadidővel-, oktatással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. A községek önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai részére jelentős segítséget nyújt a térség 3 jelentős, területfejlesztéssel foglalkozó egyesülete. A 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület a térségben futó LEADER+ program gesztorszervezete és a Salgótarjáni kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodájának fenntartója. A Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségi Egyesület a “2005 év projektje” cím birtokosa lett a “Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat kialakítása a Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségben” című projekttel. A Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás is több jelentős projekt kidolgozásával és megvalósításával, folyamatos információ- és segítségnyújtással támogatja a helyi kezdeményezéseket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 A térségben több települési szintű civil szervezet található. Nem jellemző, de jelen vannak országos és megyei hatókörű szervezetek is (pl. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége), valamint olyanok, melyek tájegységi vagy térségi szinten fejtik ki hatásukat (pl. Karancs- Medves Alapítvány,Tarnamenti Hagyományőrző Egyesület). A civil szervezetek között a fentieken kívül működnek más, az esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos szerepet játszó civilek. A térségben működő szervezetek közül több aktívan részt vesz a HVS kidolgozásában és reményeink szerint a jövőben annak megvalósításában is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 166 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 166 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 36,83237,42337,33937,17936,998 591-84 -160-181

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 60% 23% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 15% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 33% 10% 4% 16% 9% 26% 12% 10% 17%

32 Az érintett térség településeinek lakosságszáma 39.539 fő. 2002- 2006 között települési szinten nézve a lakosság számának változását megállapítható, hogy 13 település stagnált, míg a többi település lakosságszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Rákóczibányán (18%), Ipolytarnócon (8,5%) és Szuhán (8,5%) csökkent a lakosok száma. Az érintett két kistérségre a népesség folyamatos csökkenése a jellemző. A településeken alacsony a 6-14 évesek aránya és magas a 60 év felettieké. Hat településen a lakosság közel egyharmada elmúlt 60 éves (Dorogháza, Nemti, Mátramindszent, Szilaspogony, Szuha, Zabar) és további 14 településen magasabb a számuk az országosnál. A 15 és 59 év közöttiek aránya településenként ±5%- os eltérést mutat az országos átlaghoz képest, két településen: Szilaspogonyban és Zabaron 7-10%- kal kevesebb. A települések elöregedését jól mutatja a 60 éven felüliekre jutó 15 éven aluliak száma, amely arányszám 5 település (Karancsság, Lucfalva, Nagybárkány, Ságújfalu, Sóshartyán) kivételével kedvezőtlen. Szuha településen például négyszer annyi 60 éven felüli él, mint 15 éven aluli. A települési szintű mutatók is kedvezőtlen tendenciát mutatnak. Folyamatosan csökken a 15 éven aluliak száma és az idős lakosság aránya növekszik, így a népesség életkorát az öregedési folyamat erősödése jellemzi. A térségben egyre inkább megfigyelhető tendencia a fiatalok, a pályakezdők elvándorlása, melynek fő okai az alacsony foglalkoztatottság és alacsony jövedelmi szint. A munkanélküliség meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt években készült, a térség szociális helyzetének feltérképezésére irányuló kérdőíves felmérések alapján a képzettség tekintetében nem túl pozitív képet kapunk. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetételét figyelembe véve a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas, a lakosság közel 60%-a csak 8 osztályt, vagy szakmunkásképzőt végzett. Pár településen (Litke, Márkháza, Nagybárkány, Sóshartyán) az országos átlag több, mint kétszerese az iskolázatlanok száma (a lakónépesség közel 5%-a). A 8 osztályt végzettek arányát tekintve egyedül Karancsalja településen kedvezőbb a lakosságon belüli arányuk. Csupán átlagosan 4% (országosan 10%) a felsőfokú végzettségűek aránya, mely csak öt településen (Cered, Karancsalja, Karancslapujtő, Somoskőújfalu, Karancskeszi) haladja meg a térségi átlagot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 A térségben jelen van a szlovák kisebbség (pl. Lucfalva, Sámsonháza, Szuha), valamint igen jelentős a társadalmon belül a roma népesség aránya (pl. Mátraverebély, Litke). Vannak olyan iskolák, ahol az oda járó gyermekek nagy százaléka roma, Sóshartyánban például ez az arány közel 100%. A demográfiai adatok alapján tehát a térség kedvezőtlen képet mutat az országos átlaghoz viszonyítva, tekintve a lakosság elöregedését, a természetes fogyást és az elvándorlást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 1 9 0 36 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 3% 25% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Hulladéklerakó ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Mentőállomás ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A térség észak-déli irányú fő közlekedési tengelyét a 21. sz. főútvonal alkotja, mely biztosítja az összeköttetését északi irányban Szlovákiával (Fülek, Losonc, Kassa), déli irányban az M3-as autópályával és azon keresztül Budapesttel, továbbá keleti irányban Miskolccal. Bár a főútvonal egyes szakaszainak négynyomúsításával jelentősen lerövidült a megyeszékhely és a főváros közötti menetidő, a térség gazdasági vérkeringésbe történő aktívabb részvételének alapvető feltétele a 21. sz. főút gyorsforgalmi úttá történő teljes kiépítése. A térség másik jelentős közútja a Salgótarján déli határán, nyugati irányba elágazó 22 sz. főút, mely Nógrád megye nyugati területeivel, köztük három várossal: Szécsény, Balassagyarmat, Rétság- teremti meg a kapcsolatot. Jelentős még a nyugat- kelet irányú, Eger és Ózd felé vezető 23. sz. főútvonal. Az alsóbbrendű állami közutak, valamint az önkormányzatok kezelésében lévő belterületi utak nagy része felújításra szorul, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. A térségen halad át Nógrád megye egyetlen vasúti fővonala (81 sz.), mely biztosítja a kapcsolatot Szlovákiával. A pálya állapota miatt az egész megyei szakaszon sebességkorlátozás van érvényben. Ennek, illetve a villamosítás hiányának következménye az irreálisan magas menetidő Salgótarján és Budapest között, ami jelentősen lerontja a vasút közúttal szembeni versenyképességét. A térségben hiányoznak a kerékpárutak. A közlekedési viszonyok mellett a vezetékes víz-, szennyvíz-, gázhálózat kiépítettségét tekintve jelentősen jobb a helyzet. Mindössze néhány, egyedileg lemaradt településen hiányzik a szennyvíz, illetve a gázhálózat (pl. Ipolytarnóc, Rákóczibánya). Hulladéklerakás és állati hulladék kezelése Salgótarjánban megoldott. A vezetékes telefonhálózat kiépített. A mobilhálózatok közül a legtöbb településen elérhető mind a három szolgáltató, valamint az Internet és kábel TV. Az egyetlen kórház a Salgótarjánban működő, megyei feladatokat is ellátó súlyponti kórház. Mentőállomás és szülészet is csak a megyeszékhelyen működik. A szociális alapellátás minden településen biztosított. Bölcsőde, középfokú oktatási intézmények, kollégium, felnőtt átképzési központ a két városban van. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, iskola) társulások keretein belül működnek, ezen intézmények egy része felújításra szorul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 A Salgótarjáni kistérség rendelkezik felsőoktatási intézménnyel is, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete pénzügyi, számviteli, gazdasági informatikai szakokat kínál a hallgatók számára. A közművelődés lehetőségeit tekintve minden településen működik könyvtár vagy mozgókönyvtár, a teleházak és e- Magyarország pontok száma 24 db, közösségi helyiségek minden településen megtalálhatók (pl. sportöltöző, művelődési ház), azonban ezek egy része fejlesztésre szorul. Fedett uszoda a két városban, strand Salgótarjánban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.000.01 0.020.04 2%30% 0.020.32 1.810.68 1%48%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,151 ▪Község▪1,274 ▪Község▪1,187 ▪Község▪823 ▪Község▪1,502 ▪Község▪516 ▪Község▪1,652 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bárna Cered Dorogháza Egyházasgerge Etes Ipolytarnóc Karancsalja Munkanél- küliség (%) ▪20.62% ▪10.12% ▪9.64% ▪17.25% ▪15.24% ▪19.02% ▪13.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪351,570 ▪443,293 ▪330,656 ▪342,917 ▪374,153 ▪319,602 ▪554,468 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.129 ▪0.000 ▪0.994 ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪955 ▪Község▪1,988 ▪Község▪2,930 ▪Község▪1,231 ▪Község▪2,109 ▪Község▪246 ▪Község▪624 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Kisbárkány Kishartyán Munkanél- küliség (%) ▪10.15% ▪19.56% ▪18.46% ▪24.36% ▪15.80% ▪15.75% ▪16.13% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪413,085 ▪385,511 ▪430,373 ▪267,669 ▪370,679 ▪347,242 ▪445,376 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.045 ▪0.000 ▪0.295

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪912 ▪Község▪669 ▪Község▪253 ▪Község▪911 ▪Község▪1,947 ▪Község▪1,045 ▪Község▪2,000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Litke Lucfalva Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraterenye Munkanél- küliség (%) ▪20.96% ▪18.98% ▪21.88% ▪12.96% ▪10.42% ▪12.52% ▪11.78% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪391,045 ▪310,573 ▪271,240 ▪323,046 ▪522,333 ▪448,701 ▪397,504 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.080 ▪0.000 ▪0.254 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.162 ▪2.479 ▪0.148 ▪0.000 ▪1.159

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,145 ▪Község▪665 ▪Község▪726 ▪Község▪298 ▪Község▪791 ▪Község▪647 ▪Község▪1,044 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mátraverebély Mihálygerge Nagybárkány Nagykeresztúr Nemti Rákóczibánya Ságújfalu Munkanél- küliség (%) ▪21.21% ▪11.19% ▪24.83% ▪13.50% ▪9.35% ▪12.41% ▪17.84% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪288,165 ▪454,240 ▪262,249 ▪419,392 ▪400,323 ▪301,096 ▪323,827 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.186 ▪0.000

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪280 ▪Község▪0▪0 ▪951 ▪Község▪513 ▪Község▪367 ▪Község▪664 ▪Község▪1,416 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Sámsonháza Somoskőújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szilaspogony Szuha Vizslás Munkanél- küliség (%) ▪12.18% ▪30.80% ▪15.95% ▪24.47% ▪6.28% ▪7.85% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪279,266 ▪225,355 ▪341,850 ▪162,154 ▪426,951 ▪485,917 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.150 ▪6.569 ▪0.192

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪566 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zabar Munkanél- küliség (%) ▪17.39% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪258,550 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.019

46 Települések egy mondatos jellemzése 1/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bárna ▪„Szennyvízcsatorna hiánya, munkanélküliség.” ▪Cered ▪„Munkanélküliség,a kisebbség helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmusfejlesztés, szálláshelyek létesítése, szabadidő eltöltéséhez szabadidőcentrum létesítés, fejlesztés.” ▪„Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése.”

47 Települések egy mondatos jellemzése 2/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dorogháza ▪„Munkanélküliség, a település elöregedése, fiatalok elvándorlása, szociális létesítmények rossz állapota.” ▪Egyházasgerg e ▪„A munkavállalás szempontjából a városoktól való távolság, nem megfelelő közlekedés, kiépített gázvezeték hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus megszervezése és beindítása.” ▪„Meglévő értékek megőrzése, adottságaink maximális kihasználása, műemlék templom környékén idegenforgalmi centrum kialakítása.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 3/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Etes ▪„A volt bánya-telepeken lévő kolónia jellegű lakások.Rendkívül hosszú önkormányzati úthálózat (az 1500 fő körüli lakosságú településeken átlag 10 km, Etesen 16,5 km). Magas a munkanélküliek aránya.” ▪Ipolytarnóc ▪„Munkanélküliség, vezetékes gáz hiánya, belső utak rossz állapota, felújításra szoruló létesítmények (sportöltöző, kulturház vizesblokk kialakítás, óvoda), elégtelen önkormányzati finanszírozás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szép természeti környezet. Környező dombokon szélenergia hasznosításának lehetősége. Gyümölcs termesztésre alkalmas mezőgazdasági területek.” ▪„Turizmus fejlesztése a betelepülő vállalkozók révén.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 4/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancsalja ▪„Munkanélküliség.” ▪Karancsberén y ▪„Munkahelyek hiánya, az önkormányzat nehéz anyagi helyzete, a lakosság elöregedése, fogyása, elvándorlása, népességmegtartó erő hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, ipari üzem létrehozása befektető által.” ▪„Turizmus fejlesztése (agroturizmus), az abban rejlő lehetőségek feltárása, a természeti környezetből adódó lehetőségek kihasználása.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 5/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancskeszi ▪„A közutak, közintézmények, járdák állapota nem megfelelő. Munkahelyek hiánya. Tájház, civil ház hiánya.” ▪Karancslapujt ő ▪„Munkanélküliség (elsősorban a szakképzetlenek, az 50 év felettiek és a pályakezdők körében), a mezőgazdaság hanyatlása, kis- és őstermelők ellehetetlenedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése. Helyi építészeti örökségek állagának megóvása, bemutatásuk lehetőségének megteremtése. Vállalkozások és őstermelők segítése, munkahelyteremtés.” ▪„Vállalkozói réteg koordinációja, gazdaságosan nem művelhető földterületek újraértékelése, újfajta hasznosítása, hagyományaink, kultúránk őrzése, egészségesebb életvitel kialakítása.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 6/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancsság ▪„Sok halmozottan hátrányos helyzetű, jelentős munkanélküliség.” ▪Kazár ▪„Munkahelyek hiánya, helyi termékek felvevőpiacának hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vallási turizmus fejlesztése.” ▪„Helyi vállalkozások megerősítése, helyi termékek érékesítése, turisztikai adottságok kihasználása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 7/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisbárkány ▪„Belvízelvezetés, rendezetlen falukép.” ▪Kishartyán ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Árok kialakítása, 2 db buszmegálló felújítása, Kisbárkány-Bede puszta út megépítése.” ▪„Munkahelyteremtés.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 8/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Litke ▪„Az emberek motiváltságának hiánya. Rossz közbiztonság, gyakoriak a lopások, amely a határsávon jobban erősödik. Erkölcsi problémák.” ▪Lucfalva ▪„Magas munkanélküliség, úthálózat rossz állapota, mikrohullámú internet hiánya, lakosság elöregedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvízben rejlő adottságok kihasználása.” ▪„A szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása, a kelet-dél nógrádi szlovákság kulturális és oktatási központjának kialakítása.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 9/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márkháza ▪„Magas a munkanélküliek száma.” ▪Mátramindsze nt ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai fejlesztések.” ▪„Turizmus fejlesztése.”

55 Települések egy mondatos jellemzése 10/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátranovák ▪„Népesség elöregedése.” ▪Mátraszele ▪„Belterületi utak állapota, foglalkoztatottsági problémák.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Fiatalok helybentartása.” ▪„Salgótarján közelségének kihasználása.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 11/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátraterenye ▪„A lakosság hátrányos szociális helyzete.” ▪Mátraverebély ▪„Magas munkanélküliség, alulképzettség, képzetlenség, rossz közbiztonság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Mátra közelsége, horgásztavak léte, 23. sz. út mentén helyezkedik el a település.” ▪„A turizmus fejlesztése (falusi turizmus, vallási turizmus- Szentkút).”

57 Települések egy mondatos jellemzése 12/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mihálygerge ▪„Munkanélküliség.” ▪Nagybárkány ▪„Az általános iskola működtetése a csökkenő normatív támogatás miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó természeti, földrajzi elhelyezkedés, aktív közösségi élet.” ▪„A település gyönyörű természeti környezetben található.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 13/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykeresztúr ▪„A meglévő közösségi ház kicsi, alkalmatlan közösségi rendezvények lebonyolítására.” ▪Nemti ▪„Elidősödött lakosság, magas munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Salgótarjántól 5km- re fekszik a település. Lehetőség van több, mint 100 telek kialakítására.” ▪„Nyugott, szép lakókörnyezet. Jó kilátás a Mátra-hegységre. Közúton jól megközelíthető. Budapesttől egy órányi járásra van.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 14/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rákóczibánya ▪„Alapvető közművek hiánya (csatorna, gáz). Alacsony jövedelemszint, munkanélküliség.” ▪Ságújfalu ▪„Magas a munkanélküliek és a szociális ellátottak száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, infrastrukúra fejesztés.” ▪„Térségi szintű munkahelyteremtés.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 15/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sámsonháza ▪„Nincs szennyvízelvezető rendszer, az ivóvízhálózat elöregedett, az úthálózat rossz állapotú, a tömegközlekedés rosszul szervezett, munkahelyek hiánya, idősek napközbeni ellátásának hiánya.” ▪Somoskőújfal u ▪„Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak és az intézményhálózat műszaki állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti kincsek és a helyi adottságok kihasználásával a falusi turizmus fellendítése, a hőforrás kiaknázásával wellness hotel kialakítása.” ▪„Külső finanszírozási források (pályázat, támogatás) bevonása.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 16/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sóshartyán ▪„Alacsony iskolai végzettség, munkahelyek hiánya, közrend.” ▪Szalmatercs ▪„A munkanélkülivé vált, részben a szakképzetlen munkaerő elhelyezkedési problémái. 50 év fölöttiek, pályakezdők jelentős munkanélkülisége, a mezőgazdaság hanyatlása, kis- és őstermelők ellehetetlenedése, helyben történő foglalkoztatók kis száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyönyörű nógrádi táj, hagyomány, építészeti stílus megőrzése, felújítások, idegenforgalmi vonzerő növelése, települések együttműködése.” ▪„A gazdaságosan nem művelhető földterületek újraértékelése, újfajta hasznosítása. Hagyományaink, kultúránk őrzése, egészségesebb életvitel kialakítása.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 17/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szilaspogony ▪„Fiatal szakképzett munkaerő hiánya, magas munkanélküliségi mutatók, inaktívak magas aránya, munkahelyek hiánya.” ▪Szuha ▪„A településen a lakosság elöregedett. A lakások nagy része üdülési célt (nem tartós ottlétet)szolgál.Játszóterek, parkok hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vadász- és természetjáró turizmus fejlesztése, erdei iskola kialakítása.” ▪„Szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása, turizmus fejlesztése(vendéglátóhely kialakítása, melegétkeztetés biztosítása).”

63 Települések egy mondatos jellemzése 18/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vizslás ▪„Településünk legnagyobb problémája a munkanélküliség.” ▪Zabar ▪„A munkanélküliség és a kisebbség helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településünk számára a legnagyobb esélyt a fejlődésre az Uniós források kihasználása jelenti.” ▪„A helyi gazdaság fejlesztése.”

65 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 12 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Térségi marketing tevékenység elősegítése” Fő fejlesztési prioritás 65 3 db 2,627,044 1,632,331 1,442,100 13,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

66 ▪Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 83,500 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése ▪Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 83,500 693,870 1,849,674

67 ▪Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 83,500 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Programok, rendezvények támogatása, együttműködések ösztönzése ▪Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 270,670 126,490 1,235,171

68 ▪Vállalkozási környezet fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 83,500 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása ▪Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 30,800 211,500 1,199,800

69 ▪Nyomtatott és digitális anyagok készítésének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 83,500 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kiállításokon, rendezvényeken való közös részvétel támogatása ▪Térségi együttműködésre alapozott egységes megjelenés és arculat kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Allokált forrás (EUR) 13,000 0 0

70 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

71 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 7% 11% 21% 7% 22% 7% 0% 15% 4% 6% 49% 15% 3% 9% 4% 3% 0% 10% 2% 10% 60% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 5% 10% 5% 0% 43% 24% 5% 0% 10% 20% 10% 0% 30% 20% 0%

72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A falusi-, agro- és ökoturizmushoz kapcsolódó színvonalas szálláshelyek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, továbbá szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatások kialakításának, valamint a már működők bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, fejlesztésének támogatása.A falusi szállásadás szerepének növelése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A meglévő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások színvonala javul, újak jönnek létre, így alkalmassá válik a térség arra, hogy az idelátogatók igényeit kielégítse, ezáltal a tartózkodási idő és a térség vendégforgalma folyamatosan növekvő tendenciát fog eredményezni.A térség kínálati oldala egyensúlyba kerül a keresleti oldallal.A fejlesztések hatására közvetlen és közvetett munkahelyek jönnek létre,javulnak társadalmi és gazdasági mutatóink.”

2 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszköz és gépbeszerzések megvalósításának támogatása a műszaki-technológiai fejlesztés érdekében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.”

74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.”

▪„Kereskedelem, javítás” 4 ▪„A kereskedelmi szolgáltató vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása, különös tekintettel a munkahelyteremtő (és –megőrző) beruházásokra. Vállalkozások támogatása a helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, ingatlanokhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vétele, piackutatás és marketingtevékenység ösztönzése által.” ▪„A megvalósuló fejlesztések által a vállalkozások helyzete stabilizálódik, a vevők igényeinek kielégítése eredményesebbé válik, a kereskedelmi szolgáltatások minősége javul, köre bővül, új vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A vállalkozások tőkeerősebbé válásával a térség is egyre versenyképesebb lesz.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A meglévő és új helyi vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenység támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a szolgáltatások minősége, új szolgáltatások jönnek létre, új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új vállalkozóinak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség.”

▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet-és versenyképességének javításához szükséges technológiafejlesztés új gépek, berendezések, eszközök beszerzése révén.” ▪„Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A megújuló energia mérések, geoenergiai fúrások, valamint a térség 2 pontján egy éven keresztül szélenergia- mérés elvégzése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A mérések eredményei megteremtik azokat az alapfeltételeket, amik lehetőséget biztosítanak az ehhez kacsolódó források eléréshez. Megismerjük térségünk megújuló energiában rejlő lehetőségeit, mely lehetővé teszi a jövőben az ebben rejtő lehetőségek kihasználását, a fenntartható fejlődés biztosítását, a környezet védelmét.” Szektor

▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Új erdei termékeket feldolgozó, nagy kapacitással és megfelelő technológiával rendelkező feldolgozó- és pálinka lepárló helyek kialakítása, valamint a meglévők technológiai fejlesztése által versenyképes helyi termékek előállítása.” ▪„Minőségi helyi termékek kerülnek piacra, amelyek, mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten versenyképes pozícióval bírnak majd. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően nő a termeléskapacitás, mely számos közvetett és közvetlen új munkahelyet teremt térségünkben.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A lovasturizmus és lovas szolgáltatások feltételeinek javításához szükséges, színvonalas hazai- és nemzetközi lovas események megtartásra is alkalmas fedett tér kialakítása, amely egyszerre funkcionál lovas események helyszínéül, valamint térségi lovas oktatási központként.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, hazai- és nemzetközi lovas események lebonyolítására is alkalmas, minimum 1500m2- es, 400 néző egyidejű befogadására alkalmas lovarda jön létre a térségben. Ez jelentősen hozzájárul a kínálat minőségi javulásához, valamint a fejlesztés által a térségben működő turisztikai szolgáltatók (szállásadók, vendéglátóhelyek stb.) bevétele nő.”

▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„Megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése térségünk megújuló energiában rejlő lehetőségeiről és azok felhasználásának módjáról.” ▪„Megismerjük azokat az erőforrásokat és felhasználásukat, amelyekben lehetőségek rejlenek a térségben. A megújuló energiaforrások arányának növelésével, új technológiák megjelenésével a térség energiahatékonysága jobb helyzetbe kerül.” 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a falusiak által előállított termékek helyben történő értékesítését elősegítő piacok létrehozásának támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A lakosság komfortérzete, a vidéki életminőség javul, a térségbe érkezőket színvonalas, felújított szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek fogadják.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A térség településein a természeti, kulturális és épített örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése. A településkép és a környezet állapotának javítása, ápolása, a helyi értékek védelmére irányuló tevékenységek megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„A térség élhetőbbé válik a településkép és a környezet állapotának javulása által. Fennmarad a természeti, kulturális és épített örökség. Erősödik a helyi identitástudat, környezettudatosság, a települések vonzereje a helyi lakosság és a térségbe látogatók körében nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Azonos arculatú helyi termékek bolthálózat létrehozásának támogatása településcsoportonként.” Megoldási javaslat ▪„A térségben kialakításra kerül több, palóc motívumokkal berendezett, elkészített kis bolt, amely a térségben elkészült helyi termékeket, ajándéktárgyakat árusítja a környékbeliek és a turisták számára.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és hozzá kapcsolódó beszerzések támogatása (színpad, sörpad, sátor, rendezvényekhez köthető fellépőruhák, látványelemek, berendezések, stb.), különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló, illetve olyan hagyományos rendezvények megvalósításához szükséges fejlesztésekre, beszerzésekre, melyeken az elmúlt két alkalommal minimum 1000 látogató vett részt.” Megoldási javaslat ▪„Színvonalasabb, színesebb rendezvények, programok megvalósulása, melyek az eddiginél nagyobb számú érdeklőt vonzzanak mind a térség lakossága, mind az idelátogatók köréből. A térség civil szervezeteinek és önkormányzatainak rendezvényekhez szükséges háttér infrastruktúrája javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Egy speciális térségi turisztikai szervezet létrehozásának támogatása, ahol azon tevékenységek összességének kezelése zajlik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a térség látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás tökéletes élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a helyi közösség számára előnyösek legyenek a jövőben. A szervezet operatív szerepet vállal az információhoz való hozzáférés biztosításában,programok-,rendezvények szervezésében és ösztönzésében,termékek és szolgáltatások fejlesztésében,összességében a térség turizmus ágazatának fejlődésében.” Megoldási javaslat ▪„Az épület kialakításával és a szervezet működéséhez szükséges feltételek megteremtésével a térségben koordinálttá és szervezetté válik a helyi turizmus rendszere.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Az Akciócsoport területén működő, a HVS megvalósításához kapcsolódó, a térség természeti, kulturális és épített értékeit bemutató úti film elkészítése és országos, nemzetközi szinten történő terjesztése.” Megoldási javaslat ▪„A térség lóháton történő bejárása során turisztikai film forgatása, mely több csatornán keresztül kerül terjesztésre, ezáltal jelentős javul a terület ismertsége, mely hosszú távon hozzájárul a térség vendégforgalmának növekedéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Kiemelten az ifjúsági civil szervezetek által közösen elkészített és végrehajtott tevékenységek, programok és tapasztalatcserék támogatása. Közösen, több non-profit szervezet által működtetett szervezetek, szerveződések létrehozásának támogatása, a civil hálózat országos és nemzetközi partnereinek bővítése, erősítése.” Megoldási javaslat ▪„Több térséget érintő és határon átnyúló, elsősorban ifjúsági civil kezdeményezések alakulnak ki, megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségek közötti együttműködés, mely hosszú távon a fenntartható fejlődés alapja lehet. Határon átnyúló ifjúsági rendezvények, programok szervezése révén a térségben élő fiatalok identitástudatának erősítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Egy tradicionális lekvár főzés bemutatására alkalmas, a térségben egyedülálló hely kialakításának támogatása a hagyományok ápolására, megismertetésére, amely helyi szinten kapcsolható a kulturális örökség szellemi védelméhez, vagy akár a turizmus rendszeréhez is.” Megoldási javaslat ▪„Megőrzésre, ápolásra és bemutatásra kerülnek a különböző házi lekvárkészítési eljárások, mely kapcsolódik a térség gasztronómiai turisztikai kezdeményezéseihez is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Közösen elkészített és végrehajtott tevékenységek attrakciók, tapasztalatcserék támogatása, elsősorban az ifjúsági kezdeményezések területén. Közösen, több non-profit szervezet által működtetett szervezetek, szerveződések támogatása, a civil párbeszéd térségi erősödésének elősegítése érdekében.” Megoldási javaslat ▪„A közös programok hatására kialakul egy, főleg ifjúsági szervezetekből álló civil mag, mely a későbbiekben a térségben meghatározó szerepet tölt be a non- profit szervezetek közötti kapcsolatépítésben, a civil szféra aktívabb szerepvállalásában. A fiatalok kötődése a térséghez erősödik, mely hatására elindulhat a hazai- és nemzetközi együttműködések szélesítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A térség településein rendszerezett természeti, kulturális és épített örökségek megőrzésére alapozott kézműves- és tradícionális képzések megvalósításához szükséges költségek (oktatói díjak, kis értékű eszközök beszerzésének költségei, kézműves foglalkozások alapanyagai, terem-és eszközbérleti díjak, akkreditációs költségek támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A térségben hagyományőrző képzések valósulnak meg, melynek eredményeként a palóc népi hagyományok, viseletek, szokások, mesterségek átöröklődnek a fiatal és középkorú generációra.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉM-52-SzF-A-11 Sorszám: 1884 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki lakókörnyezet állapota leromlott, az épületek, parkok, közterek felújításra, karbantartásra szorulnak és igény van újak kialakítására is. kevés a játszótér, a meglévők közül sok színvonala nem megfelelő. A helyi piacok száma kevés, a meglévők fejlesztésre szorulnak. A lakosság életminőségének javításához szükséges szolgáltatások bővítésre, fejlesztésre szorulnak. Helyzet/ adottság ▪Kevés erőforrás áll rendelkezésre a közterületek, közösségi terek, a települések megjelenésében szereppel bíró épületek piacok kialakítására, fejlesztésére. Probléma/ lehetőség ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a falusiak által előállított termékek helyben történő értékesítését elősegítő piacok létrehozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪A lakosság komfortérzete, a vidéki életminőség javul, a térségbe érkezőket színvonalas, felújított szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek fogadják. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 1649894 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1649894 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉM-52-SzF-A-11 Sorszám: 1884 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-07 Sorszám: 6412 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein nagy hagyománya van az erdei termékek gyűjtésének, feldolgozásának (csipkebogyó, fűz, gomba), valamint egyéb helyi termékek előállításának (méz, pálinka, hímzések, vesszőtermékek, stb.). A helyi termékekre egész évben van kereslet a turisták és a helyi lakosság körében. Helyzet/ adottság ▪A térségben előállított jó minőségű helyi termékek értékesítése nehézkes, elaprózott, mivel egy helyen csak egyféle terméktípushoz tud hozzájutni a vevő. A termékek piacra jutását és a termelők bevételeit jelentősen növelné egy helyi bolthálózat kialakítása a két kistérségben. Probléma/ lehetőség ▪Azonos arculatú helyi termékek bolthálózat létrehozásának támogatása településcsoportonként. Megoldási javaslat ▪A térségben kialakításra kerül több, palóc motívumokkal berendezett, elkészített kis bolt, amely a térségben elkészült helyi termékeket, ajándéktárgyakat árusítja a környékbeliek és a turisták számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret95480 EUR▪Önkormányzatok% 95480 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95480 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret47000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-07 Sorszám: 6412 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉM-52-GF-1-01 Sorszám: 6877 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A megújuló energiaforrások hasznosítása környezetvédelmi és költségelőnyeik miatt rohamos ütemben nő a világban. Jelentőségük, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, szemben a nem megújuló energiaforrások használatával nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés. A térség megújuló energiáinak lehetőségeit nem ismerjük, jelenleg nem megfelelőek a szél és geoenergiai ismereteink. A térségben nem elterjedt még megújuló energia kihasználása. Helyzet/ adottság ▪Nem készült ezidáig a térségben speciális felmérés, ezért nem ismerjük a megújuló energiában rejlő lehetőségeinket.A fenntartható fejlődés érdekében azonban szükséges a megújuló energiák (elsősorban szél- és geoenergia) alkalmazása térségünkben is. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energia mérések, geoenergiai fúrások, valamint a térség 2 pontján egy éven keresztül szélenergia- mérés elvégzése. Megoldási javaslat ▪A mérések eredményei megteremtik azokat az alapfeltételeket, amik lehetőséget biztosítanak az ehhez kacsolódó források eléréshez. Megismerjük térségünk megújuló energiában rejlő lehetőségeit, mely lehetővé teszi a jövőben az ebben rejtő lehetőségek kihasználását, a fenntartható fejlődés biztosítását, a környezet védelmét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88800 EUR▪Önkormányzatok% 88800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága88800 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret44000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉM-52-GF-1-01 Sorszám: 6877 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉM-52-GF-8-01 Sorszám: 6879 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A megújuló energiaforrások hasznosítása környezetvédelmi és költségelőnyeik miatt rohamos ütemben nő a világban. Jelentőségük, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, szemben a nem megújuló energiaforrások használatával nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés.A térségben jelen vannak olyan egyedi erőforrások (gondolunk itt elsősorban a szél- és geoenergiára), melyek nincsenek kihasználva, nem ismerjük ezeket. Helyzet/ adottság ▪Nem készült a térségben átfogó elemzés, ezért nem ismerjük térségünk megújuló energiában rejlő lehetőségeit és azok kiaknázásának módját. ▪A globális felmelegedés elleni küzdelem szükségessé teszi a megújuló energiák (elsősorban szél- és geoenergia) alkalmazását térségünkben is. Probléma/ lehetőség ▪Megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése térségünk megújuló energiában rejlő lehetőségeiről és azok felhasználásának módjáról. Megoldási javaslat ▪Megismerjük azokat az erőforrásokat és felhasználásukat, amelyekben lehetőségek rejlenek a térségben. A megújuló energiaforrások arányának növelésével, új technológiák megjelenésével a térség energiahatékonysága jobb helyzetbe kerül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15500 EUR▪Önkormányzatok% 18235 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15500 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉM-52-GF-8-01 Sorszám: 6879 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/36 Kód: ÉM-52-SzF-A-10 Sorszám: 1883 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Legfontosabb adottságunkká a táji környezet és a benne élő emberek tárgyi, szellemi,természeti kulturális öröksége válik. Ez az erőforrás táptalaja a helyi termékek,az idegenforgalom erősödésének és a helyiek kötődését,új letelepülők megjelenését is erősíti. Az örökségvédelemnek ugyanakkor még nincsenek széles körben elterjedt hagyományai,nincs megfelelő társadalmi háttere, a környezeti tudatosság szintje alacsony. A térségben 17 településen vannak védelem alatt álló épületek és 18 terület áll helyi védelem alatt. Helyzet/ adottság ▪A táji,természeti és épített értékek állapota nem megfelelő,a helyi védett területek kezelése nem megoldott, sok esetben nélkülözi a szakmai hátteret,a helyi védett épületek felújítása,fenntartása, karbantartása tőkehiány miatt nehézséget jelent. Az illegális szemétlerakók szaporodása és a felszíni vizek szennyezése a tájképi, környezeti és természeti állapotokat rontja. A környezeti tudatosság szintje gyenge. Probléma/ lehetőség ▪A térség településein a természeti, kulturális és épített örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése. A településkép és a környezet állapotának javítása, ápolása, a helyi értékek védelmére irányuló tevékenységek megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A térség élhetőbbé válik a településkép és a környezet állapotának javulása által. Fennmarad a természeti, kulturális és épített örökség. Erősödik a helyi identitástudat, környezettudatosság, a települések vonzereje a helyi lakosság és a térségbe látogatók körében nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága600000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/36 Kód: ÉM-52-SzF-A-10 Sorszám: 1883 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-04 Sorszám: 6886 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az Akciócsoport területén számos művész tevékenykedik különböző művészeti és kulturális területeken. A térség azonban nem rendelkezik olyan szükségleteknek és igényeknek megfelelő többfunkciós szolgáltató terekkel, amelyek egyfajta központi alkotóbázis szerepét töltenék be. Nincsenek olyan művészhelyek, amelyek egyszerre több művészeti és kulturális területen tevékenykedő alkotónak tudnak helyet biztosítani megfelelő infrastrukturális és eszközhátteret biztosítva. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő infrastrukturális háttér hiányában a térségben nem indulhatna meg a művészeti alkotóközösségek igazi fejlődése, mivel hiányoznak azoknak kohói. Probléma/ lehetőség ▪Az Akciócsoport területén működő, a HVS megvalósításához kapcsolódó művészeti és kulturális fejlesztőközpontok létrehozása, amelyek egyszerre funkcionálnak alkotóbázisként és rendezvényközpontként. Megoldási javaslat ▪Többfunkciós, több művészeti ágban tevékenykedő művészeknek és különböző kulturális eseményeknek helyet adó alkotóközpontok jönnek létre a térségben, így lehetőség nyílik nemzetközi alkotótáborok és kulturális események lebonyolítására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (45%), Építés, felújítás (45%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok% 32000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-04 Sorszám: 6886 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cered, Mátranovák, Somoskőújfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-03 Sorszám: 6885 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben nagy hagyománya van a házi lekvárkészítésének. Számos család készít otthon a mai napig különféle ízű lekvárokat. Több hagyományőrző rendezvény kapcsán, illetve a térségbe látogatók részéről igény merült fel a helyi élelmiszerek készítési eljárásának megismerésére, a tradicionális lekvárkészítési módok megőrzésére, fiataloknak történő átörökítésére. Helyzet/ adottság ▪Nincs a térségben olyan bemutatóhely, mely lehetővé tenné a tradicionális lekvár főzés hagyományainak bemutatását, különböző rendezvények alkalmával a kóstoltatást. Probléma/ lehetőség ▪Egy tradicionális lekvár főzés bemutatására alkalmas, a térségben egyedülálló hely kialakításának támogatása a hagyományok ápolására, megismertetésére, amely helyi szinten kapcsolható a kulturális örökség szellemi védelméhez, vagy akár a turizmus rendszeréhez is. Megoldási javaslat ▪Megőrzésre, ápolásra és bemutatásra kerülnek a különböző házi lekvárkészítési eljárások, mely kapcsolódik a térség gasztronómiai turisztikai kezdeményezéseihez is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (58%), Építés, felújítás (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret31870 EUR▪Önkormányzatok% 31870 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága31870 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-03 Sorszám: 6885 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kazár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/36 Kód: ÉM-52-SzF-3-03 Sorszám: 6410 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünk a Palócföld, a híres és sokat kutatott, emlegetett etnográfiai terület központja. Az eldugott vidéken a lakosság megőrizte ősi kultúráját, népviseletét, szokásait. A hagyományokat az idősebbek még életben tartják, emlékeznek rá, még fellelhetők élő népszokások, mesterségek. A palócság egy egységes szervezetbe tömörülő, a nógrádi tájhoz, a táji adottságokhoz illeszkedő mesterségekhez ragaszkodó népcsoport. Helyzet/ adottság ▪Pár év múlva olyan generáció él majd a vidéken, aki már nem a hagyományok szellemében nevelkedett, nem ismeri a térség tárgyi és szellemi kulturális örökségét, szokásait. A fiatalok elveszítik kötődésüket, ismereteik hiányosak lesznek a múltról. Az oktatásban, idegenforgalomban nem a palóc hagyományokra épülő, helyi sajátosságokon alapuló tevékenységek jelennek meg. A táj és az ember kapcsolata kedvezőtlenül alakul. Probléma/ lehetőség ▪A térség településein rendszerezett természeti, kulturális és épített örökségek megőrzésére alapozott kézműves- és tradícionális képzések megvalósításához szükséges költségek (oktatói díjak, kis értékű eszközök beszerzésének költségei, kézműves foglalkozások alapanyagai, terem-és eszközbérleti díjak, akkreditációs költségek támogatása. Megoldási javaslat ▪A térségben hagyományőrző képzések valósulnak meg, melynek eredményeként a palóc népi hagyományok, viseletek, szokások, mesterségek átöröklődnek a fiatal és középkorú generációra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (70%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/36 Kód: ÉM-52-SzF-3-03 Sorszám: 6410 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/36 Kód: ÉM-52-SzF-6-02 Sorszám: 6890 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség néhány településének már vannak jól működő hazai és nemzetközi partnerkapcsolatai, de a települések nagy részénél ez még nem jellemző. Helyzet/ adottság ▪A településeknek (önkormányzatok, vállalkozások, civilek) nincs, vagy nagyon kevés a térségen kívüli kapcsolata, a meglevő együttműködések jellemzően közös projekteket nem valósítottak meg. A meglévő megállapodások megvalósítására nem áll elegendő forrás a rendelkezésükre. Probléma/ lehetőség ▪A térségek közötti és nemzetközi együttműködések kialakításának és fenntartásának elősegítése. A hazai és nemzetközi törekvések támogatása, a hazai és nemzetközi projektekre való felkészülés, projektek közös megvalósításának (konferenciák, közös többnyelvű marketing kiadványok és egyéb szakmai anyagok elkészítése, ifjúsági csereprogramok), partnerek megkeresésének, kapcsolatépítésének, közös szerveződések kiépítésének, közös akciók, projektek előkészítésének, kialakításának támogatása. Megoldási javaslat ▪Térségek közötti és nemzetközi együttműködések alakulnak ki, és maradnak fenn. Közös projektek, programok valósulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (60%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (10%), Rendezvény (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9100 EUR▪Önkormányzatok100% 40526 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38500 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/36 Kód: ÉM-52-SzF-6-02 Sorszám: 6890 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/36 Kód: ÉM-52-SzF-5-01 Sorszám: 6891 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos civil szervezet működik, de nem jellemző a közösségi összefogás. Nincsenek a térséget átfogó civil kezdeményezések, nem tudnak egymás tevékenységéről, programjairól az egyesületek képviselői. Ifjúsággal kapcsolatos területeken egyesület alig működik, illetve a meglévők nincsenek kellőképpen bevonva a különböző tevékenységekbe, programokba. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek közös programok, rendezvények, tapasztalatcserék, melyeken a nonprofit szektor szereplői találkozhatnának, információt cserélhetnének, közösségi együttműködésekkel kapcsolatos jó gyakorlatokkal segíthetnék egymás munkáját, közös programokat dolgoznának ki. Közös programok hiányában az ifjúság nem ismeri meg a közösséghez tarozás fontosságát, a civil szervezetekben rejlő lehetőségeket. Szükséges az ifjúsági- és fiatal értelmiségiek integrálása a térségi közösségi kezdeményezésekbe. Probléma/ lehetőség ▪Közösen elkészített és végrehajtott tevékenységek attrakciók, tapasztalatcserék támogatása, elsősorban az ifjúsági kezdeményezések területén. Közösen, több non-profit szervezet által működtetett szervezetek, szerveződések támogatása, a civil párbeszéd térségi erősödésének elősegítése érdekében. Megoldási javaslat ▪A közös programok hatására kialakul egy, főleg ifjúsági szervezetekből álló civil mag, mely a későbbiekben a térségben meghatározó szerepet tölt be a non-profit szervezetek közötti kapcsolatépítésben, a civil szféra aktívabb szerepvállalásában. A fiatalok kötődése a térséghez erősödik, mely hatására elindulhat a hazai- és nemzetközi együttműködések szélesítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22500 EUR▪Önkormányzatok100% 23684 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22500 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/36 Kód: ÉM-52-SzF-5-01 Sorszám: 6891 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/36 Kód: ÉM-52-SzF-6-01 Sorszám: 6411 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Általánosságban elmondható, hogy a térségben működő civil szervezetek csekély része rendelkezik országos, vagy nemzetközi partnerekkel. Kevés a partnerségben megvalósuló program, fejlesztés. Az ifjúsági kezdeményezések száma elenyésző. Helyzet/ adottság ▪Nem jellemző a térségre az olyan közös programok, rendezvények, tapasztalatcserék megvalósítása, melyeken a nonprofit szektor szereplői, elsősorban a fiatalok találkozhatnának, információt cserélhetnének, jó gyakorlatok átadásával segíthetnék egymás munkáját. A közös, több térséget, illetve több országot átfogó programok kidolgozásával, megvalósításával erősödhet a fiatalok szerepvállalásuk. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelten az ifjúsági civil szervezetek által közösen elkészített és végrehajtott tevékenységek, programok és tapasztalatcserék támogatása. Közösen, több non-profit szervezet által működtetett szervezetek, szerveződések létrehozásának támogatása, a civil hálózat országos és nemzetközi partnereinek bővítése, erősítése. Megoldási javaslat ▪Több térséget érintő és határon átnyúló, elsősorban ifjúsági civil kezdeményezések alakulnak ki, megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségek közötti együttműködés, mely hosszú távon a fenntartható fejlődés alapja lehet. Határon átnyúló ifjúsági rendezvények, programok szervezése révén a térségben élő fiatalok identitástudatának erősítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (50%), Képzés/Oktatás (15%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (10%), Rendezvény (15%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22500 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22500 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/36 Kód: ÉM-52-SzF-6-01 Sorszám: 6411 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉM-52-GF-A-05 Sorszám: 406 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Számos történelmi,kulturális-és építészeti emlék,természetvédelmi terület,színes népi hagyományok találhatók a térségben.Adottságainkat azonban ezidáig nem sikerült kellőképpen kihasználni.A térségre jellemző a rövid tartózkodási idő,az alacsony költés,a vendégforgalom hosszú ideje tartó stagnálása.A szállásférőhelyek számának tekintetében az élen a kulcsosházak és turistaszállók állnak.A falusi szállásférőhelyek számában az elmúlt időszakban némi bővülés volt tapasztalható. A térség kínálata nincs összhangban a tapasztalt kereslettel. Helyzet/ adottság ▪A térségben a színvonalas szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások száma kevés.A működő szálláshelyek nagy része bővítésre,korszerűsítésre,fejlesztésre szorul.A térségbe látogatók közül a színvonalas szálláshelyet keresők elszállásolásának feltételei nem adottak,szükséges a megfelelő minőségű vendégfogadás feltételeinek megteremtése. Az egyedi, innovatív turisztikai szolgáltatások hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪A falusi-, agro- és ökoturizmushoz kapcsolódó színvonalas szálláshelyek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, továbbá szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatások kialakításának, valamint a már működők bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, fejlesztésének támogatása.A falusi szállásadás szerepének növelése. Megoldási javaslat ▪A meglévő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások színvonala javul, újak jönnek létre, így alkalmassá válik a térség arra, hogy az idelátogatók igényeit kielégítse, ezáltal a tartózkodási idő és a térség vendégforgalma folyamatosan növekvő tendenciát fog eredményezni.A térség kínálati oldala egyensúlyba kerül a keresleti oldallal.A fejlesztések hatására közvetlen és közvetett munkahelyek jönnek létre,javulnak társadalmi és gazdasági mutatóink. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 899929 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága899929 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉM-52-GF-A-05 Sorszám: 406 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/36 Kód: ÉM-52-GF-2-04 Sorszám: 6870 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Nógrád megye turizmusában meghatározó szerepet töltenek be térségünk lovas eseményei és helyszínei. A civil és önkormányzati kezdeményezésekkel párhuzamosan megjelentek térségünkben a vállalkozásalapú lovasturisztikai programok, szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg a lovardák, rendezvény helydszínek nem alkalmasak nagyszabású, akár nemzetközi lovas események lebonyolítására. A vállalkozásoknál hiányzik a programok, szolgáltatások minőségi megvalósításához szükséges infrastrukturális háttér, fedett tér. Ennek hiányában térségünk nem tud bekapcsolódni egyes országos- és nemzetközi lovas események megrendezésébe, illetve azokat a változékony időjárás kockázatossá, bizonytalanná teszi. Probléma/ lehetőség ▪A lovasturizmus és lovas szolgáltatások feltételeinek javításához szükséges, színvonalas hazai- és nemzetközi lovas események megtartásra is alkalmas fedett tér kialakítása, amely egyszerre funkcionál lovas események helyszínéül, valamint térségi lovas oktatási központként. Megoldási javaslat ▪Színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, hazai- és nemzetközi lovas események lebonyolítására is alkalmas, minimum 1500m2- es, 400 néző egyidejű befogadására alkalmas lovarda jön létre a térségben. Ez jelentősen hozzájárul a kínálat minőségi javulásához, valamint a fejlesztés által a térségben működő turisztikai szolgáltatók (szállásadók, vendéglátóhelyek stb.) bevétele nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (14%), Építés, felújítás (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret125000 EUR▪Önkormányzatok% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága125000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret60000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/36 Kód: ÉM-52-GF-2-04 Sorszám: 6870 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somoskőújfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/36 Kód: ÉM-52-GF-2-02 Sorszám: 6868 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Területünkön kevés horgász- és csónakázótó található, valamint a meglévők sem nyújtanak megfelelő kikapcsolódási lehetőséget a horgászturizmus kedvelőinek. Helyzet/ adottság ▪A meglévők tavak többsége nem elégítik ki a horgászok, valamint a vízparton pihenni vágyók igényeit. Rendezetlen környezet, elnádasodott vízterületek a jellemzőek. Általánosságban elmondható, hogy hiányzik a kísérő infrastruktúra (padok, pihenőhelyek, szeméttárolók) Probléma/ lehetőség ▪A térség ökoturisztikai potenciáljának növelése érdekében 3 ha feletti horgásztavak kialakítása a térségben megfelelő háttér infrastruktúra kialakításával. Megoldási javaslat ▪Új, rendezett környezetű horgásztavak kialakításával javul a térség ökoturisztikai kínálata. A horgászok igényeinek kielégítése által növekszik a térségben a horgászturizmus szerepe, valamint a víziturisztikai szolgáltatásokat kedvelők körében az ágazat kínálata bővül, mely hosszú távon a vendégéjszakák növekedéséhez, új szolgáltatások kialakításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (10%), Építés, felújítás (78%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret110000 EUR▪Önkormányzatok% 169230 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága110000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret35000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/36 Kód: ÉM-52-GF-2-02 Sorszám: 6868 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/36 Kód: ÉM-52-SzF-4-02 Sorszám: 6889 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein évente több rendezvény kerül lebonyolításra, melyek több célcsoportnak szólnak és változatos színvonalúak. Egyes települések rendezvényei kiemelkedően színvonalasak és sokszínűek. A programok között vannak többnapos nagyrendezvények is, melyeken hazai és külföldi érdeklők, fellépők egyaránt részt vesznek. Települési szinten az önkormányzatokon kívül számos civil szervezet, vállalkozás, aktív közösség működik együtt a különféle rendezvények, programok megvalósításában. Helyzet/ adottság ▪A programok, rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételek a települések többségénél részben hiányoznak, illetve nem megfelelőek. Hiányzik a térségből egy mintaértékű fesztiváltér, ahol évente több térségi rendezvényt, programot lehet megvalósítani. Probléma/ lehetőség ▪Programok, rendezvények megvalósításához szükséges fesztiváltér kialakításához szükséges infrastrukturális fejlesztés támogatása, mely által nemcsak hazai, hanem nemzetközi kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válik térségünk. Megoldási javaslat ▪Egy korszerű, a térség palóc építészeti jellegzetességeit magán viselő rendezvényhelyszín jön létre, amely a térség értékőrző kulturális tevékenységének központjaként hazai- és nemzetközi rendezvények helyszínéül szolgál. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás (70%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (24%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret71242 EUR▪Önkormányzatok100% 71242 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága71242 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/36 Kód: ÉM-52-SzF-4-02 Sorszám: 6889 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Mihálygerge ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-06 Sorszám: 6888 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Térségünkben számos civil szervezet működik a turizmus rendszerén belül. Elképzeléseik a turizmus fejlesztésére sok esetben újszerű és innovatív megoldásokat tartalmaznak, valamint ezen fejlesztési és beszerzési célok megalapozottak. Többségük azonban a fejlesztési elképzelések megvalósításához nem rendelkezik elegendő forrással. Helyzet/ adottság ▪Számos fejlesztési céllal rendelkeznek a helyi közösségünk területén civil szervezeteink, de a fejlesztési pénzügyi erőforrásaik hiányában a térségben még igen alacsony a civilek szerepvállalása az innovatív turizmusfejlesztésben. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek által kezdeményezett, a térségben újszerű és innovatív turizmushoz kapcsolódó eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség civil szervezeteinek szerepe nő a turizmus területén. A civil szervezetek által beszerzett, a térségben újszerű eszközök hozzájárulnak a versenyképes turisztikai kínálat bővítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (88%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/36 Kód: ÉM-52-GF-2-05 Sorszám: 6871 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Területünkön a vállalkozások tőkeszegények, melynek következtében a környező térségekhez képest nem tudnak versenyképes, újszerű szolgáltatásokat biztosítani. Kevés az innovatív fejlesztés, mely hozzájárulhatna a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez. Helyzet/ adottság ▪Versenyképes, újszerű szolgáltatások és eszközök hiányában a térség látogatottsága a rendkívül jó természeti adottságok nyújtotta lehetőségekhez képest igen alacsony. Szükségessé vált a térségben a meglévő adottságok, szolgáltatások bővítése,színesítése. Probléma/ lehetőség ▪A turizmus feltételeinek javításához újszerű turisztikai eszközök beszerzésének támogatása, melyek révén a helyi vállalkozók szolgáltatás kínálata javul, ezáltal nő a tőkevonzó képességük, melynek köszönhetően további turisztikai fejlesztéseket generálnak a térségben. Megoldási javaslat ▪A turisztikai vállalkozások az újszerű, innovatív eszközök beszerzése által versenyképesebbé válnak, valamint a térségben meglévő adottságok és a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások által az idelátogatók élménye gazdagodik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (88%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/36 Kód: ÉM-52-GF-7-01 Sorszám: 6878 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok ki... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Jelenleg térségünk nem rendelkezik online turisztikai és információs rendszerrel, valamint online módon nincsenek megfelelően bemutatva a helyi értékek, lehetőségek. Hiányoznak a komplex turisztikai csomagok, programok, melyek egyaránt kínálnak szállás és étkezési, valamint program lehetőséget az ideérkező vendégeknek. Helyzet/ adottság ▪A turisták nem jutnak az egész térséget átfogó turisztikai információkhoz sem helyben, sem pedig az utazásuk megtervezésekor. Probléma/ lehetőség ▪Térségi online turisztikai információs rendszer kialakítása, valamint szolgáltatási csomagok létrehozása a térségi szolgáltatók bekapcsolásával, a térségben több információs elektronikus pont elhelyezésével. Megoldási javaslat ▪Nógrád megyében egyedülálló online információs rendszer alakul ki, valamint elektronikus pontok kerülnek kihelyezésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Marketing tevékenység (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret136400 EUR▪Önkormányzatok% 136400 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága136400 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret136400 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/36 Kód: ÉM-52-GF-7-01 Sorszám: 6878 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/36 Kód: ÉM-52-SzF-7-02 Sorszám: 1879 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok ki... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség szervezetei és a helyi lakosság felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, azonban jellemzően turisztikai együttműködések nem jönnek létre, ami betudható a térség turizmus fejlődésének eddigi lassú folyamatának. Jellemző a térségre a „spontán” turisztikai fejlődés, ami nem szervezetten és összehangoltan zajlik, ez látható az értékesítési és marketing folyamatokban is.A térségnek nincs turisztikai szervezete és hiányoznak térségi együttműködésen alapuló adott turisztikai szegmenst képviselő szervezetek. Helyzet/ adottság ▪A térség a turizmusban is hátrányban van,a piaci információi sokszor gyérnek bizonyulnak és a promóciós technikák trendjeit sem követik megfelelően. A fenntartható turisztikai fejlesztések vizsgálatai nem valósulnak meg és fejlesztési együttműködések nem történnek. A turizmus etikai és szociális dimenziói nincsenek figyelembe véve. Nem zajlik szakma specifikus oktatás, képzés és tudásmenedzsment. Probléma/ lehetőség ▪Egy speciális térségi turisztikai szervezet létrehozásának támogatása, ahol azon tevékenységek összességének kezelése zajlik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a térség látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás tökéletes élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a helyi közösség számára előnyösek legyenek a jövőben. A szervezet operatív szerepet vállal az információhoz való hozzáférés biztosításában,programok-,rendezvények szervezésében és ösztönzésében,termékek és szolgáltatások fejlesztésében,összességében a térség turizmus ágazatának fejlődésében. Megoldási javaslat ▪Az épület kialakításával és a szervezet működéséhez szükséges feltételek megteremtésével a térségben koordinálttá és szervezetté válik a helyi turizmus rendszere. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás (40%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret119070 EUR▪Önkormányzatok% 119070 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága119070 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret119070 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/36 Kód: ÉM-52-SzF-7-02 Sorszám: 1879 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-05 Sorszám: 6887 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok ki... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünkben számos történelmi, kulturális-, és építészeti emlék, természetvédelmi terület, színes népi hagyományok találhatók. Adottságaink különböző kiadványokban jelennek meg, melyek 1-1 téma köré csoportosítva mutatják be térségünk településeit, településcsoportjait. Helyzet/ adottság ▪Néhány település ugyan rendelkezik közös turisztikai kiadványokkal, a helyi közösségnek azonban nincs a térséget bemutató turisztikai utikalauza, mely átfogóan mutatja be a térségben található értékeket. Probléma/ lehetőség ▪Legalább kétnyelvű, az egész térséget bemutató színvonalas útikönyvek elkészítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség kulturális és természeti adottságai utikönyvekben kerülnek bemutatásra, mely kiadványok hozzájárulnak a térség turisztikai ismertségének, eladhatóságának növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪szerzői-, nyomdai-, fordítási-, szerkesztési-, lektorálási-, sokszorosítási tevékenységek (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/36 Kód: ÉM-52-SzF-4-01 Sorszám: 1853 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Programok, rendezvények támogatása, együttműködések ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein évente több rendezvény kerül lebonyolításra, melyek több célcsoportnak szólnak és változatos színvonalúak. Egyes települések rendezvényei kiemelkedően színvonalasak és sokszínűek. A programok között vannak többnapos nagyrendezvények is, melyeken hazai és külföldi érdeklők, fellépők egyaránt részt vesznek. Települési szinten az önkormányzatokon kívül számos civil szervezet, vállalkozás, aktív közösség működik együtt a különféle rendezvények, programok megvalósításában. Helyzet/ adottság ▪A programok, rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételek a települések többségénél részben hiányoznak, illetve nem megfelelőek. Térségi szinten kezdetleges még a programok, rendezvények összehangolása. Rendkívül nagy probléma az anyagi források hiánya, amely egyes esetekben a színvonal emelését, más esetekben, pl. a térségi nagyrendezvényeknél a fenntarthatóságot veszélyezteti. Probléma/ lehetőség ▪Programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és hozzá kapcsolódó beszerzések támogatása (színpad, sörpad, sátor, rendezvényekhez köthető fellépőruhák, látványelemek, berendezések, stb.), különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló, illetve olyan hagyományos rendezvények megvalósításához szükséges fejlesztésekre, beszerzésekre, melyeken az elmúlt két alkalommal minimum 1000 látogató vett részt. Megoldási javaslat ▪Színvonalasabb, színesebb rendezvények, programok megvalósulása, melyek az eddiginél nagyobb számú érdeklőt vonzzanak mind a térség lakossága, mind az idelátogatók köréből. A térség civil szervezeteinek és önkormányzatainak rendezvényekhez szükséges háttér infrastruktúrája javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (88%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% 140544 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága126490 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/36 Kód: ÉM-52-SzF-4-01 Sorszám: 1853 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉM-52-GF-A-04 Sorszám: 405 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Térségünkben kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások jelentős számban fordulnak elő. A tevékenységi kör jellege elég változatos, leggyakoribb az élelmiszer bolt. A sokszínű tevékenység megléte mellett azt is megállapíthatjuk, hogy sajnos az épületek,berendezések,eszközök,gépek egy része hiányzik,a meglévők állapota erősen leromlott.Számos lehetőség rejlik még a kereskedelmi tevékenységű vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztésében is, mely szintén hozzájárulhat a vevői igények magasabb szinten történő kielégítéséhez. Helyzet/ adottság ▪A tőkeszegénység miatt a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, beszerezéseket, melyek piaci előnyhöz tudnák juttatni őket. Az új vállalkozást kialakítani kívánók számára az alacsony tőkeerősség miatt még nehezebb biztosítani annak beindításához szükséges feltételeit, melyek stabil, hosszú távú működést eredményeznek. Probléma/ lehetőség ▪A kereskedelmi szolgáltató vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása, különös tekintettel a munkahelyteremtő (és –megőrző) beruházásokra. Vállalkozások támogatása a helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, ingatlanokhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vétele, piackutatás és marketingtevékenység ösztönzése által. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló fejlesztések által a vállalkozások helyzete stabilizálódik, a vevők igényeinek kielégítése eredményesebbé válik, a kereskedelmi szolgáltatások minősége javul, köre bővül, új vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A vállalkozások tőkeerősebbé válásával a térség is egyre versenyképesebb lesz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉM-52-GF-A-04 Sorszám: 405 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/36 Kód: ÉM-52-GF-A-01 Sorszám: 401 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb a foglalkoztatottak számát tekintve (38%). Jellemző, hogy ezen tevékenységi körű mikrovállalkozások gépei, eszközei állapota erősen amortizálódott, nem teljesesíti a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen, korszerű követelményeket. Helyzet/ adottság ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvásárolni a versenyképes működéshez szükséges új gépeket, berendezéseket. Az új mikrovállalkozások beindításához nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszköz és gépbeszerzések megvalósításának támogatása a műszaki-technológiai fejlesztés érdekében. Megoldási javaslat ▪Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/36 Kód: ÉM-52-GF-A-02 Sorszám: 6396 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb a foglalkoztatottak számát tekintve (38%). Jellemző, hogy ezen tevékenységi körű mikrovállalkozások gazdasági tevékenységgel közvetlenül érintett épületeinek állapota erősen amortizálódott, nem teljesesíti a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen, korszerű követelményeket. Helyzet/ adottság ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket. Az új mikrovállalkozást létrehozni kívánók nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/36 Kód: ÉM-52-GF-A-07 Sorszám: 408 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben egyéb szolgáltatási ágban működő mikrovállalkozásokra jellemző, hogy a tulajdonukban lévő gépek, berendezések, épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, melyek nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A vállalkozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje alacsony, az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, önerőből nem tudják beszerezni a szükséges új gépeket, berendezéseket. Az egyéb szolgáltatások szektorban új vállalkozást létrehozni kívánok nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő és új helyi vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenység támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul a szolgáltatások minősége, új szolgáltatások jönnek létre, új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új vállalkozóinak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/36 Kód: ÉM-52-GF-A-03 Sorszám: 404 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A térségünkben működő építőipari vállalkozások többnyire a munkaigényes,emberi erőforrásra támaszkodó,hagyományos technológián alapuló építőipari tevékenységben érdekeltek.A korszerűtlen technológiát alkalmazó, és többnyire bizonytalan megélhetést és foglalkoztatást biztosító vállalkozások helyzete nem stabil,infrastruktúrájuk hiányos,meglévő eszközeik,gépeik elavultak,az új technológiák alkalmazásában nem élenjárók.A vállakozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje még alacsony,az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva. Helyzet/ adottság ▪A tőkeszegény mikrovállalkozások nem tudják a kor követelményeihez illeszkedő, a korszerű technológiák alkalmazásához szükséges fejlesztéseket megvalósítani, versenyképességük csökken, munkahelyteremtő hatásuk bizonytalan. Piaci részesedésük csak a nagy munkaerőbefektetést igénylő, ugyanakkor csekélyebb bevételű építőipari tevékenységeknél jelenik meg. Nem tapasztalható az építőiparra egyébként jellemző innováció. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő és új építőipari vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenyég támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul a térségben az építőipari szolgáltatások minősége, a vállalkozások munkahelyteremtő, megtartó ereje. Új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új mikrovállalkozásainak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/36 Kód: ÉM-52-GF-A-06 Sorszám: 407 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térségben jelentős számú szállítással foglalkozó mikrovállalkozás tevékenykedik. Ezek a vállalkozások azonban tőkeszegények. Jellemző a helyi vállalkozások tulajdonában lévő gépek, berendezések, épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, melyek nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A vállalkozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje alacsony, az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Helyzet/ adottság ▪A térségben a szállítási vállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, önerőből nem tudják beszerezni a szükséges új gépeket, berendezéseket. Az ezen szektorban új vállalkozást létrehozni kívánok nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő és új helyi vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenységnek a támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul a térségben a szállítási szolgáltatások minősége, új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új vállalkozóinak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/36 Kód: ÉM-52-GF-2-06 Sorszám: 6873 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség rendezvényei igen sokszínűek. Települési szinten az önkormányzatokon és civil szervezeteken kívül számos vállalkozás működik együtt a különféle rendezvények, programok megvalósításában. Helyzet/ adottság ▪A programok, rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételek, eszközök a vállalkozások többségénél részben hiányoznak, illetve elavultak, elhasználódtak,újak beszerzése tőkehiány miatt nem történt meg. Az anyagi erőforrások hiánya miatt a vállalkozások nem tudják a megfelelő színvonalon biztosítani a rendezvények megvalósítását. Probléma/ lehetőség ▪Programok, rendezvények megvalósításához és fenntartásához szükséges eszközök (színpad, sörpad, sátor, stb.), valamint a rendezvényekhez kapcsolódó látványelemek, berendezések vállalkozások általi beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Színvonalasabb, színesebb térségi rendezvények, programok megvalósulása, melyek az eddigieknél nagyobb számú érdeklődőt vonzanak mind a térség lakossága, mind az idelátogatók köréből. A vállalkozások háttér infrastruktúrája javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% 76923 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/36 Kód: ÉM-52-GF-2-06 Sorszám: 6873 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/36 Kód: ÉM-52-GF-A-08 Sorszám: 411 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünkben az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások tőkeszegények. Jellemző az egyéb tevékenységi ágban működő vállalkozások tulajdonában lévő gépek, berendezések, eszközök leromlott állaga vagy elavultsága, nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Helyzet/ adottság ▪Az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvásárolni a gazdasági termeléshez szükséges új gépeket, berendezéseket, eszközöket. Az új vállalkozások beindításához szükséges feltételeket a vállalkozni vágyók önerőből nem tudják megteremteni. Probléma/ lehetőség ▪Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet- és versenyképességének javításához szükséges technológiafejlesztés új gépek, berendezések, eszközök beszerzése révén. Megoldási javaslat ▪Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/36 Kód: ÉM-52-GF-A-09 Sorszám: 6398 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünkben az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások tőkeszegények. Jellemző az egyéb tevékenységi ágban működő vállalkozások tulajdonában lévő épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Helyzet/ adottság ▪Az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképességhez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket (épületek, építmények felújítása, bővítése, korszerűsítése). Az új vállalkozások beindításához szükséges feltételeket a vállalkozni vágyók önerőből nem tudják megteremteni. Probléma/ lehetőség ▪Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése, bővítése; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztés támogatása, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/36 Kód: ÉM-52-GF-2-03 Sorszám: 6869 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség települései elöregedtek, magas a rossz szociális körülmények között élő hátrányos helyzetű lakosok száma, akik kevés figyelmet fordítanak az egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre. Nincsenek a városon kívül diagnosztikai vizsgálati lehetőségek, ezért a kistelepüléseken élők nagy része nem jár szűrővizsgálatokra, elkerülve ezzel a hosszas sorbanállást, várakozást. Helyzet/ adottság ▪Ezek következtében a térség lakosságának egészségi állapota rossz, az országos átlag alatti. A vállalkozások,így az egészségügyi vállalkozások is tőkeszegények, berendezéseik elavultak, illetve hiányoznak. Újszerű megoldásnak számítana a térségben mobil diagnosztikai eszközök alkalmazása a szakorvosok részéről. Probléma/ lehetőség ▪A térségben élők egészségmegőrzésének, betegségmegelőzésének érdekében mobil diagnosztikai berendezések beszerzése, amely a térség településein a háziorvosok bevonásával jelentősen hozzájárulna a betegségek időben történő felismeréséhez, megfelelő életmódtanácsokkal kiegészítve a lakosság egészségmegőrzéséhez. Megoldási javaslat ▪Javul a térség egészségi állapota, valamint a berendezések által diagnosztizáltaknál lehetővé válik az esetleges betegségek kezdeti szakaszában történő felismerése, így korai gyógyítása is. A lakosság felismeri a korai diagnosztika fontosságát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (88%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret49800 EUR▪Önkormányzatok% 76615 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49800 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/36 Kód: ÉM-52-GF-2-03 Sorszám: 6869 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/36 Kód: ÉM-52-GF-2-01 Sorszám: 6407 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség településein nagy hagyománya van az erdei termékek (gomba, csipkebogyó, galagonya, kökény stb.) és egyéb termesztett gyümölcsök begyűjtésének és feldolgozásának. Azonban kevés olyan színvonalas feldolgozóhely található a térségben, mely kellőképpen kielégíti az ezen termékek iránti keresletet. Helyzet/ adottság ▪A feldolgozóhelyek hiánya, valamint a meglévő feldolgozó és gyűjtő üzemek elavult technológiával való működése miatt a helyi adottságokra építő vállalkozások nem tudnak megfelelő minőségű, illetve mennyiségű helyi terméket előállítani, így a térség ezen irányú adottságai kiaknázatlanok maradnak. Versenyképes helyi termékek hiányában a területünk jelentős hátrányban van más térségekkel szemben. Probléma/ lehetőség ▪Új erdei termékeket feldolgozó, nagy kapacitással és megfelelő technológiával rendelkező feldolgozó- és pálinka lepárló helyek kialakítása, valamint a meglévők technológiai fejlesztése által versenyképes helyi termékek előállítása. Megoldási javaslat ▪Minőségi helyi termékek kerülnek piacra, amelyek, mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten versenyképes pozícióval bírnak majd. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően nő a termeléskapacitás, mely számos közvetett és közvetlen új munkahelyet teremt térségünkben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (43%), Építés, felújítás (45%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/36 Kód: ÉM-52-GF-8-02 Sorszám: 6880 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben jelen vannak olyan egyedi erőforrások, melyekre alapozva speciális helyi termékek állíthatók elő, illetve a meglévők fejleszthetők. Helyzet/ adottság ▪Nem ismerjük kellő képpen a helyi termék közvetlen- és közvetett értékesítési csatornáit, az erre vonatkozó partnerségek jellemzőit, kommunikációs technikákat és marketinget. Probléma/ lehetőség ▪Tanulmány elkészítés a helyi termékek előállításának lehetőségei és marketingje témában az alábbi fő szempontok szerint: felmérés, összefogás lehetőségei, marketing és termékmenedzselés, érdekképviselet. Megoldási javaslat ▪A tanulmány lehetőséget teremt az értékesítési, kommunikációs technikák megismertetésére, valamint rámutat a partnerség és az együttműködés fontosságára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok% 19412 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16500 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret16500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/36 Kód: ÉM-52-GF-8-02 Sorszám: 6880 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/36 Kód: ÉM-52-GF-3-02 Sorszám: 6876 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozási környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünk turisztikai adottságai igen kedvezőek, de az ezekre épülő szolgáltatások humán oldala fejlesztésre szorul. A turizmus szektorának csupán csak töredéke beszél idegen nyelvet, holott a terület számos nemzetközi eseménynek ad otthont, valamint megfelelő számítástechnikai ismeretek hiányában a szolgáltatók nem használják ki az informatikai lehetőségeket. Helyzet/ adottság ▪Nyelvtudás és informatikai képzettség hiányában térségünk nem tudja kellőképpen kiaknázni adottságait. A helyi turizmus szereplőinek segítséget kell nyújtani abban, hogy a vendéfogadás teljeskörű feltételeit megteremtsék, valamint megismertetni azokat az informatikai lehetőségeket, melyeken keresztül a vállalkozás, turisztikai szereplő információhoz juthat, illetve szélesebb körben terjesztheti szolgáltatásait. Probléma/ lehetőség ▪Az akciócsoport területén falusi vendéglátók, valamint turisztikai szolgáltatók részére idegen nyelvi és informatikai képzések szervezése. Megoldási javaslat ▪Az idegen nyelven is jól kommunikáló, az informatikai lehetőségeket is kihasználó turisztikai szolgáltatók számának növekedése a térségben, melynek hatására a térség vonzóbb lesz a külföldiek számára is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22800 EUR▪Önkormányzatok% 22800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22800 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/36 Kód: ÉM-52-GF-3-02 Sorszám: 6876 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/36 Kód: ÉM-52-GF-3-01 Sorszám: 6875 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozási környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség természeti adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a lovas kultúra és lovas turizmus fejlesztésére. A térségbe érkező vendégek körében egyre nagyobb az igény a lovas szabadidőprogramokra, valamint a térség lakosságának körében a szakszarű lovasoktatás, mint szolgáltatás igénybevétele. Az elkövetkezenő időszakban több olyan fejlesztés valósul majd meg a térségben, melyekhez elengedhetetlen a színvonalas lovas oktatói szolgáltatások bevezetése. Helyzet/ adottság ▪A térség lovas turizmusban rejlő lehetőségeit ezidáig nem sikerült kellőképpen kihasználni, mivel a lovardákat üzemeltető vállalkozások és lótartással foglalkozók körében kevés a megfelelő végzettségű lovas oktató és lovas túravezető szakember. Továbbá lehetőséget kell teremteni arra, hogy lovasterapeuta képzés által, egyéb oktatói tevékenységekhez kapcsolódva kielégítsünk további igényeket. Probléma/ lehetőség ▪A térség lovas turizmusban rejlő lehetőségeinek kihasználása, a lovas kultúra- és lovasterápia fejlesztése érdekében szakemberek képzése. Megoldási javaslat ▪Megteremtődik a lovas turizmus fellendítéséhez, a lovas kultúra megismertetéséhez, valamint a lovasterápiához szükséges humán háttér. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok% 8000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/36 Kód: ÉM-52-GF-3-01 Sorszám: 6875 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/36 Kód: ÉM-52-SzF-1-02 Sorszám: 1885 Prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Intézkedés: Nyomtatott és digitális anyagok készítésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos természeti és épített örökség található, de hiányoznak olyan, a térséget bemutató komplex turisztikai marketing anyagok, amelyek teljeskörűen bemutatják az itt fellelhető értékeket. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő marketingeszközök hiányában jelentősen lemaradhatunk a térségek közötti versenyben. Probléma/ lehetőség ▪Az Akciócsoport területén működő, a HVS megvalósításához kapcsolódó, a térség természeti, kulturális és épített értékeit bemutató úti film elkészítése és országos, nemzetközi szinten történő terjesztése. Megoldási javaslat ▪A térség lóháton történő bejárása során turisztikai film forgatása, mely több csatornán keresztül kerül terjesztésre, ezáltal jelentős javul a terület ismertsége, mely hosszú távon hozzájárul a térség vendégforgalmának növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

166 A helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott stratégiai elemek összességében egy komplex, logikailag egymásra épülő és egymáshoz szervesen kapcsolódó területekből felállított rendszert alkotnak. Olyan fő területeket határoztunk meg, melyek önmagukban is meghatározóak, viszont egymással összekapcsolódva, egymásra épülve egy széleskörű és átfogó egységet képeznek. A prioritásokat összességében, egészként kezelve rámutathatunk az összefüggésekre, a kapcsolódási pontokra, s hogy a területek egymásra ösztönzőleg, mintegy katalizátorként hatnak. Helyi vidékfejlesztési stratégiánkat kitűzött átfogó és specifikus célkitűzéseink megvalósulását alapul véve készítettük, teljes mértékben a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra építkezve készítettük. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is felmértük, és a tervbe építettük. A helyi vállalkozások, a vállalkozói környezet fejlesztésének célja a helyi erőforrásokhoz igazodó, együttgondolkodáson alapuló gazdasági rendszer kialakítása. Szükség van a térségre jellemző termékek azonosítására, minőségük biztosítására, a megfelelő, közös értékesítési csatornák hosszú távú kiépítésére, a termékek ismertté tételére. Mindez nem valósítható meg az önerőből fejlődésre képtelen helyi vállalkozások egyedi versenyképességének, innovativitásának javítása nélkül. Az infrastrukturális fejlesztések valamint a helyi erőforrások hatékony mozgósításának hatására a termékek és szolgáltatások száma nő, minőségük javul; a szervezett marketingtevékenységnek köszönhetően értékesítésük könnyebbé válik, a helyi piacok megerősödnek. A minőségi és mennyiségi fejlődéssel, az ismertség biztosításával a térségben a helyi foglalkoztatási lehetőségek hosszú távon bővülnek, munkahelyek jönnek létre. A gazdasági potenciál javul, a vállalkozások fejlődése felkelti a térségen kívüli vállalkozók figyelmét, megindulhat a tőke beáramlása. A helyi életminőség fejlesztése, az épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, ápolása, a települési környezet és szolgáltatások javítása, fejlesztése, az egyes szektorok, települések, szervezetek közötti együttműködések kialakítása és hosszú távú fenntartása révén a térség szereplői számára kölcsönösen előnyös együttélés, a negatív folyamatok mérséklése, az élhető vidék megteremtése válik lehetővé. A helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott stratégiai elemek összességében egy komplex, logikailag egymásra épülő és egymáshoz szervesen kapcsolódó területekből felállított rendszert alkotnak. Olyan fő területeket határoztunk meg, melyek önmagukban is meghatározóak, viszont egymással összekapcsolódva, egymásra épülve egy széleskörű és átfogó egységet képeznek. A prioritásokat összességében, egészként kezelve rámutathatunk az összefüggésekre, a kapcsolódási pontokra, s hogy a területek egymásra ösztönzőleg, mintegy katalizátorként hatnak. Helyi vidékfejlesztési stratégiánkat kitűzött átfogó és specifikus célkitűzéseink megvalósulását alapul véve készítettük, teljes mértékben a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra építkezve készítettük. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is felmértük, és a tervbe építettük. A helyi vállalkozások, a vállalkozói környezet fejlesztésének célja a helyi erőforrásokhoz igazodó, együttgondolkodáson alapuló gazdasági rendszer kialakítása. Szükség van a térségre jellemző termékek azonosítására, minőségük biztosítására, a megfelelő, közös értékesítési csatornák hosszú távú kiépítésére, a termékek ismertté tételére. Mindez nem valósítható meg az önerőből fejlődésre képtelen helyi vállalkozások egyedi versenyképességének, innovativitásának javítása nélkül. Az infrastrukturális fejlesztések valamint a helyi erőforrások hatékony mozgósításának hatására a termékek és szolgáltatások száma nő, minőségük javul; a szervezett marketingtevékenységnek köszönhetően értékesítésük könnyebbé válik, a helyi piacok megerősödnek. A minőségi és mennyiségi fejlődéssel, az ismertség biztosításával a térségben a helyi foglalkoztatási lehetőségek hosszú távon bővülnek, munkahelyek jönnek létre. A gazdasági potenciál javul, a vállalkozások fejlődése felkelti a térségen kívüli vállalkozók figyelmét, megindulhat a tőke beáramlása. A helyi életminőség fejlesztése, az épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, ápolása, a települési környezet és szolgáltatások javítása, fejlesztése, az egyes szektorok, települések, szervezetek közötti együttműködések kialakítása és hosszú távú fenntartása révén a térség szereplői számára kölcsönösen előnyös együttélés, a negatív folyamatok mérséklése, az élhető vidék megteremtése válik lehetővé. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

167 A természeti és kulturális adottságok hasznosítása segíthet a turizmus fejlesztésében, melynek feltétele a vonzó környezet kialakítása, a tájkarbantartás, az arculatformálás. A turizmusfejlesztés egyértelműen kapcsolható a gazdaságfejlesztési célokhoz is, hiszen a térségbe érkező turisták, mint a helyi piac potenciális vásárlói hozzájárulnak a térség bevételeinek növeléséhez. A térségi arculatformálás, a hatékony marketingtevékenység- és kommunikáció segíti az értékek bemutatását, közvetítését, a térség pozitív megítélését, más térségekkel való megismertetését. A térség 10 éves távlatban a stratégia megvalósulásának hatására, a természeti, kulturális értékeinek megőrzésével, védelmével, falumegújítással örökségünk mindinkább felértékelődik. A térség palóc arculata, „tartalma” mások számára is példaértékűvé válik, térségünk ismertsége és népszerűsége nő. A lakosság, a fiatalok identitásának fokozása, a hagyományok ápolása generálja a közösségi programok létrejöttét, a települések összefogását. A fiatalok mind elhelyezkedés, mind egyéb lehetőségek szempontjából megtalálják számításukat, már látnak jövőt a térségben maradásra, erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. A startégia megvalósítása a III. tengelyes intézkedésekkel kezdődik (falufejlesztés, vállalkozásfejlesztés). Előnyt fognak élvezni azok a fejlesztések, amelyek munkahelyteremtők, illetve munkahelymegtartók, a komplex projektek, valamint az együttműködésben megvalósuló fejlesztések. Második ütemben a LEADER- es fejlesztéseket tervezzük megvalósítani, itt elsősorban az együttműködésben megvalósuló elképzeléseket fogjuk támogatni. A természeti és kulturális adottságok hasznosítása segíthet a turizmus fejlesztésében, melynek feltétele a vonzó környezet kialakítása, a tájkarbantartás, az arculatformálás. A turizmusfejlesztés egyértelműen kapcsolható a gazdaságfejlesztési célokhoz is, hiszen a térségbe érkező turisták, mint a helyi piac potenciális vásárlói hozzájárulnak a térség bevételeinek növeléséhez. A térségi arculatformálás, a hatékony marketingtevékenység- és kommunikáció segíti az értékek bemutatását, közvetítését, a térség pozitív megítélését, más térségekkel való megismertetését. A térség 10 éves távlatban a stratégia megvalósulásának hatására, a természeti, kulturális értékeinek megőrzésével, védelmével, falumegújítással örökségünk mindinkább felértékelődik. A térség palóc arculata, „tartalma” mások számára is példaértékűvé válik, térségünk ismertsége és népszerűsége nő. A lakosság, a fiatalok identitásának fokozása, a hagyományok ápolása generálja a közösségi programok létrejöttét, a települések összefogását. A fiatalok mind elhelyezkedés, mind egyéb lehetőségek szempontjából megtalálják számításukat, már látnak jövőt a térségben maradásra, erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. A startégia megvalósítása a III. tengelyes intézkedésekkel kezdődik (falufejlesztés, vállalkozásfejlesztés). Előnyt fognak élvezni azok a fejlesztések, amelyek munkahelyteremtők, illetve munkahelymegtartók, a komplex projektek, valamint az együttműködésben megvalósuló fejlesztések. Második ütemben a LEADER- es fejlesztéseket tervezzük megvalósítani, itt elsősorban az együttműködésben megvalósuló elképzeléseket fogjuk támogatni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

168 A helyi vidékfejlesztési stratégia egyik fő alappillére az akciócsoport területén élő lakosság helyi identitástudatának, társadalmi kohéziójának erősítése. A civil szervezetekre, a helyben szerveződő formális és informális helyi közösségekre, az itt élőkre építve fel kell készítenünk a helyi társadalmat a térség fejlődését elősegítő lehetőségek fogadására, közös programok tervezésére, az aktív közreműködésre. Ki kell alakítanunk egy közösen gondolkodó, tenni akaró magot. Tudatosítani kell bennük, hogy településük társadalmi-gazdasági fejlődése csak úgy lehetséges, ha sikerül összefogni, cselekvésre ösztönözni a helyi szellemi, kulturális, gazdasági potenciált. A fenntarthatóság biztosításának egyik eszköze lesz, hogy a településeken életképes helyi közösségek formálódnak. A civil társadalom megerősödik, helyzete és működése stabillá válik, aktívan bekapcsolódnak az összefogásban megvalósuló programokba, a térségfejlesztési feladatokba. Kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplők között. A társadalom mozgósítása, az együttgondolkodás gyakorlatának elsajátítása a nem kellően kihasznált potenciálok és adottságok felismeréséhez, hasznosításához nagymértékben hozzájárul. A vállalkozások stabilitásának erősítése, a humán és infrastrukturális erőforrások fejlesztése segíti a hatékony gazdasági szerkezet kialakítását az érintett településeken. A tervnek, azon belül különösképpen a közösségépítésnek és mozgósításnak kiemelt célcsoportját képezik a fiatalok. Cél, hogy a fiatalokban vidékük iránti kötődés erősödjön; a megvalósítás eszköze többek között a közösségszervezés, életképes közösségek kialakítása, az identitásépítés, a lehetőségek tárházának bővítése és a körülmények javításának hatására több jól képzett fiatal tartható meg; így csökken az elöregedés és az elvándorlás, növekedhet a betelepülők száma. Ezek együttes hatására javul az életminőség, mérséklődnek a kedvezőtlen szociális folyamatok. A terv felépítésekor minden réteg szempontjából szem előtt tartottuk az esélyegyenlőséget: szférák, nemek, korosztályok szerint. Kiemelt célcsoportként kezeljük a hátrányos helyzetű embereket, családokat, beleértve a romákat. A helyi vidékfejlesztési stratégia egyik fő alappillére az akciócsoport területén élő lakosság helyi identitástudatának, társadalmi kohéziójának erősítése. A civil szervezetekre, a helyben szerveződő formális és informális helyi közösségekre, az itt élőkre építve fel kell készítenünk a helyi társadalmat a térség fejlődését elősegítő lehetőségek fogadására, közös programok tervezésére, az aktív közreműködésre. Ki kell alakítanunk egy közösen gondolkodó, tenni akaró magot. Tudatosítani kell bennük, hogy településük társadalmi-gazdasági fejlődése csak úgy lehetséges, ha sikerül összefogni, cselekvésre ösztönözni a helyi szellemi, kulturális, gazdasági potenciált. A fenntarthatóság biztosításának egyik eszköze lesz, hogy a településeken életképes helyi közösségek formálódnak. A civil társadalom megerősödik, helyzete és működése stabillá válik, aktívan bekapcsolódnak az összefogásban megvalósuló programokba, a térségfejlesztési feladatokba. Kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplők között. A társadalom mozgósítása, az együttgondolkodás gyakorlatának elsajátítása a nem kellően kihasznált potenciálok és adottságok felismeréséhez, hasznosításához nagymértékben hozzájárul. A vállalkozások stabilitásának erősítése, a humán és infrastrukturális erőforrások fejlesztése segíti a hatékony gazdasági szerkezet kialakítását az érintett településeken. A tervnek, azon belül különösképpen a közösségépítésnek és mozgósításnak kiemelt célcsoportját képezik a fiatalok. Cél, hogy a fiatalokban vidékük iránti kötődés erősödjön; a megvalósítás eszköze többek között a közösségszervezés, életképes közösségek kialakítása, az identitásépítés, a lehetőségek tárházának bővítése és a körülmények javításának hatására több jól képzett fiatal tartható meg; így csökken az elöregedés és az elvándorlás, növekedhet a betelepülők száma. Ezek együttes hatására javul az életminőség, mérséklődnek a kedvezőtlen szociális folyamatok. A terv felépítésekor minden réteg szempontjából szem előtt tartottuk az esélyegyenlőséget: szférák, nemek, korosztályok szerint. Kiemelt célcsoportként kezeljük a hátrányos helyzetű embereket, családokat, beleértve a romákat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

169 Jelentős segítséget kaphatnak foglalkoztatási esélyeik növeléséhez, helyi közösségekbe való beilleszkedésükhöz. A kulturális, a humán erőforrások fejlesztése keretében előtérbe kerülhet a roma kultúra és értékek bemutatása, ápolása, ezzel kapcsolatos rendezvények,fórumok. A civil szervezetek működése, közösségépítő tevékenység folytán csökken a szociális feszültség, könnyebbé válik az együttélés. A nők -elsősorban a tartós munkanélküliek– foglalkoztatását, boldogulását segíthetjük, főleg a kézműves mesterségek átörökítése, a falusi turizmusban való bevonással. Felkészíthetők lesznek,hogy képesek legyenek sorsuk irányítására, problémáik megfogalmazására, cselekvések kezdeményezésére. Erősíthető lesz a nők részvétele a fejlesztési folyamatokban, közösségerősítés,az itt élő emberek ismereteinek bővítése, a helyi és térségi érdekközösség hálózatának építése által. Jelentős segítséget kaphatnak foglalkoztatási esélyeik növeléséhez, helyi közösségekbe való beilleszkedésükhöz. A kulturális, a humán erőforrások fejlesztése keretében előtérbe kerülhet a roma kultúra és értékek bemutatása, ápolása, ezzel kapcsolatos rendezvények,fórumok. A civil szervezetek működése, közösségépítő tevékenység folytán csökken a szociális feszültség, könnyebbé válik az együttélés. A nők -elsősorban a tartós munkanélküliek– foglalkoztatását, boldogulását segíthetjük, főleg a kézműves mesterségek átörökítése, a falusi turizmusban való bevonással. Felkészíthetők lesznek,hogy képesek legyenek sorsuk irányítására, problémáik megfogalmazására, cselekvések kezdeményezésére. Erősíthető lesz a nők részvétele a fejlesztési folyamatokban, közösségerősítés,az itt élő emberek ismereteinek bővítése, a helyi és térségi érdekközösség hálózatának építése által. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

170 A két kistérségben rendelkezésre álló korábbi tervezési dokumentumokban (pl.: a két kistérség területfejlesztési és SAPARD programjai) megfogalmazott fejlesztési elképzeléseknek forráshiány miatt csak egy része valósult meg ezidáig.A térségi szereplők az eddigi kisebb- nagyobb kudarcokon túllépve továbbra is keresik a lehetőségeket fejlesztési elképzeléseik megvalósításhoz.A fenti stratégiai dokumentumokat felülvizsgálva, átgondolva, kiegészítve az újabb irányvonalakkal fogalmaztuk meg vidékfejlesztési stratégiánkat.A fejlesztési dokumentumok közül különösen nagy segítségünkre volt a 14 település által létrehozott 8Palóc+ Akciócsoport sikeres LEADER+ programjának „Egyedül nem megy” elnevezésű helyi vidékfejlesztési terve, továbbá a Ménes-Patak Menti és a Dobroda-Völgyi LEADER+ Akciócsoportok által elkészített vidékfejlesztési tervek,valamint a két kistérség településeinek fejlesztési elképzelései, tervei és egyéb települési fejlesztési dokumentumok.Több település rendelkezik hosszútávú fejlesztési programmal, melyek szintén beépülnek a stratégiába. A közösség tagjai közül 8 település már a „SOP’97 az Élet szép a Palócföld rejtett értékei” című pályázatban is együtt dolgozott,amely program 2001-ben fejeződött be.A sikeres együttműködés kapcsán jelentősen megváltozott a térség,a falukép, hiszen egységes buszmegállók, padok, szép szabadidő parkok, kézműves házak, kézműves eszközök készültek. A program sokat segített az együttműködésben, az egységes megjelenésben a palóc értékek megőrzésében és a térségben a turizmus növekedéséhez is hozzájárult.Így aztán természetes volt, hogy a LEADER+ programban ez a 8 település közösen indult még 6 települést megnyerve a programnak.A LEADER+ program során megvalósuló közös tervezés,a közös rendezvények,programok,jelentősen erősítették a térségi együttműködést.Ebben a programban sikeres fejlesztéseket hajtottak végre önkormányzatok,vállalkozók és civil szervezetek.A falukép javítás,bemutató gazdaságok, rendezvények sokat javítottak a térség turisztikai ismertségén.Munkahelyeket őriztünk meg a 14 településen,marketing tevékenységünkkel ismertebbé vált országosan is a vidék.Az őstermelőknek,vállalkozóknak javult a jövedelemtermelő képessége a nyújtott támogatásoknak köszönhetően.Programjaink országos is ismertté váltak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

171 A sikeres együttműködések jó tapasztalatainak eredményeként újabb közös pályázatok születtek,intézményi és civil együttműködések jöttek létre.A LEADER+ programban megvalósult képzések folytatódtak újabb programokban és pályázatokban.A vidék vállalkozói klubokat alakítottak, ahol a települések fejlesztéséről folynak beszélgetések, tervezik a közös marketing kialakítását, egységes megjelenést is.Kialakulóban van a térségben a civil kerekasztal,amelyben szervezetünk meghatározó szerepet vállalt. A szállásadókkal is rendszeres kapcsolatot tartunk.A fenti 14 településen megszerzett eddigi tapasztalatokat,kialakított együttműködéseket szeretnénk kiterjeszteni térségünk többi településére,melynek első lépése a vidékfejlesztési stratégia tervezésében történő együttműködés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

172 A stratégia alkotás folyamata után megkezdi működését a civil szervezet. A taggyűlés 12 fős vezetőséget és 5 fős Felügyelő Bizottságot választ. Az elnökség összetétele: 1 fő elnök, 2 fő alelnök, 7 fő tag, 1 fő gazdasági vezető. Az egyesület az SZMSZ-ben határozza meg működését. Három tagozatot, munkabizottságot hoznak létre figyelembe véve a közszféra (40 %), civilek, üzleti szféra (60 %) arányát. Az egyesület az önálló munkaszervezet kereteit az SZMSZ-ben határozza meg. A munkaszervezte ügyviteli, adminisztratív szervezete, feladata és létszáma feladattól függően változhat. Az egyesület költségvetésből gazdálkodik, a tagok tagdíjat fizetnek. Az elnökség, a tagozatok, az ülések rendjét, a munkaszervezet konkrét feladatait az SZMSZ-ben szabályozzuk. A működés során nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, a közös munkára, a klubszerű találkozásokra. Ösztönözzük az önkormányzatokat, a civileket, a vállalkozókat a közös pályázatokra, a közös megjelenésre. Nagy figyelmet fordítunk a döntések előkészítésére. Segítjük a helyi kezdeményezéseket, az innovatív integrált stratégiai elképzeléseket. Figyelünk a régióban és az országban működő közösségekkel való kapcsolattartásra és hálózatépítésre. A legjobb gyakorlatokat propagáljuk, népszerűsítjük, a közösség valamennyi tagjához rendszeresen eljuttatjuk az információkat, segítjük tevékenységüket. A stratégia alkotás folyamata után megkezdi működését a civil szervezet. A taggyűlés 12 fős vezetőséget és 5 fős Felügyelő Bizottságot választ. Az elnökség összetétele: 1 fő elnök, 2 fő alelnök, 7 fő tag, 1 fő gazdasági vezető. Az egyesület az SZMSZ-ben határozza meg működését. Három tagozatot, munkabizottságot hoznak létre figyelembe véve a közszféra (40 %), civilek, üzleti szféra (60 %) arányát. Az egyesület az önálló munkaszervezet kereteit az SZMSZ-ben határozza meg. A munkaszervezte ügyviteli, adminisztratív szervezete, feladata és létszáma feladattól függően változhat. Az egyesület költségvetésből gazdálkodik, a tagok tagdíjat fizetnek. Az elnökség, a tagozatok, az ülések rendjét, a munkaszervezet konkrét feladatait az SZMSZ-ben szabályozzuk. A működés során nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, a közös munkára, a klubszerű találkozásokra. Ösztönözzük az önkormányzatokat, a civileket, a vállalkozókat a közös pályázatokra, a közös megjelenésre. Nagy figyelmet fordítunk a döntések előkészítésére. Segítjük a helyi kezdeményezéseket, az innovatív integrált stratégiai elképzeléseket. Figyelünk a régióban és az országban működő közösségekkel való kapcsolattartásra és hálózatépítésre. A legjobb gyakorlatokat propagáljuk, népszerűsítjük, a közösség valamennyi tagjához rendszeresen eljuttatjuk az információkat, segítjük tevékenységüket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 36 Jó Palóc KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés