Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Mező Ferenc. A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Mező Ferenc. A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés."— Előadás másolata:

1 Dr. Mező Ferenc

2 A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés és az állattenyésztés. A világ aktív népességének kb %-a a mezőgazdaságban dolgozik, de a fejlődő országokban ez az arány kb. 70%, a fejlett országokban pedig kb. 5%. (A szélső értékek: Nepálban 93,3%, Ugandában 83,3%, Mozambikban 81,3%; ugyanakkor Nagy- Britanniában 2,1%, az USA-ban 2,6%, Németországban 3%; Magyarországon 9%) A szárazföldek felszínének kb. 30%-án folyik kizárólag mezőgazdasági tevékenység, további 30%-ot pedig részben a mezőgazdaság hasznosít. A mezőgazdasági termelés nemzeti jövedelemből való részesedése a világon átlagban 5-10%, de a fejlődő országokban ez az arány 40-60%. A mezőgazdasági földrajz (agrárgeográfia) a mezőgazdasági termelés térbeli rendjének gazdasági, társadalmi és természeti összefüggéseit, törvényszerűségeit kutatja, értelmezi.

3 A mezőgazdaság területi elhelyezkedése Művelésági megoszlás: A szárazföldek felszínének: 12%-a megművelt terület (szántó, kert, ültetvény, gyümölcsös, szőlő) 22%-a rét, legelő 30% erdő 36% terméketlen terület A szárazföld hasznosítási formák eloszlása

4 A mezőgazdaság szerepe és jelentősége - az emberiség legfontosabb tevékenysége, - élelmiszereket (és egyes nyersanyagokat) állít elő - aktív keresők fele ebben a szektorban dolgozik - a földfelszín több, mint harmadát csak a mezőgazdaság hasznosítja - a világ GDP-nek mindössze 4%-át adja - az ipari termékek és szolgáltatások árai felértékelődtek - a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás már nem nő (nem nő a népesség) - a fejlődő világ viszont fizetésképtelen (88 ország küzd tartós élelmiszerhiánnyal) a termelés fokozásának lehetőségei: - intenzívebb gazdálkodás (talajpusztuláshoz vezethet) - újabb területek bevonása - Száhel-övezet - gyarmati időkből örökölte a gyapot és a földimogyoró termelését - szárazabb legelőkre is terjeszkedett - artézi kutakkal oldották meg - a kutak elapadtak - sivatagosodás következett be - talajpusztulás és elsivatagosodás: - a Földön évente 3 Magyarországnyi területet érint - 1 cm talajréteg kialakulásához 100 év szükséges -

5 víz nélkül a legjobb talaj is meddő marad - a Föld vízkészlete: 1400 millió km %-a sós víz (tengerek és óceánok, sós tavak) - 4%a- elérhetetlen mélységi víz - 1,5%-a jég (Arktisz és Antarktisz) - 0,5%-a elérhető az emberiség számára - a nagy népességű és gyorsan szaporodó társadalmak vízhiányosak Hányféle növényre van szükség? - a történelem előtti ember 1500 növényfajt fogyasztott - szántóföldi növénytermesztés során ez 500-ra redukálódott - jelenkor embere 95%-ban 30 féle növényt fogyaszt - ebből 7 adja a fogyasztás 75%-át - búza, rizs, kukorica - burgonya - trópusi gyökérnövények (édes burgonya, jamsz, manióka) - cukortartalmú növények (cukornád és cukorrépa) - szójabab

6 A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai - a FAO szerint a szárazföldek mindössze 12%-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre fő ellátására 0,3 hektár jut átlagosan - további 22%-a alkalmas fél-fél hektárral ellátni kiegészítő ágazatokkal - rét, legelő - 30%-a erdő, bozót, alacsony értékű legelő - 36%-a használhatatlan - 16% tundra, félsivatag - 20% talajtakaró nélküli felszínek (jég, beépített, fagyott terület, sivatag) - mezőgazdasági tényezők - éghajlat - domborzat - vízrajz - talajviszonyok - együtt ritkán fordulnak elő egy helyen kedvezően koncentráltan helyezkednek el a művelt területek - a legjobb területek a két féltekén a 30. és a 60. fokok között vannak (a legmegfelelőbb mezőgazdasági területek 2/3-a) - a tenyészidőszak (fagymentes periódus) - az egyenlítői övben és a trópusi monszun vidékeken egész évben tart - évi több betakarítás lehetséges - meleg-mérsékelt övben lehetséges rövid tenyészidejű növény másodvetése szélességen túl már csak 90 nap vagy annál kevesebb (nemesített növényekre van ott szükség)

7 (előrejelzés) Kína 1302 millióIndia 1533 millió India 1050 millióKína 1517 millió USA 291 millióPakisztán 357 millió Indonézia 217 millióUSA 348 millió Brazília 176 millióNigéria 339 millió Pakisztán 149 millióIndonézia 318 millió Oroszország 144millióBrazília 243 millió Banglades 144 millióBanglades 218 millió Japán 127 millióEtiópia 213 millió Nigéria 121 millióIrán 170 millió

8 A mezőgazdasági növények csoportosítása: kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab, köles ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa, cukornád, napraforgó, szója -rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender -egyéb: kaucsukpálma zöldség és gyümölcs élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek, dohány (A burgonya emberi táplálékként, takarmányozásra és ipari alapanyagként is felhasználható) A növénytermesztés területi elhelyezkedése: búza: környezeti igényei: megfelelő csapadékmennyiség, humuszban gazdag talaj termőterülete: 240 millió ha, elsősorban az északi mérsékelt övezetben termesztik, termesztésének északi határai: Winnipeg-tó, Finn-öböl, Léna folyó középső szakasza, termesztésének déli határai a Yucatan-félsziget, a Nílus-völgy és a Dekkán-fennsík. A déli féltekén az argentin pampákon, Afrika és Ausztrália déli részén termesztik. rizs: környezeti igényei: trópusi, szubtrópusi klíma, magas hőmérséklet, növekedéskor és éréskor sok víz (árasztás) termőterülete: 150 millió ha, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában termesztik, de Brazíliában és az USA déli részén is jelentős területeket foglal el.

9 kukorica: környezeti igényei: megfelelő éghajlat, hosszú, meleg nyár termőterülete: 120 millió ha, a mérsékelt övezet melegebb nyarú részein termesztik, főleg az USA-ban, Kínában, a FÁK területén, Közép- és Dél- Európában, Északnyugat-Afrikában. árpa: környezeti igényei: éghajlati igénye a búzáénál szerényebb termőterülete: 80 millió ha, a mérsékelt övezetben termesztik, elterjedésének határai a búzáétól északabbra és délebbre nyúlnak. gyapot: környezeti igényei: meleg éghajlat és megfelelő mennyiségű csapadék termőterülete: 32 millió ha, fő termőkörzetei, a forró monszunterületek, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika, USA, Egyiptom. zab: környezeti igényei: jól tűri a hűvös éghajlatot, a talajra sem érzékeny termőterülete: kb. 30 millió ha, a mérsékelt övezet hűvösebb részein termesztik, főleg a FÁK területén, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Európa északi részén. burgonya: környezeti igényei: talajigénye nem nagy, de a nyári szárazságot rosszul tűri termőterülete: 18 millió ha, főleg Észak- Közép- és Kelet-Európában termesztik. rozs: környezeti igényei: éghajlati és talajigényei szerényebbek a búzáénál termőterülete: 15 millió ha, főleg Közép- és Kelet-Európában, az USA-ban, Argentínában termesztik.

10 köles: környezeti igényei: igen jól tűri a szárazságot és a meleget termőterülete: Kelet- és Északnyugat-Afrikában, Kína India és Pakisztán területén termesztik főleg. cukornád: környezeti igényei: nagy a hő- és vízigénye termőterülete: 15 millió ha, a trópusi átmeneti övben és a monszunterületeken termesztik, főleg India, Brazília és Kuba területén. cukorrépa: környezeti igényei: rendszeres gondozást, jó minőségű talajt igényel, rosszul bírja a szállítást termőterülete: 9 millió ha, elsősorban Európában termesztik. napraforgó: környezeti igényei: mérsékelt klíma termőterülete: a mérsékelt övezetben termesztik, elsősorban a FÁK területén, Európában és Latin-Amerika mérsékelt éghajlatú részein. földimogyoró: környezeti igényei: magas hőmérséklet, egyenletes talajnedvesség termőterülete: főleg a trópusi átmeneti és monszun területeken termesztik, így Indiában, Kínában, Délkelet-Ázsiában, az USA délkeleti részén, az afrikai szavanna-területeken. kaucsukpálma: környezeti igényei: meleg, sok csapadék termőterülete: az egyenlítői övben, Malaysiában és Indonéziában termesztik. kakaó: környezeti igényei: meleg, sok csapadék termőterülete: az egyenlítői övben, főleg Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partvidékén és Brazíliában termesztik.

11 kávé: környezeti igényei: szavanna klíma termőterülete: az átmeneti övben, főleg Latin-Amerikában (Brazília, Kolumbia, Mexikó), Afrikában (Elefántcsontpart, Angola, Etiópia) és Indonéziában termesztik. citrusfélék: környezeti igényei: nagy hő és fényigényű fajok termőterülete: a monszun és mediterrán területeken, főleg Európában, Indiában, Kínában, Izraelben termesztik őket. szőlő: környezeti igényei: nagy hő és fényigényű termőterülete: 20 millió ha, főleg a mediterrán területeken termesztik, a Földközi-tenger partvidékén. tea: főleg Ázsiában (Kína, India, Japán, Srí Lanka, Grúzia) termesztik.

12

13

14 A mezőgazdasági termelés zonalitása Földünkön ma is megtalálható azoknak a termesztett növényeknek és tenyésztett állatoknak a köre, amelyek a természeti erőforrások földrajzi eloszlását tükrözve az egyes klímatípusokban a legjellegzetesebbek és az ottani hő-, napsütés-, csapadék- és talajviszonyoknak és a természetes növényzetnek leginkább megfelelnek. Eszerint körvonalazható az agrártermelés klímaövezetenkénti elterjedése, eszerint csoportosíthatók a legfontosabb termesztett növények és tenyésztett állatok, azok, amelyek a klímaöveket jellemzik. Hangsúlyozzuk, hogy a mezőgazdasági termelés zonalitásának alapja a természeti adottságokhoz való alkalmazkodás. ● Egyenlítői övezet a Föld egyik legmelegebb, legjobban kiegyenlített hőmérsékletjárású övezete. trópusi őserdő vegetáció. szakaszos talajművelés. talajjavító gazdálkodás, ültetvényes rendszer. ● Szavanna övezet (egyperiódusú esőzóna) laterit talaj. gazdag állatvilág. specializált árutermelő nagygazdaságok, monokultúrás mezőgazdaság. szarvasmarha-tenyésztés. ● Trópusi sivatagok. száraz trópusi övezet. szárazságtűrő fajok. ● Monszunterületek: a monszunhatás klimatikus jellemzői. főbb növényei ● Szubtrópusi területek (átmeneti jelleg, változatos talajok, sokrétű növénytermelés, fejletlen állattenyésztés. ● Mediterrán területek (klimatikus ismérvek) örökzöld növényzet, öntözés nélküli extenzív termelés és öntözéses növénytermesztés. jellegzetes állatai. ● Mérsékelt éghajlati öv. Jelentősége az északi- és a déli féltekén. Eltérő csapadék mennyiség és eloszlás. Területileg erős differenciáltság. Óceáni éghajlatú területek. Nedves, kontinentális éghajlatú területek. Száraz, kontinentális, félsivatagi és sivatagi éghajlati területek. Talajnemek. természetes növény- és állatvilág. jellegzetes termesztett növényei és állatai. ● Boreális övezet (tajga övezet) a nagykiterjedésű erdőöv komplex értékelése, hús- és tejtermelő állattenyésztés, sajátos boreális kultúrnövények. ● Szubpoláris övezet (tundra övezet) csak az északi féltekén. rövid vegetációs idő miatt korlátozott lehetőségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben (fő fajok, fő kultúrák). ● Azonális területek. A vertikális zonalitás lényege és övezetenkénti jelentősége.

15 A mezőgazdaság földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők: természeti tényezők: éghajlat (főleg a hőmérséklet és a csapadék), domborzat, vízrajz, talaj. Mivel ezek világméretekben alapvetően zonálisan helyezkednek el, a mezőgazdaság alapvető térbeli rendje a zonalitás. társadalmi, gazdasági tényezők: népesség, mint a mezőgazdasági termékek termelője és fogyasztója. tulajdonviszonyok. üzemi-technikai tényezők. A mezőgazdaság földrajzi típusai: A mezőgazdaságnak sokféle típusa alakult ki a történelem során, amelyeket sokan és többféle szempont alapján csoportosítottak. 1. Hagyományos mezőgazdaság a. Hagyományos állattenyésztő gazdálkodás szubpoláris nomadizmus: a pásztorok egyszerűen követik a rénszarvascsordákat, Skandinávia és Oroszország északi részén jellemző. szárazövi nomadizmus: főleg tevét, juhot, kecskét tartanak, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. b. Hagyományos növénytermesztő gazdálkodás hagyományos szárazművelés: a trópusi területeken, öntözés nélkül termesztenek édesburgonyát(=batáta), maniókát, főzelékféléket, kukoricát, kölest. hagyományos öntözéses gazdálkodás: a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában oázisokban és a folyók mentén, valamint Dél- és Kelet-Ázsiában jellemző, ahol főleg rizst termelnek

16 2. Fejlett tőkés mezőgazdaság Európai intenzív (belterjes), kisüzemi vegyesgazdaságok (növénytermesztés és állattenyésztés). Tengerentúli extenzív (külterjes) növénytermesztés: főleg az USA-ban, Kanadában, Argentínában jellemző gabonatermelés. Tengerentúli extenzív legeltető állattenyésztés (ranch-gazdálkodás): főleg Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában jellemző, szarvasmarha és juhtenyésztés. Ültetvényes gazdálkodás: Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Afrika egyes részein jellemző, főleg ipari és élvezeti növényeket termelnek: kaucsuk, kakaó, kávé, banán. D.B. Grigg angol kutató mezőgazdasági típusai: Talajváltó gazdálkodás Árasztásos rizstermelés Nomád pásztorkodás Mediterrán típusú mezőgazdaság Vegyes gazdaságok Tejtermelés - tejgazdaság Ültetvényes gazdálkodás Ranch-gazdálkodás Nagyüzemi gabonatermesztés

17 A világ élelmezési helyzete: A FAO (Food and Agricultural Organization) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, székhelye Rómában van. Figyelemmel kíséri a világ mezőgazdasági termelésének és mezőgazdasági kereskedelmének alakulását, segítséget nyújt a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztéséhez, az élelmezési válsággal sújtott területekre segélyeket juttat el. A Föld népességének 1/7-e nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz a fejlődő országokban, ugyanakkor a fejlett országokban a túltápláltság és a túlzott fogyasztás jelent problémát. Az élelmezési válság alapja a termelési és elosztási viszonyok egyenlőtlensége. Az élelmezési válság okai: a fejlődő országok intenzíven növekvő népessége, a fejlődő országok duális jellegű gazdasági-társadalmi struktúrája, a mezőgazdasági termelés alacsony színvonala, kedvezőtlen természeti adottságok, az élelmiszertermelés és kereslet egymástól való elszakadása (a fejlődő országok nem tudják megvenni a hiányzó élelmiszert).

18 - intenzív (belterjes) mezőgazdaság - nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya) - kevés élőmunka - kis távú szállítás (a jövedelmezőség miatt fontos) - a két fő ágazat összefonódása jellemzi általában - vegyes mezőgazdaság - Nyugat- és Észak-Európában - hosszú fejlődés eredményeként alakult ki - olcsó amerikai búza importja állattenyésztés kell fejleszteni - takarmánytermesztésre kell áttérni a szántóföldeken - családi farmok - közepes tőkés gazdaságok - délen növénytermesztés - északon állattenyésztés lett hangsúlyosabb - pld: Dánia - sok kenyérgabonát vetnek - jelentős részét zölden levágják és silózzák - fejlett tejtermelő szarvasmarha tenyészés - vajgyártás során képződött lefölözött tej sertéstenyésztést szolgál - szövetkezetek vannak - feldolgozás - értékesítés - szállítás - raktározás (hűtőház) - kiegészítők vásárlására (vetőmag, műtrágya)

19 - intenzív növénytermesztéses mezőgazdaság - Dél- és Közép-Európában - Kaliforniában (szőlőtermesztés) - Izrael (öntözött gyümölcsültetvényei) - USA városellátó zónái - Japán törpebirtokai - intenzív állattenyésztéses mezőgazdaság - USA északkeleti részén (Nagy-tavak tejövezete)

20 extenzív (külterjes) mezőgazdaság - nem európai területeken alakult ki - Észak-Amerika - Ausztrália - Új-Zéland - nem volt soha földhiány - kis népsűrűség (állandó munkaerő hiány Þ gépesítés, fejlett agrotechnika) - nem aprózódott el a földterület - növénytermesztés - Préri-tábla sík búzatermő területei (USA és Kanada) - állattenyészés - a száraz területeken - főleg szarvasmarha-tenyésztés (USA és Kanada) - Ausztráliába és Új-Zélandon a juhtenyésztés is

21 A talajváltó gazdálkodás a mindennapos esők övében, ott is a civilizációtól leginkább elzárt térségekben valósul meg. Jellemző, hogy főleg az esőerdők lakói számára nyújt az önellátáshoz szükséges mennyiségű terményt. Ritkán kapcsolódik össze állattenyésztéssel is. A mezőgazdasági termelés legfontosabb technikája, hogy az esőerdőkből kihasított, kiirtott földdarabot művelik, egyszerű szerszámokkal. Ezek a földek csak néhány évig művelhetők, mivel a rossz minőségű talaj hamar kimerül, s sok év alatt újra beerdősül, miközben a termelés egy másik helyszínen, egy újabb kiirtott darabon folyik tovább. Az ember itt a termőföldet kimerülésig használja, majd új területet hasít ki az őserdőből. Ilyen műveléssel találkozunk pl. az Amazonas mentén vagy a Kongó-medencében. Ugar: Néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet, parlagon (ugaron) hagyják. Az ugaroltatás ideje a csapadékos egyenlítői övben a talajerő utánpótlásához elegendő. Az ugaros művelésnél vetésforgót, talajtakarást alkalmaznak. Technikai felszerelés a kapa, sarló. Házi gazdaságban főként nők dolgoznak. Égetés: Ha a talaj végképp kimerül, vagy a népességszám miatt már nem elegendő a művelt föld területe, újat vesznek birtokba égetéssel. Ültetvényes gazdálkodás is működik a fejlődő országokban. Az árasztásos rizstermelés hagyományos ázsiai termelési mód, Nagy termésmennyiséget képes előállítani, akár évi kétszeri aratást tesz lehetővé. A rizsnek a tenyészidőszakban nagy melegre, s optimálisan 1800 mm csapadékra van szüksége. Így az elterjedése leginkább a monszun területeken jellemző, Délkelet-Ázsiában elsősorban. A rizstermelés mellett az állattenyésztés elhanyagolható az ilyen művelési típust folytató agrártermelők körében. A termesztéshez szükséges víz megtartása érdekében jellemző a domboldalakon a teraszépítés. Nagy az élőmunka igénye, száraz időszakban búzával egészítik ki

22

23 OÁZISGAZDÁLKODÁS: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik belterjes növénytermesztés. Az öntözővizet a természetes forrásokból és az ásott kutakból nyerik. Közel-Kelet, É-Afrika- Közép-Ázsia száraz területeinek oázisaiban önellátásra árpát, kölest, gyapotot, rizst, zödségféléket, datolyapálmát termesztenek. A nomád pásztorkodás alapvetően vándorló állattenyésztést jelent olyan területeken, ahol az éghajlat nem tette lehetővé megfelelő növényzet kialakulását egész éven át, s így az állatok számára szükséges legelő mennyiség biztosítása érdekében az éven át folyamatosan vagy időszakosan az állatok, s vele együtt a gazdálkodók is vándorlásra kényszerülnek. Fő területei a félsivatagi, sztyepp és tundra területek. A mediterrán mezőgazdaság a Földközi-tenger azon partvidékein alakult ki, ahol enyhe, csapadékos a tél, s forró, száraz a nyár. A síkságokon búzát és árpát termelnek, a domboldalakon olajbogyót, szőlőt, jellemző állat a juh és a kecske. A szőlő igényli a tenyészidőszakban kevés csapadékot, de meleget igényel. Jellemző még más gyümölcsök termelése is, bizonyos területeken fontos a füge és délen a datolyapálma. (van száraz és öntözéses) A mediterrán mezőgazdaság jellegzetes ágai a száraz művelés és öntözéses gazdálkodás. A száraz művelés területein rövid tenyészidejű növényeket (búza, árpa, bab, borsó), illetve olyan növényeket termelnek, amelyek hosszú gyökérzetükkel elérik a mélyben lévő talajvizet (szőlő, olajfa) /Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj-és bortermelői közé tartozik./ Az öntözéses földművelés eredményeként a csatornákkal átszőtt területeken kiváló minőségű zöldségeket és citrusféléket termelnek, melyekből bőven jut exportra.

24 A vegyes gazdaságok a mérsékelt éghajlatú területek hagyományos mezőgazdasági területi típusát alkotják. Ezekben a gazdaságokban szoros kölcsönhatásban, egymást kiegészítve folyik a növénytermelés és az állattenyésztés. A növénytermelés táplálékot szolgáltat az állattenyésztés számára, míg a hagyományos állattartás trágyát biztosít a talaj termőképességének pótlásához. Egész Európában hagyományos ez a típus, de más kontinensek mérsékelt éghajlatú vidékein is megtaláljuk. A tejgazdaság, mint területi típus a mérsékelt éghajlatú övezetek nagy lakósűrűségű, fejlett ipari térségeiben alakult ki, a kereslethez igazodva. Jellemző rá a modern, intenzív, istállózó szarvasmarha tartás, amelynek célja a tejtermelés. Területe roncsolt, mert belestek a szuburbiás területre, egyre inkább rekreációs, biotanyák, illetve lovastanyák lettek

25 A duális szerkezetű mezőgazdaság egymás mellett: - tőkés, modern, világpiacra termelő szektor - tradicionális, hagyományos, önfenntartásra termelő szektor - modern szektor ültetvényei a legjobb földeket elvonták társadalmi változások következtek be - csökken a tradicionális szektor minősége elvándorol a munkaerő tovább csökken a színvonal

26 Az ültetvényes rendszer trópusi növényeket termel nagy kiterjedésű, monokultúrás területeken. Tehát nagy ültetvényeken egy- két fajtát termel (pl. cukornád, gyümölcs, dohány, gyapot, tea stb.). Jellemző, hogy a trópusokon,a forró éghajlati öv partvidéki területein (Afrika, Dél- és Közép-Amerika, Délkelet-Ázsia) állít elő olyan termékeket nagy tömegben, amelyek a fejlett ipari térségek hagyományos ipara számára jelentenek (vagy jelentettek) alapanyagot. trópusi területeken: - kakaó - kávé - banán - kókuszdió - juta - szizál - gumi - olajpálma - szubtrópusi területeken: - cukornád - gyapot - tea - földimogyoró - dohány „klasszikus” ültetvények - Amerikában a19. sz. közepéig - gyéren lakott nagy területeken voltak - egy-két dologra szakosodtak - szakképzetlen, de fegyelmezett munkaerőre volt szükségük (Afrikából hurcolták be a rabszolgákat) - a termények nagy részét feldolgozták és exportálták Európába - a 20. sz. eleje óta inkább a paraszti termelők kerülnek előtérbe (kisbirtokosok)

27

28 A ranchgazdálkodás jellemzője a külterjes legeltetésre alapozott állattartás (pl. szarvasmarha, birka) nagy kiterjedésű magánbirtokokon. Olyan területeken jöhetett létre, ahol megfelelő nagyságú, ritkán lakott, más célra nem hasznosítható legelők álltak rendelkezésre, mint pl. Dél-Amerikában Patagóniában, Észak-Amerika középső területein vagy Ausztrália nagy részén. A nagyüzemi gabonatermelés célja egyértelműen az árutermelés, s nem az önellátás. A gabonaféléket nagy kiterjedésű területeken, gépesítve termelik. Kontinentális éghajlaton, nagyon jó minőségű földeken jöhet létre ez a típus. Elsősorban Európa és Észak-Amerika sztyepp területeinek feltörésével jöttek létre ezek a nagyüzemi táblák, pl. Oroszországban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban, Kanadában.


Letölteni ppt "Dr. Mező Ferenc. A mezőgazdaság legfőbb célja a Föld lakóinak az élet fenntartásához szükséges élelmiszerekkel történő ellátása. Két fő ága a növénytermesztés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések