Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági élet problémái I. Munkanélküliség. Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági élet problémái I. Munkanélküliség. Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy."— Előadás másolata:

1 A gazdasági élet problémái I. Munkanélküliség

2 Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy kényszerű A modellekben eltér  Neoklasszikus: alapvetően önkéntes (súrlódásos)  Keynesiánus: alapvetően kényszerű (konjunkturális strukturális)

3 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben A túl magas reálbérszinttel magyarázzák. Ha a reálbér egyensúlyi szinten van, akkor a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel, egyensúlyban van a piac. Ha a reálbér nő, akkor a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat = munkanélküliség De az egyensúlytalanság az árszínvonal alkalmazkodása révén megszűnne! Ha a piacok tökéletesek, hogyan jöhet létre tartós munkanélküliség? + Ellentmond a tényeknek!

4 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben Külső okok Ez azért maradhat fent tartósan, mert az árak merevek. Miért merevek? A neoklasszikus modell csak az önkéntes munkanélküliekre tudnak magyarázatot adni (1-2). A kényszerű munkanélküliséget csak a gazdaságon kívüli okokra tudják visszavezetni (3-4). Különböző magyarázatok:

5 Különböző magyarázatok Keresési modell: a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő információval, hosszabb ideig ragaszkodnak a magasabb bérhez. Implicit szerződések: a munkavállalók az alacsonyabb, de biztosabb munkahelyeket részesítik előnyben, konjunktúra idején viszont ragaszkodnak a magasabb bérekhez. Hatékony bérek modellje: a munkáltató nem tudja teljes mértékben ellenőrizni az alkalmazottait, ezért a tényleges kiemelkedő munkát kiemelkedő bérezéssel jutalmazza. A szakszervezetek: vannak olyan rétegek, amelyek a választásoknál nagyobb szerepet játszik, ezért a vezetőségnek jobban kell képviselniük ezen rétegeknek az érdekeit (bennfentesek kívülállók).

6 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben A klasszikus munkanélküliség: munkapiaci túlkínálatot és árupiaci túlkeresletet jelent. Általános egyensúlyi modell (Malinvaud) Ha bér valamiért emelkedik és rögzül = munkapiaci túlkínálat. A foglalkoztatást a kereslet határozza meg, ami az egyensúlyinál alacsonyabb foglalkoztatást = kisebb árupiaci kínálat = árupiaci túlkereslet Előbb utóbb megszűnik magától.

7 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben Y(K 0,L) AS 0 AS 1 (W/P) e (W/P) 1 W/P P Y N NDND NSNS Valamiért a Reálbér nő Kínálat visszaesik Foglalkoztatás csökken

8 Mukanélküliség a keynesiánus modellben Az árupiaci kereslet elégtelensége az ok Ha adott P mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez Gazdaságpolitika kezelheti

9 Mukanélküliség a keynesiánus modellben Kezdetben: Adott P*, ekkor árupiaci kereslet: Y 0 Ez adott technológia mellett N 0 munkával elégíthető ki Ekkor a munkanélküliség: N S -N 0 Változatlan P mellett, ha nő az árupiaci kereslet (Y 1 -re), akkor a munkanélküliség: N S -N 1 Gazdaságpolitika! AD AD’ N(Y) NSNS NDND N NSNS N1N1 N0N0 P0P0 P1P1 Y0Y0 Y1Y1 Y N Y P P*

10 Munkanélküliség Árupiaci kereslet növelésének módjai: – Költségvetési politika (G, TR, T) – Monetáris politika (forgalomban lévő pénzmennyiség növelése)

11 Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel –G nő → AD jobbra tolódik → vállalati szektorban N D nő → kínálat nő –A munkahelyteremtő program ára: Felborul a pénzpiaci egyensúly Kamatláb nő kiszorítás Az árszínvonal növekszik

12 Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AD’ N1N0N1N0 P0P0 IS IS’ LM AD Y i Y 0 Y 1 P 0 P 1 P’

13 Munkanélküliség csökkentése monetáris expanzióval P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AD’ N1N0N1N0 P0P0 IS LM LM’ AD Y i Y 0 Y 1 P 0 P 1 P’ Y nő, P nő, viszont i csökken

14 Megszüntethető? A munkanélküliséget elméletileg teljesen meg is lehet szüntetni a fenti módszerekkel De két korlátozó feltétel:  a bizonytalan várakozásokat: fiskális és monetáris politika korlátai  a minimálbérek magas szintjét. Utóbbinál: ha a minimális reálbér magasabb a teljes foglalkoztatást jelentő egyensúlyi reálbérnél (P’-nél : az ehhez tartozó reálbér már magasabb a minimálbérnél). Túlkínálat van, és kényszerű munkanélküliség

15 Láttuk,hogy a kereslet növelésének hatásra Y növekedésével N is nő Így a munkanélküliség csökken, amíg el nem érjük a „teljes foglalkoztatást”, illetve potenciális jövedelmet. Mekkora a munkanélküliség a potenciális jövedelemnél? Ha ez előtt vagyunk mi a kapcsolat a munkanélküliség változása és a jövedelem változása között (rugalmasság)?

16 Okun-törvény Statisztikailag vizsgálta az USA-ra A potenciális jövedelemnél 4% a munkanélküliség A munkanélküliség jövedelemrugalmassága 3,2 = A jövedelemnek 3,2%-kal kell növekednie, hogy a munkanélküliség 1%-kal csökkenjen. Képletben: Koronként és országonként változó!


Letölteni ppt "A gazdasági élet problémái I. Munkanélküliség. Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések