Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."— Előadás másolata:

1 LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos

2 Anyagmozgató rendszerek 4. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában A mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlást különböző anyagmozgató rendszerek segítségével oldják meg. Mikrologisztikai rendszer lehet pl. egy vállalat, egy kórház vagy tágabb értelemben pl. egy áruelosztó központ. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában A logisztikai rendszereken betöltött szerepüktől függően lehetnek: – termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek; – raktári anyagmozgató rendszerek; – rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási) rendszerek; – egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári stb.) anyagmozgató rendszerek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek főbb feladatai: – a termelő részlegek közötti (épületek közötti) anyagmozgatás; – termelő részlegeken belüli, munkahelyek közötti anyagmozg. – a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában Az integrált (rugalmas) gyártó rendszerek fogalmában az integrált szó a gyártás és az anyag- és információáramlás integrációját jelenti. A rugalmasság jellemzői: – változó méretű, tömegű, alakú termékek; – változó műveleti idők; – a gyártórendszerben egyidejűleg több különböző termékek gyártása folyik; – kis és közepes sorozatnagyság, változó sorozatgyártással. – A gyártórendszer rugalmassága rugalmas automatizálással érhető el, vagyis a technikai berendezések számítógépes programozással (szoftverekkel) állíthatók át, így az átállítási idők jelentősen lerövidülnek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Integráció = beolvasztás, becsatolás, összevonás

7 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában A rugalmas gyártórendszer rugalmas anyagmozgató rendszert követel meg, amelynek sajátosságai a következők: – változó ütemű szállítást kell biztosítani úgy, hogy az előírt időpontú kilépést, illetve belépést kell a munkahelyeken elérni; – rugalmasan választható útvonal legyen kialakítva; – az eltérő műveleti idők kiegyenlítésére műveletközi tárolókapacitás biztosítása szükséges; – az anyagmozgató rendszer rugalmasan automatizált, számítógéppel irányított legyen; – változó méretű, tömegű termékek leadását, felvételét és átadását kell megoldani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában Az integrált gyártórendszerekben az anyagmozgatást olyan alrendszernek kell tekinteni - és ennek megfelelően kialakítani -, amely az anyag- és információáramlás összekapcsolásával elvégzi a rugalmasan változó technológiai folyamat valós idejű követését, és a saját információs rendszerén keresztül integrálódik a termelés irányításába. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása Anyagmozgató rendszerek Ember alrendszer Információs és irányítási részrendszerek Emberi irányítással Számítógépes irányítással Eszköz-gép alrendszer Kézi anyagmozgató eszközök Anyagmozgató gépek Gép az anyaggal mozog Gép áll, csak az anyag mozog Szállítópálya alrendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása Ember alrendszer: kézi anyagmozgató, darukezelő, targoncavezető, darukötöző, irányító. Eszköz-gép alrendszer: b/1) Kézi anyagmozgató eszközök (kézi horgok, fogó szerkezetek, kézi tapadókorongok, emelőmágnesek, görgök, emelőrudak, létrák, kézitargoncák, kézikocsik, fogasrudas emelő, csavarorsós emelő, kézi hajtású lánccsigasorok, kézi hajtású csörlők stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása A) Ember alrendszer: – kézi anyagmozgató, – darukezelő, – targoncavezető, – darukötöző, – irányító. A teljesen automatizált rendszerekben nincs szükség emberi közreműködésre. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása B) Eszköz-gép alrendszer: B/1) Kézi anyagmozgató eszközök: Debreceni Egyetem Műszaki Kar kézi horgok, fogó szerkezetek, kézi tapadókorongok, emelőmágnesek, görgök, emelőrudak, létrák, kézitargoncák, kézikocsik, fogasrudas emelő, csavarorsós emelő, kézi hajtású lánccsigasorok, kézi hajtású csörlők stb.

13 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Hordozóelemes szállítógépek (az anyag szállítás közben a hordozóelemen nyugszik és vele együtt mozog): Debreceni Egyetem Műszaki Kar hevederes szállítószalagok; csuklótagos szállítószalagok; mozgó asztalok; vontató láncpályák; egy-és kétpályás függőkonverjorok; elevátorok (serleges, karos, láncos stb.); körforgó felvonók (páternoszterek); szállítópályák.

14 Hordozóelemes szállítógépek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hevederes szállítószalag Mozgóasztal Egypályás függőkonvejor Körforgó felvonó (páternoszter) Csuklótagos szállítószalag Padlószint alatti vontató láncpálya Kétpályás függőkonvejor Szállítóláncpálya

15 Hordozóelemes szállítógépek Hevederes szállítószalag Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16 Hordozóelemes szállítógépek Csuklótagos szállítószalag

17 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hordozóelemes szállítógépek Mozgóasztal

18 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hordozóelemes szállítógépek Szállítóláncpályák

19 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hordozóelemes szállítógépek Függőkonvejor

20 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hordozóelemes szállítógépek Körforgó felvonó (Páternoszter)

21 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot helyben maradó alátámasztáson mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek): Debreceni Egyetem Műszaki Kar vonóelemes szállítógépek (pl. kaparó szállítógépek, rédlerek, vonórudas szállítócsigák); vibrációs szállítógépek (pl. rázóvályú, lengővályú, rezgővályú); forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga, szállítócső, szállítócsavar); hajtott szállítópályák (pl. hevederhajtású tárcsás és görgős pályák, lánchajtású görgős pályák, ; gravitációs szállítópályák (pl. szabadon futó görgős és tárcsás pályák, csúszdák, surrantók, ejtőcsövek,).

22 Hajtott és gravitációs szállítópályák Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hajtott görgős pálya Sík csúszda Gravitációs görgős pálya Gravitációs tárcsás pálya Ejtőcső

23 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hajtott és gravitációs szállítópályák Sík csúszda (és egyben válogató asztal)

24 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hajtott görgős pálya. Hajtott és gravitációs szállítópályák

25 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hajtott és gravitációs szállítópályák Gravitációs görgős pálya. A hajtott görgős pályának a vízszintessel bezárt szöge 0°, míg a gravitációs görgős pályának általában 0° < α < 45° hegyesszög.

26 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hajtott és gravitációs szállítópályák Gravitációs tárcsás pálya

27 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot áramló közegben továbbító szállítógépek): – Pneumatikus szállítóberendezések; – Hidraulikus szállítógépek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek A) Padlószinti, sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek: – önjáró daruk (pl. autódaruk) – szakaszos működésű rakodógépek; konzolos rakodógépek (homlokrakodók, fejfeletti rakodók, forgó rakodók); forgó kotrók; géplapátok; – gépi hajtású targoncák; szállítótargoncák; vontatótargoncák; emelőtargoncák; felrakótargoncák; komissiózó targoncák; Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Autódaru Homlokrakodó Forgó rakodó Géplapát Lánctalpas daru Fejfeletti rakodó Forgó kotró

30 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Autódaru

31 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Lánctalpas daru

32 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Forgó kotró

33 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Forgó rakodó (Markoló)

34 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek Debreceni Egyetem Műszaki Kar Homlokrakodó

35 Debreceni Egyetem Műszaki Kar MTZ 82-es traktor homlokrakodóval szerelve. Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek

36 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Szilárd talaj hiányában bekövetkezett autódaru baleset.

37 Gépi hajtású targoncák Debreceni Egyetem Műszaki Kar Szállítótargonca Kisemelésű kézi emelőtargonca Tolóoszlopos emelőtargonca Felrakótargonca Vontatótargonca Nagyemelésű gépi emelőtargonca Komissiózó targonca Oldalvillás emelőtargonca

38 Gépi hajtású targoncák Debreceni Egyetem Műszaki Kar Emelő targoncák

39 Gépi hajtású targoncák Debreceni Egyetem Műszaki Kar Komissiózó targonca.

40 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek B) Nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: – futódaruk; – függő daruk; C) Padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: – bakdaruk; – rakodóhidak; – portáldaruk; – toronydaruk; – raktári felrakógépek; D) Helyhez kötött anyagmozgató gépek – konzoldaruk, – felvonók. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

41 A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Toronydaru Rakodóhíd Futódaru Fali konzoldaru Bakdaru Portáldaru Oszlopos konzoldaru

42 Debreceni Egyetem Műszaki Kar A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Futódaru

43 Debreceni Egyetem Műszaki Kar A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Portáldaru

44 A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Debreceni Egyetem Műszaki Kar Bakdaru

45 Debreceni Egyetem Műszaki Kar A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Oszlopos (forgó)daru

46 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Konzolos daru

47 Debreceni Egyetem Műszaki Kar A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Toronydaru

48 Debreceni Egyetem Műszaki Kar A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Egy toronydaru baleset következményeképp néhány gépkocsi maradandó alakváltozást szendevett.

49 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása B) Eszköz-gép alrendszer: B/3) Szállítópálya alrendszer: Az anyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatását lehetővé tevő, a mozgatási folyamat során általában helyben maradó (passzív) rendszerelemekből áll. A szállítópályák tulajdonképpen az anyagmozgatás céljaira külön kiépített létesítmények (burkolt utak, sínpályák). Eszköz-gép alrendszer és sínpálya alrendszer nem mindig választható szét, (pl.: szállítócső, csúszda, surrantó, ejtőcső). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

50 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása C) Információs és irányítási részrendszerek; 1) információs részrendszerek feladata: – Az irányítás az anyagmozgató rendszerek esetében is a folyamat beindítását, a már beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását igényli. – Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása valamint igény esetén megjelenítésük. – Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

51 2) irányítási részrendszerek feladata: – Az anyagmozgatás emberi irányítása esetében az irányító személy nyomógombok, kapcsolókarok stb. igénybevételével indítja, leállítja, szabályozza az egyes gépeket, gépcsoportokat, illetve irányítja az anyagmozgató rendszer működését. – Az anyagmozgatás számítógépes irányítása lényegében az emberi irányítás tevékenység sorozatát látja el a memóriájába betáplált program szerint működtetve. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása

52 Az anyagmozgató rendszerek elemei: – feladó (F), – szállító (Sz), – leadó (L), – összetett funkciójú (Ö) elemek Az anyagmozgató rendszerek csoportosítása az anyagtovábbítás jellege szerint: – folyamatos, – szakaszos, – kombinált (vegyes). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

53 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása A gépláncok egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből állnak. Az összetett anyagokat szállító folyamatos működésű rendszerek főbb típusai: – folyamatos működésű szállítógépekből álló gépláncok; – tárolót is tartalmazó gépláncok; – gyűjtőszalag típusú (egyszerű elágazásos) rendszerek; – egyéb (bonyolult) folyamatos anyagmozgató rendszerek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

54 Egy feladó- és három szállítóelemből álló rendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar

55 Tárolót is tartalmazó, hat szállítóelemből álló géplánc Debreceni Egyetem Műszaki Kar

56 Három feladó és egy szállítóelemből álló gyújtószalag típusú rendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar

57 Anyagáramlás alapjellemzői: út (s), idő (t), anyagmennyiség (M). Az anyagmennyiség kifejezhető: – ömlesztett anyagok esetén tömeg vagy térfogat mértékegységben (kg, t vagy m 3 ); – darabáruk esetében mozgatási egységben (db). Az anyagáramlás mozgásjellemzői: sebesség (v, m/s), gyorsulás (a, m/s 2 ). A pillanatnyi sebesség és gyorsulás: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői

58 Az anyagáram erőssége azt az elemi dM árumennyiséget jelöli, amely - egy adott pillanatban vizsgálva - az anyagmozgató rendszerben egy elemi dt kis idő alatt adott ponton, illetve keresztmetszeten áthalad. Az anyagáramlás erőssége: – tömegegységben kifejezve – térfogategységben kifejezve ahol m - az anyagmennyiség tömege [kg]; V - az anyagmennyiség térfogata [m 3 ]. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

59 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői Az anyagmozgatás intenzitás a azt az anyagmennyiséget jelöli, amely a rendszer egy meghatározott keresztmetszetén egy adott időtartam (pl. óra, műszak, nap, esetleg év) alatt áthalad. Az anyagmennyiség és az időtartam hányadosaként definiálható átlagos jellemző értéke: a) tömegegységben kifejezve: b)térfogategységben kifejezve: c) darabban kifejezve: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

60 Az E anyagáram-erősség, az E átlagos anyagáram-erősség és az I anyagáram intenzitás közötti összefüggés Debreceni Egyetem Műszaki Kar

61 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői Az anyagmozgatási (szállítási) munka a szállított anyagmennyiség (M) és az úthossz (s) szorzata. B=M*s [kgm, dbm, tkm] Az anyagmozgatási (szállítási) teljesítmény az időegység (rendszerint egy óra) alatt mozgatható legnagyobb anyagmennyiséggel jellemezhető, a mozgatott anyagok jellegétől függően általában t/h, m 3 /h, db/h mértékegységben. C = B/t [kgm/h, dbm/h, tkm/év] A teljesítőképesség nagyságát oly módon kell megválasztani, hogy az anyagmozgató rendszer tegye lehetővé az anyagáramlás zökkenőmentes lebonyolítását. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

62 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása A megválasztást befolyásoló tényezők: – az anyagmozgatási feladatok jellemzői; – a helyszíni (létesítményi) adottságok; – gazdaságossági szempontok; – egyéb szempontok. Az anyagmozgatási feladatok jellemzői: – a mozgatandó anyagok jellemzői; – a fel-, illetve leadóhelyek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedéstől függő anyagmozgatási útvonalak jellemzői; – az anyagáramlás intenzitása és időbeni megosztása. A mozgatandó anyagok főbb csoportjai mozgatási szempontból: – darabáruk, – ömlesztett anyagok, – folyadékok, – gázok. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

63 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása Darabáruknak - anyagmozgatási (tárolási) szempontból - azokat a szilárd vagy szilárd burkolattal ellátott anyagokat (árukat) tekintik, amelyek egyedileg vagy egységrakománnyá összefogva mozgathatók, és amelyek alakjukat a mozgatási (tárolási) folyamat során nem csak kis mértékben változtatják meg. Ömlesztett anyagoknak azokat a rendszerint különböző szemnagyságú részekből álló, de általában egynemű anyagokat nevezik, amelyeket többnyire egyszerre nagyobb tömegben, rendezetlenül, csomagolatlanul kell mozgatni, szállítani és tárolni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

64 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása Helyszíni (létesítményi) adottságok: a) épületen kívüli anyagmozgató rendszerek (szabad területek nagysága, telepítési adottságok, meglevő épületek elrendezése, közlekedési infrastruktúra, rakodóhelyi létesítmények); b) épületen belüli anyagmozgató rendszerek (egy- egy kétszintes épület, az épület hossza, szélessége, belmagassága, oszloposztása, födémek teherbírása, ajtók, átjárók méretei stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

65 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása Gazdaságossági és egyéb szempontok: várható beruházási költség; üzemeltetési költségek (munkabér-, amortizációs, kamat-, energia-, javítási-, karbantartási stb. költségek); várható megtérülési idő; fajlagos (pl. 1 t árura vagy 1 rakodólapos rakományra eső mozgatási) költség. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

66 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása A megválasztás főbb lépései: az anyagmozgató rendszerrel szemben támasztott követelmények (az anyagmozgatási feladat jellemzőinek) meghatározása; az anyagmozgató rendszer megválasztása; az anyagmozgató gépfajta megválasztása; az anyagmozgató géptípus megválasztása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

67 Az anyagmozgató rendszerek és gépek megválasztásának főbb lépései és a megválasztáskor figyelembe veendő tényezők főbb csoportjai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

68 Összefoglaló táblázat (folyamatos működésű anyagmozgató gépek) 1. Hordozóelemes szállítógépek, amelyeknél az anyag a hordozóelemmel együtt mozog Hevederes szállítószalagok Csuklótagos szállítószalagok Mozgó asztalok Vontató láncpályák Függőkonvejorok Elevátorok (serleges, tálcás, stb.) Páternoszterek Láncos szállítópályák 2. Az anyagot helyben maradó alátámasztáson, mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek Vonóelemes szállítógépek Vibrációs szállítógépek Forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga) Hajtott szállítópályák (pl. görgőspályák) Gravitációs szállítópályák 3.Az anyagot áramló közegben továbbító szállítógépek Pneumatikus szállítóberendezések Hidraulikus szállítóberendezések Debreceni Egyetem Műszaki Kar

69 Összefoglaló: ( Anyagmozgató rendszerek) Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában; Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása; – Anyagmozgató gépek csoportosítása és jellemzése. Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői; Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

70 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar


Letölteni ppt "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések