Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A „politikai tanulás” (policy learning) és az oktatási rendszerek fejlődése Budapest, 2004. október 14. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A „politikai tanulás” (policy learning) és az oktatási rendszerek fejlődése Budapest, 2004. október 14. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet."— Előadás másolata:

1 A „politikai tanulás” (policy learning) és az oktatási rendszerek fejlődése Budapest, október 14. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 A probléma Más rendszerekhez hasonlóan a modern közoktatási rendszereknek is egyik meghatározó jellemzője a növekvő komplexitás A komplexitás növekedése lehetetlenné teszi a rendszerek feletti társadalmi ellenőrzésnek a megszokott módon történő gyakorlását A komplexitás kezelésének egyik fő eszközévé a tanulás válik

3 A tanulás mint a komplexitás ellenőrzésének eszköze A tanulás fogalmának tágulása: tanuló egyén > tanuló szervezet > tanuló nagyrendszerek Szervezetek és nagyrendszerek tanulása a tanulás mint a szervezetfejlesztés és rendszerfejlesztés eszköze A tanulás mint rendszerszabályozó és kormányzási eszköz

4 A tanulás fogalmának tágulása A tanulás fogalmát a leggyakrabban az egyénekre alkalmazzuk és a tanulást lélektani folyamatnak tekintjük A tanulás valójában általános rendszerelméleti fogalom: „A tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós, adaptív változás.” Nahalka (1998)

5 Szervezetek és nagyrendszerek tanulása /1 Szervezetelmélet és vezetéselmélet a szervezetekre is alkalmazza a tanulás fogalmát (szervezeti tanulás – Argyris és Schön, 1978) A tanuló szervezet: a szervezeti tanulás nem azonos a szervezetben lévő egyének tanulásával Általános trend a modern gazdasági szervezetek tanuló szervezetté alakítása, mert… –kiszámíthatatlan és túl komplex a környezet –gyors alkalmazkodás szükséges –nő a tudás piaci jelentősége – tudásmenedzsment Fontos cél lesz a szervezeti tanulás elősegítése

6 Szervezetek és nagyrendszerek tanulása /3 A szervezeti tanulás az oktatásban sajátosan kevés figyelmet kap Ennek oka: csak önálló szervezet képes tanulni és az iskola hagyományosan kívülről vezérelt szervezet. A szervezeti tanulás újabban itt is fontossá vált –Iskolai önállóság politikák –Az oktatásmenedzsment terjedése –Minőségpolitika (pl. EU minőségajánlások) –Munkáltatók igénye („Empowering…”)

7 Szervezetek és nagyrendszerek tanulása /4 A tanulás fogalmát egyre gyakrabban alkalmazzák társadalmi nagyrendszerekre is: –„tanuló város” és „tanuló régió” –„tanuló kormány” –„tanuló társadalom”, „tanuló gazdaság” A fejlett társadalmak ezt tudatosan erősítik, mert… –Növekszik a komplexitás és a bizonytalanság –Csökken a parlamenti demokráciára épülő politika problémamegoldó képessége

8 Szervezetek és nagyrendszerek tanulása /5 „Tanulhatnak-e” társadalmi nagyrendszerek? –ki ilyenkor a tanulás alanya? –tanulás metaforikus/közvetlen értelemben? A nagyrendszerek tanulása összekapcsolja a politikát és a tanulást –A nagyrendszereket a politika integrálja –A politika problémamegoldó rendszerként történő értelmezése

9 Szervezetek és nagyrendszerek tanulása /6 Új gondolat: a tanuláson alapuló politikai rendszer (demokratikus experimentalizmus)demokratikus experimentalizmus A „tanuló nagyrendszer” dilemmái –demokratikus politikai ellenőrzés és „társadalmi kísérletezés” –társadalmi kísérletezés politikai kultúrája

10 Mivel a politika szereplői a társadalmi viszonyok növekvő komplexitása miatt nem képesek a felvetődő problémákra azonnal megoldást találni, a társadalmak rákényszerülnek arra, hogy a különböző megoldási formákkal kísérletezzenek. A politikaalakítás így folyamatos tanulássá válik. Ezzel új, a tanulásra épülő politikai rendszer jön léte: a „demokratikus experimentalizmus”: Sabel, Ch. F. (2001): A Quiet Revolution of Democratic Governance: Towards Democratic Experimentalism. in: Governance in the 21st century, OECD, Paris, p.

11 Általános példák a politikai kísérletezésre –a gazdasági növekedés elindítása költekezéssel –versenyképesség növelése adócsökkentéssel –korrupció visszaszorítása fizetésemeléssel –szociális támogatások elosztása (potyázás kiszűrése) –minőségjavítás decentralizációval Konkrét példák –Sabel – chicagói iskolai regulációs kísérletezés –A német gazdasági-társadalmi modell újraépítése

12 A tanulás mint kormányzási eszköz/1 A tanuló rendszerekben a tanulás regulációs funkciót is betölt… ami részben átveheti olyan szabályozók funkcióját, mint a jog vagy az érdekeltség A kormányzás modern definíciói már tudatosan számolnak ezzelkormányzás modern definíciói A tanulást támogató új policy-eszközök (értékelés, monitoring, benchmarking) „politikai tanulás” (policy-learning)

13 A kormányzás (governance) definíciója: –(1) egyének és (magán-, polgári és köz-) intézmények intézik közös ügyeiket úgy, hogy e közben –(2) egyeztetik érdekeiket és feloldják a közöttük lévő különbségeket, miközben –(3) egymással folyamatos formális és informális versengésben és együttműködésben vannak, továbbá kölcsönösen tanulnak egymástól. Paquet, G. (2001): The New Governance, Subsidiarity and the Strategic State. in: Governance in the 21 st century, OECD, Paris, p.

14 A tanulás mint kormányzási eszköz/2 A tanulás mint kormányzási eszköz az Európai Unióban – a Nyitott Koordináció Módszere (OMC)Nyitott Koordináció Módszere Az OMC alkalmazása különböző politikaterületeken –foglalkoztatás –társadalmi kirekesztés –oktatás Az OMC és a tanulás erősítése az Unió általános kormányzati reformjának része

15 Az EU nyitott koordinációs módszerének (Open Method of Coordination) elemei: –Közös célok kitűzése –A célokhoz kapcsolódó indikátorok és határkövek (benchmarks) meghatározása –Nemzeti cselekvési programok kidolgozása –Monitorozás és társak általi értékelés (peer review)

16 A nyitott koordinációs módszer és a tanulás: –„ Az időszakos monitorozást, az értékelést és a társak általi ellenőrzést kölcsönös tanulási folyamatként kell megszervezni” (Lisszaboni Európai Tanács az OMC-ről, 2002) –„A haladás folyamatos nyomon követésére épül (…), lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy összehasonlítsák az erőfeszítéseiket és tanuljanak egymás tapasztalataiból” (Fehér Könyv az Európai Kormányzásról )

17 A tanulás az OMC mellett sok más közösségi kezdeményezésben megjelenik –Az üzleti világból átvett benchmarking-ra való gyakori hivatkozás (a Lisszaboni Európai Tanács határozatában 8-szor jelenik meg) –EU közoktatási minőségpolitika (4. ajánlás : „támogatni kell az iskolák egymástól való (horizontális) tanulását”)

18 A tanulás mint kormányzási eszköz/3 A komplexitás az oktatási rendszerekben is növekszik, pl.: –társadalmi igények differenciálódása és tervezhetetlensége –tanulói közösség heterogenitásának növekedése –érdekek sokfélesége (szülők, tanárok, munkáltatók, kisebbségek stb.) –társadalmi problémák (pl. drog, közlekedés) –szektorközi hatások (pl. foglalkoztatás) –intézkedések hatásainak nehéz tervezhetősége Ezt a szektort is állandó kormányzási- szabályozási válság jellemezi

19 Oktatáspolitikai következtetések/1 Az oktatáspolitikának két szinten kell reflektálnia kell az itt bemutatott folyamatokra – az egyének nevelése a tanuló társadalomban – a rendszer irányítása a politikai kísérletezés és az EU integráció kontextusában

20 Oktatáspolitikai következtetések/2 Oktatás a tanuló társadalomban – a tanuló társadalom újradefiniálása (nemcsak egyéni, hanem szervezeti és rendszertanulás) – ennek megfelelő új nevelési célok megfogalmazása A tanuló szervezetekben szükséges (kognitív, szociális és személyes) kompetenciák fejlesztése A politikai kísérletezéshez szükséges politikai kultúra megalapozása

21 Oktatáspolitikai következtetések/3 A komplexitás és bizonytalanság politikai menedzselése –a politika tudáshátterének és intelligenciájának javítása –az oktatáspolitika mint problémamegoldó rendszer Az oktatási rendszer saját tanulási képességének fejlesztése –Tanuló szervezetek (iskolák, városok stb.) –Értékelési, visszajelzési funkció erősítése –Kommunikáció („best practice”, horizontális tanulás, hálózatok)

22 Oktatáspolitikai következtetések/4 Nemzetközi tanulás –a tanulás segítése mint a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb szervező elve –a létező lehetőségek hatékony kihasználása (EU, OECD, bilaterális kapcsolatok) –az EU nyitott koordinációs folyamatában való aktív részvétel

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A „politikai tanulás” (policy learning) és az oktatási rendszerek fejlődése Budapest, 2004. október 14. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések