A VIR ÉS DPR RENDSZEREK SZEREPE AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSBAN DR. NÁDAI LÁSZLÓ főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály.

Az előadások a következő témára: "A VIR ÉS DPR RENDSZEREK SZEREPE AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSBAN DR. NÁDAI LÁSZLÓ főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály."— Előadás másolata:

1 A VIR ÉS DPR RENDSZEREK SZEREPE AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSBAN DR. NÁDAI LÁSZLÓ főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály

2 2/16 Tartalom A felsőoktatási intézmények szerepének változása (múlt, jelen, jövő) Célkitűzések (európai, hazai) Feladatok (intézményi, ágazati) „Szerény javaslat”

3 3/16 Kihívások Az elmúlt 20 évben a felsőoktatási intézmények klasszikus funkciója jelentősen átalakult, így a stratégiai menedzsmentfolyamat részeként szükséges megfogalmaznia az intézményeknek, hogy az intézményi (stratégiai) modellek közül mely modellt, vagy a modellek mely változatát választják jövőképül.

4 4/16 A felsőoktatási intézmények szerepének változása Klasszikus (hagyományos, humboldti) funkciók – Oktatás, kutatás Az ún. „harmadik misszió” – Tudástranszfer – Technológiai ismeretek és tudás birtoklása és hasznosítása – A szakpolitikák formálása – Társadalmi felelősségvállalás

5 5/16 A felsőoktatási intézmények típusainak jellemzése Menedzsment típus szerinti felosztás – Klasszikus Egyetem/Főiskola – Gazdálkodó Egyetem/Főiskola – Vállalkozó Egyetem/Főiskola – Szolgáltató Egyetem/Főiskola A főfolyamatok szerinti megosztás – Oktató Egyetem/Főiskola – Kutató Egyetem – Térségi Szolgáltató Egyetem/Főiskola

6 6/16 OECD „forgatókönyvek” Nemzetközi Hazai, regionális TársadalomGazdaság Nyitott hálózatépítés (Open Networking) Felsőoktatási Gazdasági Részvénytársaság (Higher Education Incorporation) Új közfelelősség (New Public Responsibility) Helyi közösségek szolgálata (Serving Local Communities)

7 7/16 További kihívások hazánkban A magyar felsőoktatási rendszer az Európai Felsőoktatási Térben működik. Drámai demográfiai változások: – a várható hallgatói létszám drasztikus, 25-30%-os csökkenése; – a minősített oktatók számának, és az oktatói utánpótlásnak a drámai csökkenése. A rendelkezésre álló források szűkülése.

8 8/16 Következtetés A felsőoktatási intézmények és az egész felsőoktatási rendszer versenyképességéhez szükséges tehát mind az ágazati, mind az intézményi szinten — az üzleti szférában már meghonosodott — stratégiai menedzsment rendszerek bevezetése és alkalmazása.

9 9/16 EB által meghatározott célok (2003, 2005) A felsőoktatás vonzóságának a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül történő erősítése; a hatékonyabb rendszer szintű stratégiai kormányzás és intézményi szintű menedzsment; a finanszírozás javítása többletforrásokkal.

10 10/16 Kettős célkitűzés Az Európai Unió felsőoktatási programjának 2. pillére a hatékonyabb rendszer szintű stratégiai kormányzás és intézményi szintű menedzsment fejlesztését tűzte ki célul. E célokat kívánja segíteni az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR), illetve a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR). A felsőoktatásért felelős ágazati irányítás és a felsőoktatási intézmények hosszú távú stratégiájának kialakítását, és egyben a napi döntéshozatalt segíti.

11 11/16 Kettős pályázati támogatás TÁMOP-4.1.3/08/01 — A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése TÁMOP-4.1.1/08/1 — Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban Sajnálatos időzítési „anomáliák”…

12 12/16 Hogyan? Létrejön a különböző információs rendszerekben tárolt adatok egységes, integrált rendszerben való tárolása. Naprakész és megbízható információkat biztosít az intézmények működéséről, ezáltal megalapozottabbá válik a vezetői döntéshozatal. Lehetővé teszi az intézményi stratégia teljesülésének mérését, értékelését, a szükséges beavatkozási pontok előrejelzését, és a konkrét beavatkozási pontok meghatározását.

13 13/16 Hogyan? Az automatizáció lehetőségeit maximálisan kihasználva egyszerűbb és könnyebb lesz az OKM felé irányuló intézményi adatszolgáltatás. Lehetővé teszi az általános tájékoztatást (EU felé, társminisztériumok, szervezetek felé, illetve a teljes társadalom felé), a kötelező adatszolgáltatást és statisztika készítést, valamint az egyedi elemzések gyors elkészítéséhez szükséges adatokat is tartalmazza. Megoldódik a képzés munkaerő-piaci használhatóságának visszacsatolása, a különböző tudásokat, kompetenciákat megfeleltethetővé teszi az adott képzési és minőségi követelményekkel.

14 14/16 Feltételrendszer A központi és intézményi információs rendszerek csak egymást kiegészítve, illetve egymásnak adatot és információt szolgáltatva biztosítják a felsőoktatásban érdekelt összes vezető számára az egységes és integrált információ bázist a döntéshozatalhoz, – javítva ezzel a felsőoktatásért felelős tárca és az egyéb felelős szervezetek közötti információáramlást, – az intézményi adatok és szolgáltatások egységes minőségi követelményrendszerének kidolgozását, – elősegítve, hogy megalapozott információkkal rendelkezzenek a felsőoktatás működését, teljesítménymutatóit illetően.

15 15/16 Ágazati elvárások A felsőoktatás teljesítménykövetelményeinek egységes meghatározása. A követelményrendszer egészének és összetevőinek egységes, minden hazai felsőoktatási intézményre érvényesíthető értelmezése mellett ki kell térni az intézménytípusok (profil, méret stb.) szerinti differenciált alkalmazás feltételeire, korlátaira. A kialakított követelményrendszer tényleges alkalmazásához számos peremfeltétel (pl. jogszabályi háttér) teljesülése szükséges, amelyek biztosítását ágazati szinten kell megtervezni. Használhatósági kritériumok.

16 Köszönöm a figyelmet! Dr. Nádai László