Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetgazdaságtan alapjai Globalizációs problémák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan alapjai Globalizációs problémák."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan alapjai Globalizációs problémák

2 „Új kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é, az most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait társadalmi, gazdasági és politikai szervezetté. Léte attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni mintsem alantas erők elpusztítanák. Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel, olyan aggyal, amely nem sokat változott amióta kialakult. Idejétmúlt gondokádással, intézményekkel és módszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudományos világba kapaszkodnak…” Szentgyörgyi Albert

3 „A modern ipari rendszert egy beépített növekedési hajlam jellemzi; nem képes igazán működni, csak ha növekszik. A ’stabilitás’ szó kikerült a szótárból és a ’stagnálás’ került helyébe. Az állandó növekedés nem valamilyen cél érdekében történik, hanem magáért a növekedésért van, Senkit nem érdekel a végső formája. Nincs ilyen; nincs ’telítődési pont’” Schumacher: Good Work

4 A természetet egészséges szervezetnek, részeit önkorrekcióra képes sejteknek, a modern gazdaság számos jelenségét pedig káros sejtburjánzásnak. E káros sejtek felépítésüket és működésüket tekintve sokkal egyszerűbbek az egészséges sejtektől. Agresszív növekedési hajlamukkal önkorrekcióra való képtelenségükkel azonban megbetegíthetik az egészséges szervezetet. A természet, a bioszféra finom rendszerében a modern gazdaság, a modern technika sok vonatkozásban idegen testként hat. Az utóbbi évtizedekben egyre több jele van annak, hogy az ember a kifejlesztett technika, a maga által alkotott világ bűvöletében túlbecsüli alkotását és lebecsüli a természetet. A természet és a társadalom konfliktusa.

5 A GLOBALIZÁCIÓ FOLYAMATA, TERÜLETEI A globalizáció kezdetei legalább a nagy földrajzi felfedezésekig nyúlnak vissza, s benne hosszú időn keresztül a nyersanyag- és árucsere dominált, az információáramlás jelentősége pedig háttérbe szorult. A globalizációs folyamatban állandóan változnak a hangsúlyok: volt, amikor a vallás, volt, amikor a kultúra, a tudomány, kapott meghatározó szerepet, az utóbbi évszázadban pedig a gazdaság. A gazdaság mellé a 20. század utolsó harmadában „bekényszerült” a környezet, majd az utolsó évtizedben berobbant az informatika, és egyre inkább úgy tűnik már az „előtér szobájában topog” a politika. Megfordult a kapcsolat a globális ökonómia és a globális ökológia között!!

6 Amíg néhány évtizede még a (környezeti problémák felismerését követően) a gazdasági fejlődés környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódtunk, addig ma az ökológiai stressz miatt fellépő gazdasági- társadalmi hatások megoldásra kell figyelnünk. De ugyanígy: míg a közelmúltban az országok kereskedelmi függése, addig ma egyre inkább a kölcsönös környezeti függősége jelenthet gondot. Mi az, ami mégis új a globalizációban, ami miatt azt hisszük, hogy ez egy új jelenség?

7 Globalizációs robbanásnak nevezhetjük, s időpontját is elég jól meghatározhatjuk az 1980-as évtized vége táján. A kelet-európai rendszerváltások, a Szovjetunió szétesése, a kétpólusú világpolitika vége alapvető politikai és gazdasági változásoknak nyitott kaput: megindult egy technológiai liberalizáció (az ún. COCOM-lista megszűntetésével megnyílt a modern technika piaca), felgyorsult a tőkemozgás (pl. az egykori szocialista országok gazdasági bajaikból csak külföldi tőke bevonásával kapaszkodhattak ki) a fejletlen országok által generáltan lezajlott egy informatikai forradalom (komputerizáció, telekommunikáció) is.

8 Lényegében ez volt az az időszak, amikor megteremtődtek a globalizáció feltételei: műszaki fejlődés (közlekedés, szállítás kiegészült az információáramlással) gazdaságpolitikai (tőke, anyagi javak, „szabad” áramlása felgyorsult) politika feltételek/szándékok alapvető változása.

9 Globalizáció és világgazdaság Elmúlt fél évszázad alatt: Jelentős termelésnövekedés Dinamikus kereskedelmi fejlődés Erősen zárt nemzetgazdaságok nyitottá és piac-érzékennyé váltak között: világtermelés növekedési üteme átlagosan 3.7% világkereskedelem (változatlan árakkal számolva) 6%-kal nőtt – ipari termékek külkereskedelme harmincszorosára nőtt!!! Közvetlen tőke beruházásai tizenhétszeresére nőttek – több, mint 13%-os évi növekedés Értéktőzsdék átlagos napi forgalma tizenötszörösére nőtt.

10 Az országok a kereskedelemre támaszkodnak! Kereskedelem szerkezetének drámai változása: mezőgazdasági termékekkel szemben az ipari termékek kerültek túlsúlyba. Mezőgazdasági export 1950-ben a teljes forgalom 47%-a, 1996-ra 12%-ra esett vissza. Az ipari termékek részaránya 38%-ról 77%-ra nőtt! a fogyasztási termékek piacán robbanásszerű növekedés. A világkereskedelem drasztikus változásainak vesztesei: fejletlen, nem iparosodott országok, aki folyamatosan exportot vesztettek, miközben importjuk vészesen növekedett. Következmény: adósságcsapda

11 Meghökkentő tény: a mai globalizáció úgy folyik, hogy a legszegényebb országok támogatják pénzzel a leggazdagabbakat. 1999: a déli félteke szegény országai adósságszolgálatként (törlesztés és kamat) 250 milliárd dollárt fizettek ki a gazdag északi országok bankjainak „cserébe” 32 milliárd dollárt kaptak tőlük fejlesztési segélyként. (ez megfelel kb. 15 db B2-es „lopakodó” bombázó árának) 2000: a szegény országok teljes adósságösszege 2000 milliárd dollár volt, ebből a hét leggazdagabb ország 70 milliárd dollárnyi adósságot engedett el.

12 A népesedési problémák és következményeik A népesség i.e. 2-3 ezer év alatt duplázódott meg bolygónk lakossága. (római birodalom korában millióra becsülik). Ez a 17. századig nagyon lassan változott 0,1% alatt népességnövekedésnek felel meg. 17. századtól 0,3%-os népességnövekedés, amely 250 év körüli duplázódást jelentett a népesség megduplázódott es évek alig több, mint 30 év alatt ismét megduplázódott a Föld népessége.

13 A népességrobbanás okai: Orvostudomány és egészségügy fejlődés lecsökkentette a halálozási rátát, miközben a születési arányok csak kisebb értékben változtak. Globalizáció kedvező hatásait kihasználva az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult. Jelentősen meghosszabbodott a produktív életkor ( az első két folyamat közös hatása). A fejlett országokban 65-ról 75-re emelkedett az átlagéletkor. A fejlődő országokban a produktív időtartam növekedett meg, amelyet produktívan is használtak!

14 Eredmény: a nagy népességnövekedésű országokban jelentősen megnőtt a fiatal népesség aránya, amely tovább erősítette a népességnövekedés hatását. A népességrobbanás élelmezési problémák megjelenését eredményezte.

15 A kritikus népesedési helyzettel rendelkező országok születés- szám csökkentő programjai (társadalmi berendezkedés, kultúra és lehetőségeik függvényében): Kína: egy gyermekes családmodell meghirdetése, jegyre adagolt élelmiszer, erőszakos abortusz, többgyermekesek házainak lerombolása (emberi jogok kérdése). Eredmény: az egy nőre jutott születésszám es évek eleje között 5,8-ról 2-re csökkent. India: központilag propagált és anyagilag is némileg ösztönzött (férfi) sterilizációs program. Eredmény: elmaradt (kormány ugyan megbukott). Gondoljunk arra, hogy a többgyermekes családapákon elvégzett sterilizáció nem csökkenti a gyermekszámot. India népességnövekedése töretlen.

16 Indonézia (Föld 4. legnépesebb országa): Kétgyermekes családmodellt hirdeti. Eredmény: vegyes. Nagyvárosok képzettebb lakossága elfogadta a programot, de a vidéken élőknél kevésbé sikeres volt. Ettől függetlenül Indonéziában és Thaiföldön a népességkérdés megoldódni látszik. Japán: II. világháború utáni nagy gazdasági növekedés társadalmi változásokat eredményezett, amely hatott a népességi viszonyokra. Napjainkban nyugat-európai adatokhoz nagyon hasonló a népességi adatokkal rendelkezik.

17 Ellenpéldák a népességcsökkentés orientáltságra: A népesség problémákkal küzdő legtöbb ország. (Afrikai országok álláspontja: A fejlett országok m a lényegesen jobban élnek, mint száz évvel ezelőtt, pedig lényegesen többen vannak. Nagyobb, de jól megszervezett ország –analógiájuk szerint – jobban élhet.) Malajzia: 1990-ben népességszaporodásra ösztönző politikát vezetett be. Helyi vezetők szerint az akkori 19 millió körüli népességnek kevesebb, mint 30 év alatt duplázódnia kellett volna. Nem a népességnövekedés a probléma, hanem az élelemmel való ellátása!

18 A NEM MEGÚJULÓ TEMRÉSZETI ERŐFORRÁSOK KORLÁTOZOTTSÁGA A rohamos ipari fejlődés, amely a már bemutatott gyors népességnövekedéssel párosult, a természeti erőforrások sokáig kontrollálatlan kitermelését okozta, ami nem ritkán egyszerűen rablógazdálkodásnak is szoktak minősíteni. Az emberiség rendelkezésére álló készletek és a felhasználásuk üteme a probléma.


Letölteni ppt "Környezetgazdaságtan alapjai Globalizációs problémák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések