Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi."— Előadás másolata:

1 Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )

2 Szocialista (új)városok/iparvárosok Szocialista (ipar)városok: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Ajka, Bátonyterenye, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Oroszlány, Ózd, Paks, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Bizonyosan szocialista város: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros és Várpalota (Beluszky) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Germuska) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Paks, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Szirmai)

3 Szocialista újvárosok 5 fő jellemvonása Gazdaságpolitika kiemelt települései, redisztribúció kedvezményezettjei, létrehozás mögött centralizációs szándék; Urbanizálatlan térségek ipari fejlesztése monofunkciós iparvárosokkal; Iparban foglalkoztatottak túlsúlya (60% körül); Hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, területileg és társadalmilag integrálatlanok, hiányzik a városközpontjuk, többségük újonnan létesített város; A régi városok átlagát többszörösen felülmúló népességnövekedés jellemezte, magas volt a fiatalkorú népesség aránya; (Germuska, 2000)

4 Magyar szocialista újvárosok népességszám-alakulása ( ) Adatok forrása: ksh.hu

5 -23% -20% -21% Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. Lakosságszám a „hőskorban”, 1980-ban Ózd: lakos (-30%) Kazincbarcika: lakos (-27%) Komló: lakos (-30%) Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

6

7 Népesedési folyamatot kétirányú mozgás jellemzi: „őslakosok” között tényleges szaporodás csökkent. Cigányok aránya exponenciálisan nő. Népesség drasztikus csökkenése ezáltal pótlódott. Lakossági struktúra részben megváltozott, kicserélődött. (hvg.hu) Komló: Legsúlyosabb demográfiai válság: év közöttiek legkisebb arányban Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

8 Legrosszabb helyzet: Ózd, Komló (munkásváros-attitűd megmaradt) Kazincbarcika: Vegyipar nagyszámú magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

9

10 tankonyvtar.hu

11 polgariszemle.hu

12 Vati.hu

13

14 Ózd: 1949: 2000 cigány (24000 lakos), 2013: cigány (34000 lakos) (13-14%) Adatok forrása: ksh.hu/helysegnevtar

15 Szegregátumok száma: Ózd: 11 db (7000 fő) Kazincbarcika: 2 db (1600 fő) Komló: 2 db (1100 fő) Hetivalasz.hu

16 Ózd 160 évig magyar nehézipar egyik legfontosabb városa Kohó max. foglalkoztatottainak száma: fő (közvetve: fő)  Kétgyermekes családmodellel számolva főt volt képes „ellátni”. 1981: lakos (jóslat: es nagyváros) 1992: Acélgyártás megszűnik 1995: Rehabilitációs jelleggel ipari park létrehozása (pl. német miniacélmű, betonacélgyártás) Újvárosokat sújtó szerkezeti válság itt a legerőteljesebb.

17 Googlemaps.com Ózdi Kohászati Üzemek

18 „ Házlopások ”: 1990 óta 700 házat bontottak el illegálisan. Jelenleg az 1014 darabos önk. lakásállomány 34 házát bontják (óvoda kerítését is) (hvg.hu) Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke. 20 év múlva cigányság abszolút többségbe fog kerülni „Tűzoltás-jelleg”: Egykori Törzsgyár helyén Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központjának építése (ipari műemlékek védelemét figyelembe véve!) munkahely Trendek alapján társadalmi-, demográfiai-, gazdasági válság folyamatosan súlyosbodik az egész térségben (összefüggő tömböt alkot) Hétes-telep

19 Kazincbarcika Borsodchem : 1970: 5500 dolgozó, ma 2000 fő Berente önállósodása (IPA 2/3-ának elszívása súlyosbító hatású) Egyre inkább Miskolc alvóváros a. Funkcionális gyengülés Vegyipar fennmaradása enyhíti a válságfolyamatokat, gazdasági világválság kevésbé rendítette meg. Lakhatási integrációs program (lépcsőházanként két lakást lehet erre használni). Félő, hogy Miskolc-avasi „fészekrakó-hatás” megismétlődik. Elsőszámú helyi konfliktus. Törekvések: KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újul meg modern nagyméretű műalkotásokkal

20 Komló Mecsekben között folyt szén- és uránbányászat; Komló-Zobákbánya: 2000-ben bezárt; Hőskorban a bányák embernek adtak munkát; Anno terv: lakosú középváros; Leginkább izolált szocialista újváros; Domborzati akadály hátráltatja a beruházásokat (város ingyen ad területet, felújítaná az ipari épületeket); Pécs elő és/vagy alvóváros ává fejlődött vissza; Demográfiai krízis ; Vájárképzés újraindítása (2014 szeptemberétől) Igény (?) felnőttképzésre is. VISZONT oktatógárda hiányzik; Szén föld alatti elgázosításán alapuló 50 MW-os erőmű.

21 Adatok forrása: ksh.hu

22 Szociális, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási mutatócsoportok alapján komplex mutató képzés, majd csoportosítás. Tömbösödés, területi autokorreláció figyelhető meg Fejlődő: Paks, Százhalombatta, Tiszaújváros Stagnáló: Tatabánya, Dunaújváros, Várpalota, Ajka, Oroszlány Leszakadó: Ózd, Komló, Kazincbarcika


Letölteni ppt "Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések