Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közlekedési szabályok be nem tartásának néhány pszichológiai tényezője Siska Tamás munka-szakpszichológus Együtt Bt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közlekedési szabályok be nem tartásának néhány pszichológiai tényezője Siska Tamás munka-szakpszichológus Együtt Bt."— Előadás másolata:

1 A közlekedési szabályok be nem tartásának néhány pszichológiai tényezője Siska Tamás munka-szakpszichológus Együtt Bt.

2 Tényezők 1.A szabálykövető, illetve a szabálysértő magatartás következményei 2.A szabály nem ismerete 3.Extra motívumok 4.A szabály betartása olyan képességet igényel, amivel nem rendelkezünk 5.A közlekedési környezet kialakítása nem megfelelő 6.A szankcionálás nem megfelelő

3 1. A szabálykövető magatartás hátrányos, a szabályszegő magatartás előnyös következményekkel jár A magatartás szabályozás alapelemei: Előzmény  Magatartás  Következmény Az előzmény lényeges eleme a megkülön- böztető vagy jelző inger, amely jelzi, hogy a magatartásnak milyen következménye lesz. A közlekedésben a jelző ingereknek nagyon sok formája alakulhat ki nem szándékos tanulási folyamatok révén.

4

5 Formalizált jelzőingerek

6 Szabályok A magatartási szabályok is jelzőingerek: tartalmazzák, hogy bizonyos magatartásnak milyen következményekkel járhatnak. Tilos előzni beláthatatlan útkanyarulatban  H a beláthatatlan kanyar van előtted (megkülönböztető inger) és előzöl (magatartás), összeütközhetsz a szembejövő járművel (büntető következmény)”.

7 Következmény szerepe Egy magatartás akkor ismétlődik meg, ha a következményei a cselekvő számára előnyösek (kedvezőek), és akkor gyengül, illetve szűnik meg, ha a következményei hátrányosak (kedvezőtlenek).

8 A szabályok betartását gyengíti, hogy a közlekedésben a szabályszegő magatartás viszonylag ritkán jár hátrányos következményekkel, sőt gyakran éppen az ellenkezője fordul elő, azaz a szabályszegő magatartás megerősítést nyer. A szabálytartó magatartás következtében létrejövő balesetmentes közlekedést természetes állapotként fogjuk fel, meglétét nem tekintjük jutalom értékűnek. A szabálytartó magatartás hátrányos következményeire érzékenyebbek vagyunk (pl. megnövekszik a menetidő, akadályozottság érzése stb.)

9 A szabályok betartásának növelése érdekében a rendszerben… …csökkenteni kell a szabályos magatartás hátrányos és növelni az előnyös következményeinek valószínűségét. …csökkenteni kell a szabályszegő magatartás előnyös és növelni a hátrányos következményeinek valószínűségét. Például a sebességhatárt betartó ne „essen ki” a zöld hullámból, növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát, a büntetés elkerülhetetlenségét. Fontos a forgalomtechnikai „kényszerítő” eszközök alkalmazása (forgalomcsillapító küszöb, sávelhúzás, középsziget stb.)

10 2. A szabály nem ismerete A szabályok betartásának alapvető feltétele azok ismerete. A fontosabb közlekedési - elsősorban elsőbbségi - szabályok ismeretében azonban alig találtunk különbséget az utánképzésre kötelezett és a gyakorlott, rendszeresen továbbképzett gépkocsivezetők között. Mind a két csoport szabályismerete megfelelő volt.(KTI- Együtt Bt 2003.)

11 Megengedett véralkohol-koncetráció (VAK) ismerete SARTRE európai kutatási projekt keretében reprezentatív kérdőíves felmérés készült 1000 fős személygépkocsi-vezetői mintán. (KTI kutatás, témavezető: Gábor Miklós)

12 Mekkora a megengedett VAK Magyarországon? VAK (ezrelék) S4 (2010) % S3 (2002) % 0, , , ,6-0,8 220 nem tudja (fő) 40263

13 3. Extra motívumok Erős teljesítmény motiváció: az úti célt minél rövidebb idő alatt elérni. (Következmény: gyorshajtás, veszélyes előzések) Feltűnési vágy, a vezetési ügyesség, bátorság demonstrálása. (Következmény: gyorshajtás, nagy sebességű kanyarodás, rövid követési távolság, erős gyorsítás, lassítás). Megfelelés mások elvárásának (Következmény: ittas vezetés, gyorshajtás) Negatív érzelmek: harag, düh (Következmény: agresszív közlekedés) Az aktivációs szint növelése (Következmény:gyorshajtás)

14 4. A szabály betartása olyan képességet igényel, amivel nem rendelkezünk A KRESZ a járművezetőre bízza a szükséges követési távolságnak a megítélését: „Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.” [KRESZ 27.§ (1)] A megfelelő távolság megítélésében tévedünk, a szükséges távolságot alábecsüljük. A távolságbecslési képességünk nagyon gyenge.

15 Közlekedéspszichológiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a sebesség növekedésével meghosszabbodik a követési távolság, a követési idő azonban veszélyesen rövid marad (Taieb-Maimon és Shinar 2001.) A kísérleti személyek 93%-a 1 sec-nál rövidebb követési időt tartott, ami rövidebb a fékezési reakcióidőnél.

16 Fontos lenne a KRESZ-ben meghatározni a minimális követési időt (2 sec). A követési idő könnyen megtanulható, egyszerű módszerrel megbecsülhető. A rendőrség is könnyen tudja ellenőrizni.

17 5. A közlekedési környezet kialakítása nem segíti elő a szabály betartását Hiányoznak a veszélyre utaló természetes jelzőingerek

18 A szabályozás nem felel meg az elvárásunknak

19 6. A szabályszegés szankcionálása nem megfelelő 2011 július 1-től az ittas vezetés szabálysértés a közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések körébe  nem lehet járművezetéstől eltiltást alkalmazni, így a vezetői engedély helyszíni elvételére nem kerülhet sor. A KRESZ 4. § (1) Járművet az vezethet, aki c)a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

20 Miért tiltja a KRESZ a járművezetést már kis mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után? Azért, mert a legkisebb mennyiségű alkohol is rontja a biztonságos járművezetéshez szükséges képességek szintjét. Már 0,3-0,5 ezrelék véralkohol-koncentráció zavarja a szemizmok pontos mozgásait. Fáradt állapotban egészen kis mennyiségű alkohol megnöveli a vezetés közbeni elalvás veszélyét. Már 0,2-0,4 ezrelék között 1,4 szeresére növekszik a halálos kimenetelű magános baleset bekövetkezésének kockázata. 0,5-0,8 ezrelék között ez a kockázat már 11 szeres. Svédországban július elsején csökkentették le a megengedett véralkohol-koncentrációt 0,5 ezrelékről 0,2 ezrelékre. Hatására a halálos balesetek száma 6%-kal csökkent.

21 A pénzbírság és a büntetőpont nem szünteti meg az ittas vezetésből adódó fokozott baleseti kockázatot. A balesetveszélyes állapotot kizárólag az eltiltással lehet megszüntetni, nem szabad megengedni, hogy az ittas vezető tovább vezesse a járművét, a vezetői engedélyt a helyszínen be kell vonni.

22 A gépjárművezetők alkoholfogyasztási tilalmának megítélése (SARTRE) S4 (2010) % S3 (2002) % Egyáltalán ne fogyaszthassanak alkoholt 9073 Csak egy meghatározott minimális mennyiséget fogyaszthassanak 1027

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A közlekedési szabályok be nem tartásának néhány pszichológiai tényezője Siska Tamás munka-szakpszichológus Együtt Bt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések