Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FELNŐTTKÉPZÉS FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FELNŐTTKÉPZÉS FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév."— Előadás másolata:

1 FELNŐTTKÉPZÉS FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév

2 AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK, KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK, KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK

3 EMBERI TŐKE (GAZDASÁGI ÚJRATERMELÉS) EMBERI ERŐFORRÁS (TÁRSADALMI LÉT ÚJRATERMELÉSE) ALAPFOGALMAK

4 SZERVEZET TÁRGYI EMBERI ERŐFORRÁSOK Szervezet működésének Egy szervezet Objektív feltételei: személyi állománya Gépek annak mindenGépek annak minden Berendezések - tudásávalBerendezések - tudásával Infrastruktúra - képességévelInfrastruktúra - képességével - készségével és - készségével és - attitűdjével - attitűdjével SZERVEZETI ERŐFORRÁSOK

5 BECKER Az emberbe történő beruházás és annak megtérülése foglalkoztatta. Elméleti tevékenységében központi szerepet kap az emberi tőke kapcsolata a családdal, illetve a gyermekneveléssel. Vizsgálja az oktatás, a munkahelyi betanítás és a bérnövekedés kapcsolatát, valamint azt, hogy milyen összefüggés van az oktatás költségeinek és a hozadéki ráta alakulása között. Következtetése, hogy a tanulás nem más, mint a jövendő haszon reményében eszközölt beruházás. A család nem csak hagyományos fogyasztó, hanem termelő és beruházó is. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK

6 SCHULTZ Rámutat arra, hogy a munka, mint termelési tényező hatékonyságában döntő szerepet játszik a szakismeret, amely egy hosszantartó és költséges folyamat eredményeként alakult ki. Az emberek gazdasági képességeiket lényegében úgy teremtik meg, mint a termelési eszközöket, azaz beruházás útján. Az egyéni munkavégző képesség egyéni és társadalmi beruházás útján jön létre. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK

7 1. egészségügyi létesítmények és szolgáltatások széles értelemben véve felölelnek minden olyan kiadást, amely az emberek élettartamát, erejét és állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolja,1. egészségügyi létesítmények és szolgáltatások széles értelemben véve felölelnek minden olyan kiadást, amely az emberek élettartamát, erejét és állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolja, 2. a munka közbeni képzés, beleértve a vállalatok általi régi stílusú tanoncképzést is,2. a munka közbeni képzés, beleértve a vállalatok általi régi stílusú tanoncképzést is, 3. a formális, szervezett, elemi- közép- és felsőfokú oktatást,3. a formális, szervezett, elemi- közép- és felsőfokú oktatást, 4. a felnőttképzési programok, amelyeket nem a vállalatok szerveznek, beleértve a mezőgazdasági oktatási programokat,4. a felnőttképzési programok, amelyeket nem a vállalatok szerveznek, beleértve a mezőgazdasági oktatási programokat, 5. az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében5. az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében AZ EMBERI TŐKE TERÜLETEI (SCHULTZ)

8 1. A biológiai érelemben vett életképesség termelése1. A biológiai érelemben vett életképesség termelése 2. Az emberi fejlődéshez szükséges diszpozíciók termelése2. Az emberi fejlődéshez szükséges diszpozíciók termelése 3. A szociális életképesség termelés3. A szociális életképesség termelés 4. Az általános képességek termelése4. Az általános képességek termelése 5. A speciális képességek termelése5. A speciális képességek termelése 6. Az életvezetési képességek termelése6. Az életvezetési képességek termelése 7. A képességek bővített újratermelését szolgáló képességek termelése7. A képességek bővített újratermelését szolgáló képességek termelése AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ FOLYAMATOK

9 A fogyasztás az emberi tőke „előállítási helye”, termelése, ezért azok a társadalmi intézmények amelyek e folyamatokban részt vesznek, „emberi tőkét termelő intézmények”:A fogyasztás az emberi tőke „előállítási helye”, termelése, ezért azok a társadalmi intézmények amelyek e folyamatokban részt vesznek, „emberi tőkét termelő intézmények”: 1. Elsődleges család1. Elsődleges család 2. Rokonság2. Rokonság 3. Lakóhely3. Lakóhely 4. Egészségügyi intézmények4. Egészségügyi intézmények AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK

10 5. Óvoda5. Óvoda 6. Közoktatási intézményrendszer6. Közoktatási intézményrendszer 7. Szakképzési intézményrendszer7. Szakképzési intézményrendszer 8. Munkahely8. Munkahely 9. Közművelődési intézményrendszer9. Közművelődési intézményrendszer 10. Tömegkommunikációs hálózat10. Tömegkommunikációs hálózat 11. Másodlagos család11. Másodlagos család 12. Társadalmi szervezetek, mozgalmak12. Társadalmi szervezetek, mozgalmak AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK

11 A képzésnek hozzá kell járulnia a stratégiai és üzleti célok megvalósításához, a szervezeti és egyéni ismeretek, kompetenciák fejlesztésével a szervezet versenyképességének fokozásához. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA

12 A képzésnek: Biztosítania kell a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szakismeret és készségek fenntartását és fejlesztését, Szolgálnia kell a vezetés által elfogadott érték- és szemléletmód fejlesztését, közvetítését,Szolgálnia kell a vezetés által elfogadott érték- és szemléletmód fejlesztését, közvetítését, Fontos szerepet kell vállalnia a szervezeti kultúra elfogadtatásában, a szervezeti tanulás folyamatának elősegítésében,Fontos szerepet kell vállalnia a szervezeti kultúra elfogadtatásában, a szervezeti tanulás folyamatának elősegítésében, A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA

13 A képzésnek: Biztosítania kell a cégspecifikus tudás folyamatos megszerzését és szervezeti felhasználását.Biztosítania kell a cégspecifikus tudás folyamatos megszerzését és szervezeti felhasználását. A képzés a vállalati stratégiából és jövőképből következő célokból levezetett feladatstruktúrának megfelelő munkaerő- állomány biztosításának, fejlesztésének eszközeA képzés a vállalati stratégiából és jövőképből következő célokból levezetett feladatstruktúrának megfelelő munkaerő- állomány biztosításának, fejlesztésének eszköze A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA

14 PótlóPótló SpeciálisSpeciális Foglalkoztatást segítőFoglalkoztatást segítő KiegészítőKiegészítő StabilizációsStabilizációs SzocializációsSzocializációs Személyiség fejlesztőSzemélyiség fejlesztő Kompetencia fejlesztőKompetencia fejlesztő ÁllampolgárképzőÁllampolgárképző A FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI AZ EEF FOLYAMATÁBAN

15 A versenyképesség növeléseA versenyképesség növelése A rugalmasság növeléseA rugalmasság növelése A motiváció és az integráció növeléseA motiváció és az integráció növelése Képzett alkalmazotti gárda biztosításaKépzett alkalmazotti gárda biztosítása Az egyéni igények figyelembevételeAz egyéni igények figyelembevétele AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS CÉLJAI

16 EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK A gazdaságban bekövetkező változások A szervezetekkel kapcsolatos változások A munkaerővel szemben támasztott követelmények változása A vezetéssel szemben megfogalmazódó követelmények

17 EMBERI ERŐFORRÁS TERVEZÉS Munkaerőpiac vagy belső fejlesztés Munkakör vagy egyén Egyén vagy csoportközpontú felfogás Teljesítmény vagy kompetenciaközpontú megközelítés

18 AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS KONKRÉT FELADATAI FEL- VÉTEL KÉPZÉS ÁTCSO- PORTO- SÍTÁS TELJESÍT- MÉNY- NÖVELÉS MEGVÁLÁS A MUNKA- ERŐTŐL Követel- mények meghatá- rozása Munkaerő- források felderítése Felvételi interjúk Értékelés Kiválasztás Képzési- tovább- képzési programok meghatároz ása Vezető- képzés Házon belül és kívül, egyénileg és csoportosan A munkaerő képességeinek jobb kihasználása részlegen belüli vagy részlegek közötti mozgatás Marketing- orientáció Minőség- centrikusság Motiváció Kreativitás, innováció ösztönzése Az emberek mozgatása funkciók között Oktatás, képzés Szervezet- fejlesztés Hozzájárulás átképzéshez, új munkahely találásához

19 A munkaerőpiachoz kötődő tágabb értelemben vett szakképzési rendszer szervesen hozzátartozó részét alkotó képzési rendszer, amely irányítási finanszírozási rendjét illetően a foglalkozáspolitikai eszközökhöz kapcsolódik. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FOGALMA

20 Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA

21 Közvetlenül vagy közvetve a tényleges munkaerőpiac, melyből adódóan intézményi szervezeti és lebonyolítási rendszerét tekintve az iskolarendszeren kívüli szakképzés fogalomkörébe tartozik, de lebonyolításában erőteljesen vesznek részt az iskolai rendszerű szakképzési intézmények. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS SZÍNTEREI SZÍNTEREI

22 Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA

23 A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA FINANSZÍROZÁSA Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése A munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák. Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések Munkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni. Gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják..

24 A VÁLLALATOK SAJÁT DOLGOZÓINAK KÉPZÉSE  A felhasználható mérték a teljes kötelezettség egyharmada, azaz a bérköltség 0,5 %-a  Az elszámolhatóságról kérvényt kell benyújtani a munkaügyi központnak, aki ebben dönt.

25 A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS RENDSZERE  A szakképzési hozzájárulás, mint forrás  A hozzájárulásra kötelezettek  A hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei –Tanulók gyakorlati képzése a vállalatnál –Pénzátadás a szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek képzésfejlesztés céljára –A vállalatok saját dolgozóinak képzése –Befizetés a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészébe

26 FELNŐTTKÉPZÉSI NORMATÍVA FELHASZNÁLÁSA A támogatás célcsoportja a szakképzetlenek és a fogyatékosok csoportja, valamint egyéb, a kormány által meghatározott célcsoport A források elosztása a minisztériumból történik az akkreditált képző intézményeken keresztül Az elosztás formája nem pályázat, hanem normatív támogatás

27 A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC SAJÁTOSSÁGAI

28 Magyarország helyzete az EU 25-ben Foglalkoz- tatási ráta (%) Aktivitási ráta (%) Munkanél- küliségi ráta (%) EU 1564,369,77,7 Magyar- ország 57,060,16,1 Csatlakozott 10 ország 55,965,87,9

29 Inaktív népesség megoszlása 2003-ban Tanul27 % Nyugdíjas43 % Gyermekét gondozza10 % Egyéb20 % Összesen 100 %

30 A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Nagy a mozgás (második szerkezetváltás)Nagy a mozgás (második szerkezetváltás) Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak beIdősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak be Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés)Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)

31 A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %- ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják)Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %- ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják) Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókbanMunkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban Relatíve alacsony bérekRelatíve alacsony bérek

32 A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban)Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban) VersenyhelyzetVersenyhelyzet EURESEURES

33 A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiacFokozatosan megnyíló európai munkaerőpiac Alacsony szintű migrációAlacsony szintű migráció BérfelzárkóztatásBérfelzárkóztatás Foglalkoztatás bővüléseFoglalkoztatás bővülése

34 SZAKKÉPZÉS = MUNKÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS ↓↓ ↓↓ ISMERETEK TULAJDONSÁGOK ↓↓ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA

35 KOMPETENCIA = A LEGMAGASABB SZINTŰ KOMPLEX TUDÁS Elemei:  Ismeretek  Készségek  Jártasságok  Attitűdök SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA

36 A munkaköri kompetenciák három csoportja: 1.Ismeretek A feladatellátáshoz szükséges szakmai végzettség, szaktudás, valamint számítógépes ismeret, nyelvtudás MUNKAKÖRIKOMPETENCIÁK

37 2. Készségek, képességek Szervezőképesség, új ismeretek, tapasztalatok befogadásának készsége, együttműködési készség, munkatársakkal és külső ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz szükséges készség, kommunikációs készség, feladatmegoldó képesség, stb. MUNKAKÖRIKOMPETENCIÁK

38 3. Tulajdonságok Pontosság, felelősségtudat, rugalmasság, szorgalom, határozottság, megbízhatóság, kreativitás, stb. MUNKAKÖRIKOMPETENCIÁK

39 Munkáltatói elvárások Szakmai profizmusSzakmai profizmus LojalitásLojalitás Stressz-tűrésStressz-tűrés Problémamegoldó képességProblémamegoldó képesség Csapatmunkában való részvételCsapatmunkában való részvétel Alkalmazkodás a változó vezetési és szervezési módszerekhezAlkalmazkodás a változó vezetési és szervezési módszerekhez Kezdeményezőkészség (korlátozottan)Kezdeményezőkészség (korlátozottan) PontosságPontosság MUNKAKÖRIKOMPETENCIÁK

40 A szakmai képzés szerkezete SZAKMAI TUDÁS SZAKMAI TUDÁSMUNKATEVÉKENYSÉG ↓ ↓ ↓ ↓ Tudáselemek: Tudásszintek Tudáselemek: Tudásszintek  Ismeretek *reproduktív  Készségek * önálló alkalmazás  Jártasságok * alkotó alkalmazás Attitűd Attitűd Munkakör és/vagy foglalkozás elemzés Szakmai- és vizsga-követelmények Szakmai- és vizsga-követelmények A TUDÁS SZERKEZETE

41 Nem anyagrészeket és tudástartalmakat sorolunk fel, hanem a cselekvést írjuk le azaz, hogy a sikeres résztvevő mit tesz és mit nem tesz. KOMPETENCIALAPÚ KÉPZÉS KOMPETENCIALAPÚ KÉPZÉS

42 A TANULÓKÖZPONTÚSÁG ALAPELVEI:  Más - más tempóban, és különböző módon tanul minden egyén  A tanulás akkor eredményes, ha tapasztalati jellegű  A tanulás olyan feladat, ami az egész életre szól SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA

43 A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere Mi a DACUM ? Foglalkozás-, munkakör-elemzés egyik hatékony módszere

44 A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere Jellemzői: Csoportmunkán alapszik A munka világának elismert képviselői alkotják a bizottságot Gyors Hatékony

45 A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alapelvei: A szakértő,- tapasztalt,- elismert dolgozók mindenkinél jobban le tudják írni a végzett munkájukat A munka hatékony leírási módja: pontosan meg kell fogalmazni a teljesített feladatokat Minden tökéletesen végrehajtott feladathoz szükséges ismeret, készség, eszköz, hozzáállás

46 A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alkalmazás előnyei: Kapcsolatépítés Kapcsolatok építése, fejlesztése az adott szakmában Továbbképzés, tapasztalatcsere a csoporttagok számára Személyes kapcsolatok kialakítása Pontos tájékoztatás a munkatársak számára

47 A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere A DACUM alkalmazás lehetőségei: Tananyagfejlesztés Képzési szükséglet meghatározása Kompetencia teszt készítés Dolgozói teljesítmény értékelés Munkaköri leírás készítése Munkatárs keresés

48 DACUM tábla Fel.cs. AFel. A1 A2 A3 A4 B B1 B2 C C1 D

49 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAI MEGÚJULÁS ÚTJÁN A SZAKKÉPZÉS

50 A HEFOP PRIORITÁSAI

51 HEFOP prioritás: Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása 2. intézkedés:A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 1. komponens:Új szakképzési szerkezet

52 HEFOP CÉLJAI  Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése  Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítése, a szakképesítések számának csökkentése (400 szakképesítés)  A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása  A modulrendszerű képzés fejlesztése és bevezetése

53 MODULTÉRKÉPEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA  Foglalkozás/munkakörelemzés (480)  Validálás (9395 – 8080)  Feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés (480)  Összehasonlítások:  Kompetenciaprofilok egymással  Foglalkozási csoportok jellemzői egymással  Kompetenciaprofilok szakmai követelményekkel (SZVK – kerettanterv)

54

55 ÖSSZHANG AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL  Ismeret  Készség  Személyes és szakmai kompetencia  Szakmai kompetenciák  Módszer kompetenciák  Társas, szociális kompetenciák  Személyes kompetenciák

56 ÖSSZHANG AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERREL OrszágSzakképesítések száma Hollandia Kb. 530 szakképesítés, 7000 rész-szakképesítés van (2005. februári adat) Ausztria465 szakképesítés Németország Szövetségi szinten: 370 szakképesítés Tartományi szinten: még további szakképesítések Svájc320 szakképesítés Dánia200 az állam által elismert szakképesítések száma Nagy- Britannia 26 alapképzés 220 szakképesítés (300-ról csökkentve) Finnország 26 alapképzés ráépülő képzés: 220 specializáció (az alapképzést 56-ra tervezik)

57 SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Két munkakör/foglalkozás tartalmának átfedése

58 SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Két munkakör/foglalkozás tartalmának átfedése Halmaz/részhalmaz kapcsolat

59 SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA A modul (követelménymodul) a szakképesítési követelmények olyan egysége, amely a szakképesítéseknek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg.

60 SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Szakképesítés Rész- szakképesítés Különbözet- modul

61 SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA Ráépülő szakképesítés Leágazás

62 SZAKMAI KONFERENCIASOROZAT november 3. Új OKJ tervezete az Oktatási Minisztérium felé. A javaslatban 400 szakképesítés és 440 rész- szakképesítés szerepelt. A ráépülő szakképesítéseket a Program tartalmazza, de indikátor számmal nem korlátozta. Az új szakképesítések moduláris felépítésűek, a modulok az egyes szakképesítések azonos követelményei alapján határolhatók be.

63 HOL TARTUNK MA?  ELFOGADÁSRA KERÜLT AZ ÚJ OKJ – 416 SZAKKÉPESÍTÉS 1/2006 (II.17.) OM RENDELET AZ OKJ-RÓL  SZVK-K KIDOLGOZÁSA  BEVEZETÉS 2006 SZEPTEMBERÉTŐL A TISZK-EKBEN

64 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A Kormány az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megalkotásával hosszú távra – az Európai Unió tervezésével összhangban közötti időszakra – határozza meg az emberi erőforrás fejlesztés irányait.

65 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A Lifelong Learning definíciója: „all Learning Activity Undertaken throughout Life, with the Aim of Improving Knowledge, Skills, and Competences within Personal, Civic, Social and/or Employment-related Perspective”. „Minden, életünk során folytatott olyan tanulási tevékenység, melyet a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával folytatunk egyéni, állampolgári/civil, társadalmi és/vagy foglalkoztatási perspektívában.” Communication from the Commission: Making a European Area of Lifelong Learning a Reality, Nov

66

67 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL Komplex fejlesztési program, amelynek fő célja cselekvési és támogatási irányokat meghatározni: Felzárkózás az európai közösséghez, A gazdaság versenyképességének folyamatos javítása,

68 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL A munkaerő ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése, A leghátrányosabb helyzetű rétegek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésének segítése, A tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés minden állampolgár számára.

69 LLL STRATÉGIA GYAKORLATI MEGVALÓSITÁSÁT SZOLGÁLÓ PRIORITÁSOK 1.Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése 2.Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése 3.Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása

70 LLL STRATÉGIA GYAKORLATI MEGVALÓSITÁSÁT SZOLGÁLÓ PRIORITÁSOK 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása

71 EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS, MINT EURÓPAI UNIÓS ALAPELV

72 MEMORANDUM AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL Célkitűzések: 1.Új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára 2.Nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén 3.Innováció az oktatásban és a tanulásban 4.A tanulás értékelése 5.Az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása 6.Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz

73 AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI  3 stratégiai cél  13 specifikus cél  42 kulcskérdés 2003 május - Oktatási Tanács meghatározásra kerülnek az oktatás és képzés fejlesztés teljesítménymutatói, mérőszámai, indikátorai 2010-ig

74 AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI CÉLKITŰZÉSEK 2010-re 1. AZ EU-N BELÜLI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK A NÖVELÉSE 2. AZ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZE- REKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEG- KÖNNYÍTÉSE MINDENKI SZÁMÁRA 3. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MEGNYITÁSA A TÁGABB VILÁG FELÉ

75 1. EU-N BELÜLI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 1.1 cél: A felnőttoktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2 cél: A tudás alapú társadalom által megkívánt készségek fejlesztése 1.3 cél Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4 cél: Növelni a toborzást a természettudományi és műszaki felsőoktatásban 1.5 cél: Az erőforrások legjobb kihasználása

76 2.1. cél: Nyitott tanulási környezet 2.2. cél: A tanulás vonzóbbá tétele 2.3. cél: Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 2. AZ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZE- REKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEG- KÖNNYÍTÉSE MINDENKI SZÁMÁRA

77 3.1 cél: A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2 cél: A vállalkozási szellem fejlesztése 3.3 cél: A idegen nyelv tanulás fejlesztése 3.4 cél: A mobilitás erősítése 3.5 cél: Az európai együttműködés erősítése 3. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MEGNYITÁSA A TÁGABB VILÁG FELÉ 3. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MEGNYITÁSA A TÁGABB VILÁG FELÉ

78 A nyolc elfogadott kulcskompetencia: 1. Kommunikáció anyanyelven 2. Kommunikáció idegen nyelven 3. Matematikai műveltség és alapkompetenciák a természettudomány és a technológia területén 4. Információs kommunikációs technológiával (ICT) kapcsolatos készségek 5. Tanulni tanulás 6. Személyközi és állampolgári (civic) kompetenciák 7. Vállalkozói szellem 8. Kulturális tudatosság EU KULCSKOMPETENCIÁK

79 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Farkas Éva Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar


Letölteni ppt "FELNŐTTKÉPZÉS FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések