Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai."— Előadás másolata:

1 Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai

2 Befektetések, értékpapírok A befektetési döntések alapjai A tőzsdei kereskedés Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén Az értékpapír ügyletek elszámolása Az értékpapír ügyletek adózási vonatkozásai

3 Befektetések, értékpapírok

4 Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

5 Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg –törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) –elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük Értékpapír típusok I.

6 Hitelpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak –Fix vagy változó kamatozású papírok –Diszkont értékpapírok Legfontosabb fajtái –Állampapírok –Vállalati kötvények –Jelzáloglevelek Értékpapír típusok II.

7 Befektetési alapjegyek befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) Alapvető fajtái attól függően, hogy milyen befektetésekre specializálódott: –Kötvény-, részvény-, vegyes alap –Pénzpiaci alapok –Ingatlanalap stb. Értékpapír típusok III.

8 A másik oldal – a forrásigénnyel fellépő vállalatok Lehetséges forrásaik: bankhitel kötvénykibocsátás részvénykibocsátás Értékpapírok kibocsátása – elsődleges piac Zárt körben – a papírokat előre meghatározott vásárlóknak adják el Nyilvánosan – egy szervező bankon (brókercégen) keresztül bárki hozzájuthat a jegyzés során Túljegyzés – több papírt akarnak venni, mint amennyi eladó, ekkor arányosan elosztják a rendelkezésre álló mennyiséget (kártyaleosztás, vagy jegyzésarányos) Az értékpapírok keletkezése értékpapírok

9 Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek –Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft 1.Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2.Önálló jövedelemforrássá válhat 3.Tartalék a jövőre Mi szükségünk a befektetésekre?

10 Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1.Milyen időtávban gondolkozik? 2.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

11 Kockázat a tőkepiacon A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

12 A befektetések árkockázata Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága.

13 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

14 Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása között (NAREIT Index alakulása) %

15 Befektetéseink összessége a mi befektetési portfoliónk Egy kitüntetett befektetési eszköz vagy több befektetési eszköz? A kockázatok mérséklése érdekében érdemes befekteté- seinket megosztani több eszköz között – diverzifikáció Intézményi befektetők egytől-egyig ezt a stratégiát követik befektetési politikájukban Befektetés - portfolió

16 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

17 Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Milyen időtávra fektessünk?

18 Mi az, hogy hosszú táv? Forrás: NASD Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény- befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el- múlt 80 évben: Befektetés futamideje

19 A befektetési döntések alapjai - Mennyit érnek a részvények?

20 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok I. Mi történik a bankba tett pénzünkkel? Ft betét egy évre 10%-os kamatra, egy év múlva rendelkezésre álló pénzösszeg: Ft * 110% = Ft Ez a jelenbeni Ft egy év múlvai jövőértéke Mi történik, ha pénzünket két évre kötjük le a bankban 10%-os éves kamatra? Ft * 110% * 110% = Ft Első év után Második év után

21 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok II. Mennyit ér nekünk ma az, hogy egy év múlva Ft-ot kapunk a banktól? A válasz Ft. Ez az egy év múlva esedékes Ft jelenértéke, a befektetés értéke A befektetések értékeléséhez alapvetően két dolog ismerete szükséges  Jövőbeli bevételek  Az átváltási arány, a befektetéstől elvárt hozam

22 A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: A részvény reálérték elmélete Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) … A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

23 Osztalék  Társasági nyeresége  Társaság tevékenysége  Iparág helyzete, kilátásai  A gazdaság helyzete, kilátásai  Világgazdaság helyzete, kilátások A jövőbeli osztalékok meghatározása

24 A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) Hol támadható a reálérték elmélet?

25 A misztikus P/E hányados A részvény árának és a cég egy részvényre jutó nyereségének hányadosa pl. ha a MATÁV ára 800 Ft, elmúlt évi nyeresége 75 mrd Ft, 1 mrd db részvény van a piacon, akkor a P/E= 800/(75mrd/1mrd)= 10,6 Általánosan elfogadott eszköz egyes részvények alul- vagy felülárazottságának megítélésére A magyar részvények alulárazottsági elméletének alapja - „konvergencia rali”

26 Technikai elemzés - a chartok bűvöletében A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia Általában rövid távú döntések támogatására szolgál Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát

27 Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb Amikor minden elmélet borul …

28 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

29 Ajánlott irodalom a befektetési eszközök árazásához Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Bodie-Kane-Marcus: Befektetések I-II. kötet Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek I-II.

30 A tőzsdei kereskedés

31 A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK PÉNZPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK PÉNZTÁRAK BEF. ALAPOK BIZTOSÍTÓK MEGTAKARÍTóKMEGTAKARÍTóK VÁLLALATOKVÁLLALATOK TŐKEPIAC BETÉTEK HITELEK

32 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: –nyilvánosság –egynemű, helyettesíthető termékek –szabályok szerinti működés

33 Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the- counter piac) –a partner felkutatása nehézkes lehet –partnerkockázat –az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni Tőzsdei ügyletkötés –az árak nyilvánosak, megbízhatóak –nem kell partnert keresni –nincs partnerkockázat –kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) –gyorsaság Miért érdemes tőzsdén üzletelni?

34  A Tőzsde egy szabályozott, koncentrált piac, amely átláthatóan és stabilan működő platformjával a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen optimális tőkeallokáció megteremtésének legfontosabb letéteményese A BÉT A régió egyik meghatározó pénzügyi központja  Fejlett kereskedési rendszerrel  Az elszámolóházzal integrált, automatizált értéklánccal  Nemzetközi kapcsolatokkal  Xetra elérés biztosítása a hazai kereskedő cégeknek  Stratégiai szövetség a Wiener Börse-vel  EU standardoknak megfelelő szabályozással  A fejlett piacok gyakorlatát átvevő Felelős Vállalatirányítási Alapelvekkel A Tőzsde szerepe a tőkepiacon

35 A tőzsde szerepe Magyarországon Sajátos nemzetgazdasági felépítés Multinacionális nagyvállalatok - Top 100 vállalat közül 39 ilyen, nem kerülnek tőzsdére Magyar nagyvállalatok - tőzsdeképesek és nagyrészt ott is vannak Állami tulajdonban lévő nagyvállalatok - privatizáció után tőzsde? A rendszerváltás után induló életképes vállalkozások még nem érték el a tőzsdeérettséget

36 A BÉT helye a világban és a régióban Emerging market helyett converging market Kis, nyitott piac - a külföldi befektetők aránya 70 százalék felett, a régióban az egyik legmagasabb Emiatt érzékenyen reagál a külföldi piacok mozgására A térségben az egyik legfejlettebb infrastruktúra mind informatikai, mind jogszabályi téren WFE és FESE tagság Az év tőzsdéje díj nyertese 1999-ben és 2000-ben (Euromoney - Central European)

37 A tőzsdei részvények tulajdonosi szerkezete A külföldiek tőzsdei részvénybefektetése meghaladja a 8,5 milliárd EUR-t

38 A BÉT számokban 2003 Sajáttőke: 4,7 Mrd Ft Bevétel: 1,55 Mrd Ft Üzemi eredmény: -101 M Ft Eredmény: 125,8 M Ft Napi átlagforgalom 1 Mrd Ft-os növekedése a BÉT- nek 70 m Ft plusz bevétel Bevétel szerkezete

39 Hogyan működik a tőzsdei kereskedés nyílt kikiáltásos kereskedés vs. elektronikus távkereskedés

40 Kereskedési technikák, rendszerek I. Box megbízások Parkett Üzletkötők Nyílt kikiáltásos kereskedés

41

42 Kereskedési technikák, rendszerek II. Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás Elektronikus távkereskedés

43 Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval –Értékpapírokkal - értéktőzsde –Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde –Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) –Extrém példa: időjárás Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni?

44 Hossz és bessz Hossz - emelkedő árfolyamtendencia (hausse - fr.) Bessz - csökkenő árfolyamtendencia (baisse - fr.) Tőzsdei állattan Bika - az emelkedő árfolyamok jele (bullish market) Medve - a csökkenő árfolyamok jele (bearish market) Hosszú vagy rövid vagyok? „Hosszú vagyok” - vételi pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak emelkednek (long pozíció) „Rövid vagyok” - eladási pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak csökkennek (short pozíció) Day-trade Azonos napon belül venni és eladni illetve eladni és venni ugyanazt az értékpapírt Kis magyar tőzsdeszótár

45 A tőzsdei áralakulás nyomon követése - tőzsdeindexek Az indexek jelentősége A piaci folyamatokat aggregáltan megjelenítő mutatószám Viszonyítási pont a befektetési alapok teljesítményének megítéléséhez - benchmark Csökkenő árfolyam tendenciák mellett általános az index kosarának megfelelő portfolió összeállítása - védhető  Az indexben szereplő papírok megítélése pozitívabb

46 A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX –a képlet: –Bázis: január pont –1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 1000* * ** *      n i iti n i i t qp Dqp KBUX mai részvényár Osztalék miatti korrekciós tényező Korrekciós tényező Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) Részvény bázisár

47 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - hazai részvényindexek BUX –felülvizsgálatra évente kétszer kerül sor (márc. 1. és szept. 1.), 7 kritérium a kosárba kerüléshez –márc. 24. ill. szept. 23. a kosárba kerülő mennyiségek meghatározása –Jelenleg 13 papírt tartalmaz a kosár (min. 12, max. 25 lehet)

48 Egyéb részvényindexek a BÉT gondozásában RAX - A befektetési alapkezelők által használt referenciaindex, 13 fix súlyú részvénnyel CESI - euro alapú regionális részvényindex Budapest, Prága, Varsó, Pozsony és Ljubljana papírjaival, pontosan leképezve az egyes részpiacok súlyát CETOP20 - regionális blue-chip index a 20 legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvénnyel

49 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - a legfontosabb külföldi részvényindexek USA: Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény ban bővült 30 papírra. Nasdaq 100: Február pont S&P kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja Russel az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi

50 Tőzsdei indexek Európa: CAC 40 - a párizsi tőzsde indexe DAX - a frankfurti irányadó index, 30 vállalat papírjait tartalmazza FTSE a londoni tőzsde és a FT által alapított index Összeurópai indexcsaládok: –Dow Jones STOXX indexcsalád pl: Dow Jones STOXX 50 és Dow Jones EURO STOXX 50 –FTSE Eurotop indexek (100, 300) Japán Nikkei - tokiói részvénypiac mutatója

51 A meghatározó külföldi indexek és a BUX index teljesítménye között

52 Forrás: ÁKK, BÉT A hazai részvénypiaci és állampapír-piaci hozamok alakulása között

53 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

54 A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

55 A BÉT kategória rendszere a részvénypiacon A „B” kategóriába kerülésnek fentiekhez hasonló feltételei nincsenek Nincsen bevezetési díj

56 A bevezetett részvénytársaságok jelentési kötelezettségei Rendszeres jelentési kötelezettség Éves jelentés - a magyar számviteli szabványoknak megfelelően, de az “A” kategóriában kell IASés/vagy US GAAP szerinti jelentés is (határidőáprilis 30.) Negyedéves gyorsjelentés - az “A” kategóriában (max. 45 nappal a negyedév zárása után) Féléves jelentés - a “B” kategóriában Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Bármely információ, amely befolyásolhatja a részvény árának alakulását

57 Befektetési szolgáltatók = brókercég a köznyelvben Megfelelő PSZÁF engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és kereskedelmi bankok Befektetési vállalkozások: Értékpapír bizományos cég Minimum tőke: 50 millió Ft Értékpapír kereskedő cég Minimum tőke: 200 millió Ft Befektetési társaság Minimum tőke: 1 milliárd Ft

58 Részvényt vásárolhatunk jegyzésen keresztül vagy a másodpiacon (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedelem-ben) Tőzsdei kereskedelem csak kereskedő cégen (szekciótagon) keresztül bonyolítható A tőzsdei megbízás adásának feltétele értékpapír számla ill. tőkeszámla nyitása a brókercégnél Számlanyitás után a tőzsdén kereskedhető termékek bármelyikére adhatunk megbízást Hogyan vásárolhatunk értékpapírt?

59 Brókerválasztás Költségek Cég tőkeereje Személyes kapcsolat, bizalom Megbízási lehetőségek skálája A döntés előtt fontos az üzletszabályzat gondos átolvasása

60 Költségek Számlavezetéshez kapcsolódó díjak Számlanyitás, vezetés, kivonat a banki folyószámlákhoz hasonlóan Kereskedési megbízások díjai Részvények esetén 0,2-1 %, de minimum Ft Pénzforgalomhoz kapcsolódó díjak Értékpapír transzfer Ft, pénzátutalás banki tarifákhoz hasonlóan Értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak Letéti igazolás kiadása, zárolás, fizikai kiadás, bevételezés stb. Az egyes cégek által alkalmazott díjakról összefoglaló táblázat található a PSZÁF honlapján –

61 A befektetők védelme Jó helyen van-e pénzünk egy brókercégnél? Letéti számlák – szigorú szabályok Befektető Védelmi Alap Magánbefektető követelések teljesítése személyenként maximum 6 millió forintig (1 millió forintig a követelés 100 százalékát, 1 millió forint felett pedig a követelés 90 százalékát vállalja át Az Alap vagyonát a tagok, azaz a befektetési szolgáltatók kötelező befizetései adják

62 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

63 Ajánlattípusok: LIMIT A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír) példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra

64 Ajánlattípusok: PIACI Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra

65 Ajánlattípusok: STOP LIMIT Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on. Aktiválási ár példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral

66 Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül. Aktiválási ár Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral

67 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Fajták (mennyiség szerinti csop.): RÉSZ MIND (25 millió forint felett)

68 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Lejárat/Érvényesség: MOST SZAKASZ NAP VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) MEGADOTT DÁTUMIG ÉRVÉNYES (max 30 nap)

69 A kereskedés menete a részvénypiacon Nyitó szakasz : Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz : Nyitó üzletkötési részszakasz Egyensúlyi áras ajánlatpárosítás, nyitó ár meghatározása - az az ár amelyen a legnagyobb mennyiség tud lekötődni Szabad szakasz Folyamatos ajánlatpárosítás BUX index folyamatos számítása (5 mp-ént) Napi záróár meghatározása - az utolsó kötés ára

70 A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

71 Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

72 Az értékpapír ügyletek elszámolása

73 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

74 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

75 A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

76 Az értékpapír ügyletek adózási kérdései

77 A részvényeken elért jövedelmek adózása Osztalékadó –alapesetben 20%, de túl magas osztalékfizetési arány (saját tőke 30%-a) esetén 35% –az adót a kifizető vonja le Árfolyamnyereség adó –Az adó mértéke 25% –Tőzsdei ügyletkötésből származó árfolyamnyereség esetén A befizetett adó csökkenthető tőzsdei ügylet keretében az adóévben keletkezett veszteség 25 százalékával

78 Mi az árfolyamnyereség? Az értékpapír eladásából befolyt bevétel csökkentve a megszerzéséért fizetett vételárral és az igazolható járulékos költségekkel (brókerjutalékok) A nem tőzsdén vásárolt értékpapírok esetén is igazolni kell a bekerülés értékét

79 Mi minősül tőzsdei ügyletnek? BÉT-en kötött ügyletek – azonnali és származékos piaci ügyletek is BÁT-on kötött ügyletek Az EU-ban működő, a Tőkepiaci törvény szerint elismert piacnak minősülő platformon kötött ügylet

80 Hol szerezhetünk információkat a piac alakulásáról?

81 Kérdések…


Letölteni ppt "Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések