Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése."— Előadás másolata:

1 A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése

2 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 2 A keynesiánus munkapiac sajátosságai A nominálbér rögzített, a reálbér az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik A vállalati szektor az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik a kereslethez Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a foglalkoztatást

3 Munkakereslet Ha például az árszínvonal csökken N W/P W/P 1 N1N1 W/P 2 N2N2 reálbér nő profit csökkenne munkafelhasználás csökken

4 Munkakereslet a keynesi modellben Reálbérfüggvény: Formailag azonos, de tartalmilag inverze a neoklasszikus egyenletnek, mert adott N D -hez keressük a profitmaximumot biztosító reálbért és nem fordítva

5 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 5 A foglalkoztatási függvény 0 N Foglalkoztatási függvény

6 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 6 Konstans munkakínálat 0 N

7 Aggregált kínálat Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor a különböző kibocsátási szinteket milyen árszínvonal mellett képes előállítani. A munkakeresleti függvényből vezetjük le

8 AS levezetése konstans munkakínálat esetén Az aggregát kínálati függvény felső szakasza függőleges, ha a munkakínálat konstans. Ekkor a potenciális kibocsátás túlfoglalkoztatottság esetén is elérhető. Y(N) Ns Nd N1 N0 N

9 AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén N Y(N) Ns Nd N1 N2 N0

10 Majd jön egy AD az áru- és pénzpiacból

11 A keynesiánus árupiac Az aggregát kereslet határozza meg az aggregát kínálatot A beruházás határozza meg a megtakarítást C és S a jövedelem függvényei Az árupiac a központi piac

12 Neoklasszikus és keynesi modell Neoklasszikusok A kínálat (AS) határozza meg a keresletet (AD) Say-törvény: a kínálat megteremti saját keresletét A megtakarítás határozza meg a beruházást Az állam ne avatkozzon be! Keynes A kereslet (AD) határozza meg a kínálatot (AS) Eladatlan (vagy meg nem termelt) áru és elköltetlen pénz áll egymással szemben A beruházás határozza meg a megtakarítást Állami keresletösztönzés!

13 Az eredeti megfogalmazásban a Say-törvény vagy Say- dogma a következőképpen hangzik: "Érdemes rámutatnunk arra, hogy amint sor kerül egy jószág előállítására, attól a pillanattól kezdve piacot kínál más termékeknek is saját teljes értékének erejéig. Amint a termelő befejezte termékén utolsó műveletét, igencsak törekedik arra, hogy azonmód eladja nehogy kezeiben csökkenjen annak értéke. Nem kisebb hévvel próbálkozik ezután felhasználni az így nyert pénzösszeget, hiszen a pénz értéke szintén romlandó. A pénztől való megszabadulás egyetlen módja azonban az, ha másik terméket vásárolunk. Így tehát valamely termék előállításának puszta ténye közvetlenül szabad teret nyit más termékek számára." (J. B. Say: Traité d' Economie Politique. London o.)

14 A kereslet összetevői. Magánszektor  Fogyasztási kereslet (C)  Beruházási kereslet (I)

15 A fogyasztási függvény Y C C=f(Y) A fogyasztás a jövedelem növekedésével nő, de csökkenő ütemben Csökken a fogyasztási határhajlandóság)

16 16 Lineáris fogyasztási függvény Abszolút jövedelem hipotézis A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak rendelkezésre álló jövedelmétől függ A fogyasztási függvény: – Minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá, azaz:

17 17 Lineáris fogyasztási függvény C(Y) Y C

18 18 A fogyasztási határhatárhajlandóság : A fogyasztási határhatárhajlandóság : megmutatja, hogy mennyivel nőnek a tervezett fogyasztási kiadások, ha a jövedelem egy egységgel nő autonóm fogyasztás ( ): autonóm fogyasztás ( ): a fogyasztás jövedelemtől független része.

19 19 A m egtakarítási függvény A megtakarítás: A megtakarítás: – A megtakarítási függvény: a szándékolt megtakarítást mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében.

20 20 C és S kapcsolata autonóm megtakarítás : autonóm fogyasztás ellentéte megtakarítási határhajlandóság: megmutatja, hogy mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nő:

21 21 Fogyasztás (C) és megtakarítás (S) kapcsolata C0C0 C(Y) Y C, S C=Y -C 0 S(Y) 45º S=0

22 Beruházási kereslet Akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha az legalább akkora hozamot hoz, mint a kamatláb. A beruházás várható hozama egy belső megtérülési ráta (IRR)

23 23 Beruházási kereslet (I) A beruházás alatt a továbbiakban bruttó beruházást értünk (pótló+bővítő). (i), (η) A beruházási függvény: a piaci kamatláb (i), és a profitvárakozások (η) függvénye.

24 24 Javuló profitvárakozások I i I(i) I’(i) I0I1I0I1 i 0 i 1 i0’i0’

25 A lineáris beruházási függvény egyenlete: I(i)=I 0 -ai I 0 : autonóm beruházás, a nulla kamatszinthez tartozó beruházás. a: a beruházások kamatérzékenysége, megmutatja, hogy a kamatláb egy százalékpontos változás mennyivel változtatja meg a beruházási keresletet.

26 Árupiaci egyensúly kétszereplős gazdaságban A kamatláb a legyen adott A kamatláb meghatározza beruházási keresletet. A beruházási kereslet független a jövedelemtől. + A fogyasztási függvény

27 Az árupiaci kereslet= C+I Y=AD határozza meg az egyensúlyi jövedelmet AD=C+I Mivel a háztartások a jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra fordítják, ezért az egyensúly I=S formában is kifejezhető. I I

28 Ahol a C+I keresleti függvény a 45 fokos egyenes fölött húzódik, addig az árupiac túlkeresletes. A C+I és a 45 fokos egyenes metszéspontjánál alakul ki az egyensúlyi jövedelem. Amikor a 45 fokos egyenes a C+I fölé kerül, az árupiacot túlkínálat jellemzi. I

29 A beruházások növekedése A kereslet autonóm tényezőinek növekedésével az egyensúlyi jövedelem ennél nagyobb mértékben emelkedik. = multiplikátor hatás

30 Egyszerű kiadási multiplikátor: megmutatja, hogy a kereslet autonóm tényezőinek egységnyi növekedése mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. Algebrailag:

31 A multiplikátor egynél nagyobb Az autonóm tételek növekedése saját nagyságánál nagyobb mértékben növeli a jövedelmet A fogyasztási határhajlandóság növekedésével (vagy megtakarítási határhajlandóság csökkenésével) növekszik

32 i változik  I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól. IS-görbe (beruházás- megtakarítás, investment- saving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza. Y AD=Y C(Y)+I 0 -ai 1 C(Y)+I 0 -ai 2 AD Y1Y1 Y2Y2 Y1Y1 Y2Y2 i1i1 i2i2 IS Y i Valójában az egyensúly a kamatlábtól is függ a beruházás miatt. Változó kamatláb mellett egy függvényt kapunk.

33 Árupiaci egyensúly háromszektoros gazdaságban Az árupiaci kereslet háromszektoros modellben: C+I+G Azonban a kormányzati szektor a kormányzati vásárlásokon kívül a transzferekkel és adókkal is módosítja az árupiaci keresletet. A kormányzati vásárlások nagysága a kormányzat döntésével meghatározott, így konstans. A transzferek és adók módosítják a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmét.

34 A módosult fogyasztási és megtakarítási függvény A háztartási szektor a fogyasztás és megtakarítás szintjét a rendelkezésre álló jövedelem (Y-T+Tr) alapján határozza meg. Először f eltételezzük, hogy a transzfer és az adó is egyösszegű. C(Y D )=C 0 +ĉ(Y-T+Tr) S(Y D )=S 0 +ŝ(Y-T+Tr)

35 C(Y D ) és S(Y D ) eltolódása Az adó és transzfer szint a fogyasztási és megtakarítási függvény elhelyezkedését is befolyásolja: – Ha emelkedik az adó, akkor a fogyasztás és a megtakarítás is csökken. – A transzfer növekedésével a fogyasztás és megtakarítás is nő.

36 Multiplikátorok a háromszektoros gazdaságban: – Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők ceteris paribus változása mekkora jövedelemváltozást okoz – Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. – Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.

37 A multiplikátorok kifejezhetők az egyensúlyi feltétel megoldásával:

38 Multiplikátorok Ez alapján a kiadási multiplikátor: Adómultiplikátor: Transzfer multiplikátora: Pl. G

39 A kiadási és transzfer multiplikátor pozitív, vagyis mindkét tényező növekedése növeli az egyensúlyi jövedelmet. A transzfer multiplikátor kisebb, mint a kiadási, vagyis a transzferek egységnyi növekedése kisebb jövedelemnövekedést okoz, mint a többi autonóm tényező emelkedése. Az adómultiplikátor negatív, az adó emelkedése jövedelemcsökkenést okoz.

40 Következtetések: – Ha nő az adó és a növekményt transzfer emelésre használják fel, akkor nem változik az egyensúlyi jövedelem. – Ha az adó emelésből származó többletjövedelmet kormányzati vásárlásokra költik, akkor az egyensúlyi jövedelem a kormányzati vásárlások növekedésével nő. – A kormányzati vásárlások növekedésének nagyobb jövedelemnövelő hatása van, mint a transzferek emelésének.

41 Havelmo tétel

42 Jövedelemfüggő adó bekapcsolása

43 43 A fogyasztási függvény meredeksége csökken a jövedelemfüggő adó hatására C0C0 C(Y) Y C C(Y-tY)

44 Az egyensúlyi jövedelem meghatározása esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint: Egyensúly esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint:

45 45 Multiplikátor Adókulccsal és adókulcs nélkül:

46 46 G hatása A kormányzati kereslet (G) multiplikatív hatása: Jövedelemfüggő adó esetében:

47 Az IS-görbe a háromszektoros modellben

48 A keynesiánus pénzpiac

49 A kamatláb változik ha a reáljövedelem változik Ez az egyensúly az értékpapírpiac bevonásával alakul ki (a pénz- és az értékpapírkereslet kiegészítik egymást). Ha a reáljövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nőni fog. A kamatláb mozgása egyszerre teremti meg a pénz- és értékpapírpiac egyensúlyát, mivel a pénz- és értékpapírpiacok szorosan összefüggenek egymással.

50 Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe Azon Y és i pontok kombinációinak halmaza, ahol a pénzkereslet és a pénkínálat megegyezik egymással. Explicit formában: Kamatlábra rendezve:

51 i L, M/P i LM Y Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P L(Y 1 ) L(Y 2 ) 1.) 2.) 1.) 2.) A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő A magasabb jövedelemhez magasabb egyensúlyi kamatláb tartozik (LM-görbe mentén a pénzkínálat változatlan). Az LM – görbe Levezetése Y1Y1 Y2Y2

52 Az IS – LM rendszer IS: Y = C(Y D ) + I (i) + G LM: M/P = L (Y ; i) Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: -árszínvonal (P) -fiskális politika (T, TR és G) -monetáris politika (M) i Y LM IS i* Y*


Letölteni ppt "A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések