Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szabályozó állam a kodifikációban.. A szabályozás fogalma Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. Tág értelemben a szabályozás minden.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szabályozó állam a kodifikációban.. A szabályozás fogalma Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. Tág értelemben a szabályozás minden."— Előadás másolata:

1 A szabályozó állam a kodifikációban.

2 A szabályozás fogalma Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. Tág értelemben a szabályozás minden olyan állami cselekvés, amely a társadalomra érdemi hatással bír. pl. : állami támogatások, stratégiai dokumentumok Szűk értelemben a szabályozás módja lehet 1. állami szabályozás, 2. társszabályozás, 3. önszabályozás

3 Az önszabályozás az önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását lényege a szabályokat a civil vagy szakmai szervezetek állapítják meg, és ők gondoskodnak az érvényesítésükről példák  szabványalkotás  agrár területen a terméktanácsok termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenysége  Reklámetikai Kódex megalkotása, érvényesítése előnyök/lehetőségek  rugalmas rendszer  a megalkotott szabályok eleve elfogadottak a kötelezettségek alanyai számára, ezáltal  nő a normakövetési hajlandóság hátrányok/veszélyek  általánosan elfogadott önszabályozó szervezetek hiányában nem működőképes  esetenként nem átlátható a normaalkotás és -érvényesítés  a meghatározó piaci erejű szereplők a szabályalkotásban is visszaélhetnek erőfölényükkel  a rendszer alanyai könnyen kivonhatják magukat a normarendszer érvényesülése alól  hiányoznak a közigazgatási eljárásban meglévő garanciák

4 A társszabályozás lényege Az állam a szabályok megalkotását és betartásuk ellenőrzését a szakmai szövetségekre delegálja. Az állam szerepe a továbbiakban a rendszer felügyelete, a működéssel szembeni elvárások megfogalmazása, értékelése. Elégtelen eredmények esetén az állam fenntartja a lehetőséget a közvetlen beavatkozásra. példák Magyar Ügyvédi Kamara működése Magyar Lapkiadók Egyesületének működése előnyök/lehetőségek  az állami szabályozás valamennyi előnye érvényesül  nő a szabályok elfogadottsága, hiszen maguk az érintett szereplők alkotják meg a normákat  a szabályozás költségeit jelentős részben az „iparág”, és nem az adófizetők viselik hátrányok/veszélyek bonyolult rendszer, különösen figyelmes jogalkotást igényel

5 Az állami szabályozás lényege a szabályokat az állam alkotja meg, betartásukat – intézményein keresztül – saját maga ellenőrzi példák jogalkotás előnyök/lehetőségek  megfelelő szankcióalkalmazási eszköztár  a szabályozás alanyai/tárgyai nem vonhatják ki magukat a szabályrendszer hatálya alól  demokratikus, átlátató (alkotmányos garanciák) hátrányok/veszélyek  erőforrás igényes  a gyakorlatban nem minden esetben kivitelezhető  az érintettekkel történő elfogadtatása időnként külön erőfeszítéseket követel  rugalmatlan, nehezen módosítható

6 Az állami szabályozás során figyelembe veendő szempontok 1. A szabályozási szükséglet felmérése; honnan hová tartunk ? (stratégia, viszonyítási pontok)

7 2.A beavatkozás szintjének, mélységének meghatározása (rendszerszerű gondolkodás!) Az adósságkritérium eléréséhez szükséges strukturális egyenlegcél

8 3.Az érdekek asszimilálása, egyeztetési folyamat Társadalmi egyeztetés: ÁLTALÁNOS EGYEZTETÉS – kötelező KÖZVETLEN EGYEZTETÉS – elsősorban a stratégiai partnerekkel Közigazgatási egyeztetés

9

10 4. Megfelelő szabályozási alternatívák a tarsolyban

11 Az állami szabályozás során figyelembe veendő alapelvek 1. a normaszöveg elkészítése előtt előzetes hatásvizsgálat készítése 2. kellően absztrakt megfogalmazás 3. pontos, precíz normaszöveg, amely nehézségek nélkül alkalmazható és minden szükséges életviszonyt rendez 4. cél: időtálló szabályozás 5. a jogszabály elfogadása után a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése 6. meghatározott idő után a jogszabály alkalmazásának teljes körű vizsgálata (utólagos hatásvizsgálat)

12 Az igazságügyi tárca fokozott felelőssége ellátja a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatokat, felelős a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket.

13 A kodifikáció folyamata I. A szabályozási igény felmerülése (gyakran állásfoglalás kérések formájában, vagy a jogszabály átfogó felülvizsgálata során) jellemzően jogalkalmazói oldalról (hatósági jogalkalmazók vagy az érintettek részéről) Példa: egyéni vállalkozó halála esetén a jogszabály megengedte, de nem rendezte a pontos eljárási szabályait az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának (a bejelentés módja, határideje nem került rögzítésre) A probléma a nyilvántartást vezető szervnél jelentkezett, aki állásfoglalást kért a minisztériumtól az eljárási szabályokra vonatkozóan a jogalkotás előkészítéséért felelős minisztérium értesül a problémáról

14 A kodifikáció folyamata II. II. A szabályozási igény vizsgálata a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály módosítás? (szükség esetén közvetlen egyeztetést kezdeményezhet a területet képviselő stratégiai partnerekkel, civil, társadalmi szervezetekkel véleményük kikérése érdekében) Példa: a minisztérium megkereste a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a Magyar Iparszövetséget, annak érdekében, hogy mutatkozik-e az igény egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására, ezért szükségesnek tartják-e a jogintézmény fenntartását, valamint megfelelő-e a minisztérium által készített szabályozási koncepció?

15 Az érdekképviseleti szervekkel, valamint egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel történt konzultációt követően világossá vált, hogy évente legfeljebb egy-két igénybejelentés érkezik az egyéni vállalkozó halálát követően arra vonatkozóan, hogy az özvegy vagy más örökös folytatni kívánja az elhunyt vállalkozói tevékenységét, ennek ellenére azonban igény van arra, hogy a jogszabály megengedje a tevékenység továbbfolytatását. Az egyéni vállalkozó halála esetén nincs elkülönült vállalkozói vagyon, a vállalkozói tevékenységgel felhalmozott vagyon külön nem örökölhető, az a hagyaték részét képezi. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatása kizárólag a szerződéses viszonyokban jelent folytonosságot, mégis a kisvállalkozó vállalkozói kapcsolatainak, „hírnevének” fenntartása érdekében jogos igény mutatkozik arra, hogy a tevékenységet örököse továbbfolytathassa, és ne kelljen új vállalkozóként tevékenykednie. felmerül a szabályozási szükséglet, a szabályozási irány tisztázott

16 A kodifikáció folyamata III. III. Normaszöveg előkészítése a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium a rendelkezésére álló ismeretek birtokában elkészíti egy átfogó törvénymódosítás keretében a jogszabálytervezet szövegét, a normaszövegről előterjesztés készül, amely tartalmazza a szabályozási szükséglettel kapcsolatos információkat a meghatározott sablon szerint Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény átfogó felülvizsgálatával egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására vonatkozó pontos eljárási szabályok megszövegezése megtörtént rendelkezésre áll a normaszöveg első változata

17 A kodifikáció folyamata IV. IV. A normaszöveg előzetes egyeztetése elsődlegesen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hét államtitkárságán belül kerül egyeztetésre a jogszabályszöveg, a vélemények beérkezése után az első helyen felelős szervezeti egység szükség esetén átdolgozza a jogszabálytervezet szövegét Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény ún. „belső egyeztetése” során nem érkezett érdemi észrevétel az érintett szövegre vonatkozóan, így annak módosítására nem került sor a normaszöveg készen áll a közigazgatási egyeztetésre

18 A kodifikáció folyamata V. V. A normaszöveg széles körű, ún. közigazgatási egyeztetése 1. a normaszöveget is tartalmazó előterjesztés megküldésre kerül valamennyi minisztérium, és egyéb közigazgatási, állami szerv (pl. bíróságok, állami adóhatóság) számára 2. az előterjesztés megküldésre kerül a területet képviselő társadalmi szervezeteknek, 3. a normaszöveg felkerül a Kormány honlapjára (www.kormany.hu), ahol en keresztül bárki eljuttathatja véleményét a normaszöveggel kapcsolatban Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés az ún. „közigazgatási egyeztetés” során közel húsz szervezetnek került megküldésre

19 A kodifikáció folyamata VI. VI. A normaszöveg korrekciója a beérkezett észrevételek alapján a normaszöveget korrigálja a tárca a beérkezett észrevételek a szabályozási iránnyal, a jogszabály tartalmával, kodifikációs hiányosságokkal (jogszabály-szerkezeti problémák, elírások, pontatlan fogalmazás) kapcsolatosak. Szükség esetén a beérkezett észrevételek függvényében az érintett szervezetekkel egyeztetésre kerül sor, ahol megvitatásra kerülnek a fontosabb észrevételek, ütköztetni lehet az eltérő álláspontokat.

20 A kodifikáció folyamata VII. VII. Elkészül a normaszöveg egyeztetett változata VIII. A Kormányülést megelőzően az előterjesztést a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalja Ha a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet az előterjesztést megfelelőnek tartja, úgy azt a Kormány következő ülésén megtárgyalja IX. A Kormányülésen a miniszterek döntenek a jogszabály-tervezet Parlamenthez történő benyújtásáról

21 A kodifikáció folyamata VIII. X. A Parlament megtárgyalja, majd elfogadja a jogszabályt XI. A jogalkalmazási probléma elhárult

22 A kodifikációs munka Kihívásokkal teli, izgalmas feladat, amely 1. átfogó tudást, kreativitást és kitartást igényel, és amelynek során 2. szükséges az eltérő nézetek és az állami érdekek megfelelő ütköztetése. 3. Kiemelten fontos a precizitás. 4. „Ne törődjetek azzal, amit a kritika mond, egy kritikusnak sem emeltek még szobrot.” (Jan Sibelius, finn zeneszerző)

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A szabályozó állam a kodifikációban.. A szabályozás fogalma Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. Tág értelemben a szabályozás minden."

Hasonló előadás


Google Hirdetések