Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA. INDOKLÁS Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA. INDOKLÁS Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be."— Előadás másolata:

1 KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA

2 INDOKLÁS Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be az irodalmi kánonba; A maszkulin kritika mostoha bánásmódja az idők folyamán:(Gyulai Pál alkatilag alkalmatlannak tartja mindenféle műalkotásra a nőt, Osvát Ernő számára az írónők tevékenysége nem több bájos jelenségnél, Német Gábor 2003-ban kirobbantja a „ridikül- vitát”); A jelenség fonáksága ellen szót emel többek között: Török Sophie, Bán Zsófia, Weöres Sándor; A „(…)kirakatba engedett nőírók- írónők- nőszempontú írók tehát végre kinyitották az ajtót a többieknek …” Méltatóik: Ady, Móricz, Szabó Csaba, Szabó Magda; Balázs Imre József, stb;

3 KAFFKA MARGIT ( ) Költő, író,publicista, tanár „Egész külön mítoszvilága, mondaköre és irodalma van az ember történetén belül az asszonyi sors különarcú tragikumának, amit e néhány szomorú szóba lehetne össze- foglalni: tehetetlenség és epedés, lekötöttség, várás, félés, tűrés; - szívós és gyötrő erőfeszítések a passzivitásból kitörésre (…) - a másik oldalon néhány elbűvölően gyönyörű életremeklés- (…) A legújabb idő – úgyszólva a szemünk láttára - nagy és hirtelen, válságos változásokat hozott az asszonyi lélekben; kifejlődött a new- woman (az új nőideál), az új asszony kétségtelenül értékes és egyre terjedő típusa.” Kaffka Margit: Az asszony ügye

4 SZÍNEK ÉS ÉVEK A „nő- kérdésre” keresi a választ; Portelki Magda élete a konvencióknak való megfelelés története, maga is egy rítus; Önmagát, saját szabadságát csak a konvenciókon kívül találhatná meg, de azok végigkísérik és meghatározzák életét; (hálóban vergődő hal); „ Tudom, hogy egypárszor nagyot lendíthettem volna a sorsomon, egészen másfelé… De most már úgyis mindegy volna” Az öregkor „szép, nagy csendessége” az a pont, ahol megszűnnek a konvenciók; Kudarc ez, vagy a nő rátalálása önmagára emlékeiben, „ az önmagáért való csillogásban”?

5 EMLÉKEK; EMLÉKEZÉS- REGÉNY NŐI OLVASAT FÉRFI OLVASAT P.M. „olvassa újra” saját történetét öregasszony emlékezőként; Az éppen- történő események sodrában a jeleneteken nem szembetűnő a felépítettség; Inkább az emlékezésre magára vonatkozó mondatok teremtik meg az emlékezés műfaját a regényben; Az emlékeknek szubjektivi- tásuk, ismerős voltuk válik hangsúlyossá; Nincs egy már-jobban-tudó hang; Nincs felszabdalt, keveredő időrend, amely a spontán emlékezés hatását keltené, hogy az emlékezés mechanizmusát hitelessé tegye;

6 KIREKESZTETTSÉG- TÁVOLODÁS Mások- által- élés filozófiája; Gyermekkori játékuk Sándor öccsével: birodalmuk a felnőtt számára a bűn világává alakul át; Sándor őrülete a nő- szerepre- figyelő olvasatot arra irányítja, hogy a „saját szoba”, a magánvilág a nő számára tiltott övezet; „ Te lány! Te kíváncsi liba, szégyelld magad!” Tiltások által avatódik be a vagyoni konvenciók által (is) behatárolt nőszerepbe; a kötélverő lányával való barátkozásnak „nincs jövője.” A felnőttek világából való kizártság; „ Minket,gyermekeket kizárnak, és mellőznek mindenből a nagyok!” A férfitársaságból való kizárások megélése;

7 SZERELEM P.M. szerelme „örökölt” szerelem; nemzedékek közötti folytonosság szabályozza; „ Így, régi holmik, emlékek, adomák hogy összetapasztják a családot – mennyire emlékeztetik, hogy csak folytatói vagyunk az előttünk élt életeknek; és mindez valami nagy biztonságot jelent.” Öröklődnek tárgyak, adomák, pletykák, rituálék: bálok, gardírozás, udvarlás; Megélni szépen a szerelmet; „ Virulni, páváskodni, elfogadni a hódolatot, kiélni fiatalon, kényünkre, táncosan, módosan minden szépet. Szépen a szerelmet!” Fin’ amor- játék; Tabódi Endre: „… ha az a szó jutott eszembe >>asszony, nő<<, én mindig, öntudatlanul is magát értettem alatta. Mi ehhez képest az, hogy nem magával voltam egy fedél alatt huszonöt esztendeig?” Magda válasza Magda válasza: „Isten ments, hogy mi együtt éltünk volna! (…) De amit így az ember mondhat egymásnak, lássa, már tudom, hogy ez a legtöbb. A legnagyobb emberi ajándék a szó, a szó!”

8 NŐI NETWORK- FÉRFI KLIENSEKKEL 13 nőalak: úrinők, szolgáló- és parasztasszonyok, polgárasszonyok, dzsentri dámák kavarognak egymás körül Sugdolóznak, egymás sorsát kibeszélik vagy világgá kiáltják, ki méltósággal és tartózkodón, ki hangos kacagással, ki kelletlenül, fogát összeszorítva, szemlesütve; A férfi megjelenése hullámot ver, felgyorsítja a kavargást, amely elültével a maga ritmusát felvéve folytatja bejáratott köreit; A férfitársadalom párhuzamos világot alkot politikájával, választójogával;

9 NŐI NETWORK- FÉRFI KLIENSEKKEL ( HÁLÓ ) Grószi Kallós Ágnes Zimán Ilka Képíró Zsuzsan na MarcsiZsuzs i Klári mama Pongrácz Anna Tomanó- czy Anna Zimán Melanie Piroska néni Marika néni Klári PORTELKI MAGDA

10 KI A VADÁSZ ÉS KI A PRÉDA? A férfiak tartják forgásban a körülöttük nyüzsgő asszonynépet, minden őértük létezik; A nő a férfiért küzd: „megfelelő” férjhez jutni kellő időben, aztán a házasságban kezdődhet a férficélokért küzdés; Közben észre sem veszik, hogy nem saját életüket élik; A háttérpozíció minden felelőssége rájuk hárul: uraik felettük állnak, a nők élete az ő szolgálatuk, mégis nagyon sok szálat ők mozgatnak a háttérből; Csak férjek révén juthatnak előre, ha tetszik nekik, ha nem;

11 A NETWORK MŰKÖDÉSE Sajátos sorsközösség, láthatatlan fonál szövi egybe a női hálót; Az álmodott karrier a nő számára önerőből nem érhető el, s nem építhető újjá; A nő lehetőleg kösse le magát egy házasságban, különben kirekesztett lesz, és szabad prédává válik; Kegyetlen farkastörvények szerint működik a network: óv – véd, míg a szabályokat betartja a nő, de keményen megtorol minden önállósodási kísérletet; P.M. határpozícióban él: a régi világ már nem az övé, az újat még nem képes magáévá tenni; Az oltáregylet titkárnéja: vágyálmának karikatúrája, a vágyott pozíciót az új Melanie - tanonc, Kallós Ágnes nyeri el;

12 BERDE MÁRIA JULIANNA ( ) Író, költő, műfordító, tanár „A Berde–életmű tenge- lyében az írónő küldetés- szerűen vállalt kedvenc témája áll: a férfi és a nő viszonyának örökké időszerű vizsgálata mellett az asszonyi lélek, érzelemvilág bemutatá- sa, s a fonákságok fel- tárása a nők társadalmi, erkölcsi megítélésében” (Molnár Szabolcs)

13 TÜZES KEMENCE Felvetett problémája: bűn és bűnhődés a szerelmi életben; Példázat arról, hogy a szerelmi kapcsolatok meglazulnak, megtörnek a humánum törvényeit felforgató háborúk idején; A regény a „győzedelmes lelkierő krónikája” (M. Sz.); Berde: „ Két női nemzedéket kívántam szembeállítani, a nagyanyákat és az unokákat ” Az otthon zárt keretei; erkölcsi kételyek hiánya; szorító- védő korlátok; becsület és jóság; A világháború törvényeket felforgató kataklizmája a biztosan megóvó otthon elhagyásának pillanatában;becsület vagy jóság;

14 A RECEPCIÓ- TÖRTÉNETBEN: Valentin Tascu:- „szerelmi költemény”; -„(szigorú és puritán)erkölcsi traktátus”; - „törvényes és törvénytelen Eroszról szóló lélektani mű”; Schöpflin Aladár: „ a megtévedt asszonyok regénye”; „erkölcsregény, de (…) lélektanilag bonyolultabb, mint erkölcsileg”; Szentimrei Jenő, Jancsó Elemér, Kovács György a legjobb háborúellenes regények közé sorolja; Benedek Marcell: „Azt hiszem, az utolsó nemzedék va- gyunk, amelyet egy ennyire finom erkölcsi kérdés érdekel még.”

15 Párhuzamok: A lelkiismeret „tüzes kemencéje” A konkrét tüzes kemence, a nagymama „profán oltára” Imre Palkó Villi Nyikulica Lyubó Szia

16 MI TESZI NŐI REGÉNNYÉ? I. A kompozíció: - az elbeszélt történet távlatait szűk keretek közé szorítja, így műfajilag a novella benyomását kelti, holott a koncepció bonyo- lultsága, az epikus bőség regénnyé avatja; - 4 találkozás köré sűrűsíti a történéseket: 1. a narrátor barátnője vendégeként a háború előtti falusi kúrián nyaral; ben ismét meglátogatja barátnőjét hadiözvegységében; 3. hat év múlva a hadifoglyok haza- kerülésekor a Szia bűnhődésének és a barátnő lelki válságának szemtanúja; 4. Villiék városi lakásán, évek múlva, a lelkiismereten való győzelemről értesül; - az időrendet megbontja; váratlan fordulatok;

17 TOVÁBBI ISMÉRVEK: II. A narrátor szerepei:- barátnőként szemtanú; -a főhős Villi vallomásait hall- gató rezonneur; - véletlenül kihallgatott beszél- getések által titkok tudójává avatódott, részben szubjektív elbeszélő; Elbeszélői szólamok váltása: narrátori e. sz./ I.sz. elbeszélés + V. vallomása ( a narrátor ugyan kívülálló, de empatikus magatartást tanúsít, apró, finom bíztatásokkal lendíti tovább Villi vallomását); A két nézőpont egymást kiegészítő történetet hoz létre, nem a valóság megismerhetetlenségéről szól;

18 ASSZONYREGÉNNYÉ TESZI MÉG: III. A három rendbeli „kegyes csalás”: 1. a hősnő (Villi) szerelmet hazudik a más (Palkó) öröméért; 2. a férjének nem vall, hogy össze ne törje; 3. a nagymamát ámítja, hogy az unoka sírját megtalálta, valójában egy ismeretlen katona sírjára véseti Palkó nevét; „ Nem a becsület a jóság, hanem a jóság a becsület”.

19 ELTÉRŐ OLVASATOK Férfi olvasat: kritikusok Női olvasat: a szerző Császár Előd: 1. a nő „áldozat- vállalását” nem tartja lélektanilag indokoltnak; 2. „művészileg” kifogásolja, hogy – bár a férj érdekében emberileg okosan- nem vallja be vétkét, ám a regény második része a férj feleletére volt beállítva; Molnár Szabolcs: Villi „lekűzdhetetlen kényszerből” hazudott szerelme „ még akkor sem eléggé érthető, ha B. az elbukás freudi lélektani indoklásába beoltja a kálvini predesztináltság >>így rendeltetett<< dogmáját is” V. nem gyönyörűségből, hanem bonyolult lelki ösztönzés hatására lép túl erkölcsi kötöttségein; Úgy érzi, kegyes csalással oda kell adnia magát a halálbamenő öröméért; Békében nem tenné, de most maga válik kezdeményezővé, „ hadd legyen a bukás igazán bukás”; Nemcsak a házasságtörés bűntudata nyomja, hanem ráébredése, hogy tudat alatt egy ember halálát várja, sőt okozza : retteg a fiú életéért, s kívánnia kell pusztulását; Akarja, de soha mg nem teszi vallomását a férjnek, mert az egyre lehetetle- nebbé válik; csak így vezekeltetheti; V. vezekel és megtisztul; kegyelmi jel;

20 ÉS: IV. Líraisága: a nagymama levendulaszagú környezetének részletes leírása, a kellékek szerepe a culeur locale (helyi színezet) létrehozásában; Jó komponáló készsége ( idejében alkalmazott leírások, pl. a kemence kenyérsütéskor); Stíluseszközei: közhely felfrissítése hasonlatban, találó képek, a nyelv szecessziós stilizált- sága (néhol ódonnak hat);

21 ÉRTÉKELÉS ÉS A CÍM MÁSIK LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSE Berde Máriának „ez a legasszonyibb alkotása, a szónak nem lefokozó, hanem legteljesebb értelmében. S nem is csak azért, mert hősei nők, hanem mert a mű érdes alapszövetét súlyos hímzések borítják az oly sok vérontás, világégés sújtotta századunk színváltásai között élő nő örök nagy kérdései (…). Az egyéni, asz- szonyi szenvedélyeket felfokozza a háború tüzes kemencéje, miáltal a regény egyben messzehangzó állásfoglalás az emberség, a nő teljes társadalmi elismerése mellett.” (Veronica Porumbacu)

22 KÖNYVÉSZET Balázs Imre József: „Egymásra érezni tudva –véletlen mozdulatokon át.” Nőregény, Kaffka Margit, Színek és évek., in: Kapus Erika: Problémás nem. Nősorsok Kaffka Margit Színek és évek valamint Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében Szakdolozat in: mek.oszk.hu/07700/07784/07784.pdf Molnár Szabolcs: Berde Mária. Bukarest. Kriterion, p. Porumbacu, Veronica: Néhány szó Berde Máriáról. Steaua, sz. Tascu, Valentin: Berde Mária és a „női irodalom”. Utunk, 1974/15 sz. 3.p. Szabó Magda: Fáklya, csillag. Főhajtás Berde Máriának. Új horizont, /4. sz. 3-9.p.

23 KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMET! www. pocsveilerilona.weboldala.net


Letölteni ppt "KAFFKA MARGIT, BERDE MÁRIA. INDOKLÁS Méltatlanul háttérbe szorított szelete irodalmunknak: a XX. Század első felében élő 367 nőalkotó közül 1 került be."

Hasonló előadás


Google Hirdetések