Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. KOPPÁNYVÖLGY A 24. ÓRÁBAN – Összefogás a fenntartható vidék kialakításáért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgye HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 48 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 16 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Koppányvölgye HK területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 47, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tab 4,947 fő 2,972 fő 2,599 fő 2,302 fő Balatonszabadi Zamárdi Ádánd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 11 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 48 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 34 Koppányvölgye HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Koppányvölgye HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A lakosság elöregedett, elszegényedett, a népességmegtartó képesség drasztikusan csökkent, mivel: ▪- a fiatalok, főként a képzettebbek elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, az elmaradottság és a romló életminőség miatt; ▪- a társadalom dezintegrálódott, a közösségek elsorvadtak, érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességük megszűnt; ▪- a helyi örökség turisztikai potenciált jelentő kulturális és természeti értékei pusztulnak és kihasználatlanok; ▪- a domináló intenzív növénytermesztés környezetromboló, a háztáji gazdálkodás megszűnőben van, feldolgozás, helyi termékek nincsenek; ▪- a térségnek nincs markáns identitása. ▪A népességmegtartó erő növelése: ▪- a fiatalok helyben maradásának segítése a jövedelemforrások és az életminőség fejlesztésével; ▪- az oktatás és a helyi közösségek fejlesztése, érdekérvényesítő képességük erősítése, a romák felzárkóztatása; ▪- a helyi örökség értékeinek megóvása, fejlesztése és turisztikai célú kihasználása; ▪- a fosszilis energiafüggőség csökkentése; ▪- a mezőgazdaság paradigmaváltásának segítése az öko-szociális agrárium kialakítása felé, a diverzifikáció, a feldolgozás fejlesztése; ▪- a térség identitásának megerősítése.

6 5 Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgye HK – A stratégia alapvető célja

7 6 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

8 7 A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 8 Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 9 A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 12 A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 24% 12% 8% 7% 4% 3% 21% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.9%, ami 2.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.9% ▪Változás 2003-hoz képest 2.1 százalékpont

19 18 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tab székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 2,704 fő 18% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 18%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪1,800 ▪200 ▪160 ▪130 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tab ▪Igal ▪Tab ▪Kapoly Főtevékenység ▪3230 Híradás- technikai fogyasztási cikk gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪3120 Áramelosztó, - szabályozó készülék gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪3220 Ipari híradás- technikai termék gyártása Név ▪Flextronics International Kft ▪Fornetti Pannon Kft ▪SIME Kft ▪MKB Hungária Kft ▪EPRO Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪71 ▪70 ▪60 ▪55 ▪48 ▪Balatonszabadi ▪Tab ▪Bábonymegyer ▪Nágocs ▪Balatonszemes ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2821 Fémtartály gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5510 Szállodai szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Siómente Zrt Név ▪BÉTA-ROLL Zrt ▪Nágocsi Mg Zrt ▪OTP Bank Nyrt Üdülője ▪TAG Kft

24 23 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység19 Vallással kapcsolatos tevékenység9 Sporttal kapcsolatos tevékenység37 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység59 Oktatással kapcsolatos tevékenység23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 48 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 446 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 446 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 47,56247,49547,27247,20947,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 31% 9% 5% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 21% 30% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %1391% %1360%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,302 ▪Község▪1,163 ▪Község▪896 ▪Község▪1,414 ▪Város▪2,295 ▪Község▪551 ▪Község▪2,972 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ádánd Andocs Bábonymegyer Balatonendréd Balatonföldvár Balatonőszöd Balatonszabadi Munkanél- küliség (%) ▪9.64% ▪15.00% ▪10.84% ▪6.86% ▪5.34% ▪4.76% ▪6.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪396,723 ▪283,149 ▪356,096 ▪430,637 ▪541,897 ▪421,674 ▪488,899 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.063 ▪0.372 ▪2.828 ▪2.358 ▪0.738

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪2,185 ▪Község▪1,868 ▪Község▪593 ▪Község▪487 ▪Község▪304 ▪Község▪428 ▪Község▪791 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Bedegkér Bonnya Büssü Értény Munkanél- küliség (%) ▪6.64% ▪6.52% ▪13.01% ▪27.04% ▪20.32% ▪13.57% ▪21.45% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪471,661 ▪439,652 ▪282,463 ▪236,686 ▪193,722 ▪156,731 ▪165,723 Magas** kat. (db/fő) ▪ ▪ ▪0.000 ▪6.809 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪ ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪197 ▪Község▪164 ▪Község▪1,075 ▪Nagyközség▪1,267 ▪Község▪478 ▪Község▪710 ▪Község▪66 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fiad Gadács Gölle Igal Kánya Kapoly Kára Munkanél- küliség (%) ▪12.93% ▪9.78% ▪15.43% ▪5.68% ▪12.21% ▪9.57% ▪11.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪199,343 ▪232,994 ▪347,916 ▪425,161 ▪426,402 ▪227,955 ▪326,707 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.653 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.504 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪361 ▪Község▪585 ▪Község▪510 ▪Község▪226 ▪Község▪405 ▪Község▪1,503 ▪Község▪561 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kazsok Kereki Kisbárapáti Kisgyalán Koppányszántó Kőröshegy Kötcse Munkanél- küliség (%) ▪14.58% ▪7.77% ▪17.33% ▪11.94% ▪21.15% ▪7.51% ▪10.54% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪198,853 ▪364,954 ▪262,260 ▪347,559 ▪181,407 ▪387,209 ▪284,120 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.282 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.601 ▪0.258

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪222 ▪Község▪252 ▪Község▪627 ▪Község▪1,423 ▪Község▪384 ▪Község▪323 ▪Község▪415 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lulla Miklósi Nágocs Nagyberény Nagycsepely Nyim Pusztaszemes Munkanél- küliség (%) ▪15.04% ▪12.84% ▪9.73% ▪12.17% ▪17.34% ▪6.51% ▪8.43% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪274,667 ▪428,651 ▪408,699 ▪383,160 ▪283,900 ▪351,683 ▪430,689 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.618 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.027 ▪0.000 ▪0.335 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪508 ▪Község▪1,934 ▪Község▪169 ▪Község▪613 ▪Község▪728 ▪Község▪229 ▪Község▪185 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ráksi Ságvár Sérsekszőlős Siójut Som Somogyacsa Somogydöröcske Munkanél- küliség (%) ▪11.28% ▪8.33% ▪9.35% ▪9.97% ▪8.58% ▪23.48% ▪15.13% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪451,301 ▪389,834 ▪377,025 ▪403,760 ▪376,230 ▪162,451 ▪340,902 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.344 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.055 ▪0.000 ▪0.186 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪236 ▪Község▪558 ▪Község▪853 ▪Község▪587 ▪Község▪621 ▪Község▪114 ▪Város▪4,947 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Somogyegres Somogymeggyes Somogyszil Szántód Szólád Szorosad Tab Munkanél- küliség (%) ▪12.96% ▪18.33% ▪12.07% ▪4.47% ▪12.59% ▪14.29% ▪6.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪402,305 ▪117,860 ▪281,617 ▪693,734 ▪315,499 ▪417,092 ▪572,041 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.876 ▪0.000 ▪0.243

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪240 ▪Község▪528 ▪Község▪322 ▪Község▪480 ▪Község▪260 ▪Nagyközség▪2,599 ▪Község▪402 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Teleki Tengőd Torvaj Törökkoppány Zala Zamárdi Zics Munkanél- küliség (%) ▪12.95% ▪16.77% ▪11.85% ▪10.73% ▪6.43% ▪4.58% ▪16.28% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪174,344 ▪261,669 ▪209,333 ▪381,724 ▪413,707 ▪503,279 ▪262,338 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.115 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.063 ▪0.000 ▪ ▪0.000

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 1/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ádánd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejeztével elvándorolnak a településről, elöregszik a lakosság.” ▪Andocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékekre (ferences kolostor), alapozott turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 2/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bábonymegye r ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Balatonendré d ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség ( Endrédi Csipke )értékeire épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 3/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonföldvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid: igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportok elérését nem biztosítja, a tömegturizmus hatására kialakult épített környezet jellegtelen, és hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” ▪Balatonőszöd ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében ( bor-, lovas turizmus ), együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„A programkínálat bővítése a part életének megújítása, valamint az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amely lehetővé tehetné egyben az együttműködés kialakulását a háttértelepülésekkel.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 4/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszaba di ▪„A település turisztikai vonzereje gyenge, fejlesztéséhez igényesebb belföldi társadalmi csoportokat is elérő programok és szolgáltatások, helyi termékek hiányoznak, mindehhez azonban nélkülözhetetlen a helyi, ill. a kistérségi közösségi kohéziót erősítő megfelelő szervezeti háttér, mely nyitott a háttértelepülések felé is.” ▪Balatonszársz ó ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség növelése a természeti, kulturális örökség értékeire épülő turizmus fejlesztésével, helyi termékek előállításával, azok piacra jutásának segítésével.” ▪„A szezon meghosszabítása érdekében a programkínálat bővítése, amelyben fontos szerepe van az együttműködésnek a háttértelepülésekkel, a helyi kulturális örökségük bemutathatóvá tételében és termékeik piacra jutásának segítésében.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 5/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszeme s ▪„A turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, magasabb színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Bálványos ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A programkínálat bővítése az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amelyhez elengedhetetlen a különböző szektorok közötti összefogás megteremtése, valamint az együttműködés a természeti, épített, és kulturális örökségben gazdag háttértelepülésekkel.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 6/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bedegkér ▪„Gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Bonnya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus ) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 7/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Büssü ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú etnikai kisebbségre.” ▪Értény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, és a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség miatti elszegényedés, különösen a magas arányú roma lakosság körében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, valamint az etnikai kisebbség felzárkóztatása, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása érdekében.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 8/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fiad ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Gadács ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, különös tekintettel a biogazdálkodás elterjesztésére.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 9/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gölle ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Igal ▪„A gyógyfürdő és környezete fejlesztésre szorul, potenciálja kihasználatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség növelése, a természeti tőkére és a kulturális örökség értékeire (Fekete István munkássága) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„A gyógyfürdő vonzerejének jobb kihasználása a helyi és környékbeli turisztikai, vendéglátó szolgáltatások fejlesztésével, a geotermikus lehetőségek kihasználásával.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 10/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kánya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukrurális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kapoly ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 11/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kára ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kazsok ▪„Közösség-formáló szervező erő és az információszerzési lehetőségek ( szélessávú internet elérési lehetőség ) ▪hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Közösségi tér kialakítása szélessávú internet elérési lehetőséggel.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 12/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kereki ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a közeli háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kisbárapáti ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti értékekre és helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus (pl.Fehér-kő Vár)fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 13/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisgyalán ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Koppányszánt ó ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 14/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőröshegy ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kötcse ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a bor-, a lovas és a völgyhídra épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: főként a bor- és lovas turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 15/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lulla ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Miklósi ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 16/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nágocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nagyberény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és helyi kulturális örökség értékeire ( Zichy kastély) épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti értékekre épülő turizmus ( a településen található termálvíz), a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 17/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagycsepely ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nyim ▪„A munkalehetőségek hiánya, az infrastrukturális elmaradottság, és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejezése után elhagyják a települést, ezáltal a lakosság elöregszik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus (pl. horgász turizmus) és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 18/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaszeme s ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Ráksi ▪„Munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség hiánya, szocializációs lehetőségek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 19/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ságvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Sérsekszőlős ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, rossz megközelíthetőség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a hátttértelepülések közötti összefogást.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 20/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Siójut ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok a tanulmányaik befejeztével elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Som ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 21/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyacsa ▪„A nagyfokú munkanélküliség ( a térségben legmagasabb ), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság ( a térségben a legmagasabb a népességfogyási ráta ).” ▪Somogydöröc ske ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és helyi kulturális örökség értékeire (földvár, egyházi épületek)épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékű falura, művészeti alkotó közösségekre épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 22/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyegres ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Somogymegg yes ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs elérhető közelségben munkahely), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 23/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyszil ▪„Közöségi terek, események, szocializációs lehetőségek hiányában a közösségi élet elsekélyesedett.” ▪Szántód ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, valamint hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közösségfejlesztés, közösségi terek ( életház ) létrehozása.” ▪„A part életének megújítása érdekében együttműködés a háttértelepülésekkel a turisztikai kínálat bővítésében, a térség természeti és kulturális örökségeinek bemutathatóvá tételében.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 24/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szólád ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Szorosad ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a háttértelepülések közötti összefogás lehetőségét.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 25/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tab ▪„Egy nagy foglalkotatótól függ a település foglalkoztatottsági helyzete, forráshiányos helyi vállalkozások miatt kevés munkahely, emiatt a fiatalok elvándorolnak a településről.” ▪Teleki ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú roma kisebbségre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség erősítése, az autópálya közelségének és a rendelekzésre álló geotermikus energia kihasználásával.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, valamint a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 26/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tengőd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Torvaj ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a védett építészeti értékű falura és a természeti tőkére épülő turizmus (vadász turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 27/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Törökkoppány ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Zala ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és kulturális örökség értékeire ( török hódoltság kori emlékek ) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és az épített örökségre épülő turizmus (Zichy Mihály Múzeum) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 28/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zamárdi ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Zics ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs munkahely elérhető közelségben), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében, együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi természeti, épített, és kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus (főként lovas turizmus ) és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

77 76 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése” ▪„A természeti tőke védelme, gyarapítása” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése” ▪„A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése” ▪„Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése” ▪„A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 76 2 db 3 db 2 db 12,170,000 4,943,172 3,699,935 2,400,000 1,660,492 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 2 db 3 db 1,384, , ,000

78 77 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 77 3 db 2 db 1 db 189, ,500 56,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

79 78 ▪A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Faluszépítés Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 10,910,000 1,260,000

80 79 ▪A természeti tőke gyarapítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése ▪A természeti környezet terhelésének csökkentése Fő fejlesztési prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Allokált forrás (EUR) 3,642,000 16,000 1,285,172

81 80 ▪Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése, összehangolása ▪Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,086, ,000 1,465,800

82 81 ▪Gazdasági környezet fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások megerősítése Fő fejlesztési prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 400,000 2,000,000

83 82 ▪A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Allokált forrás (EUR) 540,200 1,120,292

84 83 ▪Erdőterületek növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Fafeldolgozás fejlesztése ▪Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 960,000 60, ,000

85 84 ▪Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése Allokált forrás (EUR) 720, ,000

86 85 ▪Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése ▪A helyi örökség értékeinek számbavétele Fő fejlesztési prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 4, ,000 20,000

87 86 ▪Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Társadalmi felelősség erősítése ▪Az LHH települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességének növelése Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 65,000 64,000 60,000

88 87 ▪Fiatalok helyben maradásának ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Népességfogyás mérséklése Fő fejlesztési prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Allokált forrás (EUR) 80,500 80,000

89 88 ▪Szakmai és általános tudásfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 11/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 56,000

90 89 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3% 15% 31% 15% 10% 9% 5% 4% 0% 10% 2% 20% 70% 0% 10% 0% 23% 6% 2% 10% 0% 33% 25% 0% 10% 0% 10% 0% 60% 10% 0%

92 91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a lovas, lovaskocsis, gyalogos, kerékpáros és egyéb turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. Komplex projektet alkot az LHH falvak szállásfejlesztési (2079), a delizsánsz rendszer (2016), az öko- szolgálat (2006) és a kulturális örökségi leltár (1949) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2010 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit. és legalább 2 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.”

93 2 92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.”

94 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) létrehozásával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.”

95 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (2016), és a turisztikai desztináció menedzsment (2117) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot.” ▪„2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.” 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

96 95 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre alkalmatlan domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a helyi virágpalánta termesztési (222), a rendezv.szervezési (2116), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (2006) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2009-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 20 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi millió Ft összárbevétellel).”

97 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non- profit, közösségi lovaskocsis személyszállító (delizsánsz) rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (2117. sz.), a turisztikai márkavédjegy kialakítást célzó, az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (2079. sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (2006. sz.) HPME-kkel.” ▪„2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.” 96 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

98 97 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.” Szektor

99 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Ökológiai szempontból előnyösebb (eróziót csökkentő, vízháztartást javító, biodiverzitást növelő) hatású, és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból előnyösebb új szántóföldi, állattenyésztési, de elsősorban kertészeti kultúrák kísérleti jellegű helyi honosítását és elterjesztését célzó lakossági, vállalkozói és közösségi fejlesztések támogatása. Jövedelem termelő HPME, de komplex projektet alkot a db egynyári virágpalánta helyi előállítását igénylő új turisztikai vonzerőt teremtő 2069 sz. HPME- vel, a vonzerőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési eszközöket biztosító sz. HPME-vel és az őrzést, ápolást segítő sz. öko-szolgálattal.” ▪„2010-ig legalább 2 új kultúra honosodik meg a térségben, amelyek együttesen 5-10 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá. Járulékos hatásként legalább 1 új feldolgozott helyi termék keletkezik 2012-ig. Az ökológiailag előnyösebb kultúrák (ültetvények, stb) területe 2012-ig legalább 25%-kal nő.” 98 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

100 99 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., az értékesítést segítő 229. és 228, valamint a kereskedelmi védjegyrendszert segítő 230. sz. HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2009 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.”

101 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„A helyben megtermelt, gyűjtött vagy feldolgozott termékek, termékcsoportok értékesítését segítő közösségi marketing tevékenységek, eredetvédelmi/kereskedelmi/minőségi márkavédjegy rendszerek létrehozásának támogatásával nagymértékben javítható az értékesítés hatékonysága, javítható a térség imázsa, identitása és növelhető ismertsége. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., a feldolgozást segítő 226 és 227, az értékesítést segítő 229. és 228 sz. HPME-kkel.” ▪„2009 végére legalább 1 eredetvédelmi/kereskedelmi/minőség i védjegyrendszer jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó és piaci kapacitásokhoz kapcsolódóan a térség egészére (Koppányvölgy) és kisebb, karakteres mikrotérségek szintjén.” 100 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

102 101 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

103 102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az 1982, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel és az animátor hálózatokkal.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

104 103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Felméréseink szerint az egyik hatékony megoldás az lenne, ha az LHH településeken a helyi közösség fejlesztése, a helyi fejlesztési érdekek meghatározása és projekt formába öntése érdekében olyan fiatal szakemberek tevékenykednének helyi irodai és kommunikációs kapacitással néhány évig, akik átlátják a támogatási konstrukciók rendszerét és értenek a teljes projekt ciklus menedzseléséhez. Ezek az LHH települési animátorok hálózatszerűen működnének együtt és koordinálnák az LHH települések együttes érdekeit. Összefügg a roma animátorok (1835 sz) működésével, a helyi érdekegyeztető fórumokkal (1830 és 1895sz), a szemléletformálással (2012 sz) és a kapcsolatfejlesztési (1836 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2009 végére legalább 4 animátor kezdi meg munkáját, ezzel 4 új, legalább félmunkaidős munkahelyet hozva létre végéig legalább 20 fejlesztési projekt koncepció és ezzel összefüggésben legalább 10 benyújtott pályázat jön létre. Erősödnek a helyi közösségek, javul érdek artikulációs, együttműködési és érdek érvényesítő képességük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

105 104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett olyan szemléletformáló akciók, fórumok kampányok, képzések, kiadványok és rendezvények megvalósításának támogatása, amelyek fokozzák a lakosság környezettudatosságát. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és az iskolák ilyen témájú hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2010 végéig legalább 3 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 1000 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

106 105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó fejlesztések támogatása, amelyek ellátják az élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a sz land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a 2016 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

107 106 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Az LHH településeken olyan állandó, vagy időszaki művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek, foglalkozások létrehozása és beindítása, amelyek a helyben élő alkotók bevonására alapoznak. Ezek egyben helyi szocializációs teret is biztosítanak, valamint az iskolák tanórán kívüli foglalkozásainak is helyet adhatnak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (1985 sz) és a fiatalok önrendelkezését segítő (2127 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2010 végéig legalább 2 alkotóműhely jön létre, amelyek 2012 végéig egyenként minimum 100 óra foglalkozást biztosítanak évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

108 107 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3898 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

109 108 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3881 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

110 109 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1985, 1987 és a 1988 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Telekommunikáció” Fejlesztési téma

111 110 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

112 111 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű külső felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1940, 1942 és 1943 sz. HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

113 112 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/82 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1981 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. ▪Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az 1982, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel és az animátor hálózatokkal. ▪2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/82 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1981

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/82 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tabi Kistérség több településén (Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd) jelentős problémát jelent, hogy a településeken átvezető utak vonalvezetése miatt a településen átmenő forgalomban közlekedő személygépkocsik és tehergépjárművek vezetői nem tartják be a közlekedési sebességkorlátozásokat. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út építése szerepel a kiemelt projektek között. ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó gépjárművek (elsősorban tehergépjárművek) miatt balesetveszélyes az úttesten való átkelés elsősorban az általános iskolások és az idős korúak számára. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út jelenlegi kereszteződésének kialakítása nem megfelelő a várhatóan megnövekedő forgalom biztonsága szempontjából ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd településeken forgalomlassító szigetek építése a településeken átvezető utakon, Tab Város esetében a meglevő útkereszteződés helyett körforgalom kialakítása. ▪2013-ra Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a kerékpáros és gyalogos balesetek száma 25 %-al csökken, Tab Város esetében a megnövekedő forgalom mellett a balesetek száma nem haladja meg a jelenlegi értéket.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/82 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/82 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1985 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/82 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1985

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/82 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség összes településén (kiépített vezetékes ivóvízhálózat található, azonban a térség 16 településén (Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly, Miklósi) a víztisztító berendezések rossz állapota miatt a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalma meghaladja a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített, az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket. ▪A magas vas és mangán tartalom az ivóvíz több tulajdonságát (szín, szag) olyan mértékben lerontja, hogy az jelentős ront annak ivóvízként való felhasználhatóságán. A lakosság emiatt palackozott ásványvíz beszerzésére szorul. ▪Az elavult és rossz állapotú víztisztító berendezések új, korszerű berendezésekre való cseréje a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalmának csökkentése érdekében Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly és Miklósi településeken. ▪2013-ra min. legalább 14 településen kerül felújításra a vezetékes ivóvízhálózat, amelynek köszönhetően az ivóvíz vas és mangán tartalma nem haladja meg az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kapoly, Kára, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/82 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/82 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1983 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a szabadidős, rekreációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A szabadidős és rekreációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a közösségi rendezvényterek kialakítására és működtetésére, kül- és beltéri sport és egyéb rekreációs létesítményekre. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1985, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/82 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1983

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/82 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1986 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. ▪A kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1985, 1987 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/82 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1986

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/82 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1988 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra és a jelentős roma etnikai kisebbségre, szükség lenne a szociális ellátó szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A szociális ellátó szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a gyermekjóléti, családsegítő, falugondnoki, gyermekfelügyeleti és idősek nappali ellátásához kapcsolódó szolgáltatásokra. A HPME összefügg a 1981 és a 1987 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/82 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1988

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/82 Kód: DD-25-SzF-A-28 Sorszám: 1982 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. ▪Kereskedelmi és adminisztratív szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: önkormányzati ügyintézés, vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, posta, irodai szolgáltatások, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), polgárőrség, stb. A HPME összefügg a 1981, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 25 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/82 Kód: DD-25-SzF-A-28 Sorszám: 1982

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/82 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1987 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra szükség lenne az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪Az egészségügyi szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a megelőzést, szűrést és rehabilitációt segítő infrastruktúra megteremtésére és a fiókpatikák létrehozására. A HPME összefügg a 1981 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 8000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/82 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1987

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/82 Kód: DD-25-SzF-2-12 Sorszám: 1989 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Az LHH településeken az info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztése mellett helyi rendszergazdai és oktatói kapacitásra is szükség lenne, amellyel a lakosság digitális írástudásának fejlesztésén keresztül szinte minden más fejlesztési folyamatot katalizálna. ▪A kommunikációs szolgáltatások fejlesztése mellett a kisebb településeken nem elérhető rendszergazdai és oktatói szolgáltatások pótlására mikrotérségi informatikai mentorszolgálat létrehozásának támogatása. Az IT mentor mobil szolgáltatásként a közösségi Internet hozzáférési helyek rendszergazdai és oktatói feladatain túl, előjegyzés alapján az otthoni számítógépekkel kapcsolatos szoftverkarbantartási, tanácsadási és alapfokú oktatási feladatokat is ellátja egy-egy mikrotérségben. A HPME összefügg az 1847, 1981 és 1986 számú HPME- vel. ▪2010 végéig legalább 2 mikrotérségi informatikai mentorszolgálat jön létre, ami a helyi szolgáltatások bővítésén keresztül legalább 7000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/82 Kód: DD-25-SzF-2-12 Sorszám: 1989

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/82 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1991 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából a térség teljes területén. A HPME összefügg az 1992, a 3881, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 30 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/82 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1991

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/82 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 1992 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, a 3881, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 20 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/82 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 1992

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/82 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3881 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/82 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3881

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/82 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 3898 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 35 LHH besorolású falu népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3881 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/82 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 3898

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/82 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéjének fontos elemei a nagyobb felszíni vízfolyások és vízrendszereik (pl. a Koppány folyó). A térség egykor nagyon gazdag volt vizes, mocsaras élőhelyekben. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A felszíni vízfolyások hibás szabályozása (lecsapolások, egyenes trapézmedrek kialakítása, kotrás, stb) a lefolyás gyorsításával rontja a vízháztartást és csökkenti a biodiverzitást. A vízgyűjtők tavak, meder rehabilitációs intézkedések orvosolnák e problémákat, emellett jelentős turisztikai vonzerőt képeznének. ▪A vízháztartás javítását, a biodiverzitás növelését, a turisztikai vonzerő, a helyi életminőség javítását célzó víztározók, tavak és rehabilitált (meanderező) mederszakaszok létrehozásának támogatása. Összefügg az öko- szolgálati (2006), a túraútvonalak (2083) és az élőhelyek (2003) kialakítását célzó HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 3 víztározó, tó, vagy meder visszaállítási projekt terve készül, amelyből 2012 végéig legalább 1 megvalósul, jelentősen javítva a helyi vízháztartást, a biodiverzitást, a helyi életminőséget és a turisztikai vonzerőt.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/82 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/82 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. ▪A biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme és az így létrejövő rendszer védelem alá helyezésének előkészítése az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Az élőhelyek kialakítása, védelme összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 20 élőhely kerül kialakításra, vagy visszaállításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét. Ezen kívül legalább 5 élőhely kerül helyi védelem alá helyezésre.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/82 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/82 Kód: DD-25-SzF-A-41 Sorszám: 2007 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. ▪Szakmai intézmények, non profit szervezetek által kidolgozott Natura2000 kezelési/fejlesztési tervek elkészítésének támogatása, amelyek az egyes területekre nézve tartalmazzák a természetvédelmi célkitűzéseket és kezelési előírásokat. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko- szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2009 végéig legalább 5 Natura 2000 kezelési terv készül el, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/82 Kód: DD-25-SzF-A-41 Sorszám: 2007

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/82 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2004 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. ▪A táj arculatának javítását, értékének növelését célzó fejlesztések, beavatkozások támogatása, a természeti tájkép és az azt alkotó táji elemek (pl. löszformációk, útmenti jegenyesorok, stb) állapotának javítása, azok visszaállítása, kialakítása az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 1 tájképi fejlesztési projekt kerül megvalósításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/82 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2004

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/82 Kód: DD-25-SzF-7-04 Sorszám: 2006 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. ▪Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó fejlesztések támogatása, amelyek ellátják az élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a sz land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a 2016 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/82 Kód: DD-25-SzF-7-04 Sorszám: 2006

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/82 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. A keletkező háztartási szemét 20-30, helyenként 40%-a komposztálható szerves, vagy szervetlen (egyes papírfélék) hulladék. ▪A településeken keletkező háztartási szemét jelentős mértékben csökkenthető lenne település szintű komposztálási rendszerek kialakításával, amelyekkel a szemét keletkezés megelőzésén, a szemétszállítási díjak csökkentésén kívül a helyi mezőgazdasági tápanyag visszapótlással, vagy ennek kereskedelmi célú hasznosításával jelentős haszon érhető el. A HPME közvetlenül a környezeti fenntarthatóság kialakítását segíti és összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520), a szemléletformálást segítő (2012) és az öko-szolgálati (2006) HPME-vel. ▪2012 végéig legalább 2 települési szintű komposztáló rendszer létesül, amely az érintett településen keletkező háztartási hulladék mennyiségét legalább 15%-kal csökkenti.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/82 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/82 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2010 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőkét, a biodiverzitást, a vízháztartás fenntarthatóságát a globális klímaváltozás is fenyegeti, amelyet a lakosság helytelen energia és vízhasználata is súlyosbít. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a nagy energiaigényű anyagokból épített, nagy energia befektetéssel működtethető épületek alternatíváit jelentő „zöld” építési módokat. ▪Szükség van olyan bemutató célú, innovatív referencia lakóépületekre, amelyek alternatívát mutatnak a jelenlegi pazarló és szennyező módszerekkel szemben, alkalmazzák a hatékony energia és víztakarékossági megoldásokat, technológiai újításokat és alacsony energiatartalmú anyagokból épülnek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), és a szemléletformálást segítő (2012 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 3, különböző technológiára épülő, bemutató célú „zöld” ház épül, amelyek segítik a lakosság szemléletformálását, hozzájárulnak a fenntartható építési formák elterjedéséhez és csökkentik a lakosság környezetterhelését.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret16000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/82 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2010

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/82 Kód: DD-25-SzF-1-09 Sorszám: 4038 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. ▪Olyan kisebb léptékű, kísérleti, bemutató célú energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli kezelő megoldások (komposztálás, újrahasználat, esővíz hasznosítás, szürkevíz rendszerek, természetközeli szennyvíztisztítás, stb) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 4 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/82 Kód: DD-25-SzF-1-09 Sorszám: 4038

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/82 Kód: DD-25-SzF-2-17 Sorszám: 2011 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. ▪A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolását és új funkciók (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek, stb) szerinti átalakítását célzó, valamint az illegális lakossági szemételhelyezés visszaszorítását eredményező, a helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett fejlesztések támogatása. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és mobil turisztikai szolgáltatási (2097 sz., pl. íjászat) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 4 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/82 Kód: DD-25-SzF-2-17 Sorszám: 2011

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/82 Kód: DD-25-SzF-2-16 Sorszám: 2009 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. ▪Olyan kisebb léptékű, kísérleti, bemutató célú energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli kezelő megoldások (komposztálás, újrahasználat, esővíz hasznosítás, szürkevíz rendszerek, természetközeli szennyvíztisztítás, stb) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20172 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/82 Kód: DD-25-SzF-2-16 Sorszám: 2009

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/82 Kód: DD-25-SzF-2-18 Sorszám: 2012 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. ▪A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett olyan szemléletformáló akciók, fórumok kampányok, képzések, kiadványok és rendezvények megvalósításának támogatása, amelyek fokozzák a lakosság környezettudatosságát. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és az iskolák ilyen témájú hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 3 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 1000 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/82 Kód: DD-25-SzF-2-18 Sorszám: 2012

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/82 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, pedig különösen az ifjúsági, ismeretterjesztő turisztikai formák számára alkalmas terepet nyújthatna. ▪Olyan erdei iskolai kapacitások és szolgáltatások kiépítésének támogatása, amelyek képesek a térség gazdag kulturális örökségét és természeti gazdagságának bemutatására és bevonják a helyi társadalom és gazdaság valós szereplőit, valamint a térségi általános iskolák környezettudatos szemléletformálási hálózatában résztvevő iskolákat. Összefügg a megújuló energiahasznosítási bemutatóhelyek (1927), az iskolai hálózatépítés (1849) és a környezettudatosságra nevelő kampányok (2012) HPME-kkel. ▪2010-ig legalább 3 színvonalas erdei iskola szolgáltatási rendszer jön létre, amelyek 2012-ig legalább évi 500 diák környezeti nevelését végzik el és egyben népszerűsítik a Koppányvölgy kulturális és természeti örökségét.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/82 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/82 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2074 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térség településein a Balatontól eltekintve és a háttértelepülések épített öröksége és természeti tőkéje által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nincs karakteres identitása, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Fontos e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) létrehozásával. ▪2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 45% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/82 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2074

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/82 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2069 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken a helyi örökség által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással. Ez ugyanakkor előny is, hiszen így a fenntarthatósági elveknek megfelelően fejleszthetőek. Elsőként olyan innovatív vonzerők megteremtésére van szükség, amelyek az megismertetést, imázsépítést szolgálják. ▪A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.- ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre alkalmatlan domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a helyi virágpalánta termesztési (222), a rendezv.szervezési (2116), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (2006) HPME-kkel. ▪2009-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 20 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi millió Ft összárbevétellel).

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/82 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2069

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/82 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2076 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Az LHH települések számára kiutat jelenthet e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) HPME-vel. ▪2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/82 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2076

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/82 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken jelentős a lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás és több évtizedes hagyományai vannak a fogathajtási versenykultúrának. ▪A Balatoni szezon szűk, a háttértelepülések turisztikai programkínálata szerény. A lovas sportokhoz kötődő szolgáltatási kapacitások szűkek, korszerűtlenek, a versenykultúrához kapcsolódó kapacitások (pályák, kiszolgáló építmények, eszközök, stb) szintén elavultak és nem képesek nagyobb szabású (regionális, országos, nemzetközi), színvonalasabb sportrendezvények kiszolgálására. ▪A térségben megtalálható, önkormányzatok és civil szervezetek által fenntartott fogathajtó pályák és kapcsolódó kiszolgáló épületeik, létesítményeik és egyéb kiegészítő kapacitásaik felújításának, bővítésének és korszerűsítésének támogatása a turisztikai programkínálat bővítése érdekében. ▪2010-re legalább 8 pálya kerül felújításra, a versenyek látogatottsága a felújítást követő második év végére 20%-kal nő. A programkínálat bővítésével és minőségének javításával a térség lovas turisztikai imázsa és vonzereje jelentősen megerősödik.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/82 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/82 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken sok turisztikai vonzerő található elszórtan. A táj, éppen a sok évtizedes elmaradottság miatt változatos, vonzó képet mutat. A lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás jelentős a térségben. ▪A háttértelepülések, különösen az LHH minősítésűek turisztikai potenciálja kihasználatlan. A háttértelepülések fenntartható turisztikai fejlesztése igényes, kisebb léptékű, a konkrét helyi vonzerőkre épülő formákban lehetséges. Ezek desztináció menedzsment (TDM) rendszerbe foglalása és egy önmagában is vonzerőt jelentő lovaskocsis személyszállító rendszerrel való összekötése erősítené a helyi turizmust. ▪A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non-profit, közösségi lovaskocsis személyszállító (delizsánsz) rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (2117. sz.), a turisztikai márkavédjegy kialakítást célzó, az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (2079. sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (2006. sz.) HPME-kkel. ▪2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/82 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/82 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. ▪A térség meglévő, továbbfejlesztett és új turisztikai vonzerőinek, szolgáltatásainak, termékeinek promócióját, propagálását szolgáló rendezvények önkormányzatok és helyi civil szervezetek általi megszervezésének támogatása a Koppányvölgy turisztikai imázsának erősítése érdekében. Összefügg a vonzerőfejlesztési (2074, 2076 sz. HPME-kkel). ▪2012-ig legalább 20 vonzerő fejlesztésekhez kapcsolódó, promóciós célú rendezvény kerül megrendezésre, összesen legalább fős látogatottsággal, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/82 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/82 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz szükséges falusi magánszálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (2016), és a turisztikai desztináció menedzsment (2117) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot. ▪2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/82 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/82 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪Az LHH státuszú háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek (parókiák, parasztházak, stb) turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a lovaskocsis személyszállítás (2016) és az erdei iskola (3520) HPME-vel. ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/82 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/82 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű vendéglátóipari kapacitás, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a turizmus fejlesztéséhez. Sok LHH településen még a turisztikai kívánalmaknak messze nem megfelelő kocsma sincsen. ▪Az LHH településeken a helyi vállalkozók által létesítendő gasztronómiai szolgáltatások (hideg, vagy melegkonyhás vendéglő, kávézó, teázó, cukrászda és más hasonló kapacitások) létesítésének támogatása a kiépítendő turisztikai szálláshelyekhez és vonzerőkhöz kötődően, azok jellegének megfelelő minőségben. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment HPME-vel (2117). ▪2012-ig legalább 4 színvonalas vendéglátóhely jön létre, amely legalább 3 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/82 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/82 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪A háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek (parókiák, parasztházak, stb) turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a lovaskocsis személyszállítás (2016) és az erdei iskola (3520) HPME-kkel. ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/82 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/82 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2097 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő szolgáltatások, amelyek a fejlesztendő turisztikai jellegnek megfelelőek. ▪A háttértelepülések helyi vállalkozói, vagy lakosai által működtetett, nem helyhez kötött, a fejlesztendő turisztikai irányoknak megfelelő szolgáltatások (erdei-mezei sportok, pl íjászat, lovas íjászat, fotós-vadászat, madármegfigyelés, mezei-erdei piknik, siklóernyős csörlőzés, sporteszköz kölcsönzés, stb) beindításának támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117) és a lovaskocsis személyszállítás (2016) HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 4 színvonalas kiegészítő szolgáltatással bővül a háttértelepülések kínálata, ami legalább 2 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/82 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2097

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/82 Kód: DD-25-GF-7-02 Sorszám: 2116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a térség identitását erősítő, turisztikai vonzerejét növelő és az adott település adottságait, termékeit népszerűsítő vagy más tartalmakat kínáló szabadtéri rendezvényeket megfelelő eszközök hiányában nem tudják színvonalasan megrendezni. ▪Az LHH háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett szabadtéri rendezvényeket, különösen a 2069 HPME által létrehozott land art galériát bevezető rendezvénysorozatot kiszolgáló közösségi eszközök beszerzése oly módon, hogy több település önkormányzatai és civil szervezetei működnek együtt egy közösen használható teljes felszerelés (színpad, színpadsátor, hang és fénytechnika, stb) beszerzésében. Ez lehetővé tenné, hogy turisztikai jelentőséggel bíró, színvonalas rendezvényeket, előadásokat rendezhessenek meg. Komplex projektet alkot a 2069 sz. HPME-vel, az utakat és a land art galériát karbantartó 2006 sz. HPME-vel és a virágtermesztést segítő 222. sz HPME-vel. ▪2009 végéig legalább 2 nagyobb szabású szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi berendezés kerül beszerzésre, amellyel 2012-ig összesen legalább 6 alkalommal, legalább összesen 2000 főt vonzó rendezvényt tartanak meg. Ez nagymértékben hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez.

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/82 Kód: DD-25-GF-7-02 Sorszám: 2116

190 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/82 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2083 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térség turisztikai potenciáljának teljes kihasználásához szükség lenne a meglévő, de elhanyagolt túraútvonal rendszer fejlesztésére és hasonló új ösvények létrehozására, amivel új célcsoportokat (ifjúsági, sport, ökoturizmus formák) vonzhatna. ▪A meglévő túraútvonalak felújításának és újak kialakításának támogatása a megfelelő jelölőrendszerek, információs felületek létrehozásával és kihelyezésével együtt a nem városi státuszú településeken. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117) és a karbantartást végző öko-szolgálat (2006) HPME-kkel. ▪2012-ig legalább 2 színvonalas túraútvonal jön létre, vagy kerül kiépítésre a megfelelő információs felületek és jelzések kihelyezésével, ami növeli a térség turisztikai vonzerejét.

191 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/82 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2083

192 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/82 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A part vízi sportolásra alkalmas. ▪A parti települések vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúrája fejletlen. Fejlesztésével a minőségi szolgáltatást kereső célcsoportok elérése és a szűk szezon kibővítése is lehetővé válna. ▪A parti települések vállalkozói által kezdeményezett, a vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúra minőségi fejlesztésének támogatása, különös tekintettel az eddig a településen még nem létező, illetve a szezon kibővítésére alkalmas szolgáltatásokra. ▪2012-ig legalább 2 új, színvonalas, minőségi szolgáltatással bővül a Balaton-part turisztikai kínálata, amely legalább öt idényjellegű munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

193 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45800 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 45% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Szántód, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/82 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2106

194 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/82 Kód: Sorszám: 3573 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával a fővárosból jól és gyorsan megközelíthetővé vált. A part hátterében elterülő dombvidék Balatoni Kiemelt üdülőkörzethez tartozó településeinek turisztikai potenciálja a táj szépsége, a gazdag természeti és kulturális helyi örökség folytán jelentős. ▪A balatoni turisztikai szezon szűk, a tömegturizmus kiszolgálására berendezkedett turisztikai szolgáltatásai az igényesebb célcsoportok kiszolgálására nem alkalmasak, a programkínálat szegényes. A Balaton imázsa a vitathatatlan potenciál ellenére megkopott, a tóhoz kötődő idegenforgalomnak teljes paradigmaváltásra van szüksége. ▪A Pécs Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsoltan létrehozni a Balaton Európa Kulturális Tava (BEKT) programot, ami elsőként egy imázsteremtő, minőségi védjegyrendszert létrehozó és működtető, valamint projekteket generáló tevékenység támogatásából állna. A tevékenység összefogná a tó körüli helyi társadalmi és gazdasági szereplőket, együttműködést alakítana ki közöttük és az új imázsnak megfelelő tartalmú és minőségű projekteket generálna és menedzselne. ▪2008 végéig létrejön a BEKT programiroda, amely megkezdi a 2010 év projektjeinek előkészítését és az új imázs megformálását.

195 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 41/82 Kód: Sorszám: 3573

196 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/82 Kód: DD-25-GF-7-03 Sorszám: 2117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A parti települések és a háttértelepülések turisztikai potenciáljához elengedhetetlen egy átfogó turisztikai desztináció menedzsment rendszer, amely tartalmazza a kulturális és természeti örökségre és egyéb vonzerőkre, valamint turisztikai vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű információt és egyben program összeállítási, foglalási lehetőséget is kínál és a háttérben szervezi a helyi szolgáltatókat. ▪Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a lovas, lovaskocsis, gyalogos, kerékpáros és egyéb turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. Komplex projektet alkot az LHH falvak szállásfejlesztési (2079), a delizsánsz rendszer (2016), az öko-szolgálat (2006) és a kulturális örökségi leltár (1949) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit. és legalább 2 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

197 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 42/82 Kód: DD-25-GF-7-03 Sorszám: 2117

198 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/82 Kód: DD-25-GF-2-02 Sorszám: 3558 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térségnek a Balaton part és a gazdag helyi örökséggel rendelkező LHH háttértelepülések jelentős turisztikai potenciálja ellenére nincs karakteres identitása és imázsa, így az igényesebb, speciális turisztikai célcsoportok elérése és megtartása nehézkes. Meg kell teremteni a térség egységes turisztikai imázsát. ▪A térség önálló turisztikai arculatrendszerének megteremtése oly módon, hogy az elváljon az általános balatoni turisztikai asszociációktól és képviselje az LHH háttértelepülések világát és az általuk kínált vonzerőket és szolgáltatásokat és emellett jelentsen minőségi védjegyrendszert is. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a vonzerő fejlesztési (2074, 2076) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a Koppányvölgy térségének egységes turisztikai arculata és minőségi védjegyrendszere, amely hatékonyabbá teszi a térségi turisztikai szereplők marketing tevékenységét és a térségbe áramló turisták számát 2012 végéig legalább 10%-kal növeli.

199 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 43/82 Kód: DD-25-GF-2-02 Sorszám: 3558

200 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/82 Kód: DD-25-GF-1-05 Sorszám: 4311 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térségnek a Balaton part és a gazdag helyi örökséggel rendelkező LHH háttértelepülések jelentős turisztikai potenciálja ellenére nincs karakteres identitása és imázsa, így az igényesebb, speciális turisztikai célcsoportok elérése és megtartása nehézkes. Meg kell teremteni a térség egységes turisztikai imázsát. ▪A térség önálló turisztikai arculatrendszerének megteremtése oly módon, hogy az elváljon az általános balatoni turisztikai asszociációktól és képviselje az LHH háttértelepülések világát és az általuk kínált vonzerőket és szolgáltatásokat és emellett jelentsen minőségi védjegyrendszert is. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a vonzerő fejlesztési (2074, 2076) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a Koppányvölgy térségének egységes turisztikai arculata és minőségi védjegyrendszere, amely hatékonyabbá teszi a térségi turisztikai szereplők marketing tevékenységét és a térségbe áramló turisták számát 2012 végéig legalább 10%-kal növeli.

201 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR 6667 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 44/82 Kód: DD-25-GF-1-05 Sorszám: 4311

202 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/82 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására. ▪A térségben működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások termékeik piacrajutását segítő fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: marketing tevékenységek és ehhez kapcsolódó, káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések. A HPME összefügg a 2014 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 40 mikrovállalkozás valósít meg a piacra jutást segítő fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 20 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

203 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 45/82 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015

204 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/82 Kód: DD-25-GF-A-26 Sorszám: 3861 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. Az LHH települések mikrovállalkozásai ugyanakkor a súlyos tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. ▪Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

205 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 46/82 Kód: DD-25-GF-A-26 Sorszám: 3861

206 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/82 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 2014 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. ▪A térségben, a nem LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 8 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

207 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 47/82 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 2014

208 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/82 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A háttértelepülések, főként az LHH települések vállalkozói szférája rendkívül fejletlen, kevés az új vállalkozás. ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken a vállalkozói aktivitást, az új vállalkozások alakulását és megerősödését az alapvető jogi és pénzügyi ismeretek hiánya is akadályozza, valamint az is, hogy nem értesülnek a pályázati lehetőségekről és technikákról. ▪Az LHH településeken, önkormányzat, vagy civil szervezet által rendelkezésre bocsátott helységekben olyan vállalkozásfejlesztési non-profit ügyfélszolgálatok kialakításának támogatása, amelyek képesek a vállalkozások indításához és működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi, munkaügyi, adó és más eljárási ismeretek átadására és forráskoordinációs, illetve pályázati tanácsadást is végeznek az ügyfelek számára. ▪2011 végéig legalább 3 településen létrejön LHH vállalkozásfejlesztési ügyfélszolgálat, amely legalább 3 félmunkaidős munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járul hozzá és növeli a térségbe áramló vállalkozásfejlesztési forrásokat.

209 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 48/82 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870

210 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/82 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség leghátrányosabb helyzetű településeinek meghatározó tevékenysége a gabonafélékre, kukoricára, napraforgóra és repcére alapozott szántóföldi növénytermesztés. ▪A termelési szerkezet elaprózott, sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító gazdálkodó. Megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában termésminőségük, termésbiztonságuk és piaci kiszolgáltatottságuk nagyfokú, ami technológiai fejlesztéssel mérsékelhető lenne. ▪A helyi mezőgazdasági kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését segítő technológiai fejlesztések támogatásával. Összefügg a feldolgozást segítő 226.sz. HPME-vel. ▪A térség mezőgazdasági és kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek elindítását követő harmadik év végére 15%-kal javul.

211 210 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 49/82 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219

212 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/82 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A parti és a part közeli településeken a különösen kedvező agro-ökológiai adottságok miatt jelentős a szőlő- gyümölcstermesztés, de a háttértelepülések adottságai és elaprózott birtokszerkezete is alkalmasak a kertészeti kultúrák számára. ▪Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító termelő. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő gépi és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. ▪A kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutásukat segítő technológiai fejlesztések támogatásával. A HPM összefügg a 226, 227, 228, 229 és a 230 számú HPM-kel. ▪A térség kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek indítását követő negyedik év végére 15%-kal javul.

213 212 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 50/82 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220