Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. KOPPÁNYVÖLGY A 24. ÓRÁBAN – Összefogás a fenntartható vidék kialakításáért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgye HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 48 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 16 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Koppányvölgye HK területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 47,116 56 2 35 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tab 4,947 fő 2,972 fő 2,599 fő 2,302 fő Balatonszabadi Zamárdi Ádánd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 12 17 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 11 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 48 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 34 Koppányvölgye HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Koppányvölgye HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A lakosság elöregedett, elszegényedett, a népességmegtartó képesség drasztikusan csökkent, mivel: ▪- a fiatalok, főként a képzettebbek elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, az elmaradottság és a romló életminőség miatt; ▪- a társadalom dezintegrálódott, a közösségek elsorvadtak, érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességük megszűnt; ▪- a helyi örökség turisztikai potenciált jelentő kulturális és természeti értékei pusztulnak és kihasználatlanok; ▪- a domináló intenzív növénytermesztés környezetromboló, a háztáji gazdálkodás megszűnőben van, feldolgozás, helyi termékek nincsenek; ▪- a térségnek nincs markáns identitása. ▪A népességmegtartó erő növelése: ▪- a fiatalok helyben maradásának segítése a jövedelemforrások és az életminőség fejlesztésével; ▪- az oktatás és a helyi közösségek fejlesztése, érdekérvényesítő képességük erősítése, a romák felzárkóztatása; ▪- a helyi örökség értékeinek megóvása, fejlesztése és turisztikai célú kihasználása; ▪- a fosszilis energiafüggőség csökkentése; ▪- a mezőgazdaság paradigmaváltásának segítése az öko-szociális agrárium kialakítása felé, a diverzifikáció, a feldolgozás fejlesztése; ▪- a térség identitásának megerősítése.

6 5 Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgye HK – A stratégia alapvető célja

7 6 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

8 7 A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 8 Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 9 A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 12 A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 24% 12% 8% 7% 4% 3% 21% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.9%, ami 2.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.9% ▪Változás 2003-hoz képest 2.1 százalékpont

19 18 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tab székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 2,704 fő 18% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 18%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪1,800 ▪200 ▪160 ▪130 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tab ▪Igal ▪Tab ▪Kapoly Főtevékenység ▪3230 Híradás- technikai fogyasztási cikk gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪3120 Áramelosztó, - szabályozó készülék gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪3220 Ipari híradás- technikai termék gyártása Név ▪Flextronics International Kft ▪Fornetti Pannon Kft ▪SIME Kft ▪MKB Hungária Kft ▪EPRO Kft 1 2 3 4 5

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪71 ▪70 ▪60 ▪55 ▪48 ▪Balatonszabadi ▪Tab ▪Bábonymegyer ▪Nágocs ▪Balatonszemes ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2821 Fémtartály gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5510 Szállodai szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Siómente Zrt Név ▪BÉTA-ROLL Zrt ▪Nágocsi Mg Zrt ▪OTP Bank Nyrt Üdülője ▪TAG Kft 6 7 8 9 10

24 23 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység19 Vallással kapcsolatos tevékenység9 Sporttal kapcsolatos tevékenység37 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység59 Oktatással kapcsolatos tevékenység23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 48 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 446 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 446 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 47,56247,49547,27247,20947,116 -67-223 -63-93

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 31% 9% 5% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 12 17 0 56 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 21% 30% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.110.56 0.020.04 619%1391% 5.019.27 1.810.68 276%1360%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,302 ▪Község▪1,163 ▪Község▪896 ▪Község▪1,414 ▪Város▪2,295 ▪Község▪551 ▪Község▪2,972 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ádánd Andocs Bábonymegyer Balatonendréd Balatonföldvár Balatonőszöd Balatonszabadi Munkanél- küliség (%) ▪9.64% ▪15.00% ▪10.84% ▪6.86% ▪5.34% ▪4.76% ▪6.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪396,723 ▪283,149 ▪356,096 ▪430,637 ▪541,897 ▪421,674 ▪488,899 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪41.354 ▪10.944 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.063 ▪0.372 ▪2.828 ▪2.358 ▪0.738

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪2,185 ▪Község▪1,868 ▪Község▪593 ▪Község▪487 ▪Község▪304 ▪Község▪428 ▪Község▪791 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Bedegkér Bonnya Büssü Értény Munkanél- küliség (%) ▪6.64% ▪6.52% ▪13.01% ▪27.04% ▪20.32% ▪13.57% ▪21.45% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪471,661 ▪439,652 ▪282,463 ▪236,686 ▪193,722 ▪156,731 ▪165,723 Magas** kat. (db/fő) ▪17.361 ▪26.320 ▪0.000 ▪6.809 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪16.037 ▪43.268 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪197 ▪Község▪164 ▪Község▪1,075 ▪Nagyközség▪1,267 ▪Község▪478 ▪Község▪710 ▪Község▪66 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fiad Gadács Gölle Igal Kánya Kapoly Kára Munkanél- küliség (%) ▪12.93% ▪9.78% ▪15.43% ▪5.68% ▪12.21% ▪9.57% ▪11.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪199,343 ▪232,994 ▪347,916 ▪425,161 ▪426,402 ▪227,955 ▪326,707 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.653 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.504 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪361 ▪Község▪585 ▪Község▪510 ▪Község▪226 ▪Község▪405 ▪Község▪1,503 ▪Község▪561 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kazsok Kereki Kisbárapáti Kisgyalán Koppányszántó Kőröshegy Kötcse Munkanél- küliség (%) ▪14.58% ▪7.77% ▪17.33% ▪11.94% ▪21.15% ▪7.51% ▪10.54% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪198,853 ▪364,954 ▪262,260 ▪347,559 ▪181,407 ▪387,209 ▪284,120 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.282 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.601 ▪0.258

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪222 ▪Község▪252 ▪Község▪627 ▪Község▪1,423 ▪Község▪384 ▪Község▪323 ▪Község▪415 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lulla Miklósi Nágocs Nagyberény Nagycsepely Nyim Pusztaszemes Munkanél- küliség (%) ▪15.04% ▪12.84% ▪9.73% ▪12.17% ▪17.34% ▪6.51% ▪8.43% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪274,667 ▪428,651 ▪408,699 ▪383,160 ▪283,900 ▪351,683 ▪430,689 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.618 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.027 ▪0.000 ▪0.335 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪508 ▪Község▪1,934 ▪Község▪169 ▪Község▪613 ▪Község▪728 ▪Község▪229 ▪Község▪185 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ráksi Ságvár Sérsekszőlős Siójut Som Somogyacsa Somogydöröcske Munkanél- küliség (%) ▪11.28% ▪8.33% ▪9.35% ▪9.97% ▪8.58% ▪23.48% ▪15.13% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪451,301 ▪389,834 ▪377,025 ▪403,760 ▪376,230 ▪162,451 ▪340,902 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.344 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.055 ▪0.000 ▪0.186 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪236 ▪Község▪558 ▪Község▪853 ▪Község▪587 ▪Község▪621 ▪Község▪114 ▪Város▪4,947 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Somogyegres Somogymeggyes Somogyszil Szántód Szólád Szorosad Tab Munkanél- küliség (%) ▪12.96% ▪18.33% ▪12.07% ▪4.47% ▪12.59% ▪14.29% ▪6.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪402,305 ▪117,860 ▪281,617 ▪693,734 ▪315,499 ▪417,092 ▪572,041 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪21.223 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.876 ▪0.000 ▪0.243

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪240 ▪Község▪528 ▪Község▪322 ▪Község▪480 ▪Község▪260 ▪Nagyközség▪2,599 ▪Község▪402 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Teleki Tengőd Torvaj Törökkoppány Zala Zamárdi Zics Munkanél- küliség (%) ▪12.95% ▪16.77% ▪11.85% ▪10.73% ▪6.43% ▪4.58% ▪16.28% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪174,344 ▪261,669 ▪209,333 ▪381,724 ▪413,707 ▪503,279 ▪262,338 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.115 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.063 ▪0.000 ▪110.930 ▪0.000

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 1/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ádánd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejeztével elvándorolnak a településről, elöregszik a lakosság.” ▪Andocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékekre (ferences kolostor), alapozott turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 2/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bábonymegye r ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Balatonendré d ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség ( Endrédi Csipke )értékeire épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 3/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonföldvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid: igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportok elérését nem biztosítja, a tömegturizmus hatására kialakult épített környezet jellegtelen, és hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” ▪Balatonőszöd ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében ( bor-, lovas turizmus ), együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„A programkínálat bővítése a part életének megújítása, valamint az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amely lehetővé tehetné egyben az együttműködés kialakulását a háttértelepülésekkel.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 4/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszaba di ▪„A település turisztikai vonzereje gyenge, fejlesztéséhez igényesebb belföldi társadalmi csoportokat is elérő programok és szolgáltatások, helyi termékek hiányoznak, mindehhez azonban nélkülözhetetlen a helyi, ill. a kistérségi közösségi kohéziót erősítő megfelelő szervezeti háttér, mely nyitott a háttértelepülések felé is.” ▪Balatonszársz ó ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség növelése a természeti, kulturális örökség értékeire épülő turizmus fejlesztésével, helyi termékek előállításával, azok piacra jutásának segítésével.” ▪„A szezon meghosszabítása érdekében a programkínálat bővítése, amelyben fontos szerepe van az együttműködésnek a háttértelepülésekkel, a helyi kulturális örökségük bemutathatóvá tételében és termékeik piacra jutásának segítésében.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 5/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszeme s ▪„A turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, magasabb színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Bálványos ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A programkínálat bővítése az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amelyhez elengedhetetlen a különböző szektorok közötti összefogás megteremtése, valamint az együttműködés a természeti, épített, és kulturális örökségben gazdag háttértelepülésekkel.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 6/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bedegkér ▪„Gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Bonnya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus ) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 7/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Büssü ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú etnikai kisebbségre.” ▪Értény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, és a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség miatti elszegényedés, különösen a magas arányú roma lakosság körében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, valamint az etnikai kisebbség felzárkóztatása, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása érdekében.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 8/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fiad ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Gadács ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, különös tekintettel a biogazdálkodás elterjesztésére.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 9/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gölle ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Igal ▪„A gyógyfürdő és környezete fejlesztésre szorul, potenciálja kihasználatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség növelése, a természeti tőkére és a kulturális örökség értékeire (Fekete István munkássága) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„A gyógyfürdő vonzerejének jobb kihasználása a helyi és környékbeli turisztikai, vendéglátó szolgáltatások fejlesztésével, a geotermikus lehetőségek kihasználásával.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 10/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kánya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukrurális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kapoly ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 11/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kára ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kazsok ▪„Közösség-formáló szervező erő és az információszerzési lehetőségek ( szélessávú internet elérési lehetőség ) ▪hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Közösségi tér kialakítása szélessávú internet elérési lehetőséggel.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 12/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kereki ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a közeli háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kisbárapáti ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti értékekre és helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus (pl.Fehér-kő Vár)fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 13/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisgyalán ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Koppányszánt ó ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 14/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőröshegy ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kötcse ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a bor-, a lovas és a völgyhídra épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: főként a bor- és lovas turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 15/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lulla ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Miklósi ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 16/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nágocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nagyberény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és helyi kulturális örökség értékeire ( Zichy kastély) épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti értékekre épülő turizmus ( a településen található termálvíz), a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 17/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagycsepely ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nyim ▪„A munkalehetőségek hiánya, az infrastrukturális elmaradottság, és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejezése után elhagyják a települést, ezáltal a lakosság elöregszik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus (pl. horgász turizmus) és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 18/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaszeme s ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Ráksi ▪„Munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség hiánya, szocializációs lehetőségek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 19/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ságvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Sérsekszőlős ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, rossz megközelíthetőség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a hátttértelepülések közötti összefogást.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 20/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Siójut ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok a tanulmányaik befejeztével elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Som ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 21/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyacsa ▪„A nagyfokú munkanélküliség ( a térségben legmagasabb ), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság ( a térségben a legmagasabb a népességfogyási ráta ).” ▪Somogydöröc ske ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és helyi kulturális örökség értékeire (földvár, egyházi épületek)épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékű falura, művészeti alkotó közösségekre épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 22/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyegres ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Somogymegg yes ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs elérhető közelségben munkahely), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 23/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyszil ▪„Közöségi terek, események, szocializációs lehetőségek hiányában a közösségi élet elsekélyesedett.” ▪Szántód ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, valamint hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közösségfejlesztés, közösségi terek ( életház ) létrehozása.” ▪„A part életének megújítása érdekében együttműködés a háttértelepülésekkel a turisztikai kínálat bővítésében, a térség természeti és kulturális örökségeinek bemutathatóvá tételében.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 24/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szólád ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Szorosad ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a háttértelepülések közötti összefogás lehetőségét.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 25/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tab ▪„Egy nagy foglalkotatótól függ a település foglalkoztatottsági helyzete, forráshiányos helyi vállalkozások miatt kevés munkahely, emiatt a fiatalok elvándorolnak a településről.” ▪Teleki ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú roma kisebbségre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség erősítése, az autópálya közelségének és a rendelekzésre álló geotermikus energia kihasználásával.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, valamint a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 26/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tengőd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Torvaj ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a védett építészeti értékű falura és a természeti tőkére épülő turizmus (vadász turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 27/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Törökkoppány ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Zala ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és kulturális örökség értékeire ( török hódoltság kori emlékek ) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és az épített örökségre épülő turizmus (Zichy Mihály Múzeum) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 28/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zamárdi ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Zics ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs munkahely elérhető közelségben), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében, együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi természeti, épített, és kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus (főként lovas turizmus ) és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

77 76 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése” ▪„A természeti tőke védelme, gyarapítása” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése” ▪„A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése” ▪„Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése” ▪„A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 76 2 db 3 db 2 db 12,170,000 4,943,172 3,699,935 2,400,000 1,660,492 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 2 db 3 db 1,384,000 820,000 420,000

78 77 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 77 3 db 2 db 1 db 189,000 160,500 56,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

79 78 ▪A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Faluszépítés Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 10,910,000 1,260,000

80 79 ▪A természeti tőke gyarapítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése ▪A természeti környezet terhelésének csökkentése Fő fejlesztési prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Allokált forrás (EUR) 3,642,000 16,000 1,285,172

81 80 ▪Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése, összehangolása ▪Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,086,135 148,000 1,465,800

82 81 ▪Gazdasági környezet fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások megerősítése Fő fejlesztési prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 400,000 2,000,000

83 82 ▪A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Allokált forrás (EUR) 540,200 1,120,292

84 83 ▪Erdőterületek növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Fafeldolgozás fejlesztése ▪Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 960,000 60,000 364,000

85 84 ▪Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése Allokált forrás (EUR) 720,000 100,000

86 85 ▪Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése ▪A helyi örökség értékeinek számbavétele Fő fejlesztési prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 4,000 396,000 20,000

87 86 ▪Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Társadalmi felelősség erősítése ▪Az LHH települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességének növelése Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 65,000 64,000 60,000

88 87 ▪Fiatalok helyben maradásának ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Népességfogyás mérséklése Fő fejlesztési prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Allokált forrás (EUR) 80,500 80,000

89 88 ▪Szakmai és általános tudásfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 11/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 56,000

90 89 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3% 15% 31% 15% 10% 9% 5% 4% 0% 10% 2% 20% 70% 0% 10% 0% 23% 6% 2% 10% 0% 33% 25% 0% 10% 0% 10% 0% 60% 10% 0%

92 91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a lovas, lovaskocsis, gyalogos, kerékpáros és egyéb turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. Komplex projektet alkot az LHH falvak szállásfejlesztési (2079), a delizsánsz rendszer (2016), az öko- szolgálat (2006) és a kulturális örökségi leltár (1949) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2010 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit. és legalább 2 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.”

93 2 92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.”

94 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) létrehozásával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.”

95 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (2016), és a turisztikai desztináció menedzsment (2117) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot.” ▪„2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.” 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

96 95 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre alkalmatlan domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a helyi virágpalánta termesztési (222), a rendezv.szervezési (2116), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (2006) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2009-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább 4.000 látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik. 2010-ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 20 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi 25-30 millió Ft összárbevétellel).”

97 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non- profit, közösségi lovaskocsis személyszállító (delizsánsz) rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (2117. sz.), a turisztikai márkavédjegy kialakítást célzó, az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (2079. sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (2006. sz.) HPME-kkel.” ▪„2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.” 96 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

98 97 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.” Szektor

99 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Ökológiai szempontból előnyösebb (eróziót csökkentő, vízháztartást javító, biodiverzitást növelő) hatású, és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból előnyösebb új szántóföldi, állattenyésztési, de elsősorban kertészeti kultúrák kísérleti jellegű helyi honosítását és elterjesztését célzó lakossági, vállalkozói és közösségi fejlesztések támogatása. Jövedelem termelő HPME, de komplex projektet alkot a 3-400.000 db egynyári virágpalánta helyi előállítását igénylő új turisztikai vonzerőt teremtő 2069 sz. HPME- vel, a vonzerőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési eszközöket biztosító 2116. sz. HPME-vel és az őrzést, ápolást segítő 2006. sz. öko-szolgálattal.” ▪„2010-ig legalább 2 új kultúra honosodik meg a térségben, amelyek együttesen 5-10 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá. Járulékos hatásként legalább 1 új feldolgozott helyi termék keletkezik 2012-ig. Az ökológiailag előnyösebb kultúrák (ültetvények, stb) területe 2012-ig legalább 25%-kal nő.” 98 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

100 99 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., az értékesítést segítő 229. és 228, valamint a kereskedelmi védjegyrendszert segítő 230. sz. HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2009 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.”

101 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„A helyben megtermelt, gyűjtött vagy feldolgozott termékek, termékcsoportok értékesítését segítő közösségi marketing tevékenységek, eredetvédelmi/kereskedelmi/minőségi márkavédjegy rendszerek létrehozásának támogatásával nagymértékben javítható az értékesítés hatékonysága, javítható a térség imázsa, identitása és növelhető ismertsége. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., a feldolgozást segítő 226 és 227, az értékesítést segítő 229. és 228 sz. HPME-kkel.” ▪„2009 végére legalább 1 eredetvédelmi/kereskedelmi/minőség i védjegyrendszer jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó és piaci kapacitásokhoz kapcsolódóan a térség egészére (Koppányvölgy) és kisebb, karakteres mikrotérségek szintjén.” 100 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

102 101 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

103 102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az 1982, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel és az animátor hálózatokkal.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább 15000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

104 103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Felméréseink szerint az egyik hatékony megoldás az lenne, ha az LHH településeken a helyi közösség fejlesztése, a helyi fejlesztési érdekek meghatározása és projekt formába öntése érdekében olyan fiatal szakemberek tevékenykednének helyi irodai és kommunikációs kapacitással néhány évig, akik átlátják a támogatási konstrukciók rendszerét és értenek a teljes projekt ciklus menedzseléséhez. Ezek az LHH települési animátorok hálózatszerűen működnének együtt és koordinálnák az LHH települések együttes érdekeit. Összefügg a roma animátorok (1835 sz) működésével, a helyi érdekegyeztető fórumokkal (1830 és 1895sz), a szemléletformálással (2012 sz) és a kapcsolatfejlesztési (1836 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2009 végére legalább 4 animátor kezdi meg munkáját, ezzel 4 új, legalább félmunkaidős munkahelyet hozva létre. 2012 végéig legalább 20 fejlesztési projekt koncepció és ezzel összefüggésben legalább 10 benyújtott pályázat jön létre. Erősödnek a helyi közösségek, javul érdek artikulációs, együttműködési és érdek érvényesítő képességük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

105 104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett olyan szemléletformáló akciók, fórumok kampányok, képzések, kiadványok és rendezvények megvalósításának támogatása, amelyek fokozzák a lakosság környezettudatosságát. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és az iskolák ilyen témájú hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2010 végéig legalább 3 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 1000 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

106 105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó fejlesztések támogatása, amelyek ellátják az élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a 2069. sz land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a 2016 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

107 106 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Az LHH településeken olyan állandó, vagy időszaki művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek, foglalkozások létrehozása és beindítása, amelyek a helyben élő alkotók bevonására alapoznak. Ezek egyben helyi szocializációs teret is biztosítanak, valamint az iskolák tanórán kívüli foglalkozásainak is helyet adhatnak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (1985 sz) és a fiatalok önrendelkezését segítő (2127 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2010 végéig legalább 2 alkotóműhely jön létre, amelyek 2012 végéig egyenként minimum 100 óra foglalkozást biztosítanak évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

108 107 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3898 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

109 108 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3881 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

110 109 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1985, 1987 és a 1988 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Telekommunikáció” Fejlesztési téma

111 110 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

112 111 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű külső felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1940, 1942 és 1943 sz. HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

113 112 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/82 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1981 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. ▪Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az 1982, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel és az animátor hálózatokkal. ▪2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább 15000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2160000 EUR 2400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/82 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1981

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/82 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tabi Kistérség több településén (Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd) jelentős problémát jelent, hogy a településeken átvezető utak vonalvezetése miatt a településen átmenő forgalomban közlekedő személygépkocsik és tehergépjárművek vezetői nem tartják be a közlekedési sebességkorlátozásokat. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út építése szerepel a kiemelt projektek között. ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó gépjárművek (elsősorban tehergépjárművek) miatt balesetveszélyes az úttesten való átkelés elsősorban az általános iskolások és az idős korúak számára. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út jelenlegi kereszteződésének kialakítása nem megfelelő a várhatóan megnövekedő forgalom biztonsága szempontjából ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd településeken forgalomlassító szigetek építése a településeken átvezető utakon, Tab Város esetében a meglevő útkereszteződés helyett körforgalom kialakítása. ▪2013-ra Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a kerékpáros és gyalogos balesetek száma 25 %-al csökken, Tab Város esetében a megnövekedő forgalom mellett a balesetek száma nem haladja meg a jelenlegi értéket.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1980000 EUR 2200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/82 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/82 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1985 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1920000 EUR 2400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/82 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1985

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/82 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség összes településén (kiépített vezetékes ivóvízhálózat található, azonban a térség 16 településén (Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly, Miklósi) a víztisztító berendezések rossz állapota miatt a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalma meghaladja a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített, az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket. ▪A magas vas és mangán tartalom az ivóvíz több tulajdonságát (szín, szag) olyan mértékben lerontja, hogy az jelentős ront annak ivóvízként való felhasználhatóságán. A lakosság emiatt palackozott ásványvíz beszerzésére szorul. ▪Az elavult és rossz állapotú víztisztító berendezések új, korszerű berendezésekre való cseréje a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalmának csökkentése érdekében Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly és Miklósi településeken. ▪2013-ra min. legalább 14 településen kerül felújításra a vezetékes ivóvízhálózat, amelynek köszönhetően az ivóvíz vas és mangán tartalma nem haladja meg az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1600000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kapoly, Kára, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/82 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/82 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1983 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a szabadidős, rekreációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A szabadidős és rekreációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a közösségi rendezvényterek kialakítására és működtetésére, kül- és beltéri sport és egyéb rekreációs létesítményekre. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1985, 1986, 1987,1988, valamint a 2121 és a 2127 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága960000 EUR 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/82 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1983

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/82 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1986 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. ▪A kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a 1981, 1982, 1983, 1985, 1987 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága640000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/82 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1986

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/82 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1988 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra és a jelentős roma etnikai kisebbségre, szükség lenne a szociális ellátó szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪A szociális ellátó szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a gyermekjóléti, családsegítő, falugondnoki, gyermekfelügyeleti és idősek nappali ellátásához kapcsolódó szolgáltatásokra. A HPME összefügg a 1981 és a 1987 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 10000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága640000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/82 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1988

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/82 Kód: DD-25-SzF-A-28 Sorszám: 1982 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. ▪Kereskedelmi és adminisztratív szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: önkormányzati ügyintézés, vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, posta, irodai szolgáltatások, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), polgárőrség, stb. A HPME összefügg a 1981, 1983, 1985, 1986, 1987 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 25 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 20000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága640000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/82 Kód: DD-25-SzF-A-28 Sorszám: 1982

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/82 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1987 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra szükség lenne az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. ▪Az egészségügyi szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a megelőzést, szűrést és rehabilitációt segítő infrastruktúra megteremtésére és a fiókpatikák létrehozására. A HPME összefügg a 1981 és a 1988 számú HPME-kel. ▪2011 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 8000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága320000 EUR 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/82 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1987

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/82 Kód: DD-25-SzF-2-12 Sorszám: 1989 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Az LHH településeken az info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztése mellett helyi rendszergazdai és oktatói kapacitásra is szükség lenne, amellyel a lakosság digitális írástudásának fejlesztésén keresztül szinte minden más fejlesztési folyamatot katalizálna. ▪A kommunikációs szolgáltatások fejlesztése mellett a kisebb településeken nem elérhető rendszergazdai és oktatói szolgáltatások pótlására mikrotérségi informatikai mentorszolgálat létrehozásának támogatása. Az IT mentor mobil szolgáltatásként a közösségi Internet hozzáférési helyek rendszergazdai és oktatói feladatain túl, előjegyzés alapján az otthoni számítógépekkel kapcsolatos szoftverkarbantartási, tanácsadási és alapfokú oktatási feladatokat is ellátja egy-egy mikrotérségben. A HPME összefügg az 1847, 1981 és 1986 számú HPME- vel. ▪2010 végéig legalább 2 mikrotérségi informatikai mentorszolgálat jön létre, ami a helyi szolgáltatások bővítésén keresztül legalább 7000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/82 Kód: DD-25-SzF-2-12 Sorszám: 1989

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/82 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1991 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából a térség teljes területén. A HPME összefügg az 1992, a 3881, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 30 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága340000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/82 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1991

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/82 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 1992 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, a 3881, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 20 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága320000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/82 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 1992

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/82 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3881 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3898 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/82 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3881

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/82 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 3898 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. ▪A 35 LHH besorolású falu népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. ▪Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az 1991, az 1992, és a 3881 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/82 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 3898

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/82 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéjének fontos elemei a nagyobb felszíni vízfolyások és vízrendszereik (pl. a Koppány folyó). A térség egykor nagyon gazdag volt vizes, mocsaras élőhelyekben. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A felszíni vízfolyások hibás szabályozása (lecsapolások, egyenes trapézmedrek kialakítása, kotrás, stb) a lefolyás gyorsításával rontja a vízháztartást és csökkenti a biodiverzitást. A vízgyűjtők tavak, meder rehabilitációs intézkedések orvosolnák e problémákat, emellett jelentős turisztikai vonzerőt képeznének. ▪A vízháztartás javítását, a biodiverzitás növelését, a turisztikai vonzerő, a helyi életminőség javítását célzó víztározók, tavak és rehabilitált (meanderező) mederszakaszok létrehozásának támogatása. Összefügg az öko- szolgálati (2006), a túraútvonalak (2083) és az élőhelyek (2003) kialakítását célzó HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 3 víztározó, tó, vagy meder visszaállítási projekt terve készül, amelyből 2012 végéig legalább 1 megvalósul, jelentősen javítva a helyi vízháztartást, a biodiverzitást, a helyi életminőséget és a turisztikai vonzerőt.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3240000 EUR 3600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/82 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/82 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. ▪A biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme és az így létrejövő rendszer védelem alá helyezésének előkészítése az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Az élőhelyek kialakítása, védelme összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 20 élőhely kerül kialakításra, vagy visszaállításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét. Ezen kívül legalább 5 élőhely kerül helyi védelem alá helyezésre.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága240000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/82 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/82 Kód: DD-25-SzF-A-41 Sorszám: 2007 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. ▪Szakmai intézmények, non profit szervezetek által kidolgozott Natura2000 kezelési/fejlesztési tervek elkészítésének támogatása, amelyek az egyes területekre nézve tartalmazzák a természetvédelmi célkitűzéseket és kezelési előírásokat. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko- szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2009 végéig legalább 5 Natura 2000 kezelési terv készül el, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/82 Kód: DD-25-SzF-A-41 Sorszám: 2007

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/82 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2004 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. ▪A táj arculatának javítását, értékének növelését célzó fejlesztések, beavatkozások támogatása, a természeti tájkép és az azt alkotó táji elemek (pl. löszformációk, útmenti jegenyesorok, stb) állapotának javítása, azok visszaállítása, kialakítása az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (2083 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 1 tájképi fejlesztési projekt kerül megvalósításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/82 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2004

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/82 Kód: DD-25-SzF-7-04 Sorszám: 2006 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. ▪Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó fejlesztések támogatása, amelyek ellátják az élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (1949 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a 2069. sz land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a 2016 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/82 Kód: DD-25-SzF-7-04 Sorszám: 2006

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/82 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. A keletkező háztartási szemét 20-30, helyenként 40%-a komposztálható szerves, vagy szervetlen (egyes papírfélék) hulladék. ▪A településeken keletkező háztartási szemét jelentős mértékben csökkenthető lenne település szintű komposztálási rendszerek kialakításával, amelyekkel a szemét keletkezés megelőzésén, a szemétszállítási díjak csökkentésén kívül a helyi mezőgazdasági tápanyag visszapótlással, vagy ennek kereskedelmi célú hasznosításával jelentős haszon érhető el. A HPME közvetlenül a környezeti fenntarthatóság kialakítását segíti és összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520), a szemléletformálást segítő (2012) és az öko-szolgálati (2006) HPME-vel. ▪2012 végéig legalább 2 települési szintű komposztáló rendszer létesül, amely az érintett településen keletkező háztartási hulladék mennyiségét legalább 15%-kal csökkenti.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1080000 EUR 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/82 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/82 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2010 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőkét, a biodiverzitást, a vízháztartás fenntarthatóságát a globális klímaváltozás is fenyegeti, amelyet a lakosság helytelen energia és vízhasználata is súlyosbít. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a nagy energiaigényű anyagokból épített, nagy energia befektetéssel működtethető épületek alternatíváit jelentő „zöld” építési módokat. ▪Szükség van olyan bemutató célú, innovatív referencia lakóépületekre, amelyek alternatívát mutatnak a jelenlegi pazarló és szennyező módszerekkel szemben, alkalmazzák a hatékony energia és víztakarékossági megoldásokat, technológiai újításokat és alacsony energiatartalmú anyagokból épülnek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), és a szemléletformálást segítő (2012 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 3, különböző technológiára épülő, bemutató célú „zöld” ház épül, amelyek segítik a lakosság szemléletformálását, hozzájárulnak a fenntartható építési formák elterjedéséhez és csökkentik a lakosság környezetterhelését.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret16000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/82 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2010

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/82 Kód: DD-25-SzF-1-09 Sorszám: 4038 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. ▪Olyan kisebb léptékű, kísérleti, bemutató célú energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli kezelő megoldások (komposztálás, újrahasználat, esővíz hasznosítás, szürkevíz rendszerek, természetközeli szennyvíztisztítás, stb) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 4 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR 130000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/82 Kód: DD-25-SzF-1-09 Sorszám: 4038

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/82 Kód: DD-25-SzF-2-17 Sorszám: 2011 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. ▪A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolását és új funkciók (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek, stb) szerinti átalakítását célzó, valamint az illegális lakossági szemételhelyezés visszaszorítását eredményező, a helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett fejlesztések támogatása. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), az öko-szolgálati (2006 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és mobil turisztikai szolgáltatási (2097 sz., pl. íjászat) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 4 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/82 Kód: DD-25-SzF-2-17 Sorszám: 2011

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/82 Kód: DD-25-SzF-2-16 Sorszám: 2009 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. ▪Olyan kisebb léptékű, kísérleti, bemutató célú energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli kezelő megoldások (komposztálás, újrahasználat, esővíz hasznosítás, szürkevíz rendszerek, természetközeli szennyvíztisztítás, stb) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.), a szemléletformálást segítő (2012 sz) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20172 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/82 Kód: DD-25-SzF-2-16 Sorszám: 2009

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/82 Kód: DD-25-SzF-2-18 Sorszám: 2012 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. ▪A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett olyan szemléletformáló akciók, fórumok kampányok, képzések, kiadványok és rendezvények megvalósításának támogatása, amelyek fokozzák a lakosság környezettudatosságát. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520 sz.) és az iskolák ilyen témájú hálózatépítését erősítő (1849 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 3 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 1000 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/82 Kód: DD-25-SzF-2-18 Sorszám: 2012

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/82 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, pedig különösen az ifjúsági, ismeretterjesztő turisztikai formák számára alkalmas terepet nyújthatna. ▪Olyan erdei iskolai kapacitások és szolgáltatások kiépítésének támogatása, amelyek képesek a térség gazdag kulturális örökségét és természeti gazdagságának bemutatására és bevonják a helyi társadalom és gazdaság valós szereplőit, valamint a térségi általános iskolák környezettudatos szemléletformálási hálózatában résztvevő iskolákat. Összefügg a megújuló energiahasznosítási bemutatóhelyek (1927), az iskolai hálózatépítés (1849) és a környezettudatosságra nevelő kampányok (2012) HPME-kkel. ▪2010-ig legalább 3 színvonalas erdei iskola szolgáltatási rendszer jön létre, amelyek 2012-ig legalább évi 500 diák környezeti nevelését végzik el és egyben népszerűsítik a Koppányvölgy kulturális és természeti örökségét.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága720000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/82 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/82 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2074 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térség településein a Balatontól eltekintve és a háttértelepülések épített öröksége és természeti tőkéje által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nincs karakteres identitása, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Fontos e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) létrehozásával. ▪2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága423363 EUR 940807 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 45% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/82 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2074

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/82 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2069 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken a helyi örökség által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással. Ez ugyanakkor előny is, hiszen így a fenntarthatósági elveknek megfelelően fejleszthetőek. Elsőként olyan innovatív vonzerők megteremtésére van szükség, amelyek az megismertetést, imázsépítést szolgálják. ▪A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.- ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre alkalmatlan domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a helyi virágpalánta termesztési (222), a rendezv.szervezési (2116), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (2006) HPME-kkel. ▪2009-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább 4.000 látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik. 2010-ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 20 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi 25-30 millió Ft összárbevétellel).

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága280000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/82 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2069

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/82 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2076 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Az LHH települések számára kiutat jelenthet e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (2017) és a turisztikai márkavédjegy (3558) HPME-vel. ▪2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága222772 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/82 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2076

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/82 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken jelentős a lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás és több évtizedes hagyományai vannak a fogathajtási versenykultúrának. ▪A Balatoni szezon szűk, a háttértelepülések turisztikai programkínálata szerény. A lovas sportokhoz kötődő szolgáltatási kapacitások szűkek, korszerűtlenek, a versenykultúrához kapcsolódó kapacitások (pályák, kiszolgáló építmények, eszközök, stb) szintén elavultak és nem képesek nagyobb szabású (regionális, országos, nemzetközi), színvonalasabb sportrendezvények kiszolgálására. ▪A térségben megtalálható, önkormányzatok és civil szervezetek által fenntartott fogathajtó pályák és kapcsolódó kiszolgáló épületeik, létesítményeik és egyéb kiegészítő kapacitásaik felújításának, bővítésének és korszerűsítésének támogatása a turisztikai programkínálat bővítése érdekében. ▪2010-re legalább 8 pálya kerül felújításra, a versenyek látogatottsága a felújítást követő második év végére 20%-kal nő. A programkínálat bővítésével és minőségének javításával a térség lovas turisztikai imázsa és vonzereje jelentősen megerősödik.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/82 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/82 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken sok turisztikai vonzerő található elszórtan. A táj, éppen a sok évtizedes elmaradottság miatt változatos, vonzó képet mutat. A lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás jelentős a térségben. ▪A háttértelepülések, különösen az LHH minősítésűek turisztikai potenciálja kihasználatlan. A háttértelepülések fenntartható turisztikai fejlesztése igényes, kisebb léptékű, a konkrét helyi vonzerőkre épülő formákban lehetséges. Ezek desztináció menedzsment (TDM) rendszerbe foglalása és egy önmagában is vonzerőt jelentő lovaskocsis személyszállító rendszerrel való összekötése erősítené a helyi turizmust. ▪A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non-profit, közösségi lovaskocsis személyszállító (delizsánsz) rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (2117. sz.), a turisztikai márkavédjegy kialakítást célzó, az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (2079. sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (2006. sz.) HPME-kkel. ▪2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret160000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/82 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/82 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. ▪A térség meglévő, továbbfejlesztett és új turisztikai vonzerőinek, szolgáltatásainak, termékeinek promócióját, propagálását szolgáló rendezvények önkormányzatok és helyi civil szervezetek általi megszervezésének támogatása a Koppányvölgy turisztikai imázsának erősítése érdekében. Összefügg a vonzerőfejlesztési (2074, 2076 sz. HPME-kkel). ▪2012-ig legalább 20 vonzerő fejlesztésekhez kapcsolódó, promóciós célú rendezvény kerül megrendezésre, összesen legalább 20.000 fős látogatottsággal, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága120000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/82 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/82 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz szükséges falusi magánszálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (2016), és a turisztikai desztináció menedzsment (2117) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot. ▪2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága600000 EUR 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/82 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/82 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪Az LHH státuszú háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek (parókiák, parasztházak, stb) turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a lovaskocsis személyszállítás (2016) és az erdei iskola (3520) HPME-vel. ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága240000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/82 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/82 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű vendéglátóipari kapacitás, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a turizmus fejlesztéséhez. Sok LHH településen még a turisztikai kívánalmaknak messze nem megfelelő kocsma sincsen. ▪Az LHH településeken a helyi vállalkozók által létesítendő gasztronómiai szolgáltatások (hideg, vagy melegkonyhás vendéglő, kávézó, teázó, cukrászda és más hasonló kapacitások) létesítésének támogatása a kiépítendő turisztikai szálláshelyekhez és vonzerőkhöz kötődően, azok jellegének megfelelő minőségben. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment HPME-vel (2117). ▪2012-ig legalább 4 színvonalas vendéglátóhely jön létre, amely legalább 3 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/82 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/82 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. ▪A háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek (parókiák, parasztházak, stb) turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a lovaskocsis személyszállítás (2016) és az erdei iskola (3520) HPME-kkel. ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat.

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/82 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/82 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2097 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪Az LHH településeken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő szolgáltatások, amelyek a fejlesztendő turisztikai jellegnek megfelelőek. ▪A háttértelepülések helyi vállalkozói, vagy lakosai által működtetett, nem helyhez kötött, a fejlesztendő turisztikai irányoknak megfelelő szolgáltatások (erdei-mezei sportok, pl íjászat, lovas íjászat, fotós-vadászat, madármegfigyelés, mezei-erdei piknik, siklóernyős csörlőzés, sporteszköz kölcsönzés, stb) beindításának támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117) és a lovaskocsis személyszállítás (2016) HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 4 színvonalas kiegészítő szolgáltatással bővül a háttértelepülések kínálata, ami legalább 2 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját.

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/82 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2097

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/82 Kód: DD-25-GF-7-02 Sorszám: 2116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a térség identitását erősítő, turisztikai vonzerejét növelő és az adott település adottságait, termékeit népszerűsítő vagy más tartalmakat kínáló szabadtéri rendezvényeket megfelelő eszközök hiányában nem tudják színvonalasan megrendezni. ▪Az LHH háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett szabadtéri rendezvényeket, különösen a 2069 HPME által létrehozott land art galériát bevezető rendezvénysorozatot kiszolgáló közösségi eszközök beszerzése oly módon, hogy több település önkormányzatai és civil szervezetei működnek együtt egy közösen használható teljes felszerelés (színpad, színpadsátor, hang és fénytechnika, stb) beszerzésében. Ez lehetővé tenné, hogy turisztikai jelentőséggel bíró, színvonalas rendezvényeket, előadásokat rendezhessenek meg. Komplex projektet alkot a 2069 sz. HPME-vel, az utakat és a land art galériát karbantartó 2006 sz. HPME-vel és a virágtermesztést segítő 222. sz HPME-vel. ▪2009 végéig legalább 2 nagyobb szabású szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi berendezés kerül beszerzésre, amellyel 2012-ig összesen legalább 6 alkalommal, legalább összesen 2000 főt vonzó rendezvényt tartanak meg. Ez nagymértékben hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez.

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/82 Kód: DD-25-GF-7-02 Sorszám: 2116

190 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/82 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2083 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térség turisztikai potenciáljának teljes kihasználásához szükség lenne a meglévő, de elhanyagolt túraútvonal rendszer fejlesztésére és hasonló új ösvények létrehozására, amivel új célcsoportokat (ifjúsági, sport, ökoturizmus formák) vonzhatna. ▪A meglévő túraútvonalak felújításának és újak kialakításának támogatása a megfelelő jelölőrendszerek, információs felületek létrehozásával és kihelyezésével együtt a nem városi státuszú településeken. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117) és a karbantartást végző öko-szolgálat (2006) HPME-kkel. ▪2012-ig legalább 2 színvonalas túraútvonal jön létre, vagy kerül kiépítésre a megfelelő információs felületek és jelzések kihelyezésével, ami növeli a térség turisztikai vonzerejét.

191 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/82 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2083

192 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/82 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A part vízi sportolásra alkalmas. ▪A parti települések vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúrája fejletlen. Fejlesztésével a minőségi szolgáltatást kereső célcsoportok elérése és a szűk szezon kibővítése is lehetővé válna. ▪A parti települések vállalkozói által kezdeményezett, a vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúra minőségi fejlesztésének támogatása, különös tekintettel az eddig a településen még nem létező, illetve a szezon kibővítésére alkalmas szolgáltatásokra. ▪2012-ig legalább 2 új, színvonalas, minőségi szolgáltatással bővül a Balaton-part turisztikai kínálata, amely legalább öt idényjellegű munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

193 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45800 EUR 101777 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 45% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Szántód, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/82 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2106

194 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/82 Kód: Sorszám: 3573 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával a fővárosból jól és gyorsan megközelíthetővé vált. A part hátterében elterülő dombvidék Balatoni Kiemelt üdülőkörzethez tartozó településeinek turisztikai potenciálja a táj szépsége, a gazdag természeti és kulturális helyi örökség folytán jelentős. ▪A balatoni turisztikai szezon szűk, a tömegturizmus kiszolgálására berendezkedett turisztikai szolgáltatásai az igényesebb célcsoportok kiszolgálására nem alkalmasak, a programkínálat szegényes. A Balaton imázsa a vitathatatlan potenciál ellenére megkopott, a tóhoz kötődő idegenforgalomnak teljes paradigmaváltásra van szüksége. ▪A Pécs Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsoltan létrehozni a Balaton Európa Kulturális Tava (BEKT) programot, ami elsőként egy imázsteremtő, minőségi védjegyrendszert létrehozó és működtető, valamint projekteket generáló tevékenység támogatásából állna. A tevékenység összefogná a tó körüli helyi társadalmi és gazdasági szereplőket, együttműködést alakítana ki közöttük és az új imázsnak megfelelő tartalmú és minőségű projekteket generálna és menedzselne. ▪2008 végéig létrejön a BEKT programiroda, amely megkezdi a 2010 év projektjeinek előkészítését és az új imázs megformálását.

195 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 41/82 Kód: Sorszám: 3573

196 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/82 Kód: DD-25-GF-7-03 Sorszám: 2117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A parti települések és a háttértelepülések turisztikai potenciáljához elengedhetetlen egy átfogó turisztikai desztináció menedzsment rendszer, amely tartalmazza a kulturális és természeti örökségre és egyéb vonzerőkre, valamint turisztikai vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű információt és egyben program összeállítási, foglalási lehetőséget is kínál és a háttérben szervezi a helyi szolgáltatókat. ▪Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a lovas, lovaskocsis, gyalogos, kerékpáros és egyéb turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. Komplex projektet alkot az LHH falvak szállásfejlesztési (2079), a delizsánsz rendszer (2016), az öko-szolgálat (2006) és a kulturális örökségi leltár (1949) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit. és legalább 2 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.

197 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 42/82 Kód: DD-25-GF-7-03 Sorszám: 2117

198 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/82 Kód: DD-25-GF-2-02 Sorszám: 3558 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térségnek a Balaton part és a gazdag helyi örökséggel rendelkező LHH háttértelepülések jelentős turisztikai potenciálja ellenére nincs karakteres identitása és imázsa, így az igényesebb, speciális turisztikai célcsoportok elérése és megtartása nehézkes. Meg kell teremteni a térség egységes turisztikai imázsát. ▪A térség önálló turisztikai arculatrendszerének megteremtése oly módon, hogy az elváljon az általános balatoni turisztikai asszociációktól és képviselje az LHH háttértelepülések világát és az általuk kínált vonzerőket és szolgáltatásokat és emellett jelentsen minőségi védjegyrendszert is. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a vonzerő fejlesztési (2074, 2076) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a Koppányvölgy térségének egységes turisztikai arculata és minőségi védjegyrendszere, amely hatékonyabbá teszi a térségi turisztikai szereplők marketing tevékenységét és a térségbe áramló turisták számát 2012 végéig legalább 10%-kal növeli.

199 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 43/82 Kód: DD-25-GF-2-02 Sorszám: 3558

200 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/82 Kód: DD-25-GF-1-05 Sorszám: 4311 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. ▪A térségnek a Balaton part és a gazdag helyi örökséggel rendelkező LHH háttértelepülések jelentős turisztikai potenciálja ellenére nincs karakteres identitása és imázsa, így az igényesebb, speciális turisztikai célcsoportok elérése és megtartása nehézkes. Meg kell teremteni a térség egységes turisztikai imázsát. ▪A térség önálló turisztikai arculatrendszerének megteremtése oly módon, hogy az elváljon az általános balatoni turisztikai asszociációktól és képviselje az LHH háttértelepülések világát és az általuk kínált vonzerőket és szolgáltatásokat és emellett jelentsen minőségi védjegyrendszert is. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (2117), a vonzerő fejlesztési (2074, 2076) HPME-kkel. ▪2010 végéig létrejön a Koppányvölgy térségének egységes turisztikai arculata és minőségi védjegyrendszere, amely hatékonyabbá teszi a térségi turisztikai szereplők marketing tevékenységét és a térségbe áramló turisták számát 2012 végéig legalább 10%-kal növeli.

201 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR 6667 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 44/82 Kód: DD-25-GF-1-05 Sorszám: 4311

202 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/82 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására. ▪A térségben működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások termékeik piacrajutását segítő fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: marketing tevékenységek és ehhez kapcsolódó, káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések. A HPME összefügg a 2014 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 40 mikrovállalkozás valósít meg a piacra jutást segítő fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 20 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

203 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága800000 EUR 1600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 45/82 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015

204 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/82 Kód: DD-25-GF-A-26 Sorszám: 3861 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. Az LHH települések mikrovállalkozásai ugyanakkor a súlyos tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. ▪Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

205 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága800000 EUR 1600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 46/82 Kód: DD-25-GF-A-26 Sorszám: 3861

206 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/82 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 2014 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. ▪A térségben, a nem LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a 2015 számú HPME-vel. ▪2011 végéig legalább 15 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 8 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

207 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága400000 EUR 1000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 47/82 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 2014

208 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/82 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A háttértelepülések, főként az LHH települések vállalkozói szférája rendkívül fejletlen, kevés az új vállalkozás. ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken a vállalkozói aktivitást, az új vállalkozások alakulását és megerősödését az alapvető jogi és pénzügyi ismeretek hiánya is akadályozza, valamint az is, hogy nem értesülnek a pályázati lehetőségekről és technikákról. ▪Az LHH településeken, önkormányzat, vagy civil szervezet által rendelkezésre bocsátott helységekben olyan vállalkozásfejlesztési non-profit ügyfélszolgálatok kialakításának támogatása, amelyek képesek a vállalkozások indításához és működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi, munkaügyi, adó és más eljárási ismeretek átadására és forráskoordinációs, illetve pályázati tanácsadást is végeznek az ügyfelek számára. ▪2011 végéig legalább 3 településen létrejön LHH vállalkozásfejlesztési ügyfélszolgálat, amely legalább 3 félmunkaidős munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járul hozzá és növeli a térségbe áramló vállalkozásfejlesztési forrásokat.

209 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága400000 EUR 500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 48/82 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870

210 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/82 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség leghátrányosabb helyzetű településeinek meghatározó tevékenysége a gabonafélékre, kukoricára, napraforgóra és repcére alapozott szántóföldi növénytermesztés. ▪A termelési szerkezet elaprózott, sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító gazdálkodó. Megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában termésminőségük, termésbiztonságuk és piaci kiszolgáltatottságuk nagyfokú, ami technológiai fejlesztéssel mérsékelhető lenne. ▪A helyi mezőgazdasági kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését segítő technológiai fejlesztések támogatásával. Összefügg a feldolgozást segítő 226.sz. HPME-vel. ▪A térség mezőgazdasági és kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek elindítását követő harmadik év végére 15%-kal javul.

211 210 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága500000 EUR 1000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 49/82 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219

212 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/82 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A parti és a part közeli településeken a különösen kedvező agro-ökológiai adottságok miatt jelentős a szőlő- gyümölcstermesztés, de a háttértelepülések adottságai és elaprózott birtokszerkezete is alkalmasak a kertészeti kultúrák számára. ▪Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító termelő. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő gépi és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. ▪A kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutásukat segítő technológiai fejlesztések támogatásával. A HPM összefügg a 226, 227, 228, 229 és a 230 számú HPM-kel. ▪A térség kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek indítását követő negyedik év végére 15%-kal javul.

213 212 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága320000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 50/82 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220

214 213 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/82 Kód: DD-25-GF-A-03 Sorszám: 221 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a szántóföldi növénytermesztés meghatározó tevékenység. A termelési szerkezet elaprózott, a termelői összefogások, új típusú szövetkezetek száma elenyésző. ▪Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító kisebb, sőt szuboptimális birtokméreten termelő gazdálkodó. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. E problémákat enyhítő termelői összefogások, hálózatok nincsenek a térségben. ▪A helyi mezőgazdasági és kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutáshoz szükséges termelési volumen és minőség elérését célzó hálózatépítési fejlesztések támogatásával. Összefügg a 219 és 220 sz. HPME-kkel. ▪Az összefogásokban érintett mezőgazdasági és kertészeti termelők jövedelmezősége a csoportok megalakulását követő második év végére 15%-kal javul, valamint ugyanebben az időszakban legalább 5 új termelői összefogás/hálózat jön létre a minőség, termésbiztonság fokozására és a piacrajutás segítésére.

215 214 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 51/82 Kód: DD-25-GF-A-03 Sorszám: 221

216 215 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/82 Kód: DD-25-GF-7-01 Sorszám: 222 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség alkalmatlan területein (meredek domboldalak, vizes területek, stb) is a gabonafélékre, kukoricára és olajnövényekre alapozott szántóföldi növénytermesztés uralkodik. A térségben 35 LHH besorolású település található, ahol a munkanélküliség rendkívül magas, a helyi jövedelemteremtő képesség alacsony, de még megvannak az alapvető gazdálkodási ismeretek. ▪A jelenlegi mezőgazdaság csökkenti a biodiverzitást, pusztítja a talajokat, rontja a vízháztartást, nem követi az agroökopotenciál mozaikosságát, nem jár jelentős foglalkoztatással, vagy egyéb helyi társadalmi/gazdasági előnnyel. Más, új, alternatív kultúrák (pl. évelő gyógy- és fűszernövény, gyümölcs ültetvények, virágmagtermesztés, stb) elterjesztésével e hátrányok kiküszöbölhetők lennének. ▪Ökológiai szempontból előnyösebb (eróziót csökkentő, vízháztartást javító, biodiverzitást növelő) hatású, és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból előnyösebb új szántóföldi, állattenyésztési, de elsősorban kertészeti kultúrák kísérleti jellegű helyi honosítását és elterjesztését célzó lakossági, vállalkozói és közösségi fejlesztések támogatása. Jövedelem termelő HPME, de komplex projektet alkot a 3-400.000 db egynyári virágpalánta helyi előállítását igénylő új turisztikai vonzerőt teremtő 2069 sz. HPME-vel, a vonzerőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési eszközöket biztosító 2116. sz. HPME-vel és az őrzést, ápolást segítő 2006. sz. öko- szolgálattal. ▪2010-ig legalább 2 új kultúra honosodik meg a térségben, amelyek együttesen 5-10 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá. Járulékos hatásként legalább 1 új feldolgozott helyi termék keletkezik 2012-ig. Az ökológiailag előnyösebb kultúrák (ültetvények, stb) területe 2012-ig legalább 25%-kal nő.

217 216 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80292 EUR 133820 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 52/82 Kód: DD-25-GF-7-01 Sorszám: 222

218 217 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/82 Kód: DD-25-GF-A-04 Sorszám: 224 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának. ▪Az őshonos állatfajták szinte teljesen kiszorultak a termelésből, az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. ▪Őshonos állatfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (227 sz. HPME) és az eredetvédelmi, ill. minőségtanúsító védjegyrendszer létrehozásával (230 sz. HPME). ▪A projektek indítását követő harmadik év végére az őshonos állatfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre.

219 218 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 53/82 Kód: DD-25-GF-A-04 Sorszám: 224

220 219 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 54/82 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 223 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A dombokkal, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt domborzati adottságok miatt sokféle típusú, legeltetésre alkalmas, jelenleg kihasználatlan terület (löszgyepek, rövid és hosszúfüvű legelők, mocsaras rétek, stb) található térségben, emellett még fellelhetők az egykor legendás helyi állattartás hagyományai is. ▪A legeltetésre alkalmas területek kihasználatlanok, vagy alkalmatlanságuk ellenére szántóként művelik. A növénytermesztés jelenlegi formái vegyszerintenzívek, élőmunka igényük minimális, egészséges élelmiszer előállítására nem képesek. A helyi munkanélküliek nagy részének van állattenyésztési, növénytermesztési gyakorlata. A piacon egyre keresettebbek az ökológiai gazdálkodással előállított termékek. ▪Az extenzív, külterjes művelésmódok és a biogazdálkodás elterjesztésének és fejlesztésének támogatásával kihasználhatóvá válnak a legeltetésre alkalmas területek, szerves trágyához juthatnak a vegyszermentes termesztéssel foglalkozók, erősödik a helyi jövedelemtermelő képesség és mérséklődik a helyi munkanélküliség. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (227 sz. HPME) és az eredetvédelmi, ill. minőségtanúsító védjegygyrendszer létrehozásával (230 sz. HPME). ▪2010-ig legalább 4-8 gazdálkodó áttér biogazdálkodási formára és/vagy más extenzív gazdálkodási módra, ami 2012-ig együttesen 4-8 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá. A biogazdálkodás és az ökológiailag előnyösebb extenzív gazdálkodási formák által érintett terület 2012-ig legalább 40%-kal nő.

221 220 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR 66667 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 54/82 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 223

222 221 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 55/82 Kód: DD-25-GF-A-05 Sorszám: 225 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A háttértelepüléseken, különösen a Koppány folyó mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek. ▪Az őshonos növényfajtákból szinte teljesen kiszorultak a termelésből, alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. ▪Őshonos növényfajták, különösen a helyi gyümölcs-tájfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések gazdálkodói körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (227 sz. HPME) és az eredetvédelmi, ill. minőségtanúsító védjegyrendszer létrehozásával (230 sz. HPME). ▪A projektek indítását követő ötödik év végére az őshonos növényfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos fajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre.

223 222 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214C Genetikai erőforrások megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 55/82 Kód: DD-25-GF-A-05 Sorszám: 225

224 223 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 56/82 Kód: DD-25-GF-A-11 Sorszám: 228 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térségben jelentős mennyiségben és jó minőségben termelnek mezőgazdasági, kertészeti termékeket, amelyek túlnyomó része kiáramlik a területről. A helyi kereskedelem a belső fogyasztást a térségbe kívülről behozott termékekkel elégíti ki. ▪A helyben megtermelt termékek túlnyomórészt elaprózottan, szervezetlen és ellenőrizetlen körülmények között kerülnek értékesítésre, a haszon nagy része nem a térségben csapódik le. A belső fogyasztási igényeket kívülről behozott drágább, hasonló, vagy rosszabb minőségű termékekkel elégítik ki. Az ellenőrzött, szervezett értékesítésre módot adó piacterek és kapcsolódó kapacitások hiányoznak. ▪A helyi termelést és a belső fogyasztást harmonizáló, a térségben megtermelt, gyűjtött, feldolgozott termékek helyi és közvetítő értékesítését segítő, korszerű piacok, piacterek és járulékos kapacitások megteremtése a szomszéd települések viszonylatában központi szerepet játszó településeken (mikrotérségi központok, körjegyzőségi központok). A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., a feldolgozást segítő 227., az értékesítést segítő 229., valamint a kereskedelmi védjegyrendszert segítő 230. sz. HPME-kkel. ▪2010 végére legalább 2 korszerű piactér jön létre, amellyel a termékek térségi ki- és beáramlása a fenntarthatósági szempontoknak megfelelően racionalizálható és a vonzáskörök településeinek lakossága körében kiegészítő jövedelemforrást kínál. A piacok beindítását követő évben a fejlesztések legalább 2 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

225 224 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága234200 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 56/82 Kód: DD-25-GF-A-11 Sorszám: 228

226 225 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 57/82 Kód: DD-25-GF-A-09 Sorszám: 226 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség egészére jellemző, kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, baromfi, stb) állítanak elő a gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott. ▪A megtermelt mezőgazdasági termékeket szinte teljes mértékben feldolgozatlanul, ill. lédig formában értékesítik, a térségben nincsenek a tájra jellemző feldolgozott termékek. Ilyen termékek kifejlesztése jelentős hozzáadott értéket teremtene, növelné a helyi jövedelemteremtő képességet. ▪A helyi szintű feldolgozást, új helyi termékek kialakítását célzó technológiai fejlesztések támogatása a térség mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg az alapanyagot előállító 219 és 220 sz HPME-kkel, a helyi és egyéb értékesítést segítő 229 és 228 sz. HPME-kkel, valamint a márkavédjegy rendszert létrehozó 230 számú HPME-vel. ▪A feldolgozási tevékenységet bevezető, vagy továbbfejlesztő termelők jövedelmezősége a projektek beindítását követő második év végére 20%-kal javul, a projektek ugyanebben az időszakban mintegy 3-5 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

227 226 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 57/82 Kód: DD-25-GF-A-09 Sorszám: 226

228 227 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 58/82 Kód: DD-25-GF-1-02 Sorszám: 227 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott, sok a háztáji termelő. Sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb). ▪A megtermelt és gyűjtött termékeket feldolgozatlanul értékesítik, nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, amelyet csak megfelelő szervezéssel, hálózatépítéssel lehet összegyűjteni és közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokkal feldolgozni. Mindez jelentős kiegészítő jövedelemforrást jelenthetne a helyieknek. ▪A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., az értékesítést segítő 229. és 228, valamint a kereskedelmi védjegyrendszert segítő 230. sz. HPME-vel. ▪2009 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.

229 228 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78000 EUR 130000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 58/82 Kód: DD-25-GF-1-02 Sorszám: 227

230 229 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 59/82 Kód: DD-25-GF-1-03 Sorszám: 229 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók. A termelés szerkezete elaprózott, sok a háztáji termelő. Sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb). ▪A megtermelt és gyűjtött termékeket feldolgozatlanul értékesítik, nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztését és termelését segítik majd a közösségi feldolgozó kapacitások, de ezek sem oldják meg a piacra jutáshoz szükséges logisztikai hiányosságokat (szállítás,raktározás,elárusító-értékesítő helyek). E kapacitások megteremtése eredményesebbé tenné a helyi termékek előállítását. ▪A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódó logisztikai kapacitások (szállítás, raktározás, elárusító-értékesítő helyek, stb). létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága számára. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., az értékesítést segítő 228, valamint a kereskedelmi védjegyrendszert segítő 230. sz. HPME-kkel. ▪2009 végére legalább 1 raktározó, 1 szállító és 1 elárusító kapacitás jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódóan, amelyek beindításukat követő második év végére legalább 3- 4 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.

231 230 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 59/82 Kód: DD-25-GF-1-03 Sorszám: 229

232 231 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 60/82 Kód: DD-25-GF-1-04 Sorszám: 230 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot állítanak elő a helyi gazdálkodók. Az újonnan létrehozandó feldolgozó kapacitások segítségével helyi feldolgozott termékek is megjelennek. A termelők zömmel nem tőkeerős, helyi kistermelők. ▪A megtermelt, gyűjtött és feldolgozott termékek nem rendelkeznek megfelelő identitással, megjelenésük (kiszerelés, csomagolás, grafikai tartalmak, stb) nem megfelelő, elmarad az európában uralkodó színvonaltól. A tájjelleg kifejezése, az eredet és minőség igazolása alapvetően hozzájárulnak az értékesítés sikeréhez és az elérhető árhoz, azonban ezt a kistermelők nem képesek finanszírozni. ▪A helyben megtermelt, gyűjtött vagy feldolgozott termékek, termékcsoportok értékesítését segítő közösségi marketing tevékenységek, eredetvédelmi/kereskedelmi/minőségi márkavédjegy rendszerek létrehozásának támogatásával nagymértékben javítható az értékesítés hatékonysága, javítható a térség imázsa, identitása és növelhető ismertsége. A HPME összefügg az alapanyag termelést segítő 222, 223 sz., a feldolgozást segítő 226 és 227, az értékesítést segítő 229. és 228 sz. HPME-kkel. ▪2009 végére legalább 1 eredetvédelmi/kereskedelmi/minőségi védjegyrendszer jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó és piaci kapacitásokhoz kapcsolódóan a térség egészére (Koppányvölgy) és kisebb, karakteres mikrotérségek szintjén.

233 232 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR 11430 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 60/82 Kód: DD-25-GF-1-04 Sorszám: 230

234 233 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 61/82 Kód: DD-25-GF-A-08 Sorszám: 1902 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Intézkedés: Erdőterületek növelése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent. ▪A dombvidéki jellegből fakadóan a térségben nagy területet foglalnak el a meredek lejtésű, gyenge minőségű, erodálódott szántóterületek, amelyek művelése a vízháztartásra gyakorolt káros hatás és a folyamatos talajpusztulással járó erózió miatt fenntarthatatlan. Ezek erdősítésével a károk mérsékelhetők és a táj vonzereje jelentősen növelhető. ▪A mezőgazdasági területek, de különösen a meredek lejtésű és/vagy gyengébb minőségű szántóterületek erdősítésének támogatása a helyi gazdálkodók körében. Különösen fontos a nagyobb gazdálkodók meggyőzése (TSZ utódtársaságok), akiknek a szemléletmódja a legmesszebb áll a korszerű ökoszociális látásmódtól. A HPME összefügg az 1985 és a 2012 HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 300 hektár mezőgazdasági terület erdősítése történik meg, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

235 234 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága960000 EUR 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 221 A mezőgazdasági földterület első erdősítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 61/82 Kód: DD-25-GF-A-08 Sorszám: 1902

236 235 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 62/82 Kód: DD-25-GF-A-06 Sorszám: 1897 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Intézkedés: Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent, ma már a legtöbb helyen csak gazdasági célú faültetvényekről beszélhetünk. ▪Az egykorú, egy fajú, sokszor idegenhonos faültetvények nem töltik be ökológiai szerepüket. Az egyre több európai ország által tiltott tarvágás is nagy károkat okoz (biodiverzitás csökkenés,inváziós fajok terjedése,talajpusztulás,stb), dombos vidéken a vízháztartásra gyakorolt káros hatás nagyfokú (kisebb retenció és beszivárgás, talajvízszint csökkenés, erózió. A klímaváltozás tükrében ez a helyzet fenntarthatatlan. ▪Az erdők értékének, minőségének növelése érdekében támogatni kell az idegenhonos állományok visszaszorítását, a szálaló vágás, a Pro Silva módszer elterjedését, speciális erdőszerkezeti elemek, élőhelyek, közjóléti erdők létesítését, fenntartását, az invazív fajok visszaszorítását az erdőtulajdonosok, erdőkezelők körében. A HPME összefügg az 1985 és a 2012 sz. HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 250 hektár területet érintő erdővédelmi fejlesztési projekt indul el, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a vízháztartás javításához, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

237 236 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 62/82 Kód: DD-25-GF-A-06 Sorszám: 1897

238 237 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 63/82 Kód: DD-25-GF-A-07 Sorszám: 1899 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Intézkedés: Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent, ma már a legtöbb helyen csak gazdasági célú faültetvényekről beszélhetünk. ▪Az erdők kor és fajszerkezete, természetessége leromlott: az alacsony értékű, egykorú, egy fajú, sokszor idegenhonos állományból álló faültetvények nem töltik be ökológiai és tájformáló szerepüket. A nagyobb biodiverzitású, természeteshez közel álló állományok jobban tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és a közjóléti célok felértékelődése miatt turisztikai és tájformáló értékük is nagyobb. ▪Az erdők értékének, minőségének növelése az erdők megfelelő irányú (őshonos fajok előtérbe helyezése) szerkezetátalakításának, állományszerkezet javításának támogatásával és a közjóléti beruházások (kirándulóhelyek, erdei iskolák, pihenők, stb) támogatásával. A HPME összefügg az 1985 és a 2012 sz. HPME- vel. ▪2010 végéig legalább 250 hektár területet érintő erdővédelmi fejlesztési projekt indul el, nagymértékben hozzájárulva ezzel a biodiverzitás növeléséhez, a tájkép javításához és a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez.

239 238 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 63/82 Kód: DD-25-GF-A-07 Sorszám: 1899

240 239 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 64/82 Kód: DD-25-GF-2-01 Sorszám: 1895 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Intézkedés: Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja. Az egykor híres, legendás vadgazdagságú somogyi erdők értéke az elmúlt évtizedek hibás gazdálkodási gyakorlatának köszönhetően rendkívül lecsökkent, ma már a legtöbb helyen csak gazdasági célú faültetvényekről beszélhetünk. ▪Az egykorú, egy fajú faültetvények nem töltik be ökológiai szerepüket. Az egyre több európai ország által tiltott tarvágás is nagy károkat okoz (biodiverzitás csökkenés, inváziós fajok elterjedése, talajpusztulás, stb), dombos vidéken a vízháztartásra gyakorolt káros hatás nagyfokú (kisebb retenció és beszivárgás, talajvízszint csökkenés, erózió). A klímaváltozás tükrében ez a helyzet fenntarthatatlan. ▪Az állami erdőgazdaság, erdőbirtokosságok, erdőtulajdonosok, gazdálkodók és a helyi lakosok körével meg kell ismertetni a jelenlegi erdőgazdálkodás káros következményeit, elő kell segíteni a szektor szereplőinek és a helyi társadalom képviselőinek együttműködését. Különösen a nagyobb gazdálkodók (TSZ utódtárs.) meggyőzése fontos, akiknek a szemléletmódja a legmesszebb áll a korszerű ökoszociális látásmódtól. A megoldás erre irányuló helyi kampányok, fórumok stb. létrehozása és pontos területi terveket tartalmazó települési erdővédelmi koncepciók kidolgozása lenne. E tervek segítenék az ÚMVP 2. tengelyére (1897, 1899, 1902 sz HPME-k) irányuló pályázati tevékenységet. Összefügg még az élőhely és tájelem fejlesztő 2003, 2004 sz. HPME-vel. ▪2009 végéig legalább 1 kampány akció (fórum, kerekasztal, kiadványterjesztés, stb) és min. 1 erdővédelmi koncepció jön létre.

241 240 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 64/82 Kód: DD-25-GF-2-01 Sorszám: 1895

242 241 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 65/82 Kód: DD-25-GF-A-10 Sorszám: 1905 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Intézkedés: Fafeldolgozás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség teljes területe dombság, erdőborítottsága az országos átlagot meghaladja, különösen az LHH települések külterületén. A térségben jelentős fafeldolgozó kapacitás nincs. ▪A helyi fakincs 100%-a feldolgozatlanul hagyja el a térséget, meghatározóan tüzifa céljából történő értékesítési céllal. A környező országok vidéki gazdaságának példái, valamint a klímaváltozással és az energiaár emelkedéssel összefüggő jelenségek egyaránt indokolnák a helyi fakincs mind nagyobb mértékű helyi feldolgozását, különösen a fő keletkezési helyet jelentő LHH falvakban. ▪A helyi fakincsre épülő elsődleges fafeldolgozó tevékenység (épületfa, kiszerelt tüzifa, stb), valamint nagyobb hozzáadott értéket teremtő fatermékek termelésének támogatása a térség vállalkozóinak körében az LHH településeken. Összefügg az erdőterületek nagyságát növelő 1902 sz. HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 3 olyan fafeldolgozó tevékenységet végző vállalkozás indul be, vagy fejleszti vállalkozását, amelyek a helyi fakincsre épülnek. Ezek a projektek az elindulásukat követő második év végéig legalább 2 munkahely létrejöttéhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.

243 242 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 65/82 Kód: DD-25-GF-A-10 Sorszám: 1905

244 243 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 66/82 Kód: DD-25-GF-B-02 Sorszám: 1927 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése Intézkedés: Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány folyó esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. ▪A települési önkormányzatok számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. ▪Olyan közösségi, bemutató célú megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520), a szemléletformálást segítő (2012) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849) HPME-vel. ▪2010 végéig legalább 4 közösségi, nem biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, amelyek az érintett intézmények energia költségeit legalább 25%-kal csökkentik.

245 244 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága720000 EUR 800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 66/82 Kód: DD-25-GF-B-02 Sorszám: 1927

246 245 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 67/82 Kód: DD-25-GF-1-06 Sorszám: 1925 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése Intézkedés: Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik. ▪A települések, különösen az LHH települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne. ▪A leghátrányosabb helyzetű települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszereket a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (3520), a szemléletformálást segítő (2012) és az iskolák hálózatépítését erősítő (1849) HPME-vel is. ▪2010 végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, amelyek az érintett intézmények fűtési költségeit legalább 25%-kal csökkentik.

247 246 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR 142857 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 0% 70% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 67/82 Kód: DD-25-GF-1-06 Sorszám: 1925

248 247 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 68/82 Kód: DD-25-SzF-A-30 Sorszám: 1937 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag, a terület szinte minden településén sok értékes, védett, vagy védendő épület, építmény található. ▪A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség épített örökségi értékei rendkívül rossz állapotúak, folyamatosan pusztulnak és sok bemutatásra érdemes épület jelenleg erre alkalmatlan. Felújításukkal, látogathatóvá tételükkel a helyi turisztikai vonzerő jelentősen növelhető. ▪A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű külső felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1940, 1942 és 1943 sz. HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.

249 248 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret48000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága240000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 68/82 Kód: DD-25-SzF-A-30 Sorszám: 1937

250 249 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 69/82 Kód: DD-25-SzF-1-07 Sorszám: 1943 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak az idős generáció ápolja. ▪A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas lakóépülettel rendelkező helyi lakosok turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a „nyitott-porta” programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási- feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1937, 1940 és 1942 sz. HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 10 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent.

251 250 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága108000 EUR 216000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 69/82 Kód: DD-25-SzF-1-07 Sorszám: 1943

252 251 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 70/82 Kód: DD-25-SzF-2-10 Sorszám: 1940 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. ▪A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. ▪A háttértelepülések közösségeinek szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek és rendezvényeinek támogatása. Fontos cél a történelmi és néprajzi hagyományok, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű leírását, mozgóképi rögzítését és gyakorlását, bemutatását célzó munkák, foglalkozások támogatása, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékeire. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1937, 1942 és 1943 sz. HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 5 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra, amelyek közül legalább 2 db nemzetiségi, vagy etnikai kisebbséghez kapcsolódik. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát.

253 252 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 70/82 Kód: DD-25-SzF-2-10 Sorszám: 1940

254 253 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 71/82 Kód: DD-25-SzF-2-11 Sorszám: 1942 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a tárgyi örökség elhanyagolt, pl. a néprajzi tárgyi anyag túlnyomó része városi múzeumi raktárakban és magángyűjteményekben található, így nehezen hozzáférhető a publikum számára. ▪A helyi tárgyi örökség, néhány elhanyagolt, feldolgozatlan anyagot tároló tájházon kívül, szinte teljes mértékben a térségen kívül található, ráadásul kevés kivétellel nem hozzáférhetően, múzeumi raktárakban pusztulnak. Ez a tárgyi anyag, főleg a néprajzi területen egyedülállóan gazdag (somogyi pásztorművesség, betyár emlékek, stb), amelynek bemutathatóvá tétele komoly turisztikai potenciállal bír. ▪A megoldás múzeumi, magángyűjteményi és gyűjtött tárgyak feldolgozása, állagmegóvása és bemutatásának lehetővé tétele lehetőleg interaktív, a mai múzeumpedagógiai követelményeknek megfelelő módon (alkotóműhelyek mintagyűjteményeként, kipróbálható replikákkal együtt kiállítva, stb), amellyel a tárgyi örökség teljes identitáserősítő, közösségfejlesztő és vonzerő növelő potenciálja kihasználható. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1937, 1940 és 1943 sz. HPME-kkel. ▪2011 végéig legalább 2 helyen jön létre a helyi tárgyi örökséget korszerű módon bemutató hely, amelyek turisztikai vonzerőként is szolgálnak.

255 254 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 71/82 Kód: DD-25-SzF-2-11 Sorszám: 1942

256 255 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 72/82 Kód: DD-25-SzF-A-29 Sorszám: 1935 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi örökség értékeinek számbavétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag. A berek és a somogyi dombok élővilágának az itt született Fekete István nyomán ismertté vált sokszínűsége, a kőkortól folyamatosan lakott vidék sok értéket rejt ma is. A térség a fővárosból az M7 autópályán jól és gyorsan megközelíthető, a Balaton-part belföldi turisztikai vonzereje nagy. ▪A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség régészeti, történelmi, történeti, néprajzi és természeti sajátosságai jórészt feltáratlanok, feldolgozatlanok, vagy nehezen hozzáférhetők a közönség számára. Nincs egy olyan felmérés, amely kellő szakmaisággal és részletességgel számba venné az említett értékeket. ▪El kell készíteni a térség régészeti, történelmi, történeti, néprajzi és természetrajzi értékeinek teljes leltárát, amely az egységes szakmai színvonalú leírások mellett a kornak megfelelő színvonalú digitális képi, mozgóképi és hanganyag illusztrációkat is tartalmazna, amely egy virtuális múzeum formájában a térség honlapján is hozzáférhető lenne és segítené az identitástudatot növelő térségi honismereti oktatást és a turisztikai célú promóciós anyagok összeállítását. Az anyag angol nyelvű változata is elkészülne. Összefügg a turisztikai információs és TDM (2117 sz), és az értékeket védő, fejlesztő 1937, 1940, 1942 és 1943 sz. HPME-kkel. ▪2011 végéig elkészül és a térségi honlapon is hozzáférhetővé válik a helyi örökségi értékek digitális leltára, amely mind az 56 település vonatkozásait tartalmazza és ezzel hozzájárul a helyi identitástudat növeléséhez és a turisztikai vonzerő erősítéséhez.

257 256 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 72/82 Kód: DD-25-SzF-A-29 Sorszám: 1935

258 257 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 73/82 Kód: DD-25-SzF-2-15 Sorszám: 1949 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. ▪A térségben számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. ▪Az eddig rejtett természeti értékek pontos szakmai felmérése, dokumentálása és valamilyen szintű hivatalos természetvédelmi védelmének, oltalomba helyezésének előkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. Kapcsolódik a helyi örökségi leltár (1935 sz), az ökológiai szolgálat (2006 sz), a szemléletformálást segítő (2012 sz), az erdei iskolai (3520 sz) és az iskolai hálózatépítési (1849 sz.) HPME- khez. ▪2012 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése és természetvédelmi védelem alá helyezése történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez.

259 258 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 73/82 Kód: DD-25-SzF-2-15 Sorszám: 1949

260 259 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 74/82 Kód: DD-25-GF-2-05 Sorszám: 1836 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben számos a formális testvértelepülési kapcsolatokon kívül olyan közösség, civil szervezet működik, akik rendelkeznek jól meghatározott célú hazai és külföldi közösségi együttműködésekkel, kapcsolatokkal (sváb és felvidéki kitelepítésekhez kötődő kapcsolatok, környezetvédelmi és mezőgazdasági együttműködések, kulturális cserék, stb). ▪A hazai és külföldi közösségi kapcsolatok források hiányában nem tudnak kiteljesedni, sőt gyakran elsorvadnak. A helyi társadalom így nem tudja megélni az európaiság élményét, dimenzióját. Közösségeink, szervezeteink így nem tudnak részt venni olyan hazai és nemzetközi együttműködésekben, tapasztalatcserékben, amelyek erősítenék identitásukat. ▪Olyan meglévő és új, hazai és külföldi kapcsolatok támogatása, amelyek meghatározott közösségek (Leader csoportok, egy adott mezőgazdasági termékhez, vagy tevékenységhez - pl. bor, sajt, gyümölcsfeldolgozás, stb – kötődő közösségek, kulturális hagyományőrző csoportok, stb) jól meghatározható céllal létrejött, vagy létrehozott együttműködését (tapasztalatcserék, termékcserék, környezeti fenntarthatóságot segítő célok, meghatározott célú fórumokon való részvétel, egyéb szakmai célok, stb) segítik. Összefügg az új helyi termékek előállításával (222, 223, 227, 230) és a kulturális örökség bemutatását segítő 1935 és 1940 sz. HPME-vel. ▪2009 végére legalább 2 hazai és 5 külföldi együttműködés jön létre, 2011 végéig legalább 1 új hazai és 1 nemzetközi, konkrét együttműködési projekt indul el. A térségünk lakosságának identitástudata erősödik, a Koppányvölgy hazai és nemzetközi ismertsége, elismertsége nő, hazai és nemzetközi civil és gazdasági kapcsolatai erősödnek.

261 260 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 74/82 Kód: DD-25-GF-2-05 Sorszám: 1836

262 261 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 75/82 Kód: DD-25-GF-2-04 Sorszám: 1835 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben több településen (Értény, Koppányszántó, Teleki, Büssü, Gölle …) él jelentős arányú roma népesség. Az érintett települések többsége LHH besorolású, így a helyi roma kisebbségek helyzete még nehezebb. ▪A helyi roma közösségek felzárkóztatása a rendelkezésre álló források ellenére nem halad, inkább a fokozódó lemaradás tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy nem képesek erős, legitim közösségi együttműködési formák kialakítására, érdekeik megfogalmazására és képviseletére, valamint törekvéseik megfelelő projekt formában való kidolgozására és menedzselésére. ▪Felméréseink szerint az egyik hatékony megoldás az lenne, ha a roma közösségek fiataljaik közül speciális felkészítéssel és képzéssel roma közösségi animátorokat választanának ki, akik rövid képzés és a helyi önkormányzatoknál és civil szervezeteknél töltött hospitálási időszak után helyben, helyi irodai és kommunikációs kapacitás segítségével dolgoznak min. 18 hónap időtartamra. Segítik a helyi közösségfejlesztést és érdek artikulációt, valamint a térség szervezeteivel együttműködve képesek lennének a pályázati lehetőségek jobb kihasználására. A HPME összefügg a 4133 sz. HPME-vel, az LHH animátor hálózattal. ▪2009 végére legalább 3 animátor kezdi meg munkáját, ezzel 3 új munkahelyet hozva létre. Az animátorok működési periódusának végére legalább 10 kidolgozott felzárkóztatási projekt koncepció és ezzel összefüggésben legalább 5 benyújtott pályázat jön létre. Ennek következtében erősödnek a helyi roma közösségek, javul együttműködésük hatékonysága a helyi és térségi közösségekkel és szervezetekkel.

263 262 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Büssü, Értény, Gölle, Koppányszántó, Teleki ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 75/82 Kód: DD-25-GF-2-04 Sorszám: 1835

264 263 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 76/82 Kód: DD-25-GF-2-03 Sorszám: 1830 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben a fiatalok, különösen a magasabb végzettségűek elvándorlása rendkívül nagyarányú, az itt élő lakosság iskolai végzettsége, általános műveltségi és ismereti szintje elmarad az országos átlagtól. Az elnéptelenedő, aprófalvas településszerkezet közösségei szétestek, az itt élők körében az elhagyatottság érzés, a pesszimizmus uralkodik. ▪Az LHH településeken élők érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége az adottságokból következően rendkívül gyenge. A közösségek döntéseinek többségét rajtuk kívül álló politikai és gazdasági erők határozzák meg, a lakosság szemléletmódját többnyire ez a hatalomtisztelet határozza meg. Ilyen körülmények között a társadalmi felelősségvállalás kérdéseinek értelmezése nehézkes. ▪Olyan akciók, fórumok, információs kampányok támogatására van szükség, amelyek egy adott helyi kérdésben (pl. rovarölőszert használó gazdálkodók és károsult méhészek konfliktusa, roma és nem roma lakosság közötti problémakörök, „őslakosok” és betelepülők közötti szemléletkülönbségek, stb) az alapinformációk terjesztésén kívül megkísérlik a társadalmi felelősség kérdéseinek tisztázását és fenntartható együttműködési formák kialakítására törekszenek. A HPME összefügg az 1835, 1895, valamint a 2012 számú HPME-vel. ▪2009 végére legalább 2 fórum jön létre, amelynek következtében legalább 1 tartós együttműködési forma alakul ki. Az akciók következtében jelentősen enyhülnek a konfliktusok.

265 264 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 76/82 Kód: DD-25-GF-2-03 Sorszám: 1830

266 265 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 77/82 Kód: DD-25-SzF-2-09 Sorszám: 4133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Az LHH települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességének növelése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség településeinek mintegy kétharmada LHH minősítésű. Fejletlenségük nagyfokú, társadalmuk erősen dezintegrálódott. ▪Az LHH településekbe elmaradottságuk ellenére nagyon kevés fejlesztési forrás áramlik, lemaradásuk inkább csak fokozódik, ami jól jelzi, hogy a szétesett, együttműködésre szinte képtelen falusi társadalom érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége minimális, az érdekeiket érintő döntésekbe általában nem tudnak beleszólni. ▪Felméréseink szerint az egyik hatékony megoldás az lenne, ha az LHH településeken a helyi közösség fejlesztése, a helyi fejlesztési érdekek meghatározása és projekt formába öntése érdekében olyan fiatal szakemberek tevékenykednének helyi irodai és kommunikációs kapacitással néhány évig, akik átlátják a támogatási konstrukciók rendszerét és értenek a teljes projekt ciklus menedzseléséhez. Ezek az LHH települési animátorok hálózatszerűen működnének együtt és koordinálnák az LHH települések együttes érdekeit. Összefügg a roma animátorok (1835 sz) működésével, a helyi érdekegyeztető fórumokkal (1830 és 1895sz), a szemléletformálással (2012 sz) és a kapcsolatfejlesztési (1836 sz) HPME-kkel. ▪2009 végére legalább 4 animátor kezdi meg munkáját, ezzel 4 új, legalább félmunkaidős munkahelyet hozva létre. 2012 végéig legalább 20 fejlesztési projekt koncepció és ezzel összefüggésben legalább 10 benyújtott pályázat jön létre. Erősödnek a helyi közösségek, javul érdek artikulációs, együttműködési és érdek érvényesítő képességük.

267 266 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 77/82 Kód: DD-25-SzF-2-09 Sorszám: 4133

268 267 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 78/82 Kód: DD-25-SzF-2-13 Sorszám: 2121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Intézkedés: Fiatalok helyben maradásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. A szép táji környezet miatt több városi alkotóművész telepedett le a térségben. ▪A fiatalok a kistelepüléseken nem találnak megfelelő szocializációs és szórakozási lehetőséget, nincs lehetőségük olyan kreatív, kornak megfelelő tevékenységeket tanulni és végezni, amelyek egy városi fiatal számára elérhetőbbek. Ilyen lehetőségek megteremtésével csökkenthető lenne az elvágyódás, illetve növelhető lenne a fiatalok lakóhelyükhöz való kötődése. ▪Az LHH településeken olyan állandó, vagy időszaki művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek, foglalkozások létrehozása és beindítása, amelyek a helyben élő alkotók bevonására alapoznak. Ezek egyben helyi szocializációs teret is biztosítanak, valamint az iskolák tanórán kívüli foglalkozásainak is helyet adhatnak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (1985 sz) és a fiatalok önrendelkezését segítő (2127 sz) HPME-kkel. ▪2010 végéig legalább 2 alkotóműhely jön létre, amelyek 2012 végéig egyenként minimum 100 óra foglalkozást biztosítanak évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.

269 268 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 78/82 Kód: DD-25-SzF-2-13 Sorszám: 2121

270 269 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 79/82 Kód: DD-25-SzF-2-14 Sorszám: 2127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Intézkedés: Fiatalok helyben maradásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. ▪A fiatalok nem kapnak teret és így nem vesznek részt a kistelepülések, helyi közösségek döntéshozatali folyamataiban. Mivel nem ismerik meg ezeket a mechanizmusokat, önrendelkezési képességük és kultúrájuk fejletlen. E képesség fejlesztése, a helyi fejlesztési folyamatokba való betekintés és részvétel lehetőségének megteremtése növelné helyi kötődésüket. ▪Az LHH településeken olyan kísérleti, a nagysikerű skót Youth Check Leader program mechanizmusához hasonló közösségfejlesztési projektek létrehozása, amelyek a fiatalok önrendelkezési képességét, közösségi együttműködési kultúráját fejlesztik és segítenek jövőképük meghatározásában. Saját maguk alakítanak ki egy helyi, klubszerűen működő közösséget, amely egy mini LEADER programhoz hasonló elkülönített forrásra projektek formájában kidolgozza a saját elképzeléseit (közösségi sportfelszerelések beszerzése, rendezvények szervezése, video-klipek készítése, kapcsolatépítés, stb) és megvalósítja azokat. A HPME összefügg a 1983, 1985 és a 2121 számú HPME-kkel. ▪2009 végéig legalább 1 közösség alakul, akik 2010 végéig megvalósítják elképzeléseiket. Ez a program növeli a fiatalok önrendelkezési képességeit, fejleszti közösségi együttműködési kultúrájukat, segít reális jövőképük meghatározásában, nagyban hozzájárulva ezzel a társadalmi fenntarthatósághoz.

271 270 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20500 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20500 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 79/82 Kód: DD-25-SzF-2-14 Sorszám: 2127

272 271 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 80/82 Kód: DD-25-GF-2-08 Sorszám: 2118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Intézkedés: Népességfogyás mérséklése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség népessége jelentősen fogy, a leghátrányosabb helyzetű települések között vannak olyan falvak, ahol az éves fogyás 2-4 % körüli. Ennek oka elsősorban a fiatalok elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. ▪A fiatalok, főként a magasabb iskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezők elvándorlása súlyos következményekkel jár a helyi társadalomra nézve: visszaesik a gyermeklétszám, ami az óvodák, iskolák megszűnését okozza, az egyre nehezebbé váló finanszírozási körülmények között a fogyatkozó fejkvóta is hozzájárul a települések forráshiányához, az alacsony iskolázottsági szint miatt nő a tartós munkanélküliség. ▪Az LHH településeken lehetőleg több gyermeket vállaló, pályakezdő fiatal párok helyben maradását, vagy betelepülését célzó olyan önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok kialakítása, ahol a beköltöző szakmájának megfelelő műhelykapacitás is épül, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és bérleti díjat, vagy részletet nem tudnak fizetni. ▪2012 végéig legalább 1 család betelepítése, vagy helyben tartása történik meg ilyen módon, amellyel 1 új szolgáltatás (amely egyben minimum 1 új munkahelyet jelent) jelenik meg a helyi kínálatban és a gyermeklétszám is legalább 5 fővel gyarapodik.

273 272 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret16000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 80/82 Kód: DD-25-GF-2-08 Sorszám: 2118

274 273 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 81/82 Kód: DD-25-GF-2-06 Sorszám: 1847 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai és általános tudásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A leghátrányosabb helyzetű települések lakosságának iskolai végzettségi mutatói messze elmaradnak a megyei, a térségi és az országos átlagtól is. Az leszegényedett, elöregedett lakosságra különösen jellemző a digitális írástudatlanság. Ezeken a településeken az információhoz jutás leghatékonyabb módja az Internet használata. ▪Ma már az Internet kínálja a leghatékonyabb információszerzési lehetőséget, különösen az oktatás, a munkaerőpiac és a vállalkozások vonatkozásában. Az említett településeken az egyéni, vagy közösségi Internet elérhetőség megteremtése esetén is akadozik az Internet használat, mivel a lakosság számítógép kezelői ismeretei minimálisak. Ez nehézkessé teszi a helyi pályázati és közösségfejlesztési információcserét is. ▪A leghátrányosabb településeken kihelyezett alapfokú számítógépkezelői és Internet használói tanfolyamok és tematikus foglalkozások támogatása a közösségi reorganizációs és informatikai központokhoz (KÖREINK) és a körzeti informatikai mentor szolgálathoz kötődően. A tematikus foglalkozások egy-egy jól meghatározható területhez (munkakeresés, továbbtanulás, támogatások, mezőgazdasági szakismeretek, kereskedelem, stb) szükséges Internet használatot segítené. A HPME összefügg az IT mentor szolgálat (1989) és a roma (1835) és LHH animátor hálózat (4133) HPME-vel. ▪A projektek elindítását után egy évvel településenként 1-2 fő válik rendszeres Internet használóvá, akiknek 15%- a pályázati ügyintézését, állásszerzését, továbbtanulását, bizonyos beszerzéseit Interneten bonyolítja.

275 274 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 81/82 Kód: DD-25-GF-2-06 Sorszám: 1847

276 275 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 82/82 Kód: DD-25-GF-2-07 Sorszám: 1849 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség Megoldási javaslat Várható eredmény Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai és általános tudásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség lakosságának iskolai végzettségi mutatói messze elmaradnak a megyei, a térségi és az országos átlagtól is. A települések többségében már megszűntek az iskolák, a még működő intézmények pedig fenntartási gondokkal küszködnek, színvonaluk gyenge. ▪Az iskolák fizikai és humán erőforrás kapacitása gyenge ahhoz, hogy a tanórai és tanórán kívüli keretek között jó színvonalon oktassanak az eredményes továbbtanuláshoz, a helyi kötődés kialakításához, a vállalkozóvá váláshoz, a szociális tolerancia és korszerű környezettudat kialításához elengedhetetlen korszerű ismereteket, kézségeket. Ugyanakkor pont ez lenne a vidék felzárkóztatásának egyik leghatékonyabb módja. ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken működő alapfokú oktatási intézmények hálózatba szervezésének, közös foglalkozások tartásának támogatása annak érdekében, hogy a tanórai és tanórán kívüli keretek között jó színvonalon kínáljanak az eredményes továbbtanuláshoz, a helyi kötődés kialakításához, a vállalkozóvá váláshoz, a szociális tolerancia és korszerű környezettudat kialakításához elengedhetetlen ismereteket, kézségeket. Ilyen területek pl.: korszerű digitális technikai ismeretek, helytörténet, helyi természetismeret és védelem, környezettudatosság, nyelvismeret, REAL módszertan alkalmazása. Összefügg a helyi örökségi leltár (1935), az energiahasznosítási bemutatóhely (1927), az erdei iskola (3520) és szemléletformálás (2012) HPME- vel ▪2010 végére legalább 4 általános iskola alakít ki szoros együttműködést (közös vetélkedők, szakkörök, műhelyek indítása, közösen szervezett, iskolákon átnyúló óraadás, stb), amelynek következtében a részt vevő iskolák továbbtanulási mutatói 2012-re 10%-kal javulnak.

277 276 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 82/82 Kód: DD-25-GF-2-07 Sorszám: 1849

278 277 Társadalom A HVS legfontosabb hatása a 63%-ban LHH térség népességmegtartó erejének fokozása, a népességfogyás, a fiatalok elvándorlásának mérséklése, amelyet a VI. prioritáson kívül az életminőség fejlesztése (IV. prioritás), a társadalmi tőke és a helyi humán erőforrás fejlesztése (X. és XI. prioritások) segít. A fiatalok kötődését, helyben maradását segíti helyi örökségük megismerése (1935), a helyi döntésekben való részvétel (2127), a szocializációs terek (1981, 1983, 1985), és kreatív műhelyek (2121). A településkép fejlesztése (1991, 1992) közérzetjavító. Speciális intézkedés a többgyermekes, hiányzó kézműves szolgáltatást nyújtó fiatal párok betelepítése (2118). Az LHH településeken erősítjük az iskolák színvonalát (1849), a lakosság digitális írástudását (1989, 1986, 1847), és animátor hálózat kiépítésével fejlesztjük a közösségek reorganizációját, érdek artikulációját, érdekérvényesítő képességét, és a közösségek közötti kapcsolatok fejlesztésével (1836) erősítjük identitástudatukat. A roma közösségekben szintén animátorok (1835) segítségével segítjük a felzárkóztatást. Gazdaság A Balaton, és a turizmus a térség meghatározó eleme, ami kizárja az iparcentrikus gazdaságfejlesztést, ezért az általános vállalkozásfejlesztés (III. prioritás - 2014, 3861, 215, 3870) mellett kiemelten kezeljük a turizmusfejlesztést (II. prioritás). A tömegturizmusra kiépült, szűk szezonú part óriási tömegeket vonz, de továbbfejlesztése változatlan formában nem lehetséges. A megoldás az elmaradottság miatt vonzó táji adottságokkal és helyi örökséggel rendelkező, aprófalvas háttérterület fenntartható turisztikai vonzerő (2074, 2076, 2017, 2116) és szolgáltatás (2018, 2079, 2083, 2090, 2097, 2102, 2106) fejlesztése. Társadalom A HVS legfontosabb hatása a 63%-ban LHH térség népességmegtartó erejének fokozása, a népességfogyás, a fiatalok elvándorlásának mérséklése, amelyet a VI. prioritáson kívül az életminőség fejlesztése (IV. prioritás), a társadalmi tőke és a helyi humán erőforrás fejlesztése (X. és XI. prioritások) segít. A fiatalok kötődését, helyben maradását segíti helyi örökségük megismerése (1935), a helyi döntésekben való részvétel (2127), a szocializációs terek (1981, 1983, 1985), és kreatív műhelyek (2121). A településkép fejlesztése (1991, 1992) közérzetjavító. Speciális intézkedés a többgyermekes, hiányzó kézműves szolgáltatást nyújtó fiatal párok betelepítése (2118). Az LHH településeken erősítjük az iskolák színvonalát (1849), a lakosság digitális írástudását (1989, 1986, 1847), és animátor hálózat kiépítésével fejlesztjük a közösségek reorganizációját, érdek artikulációját, érdekérvényesítő képességét, és a közösségek közötti kapcsolatok fejlesztésével (1836) erősítjük identitástudatukat. A roma közösségekben szintén animátorok (1835) segítségével segítjük a felzárkóztatást. Gazdaság A Balaton, és a turizmus a térség meghatározó eleme, ami kizárja az iparcentrikus gazdaságfejlesztést, ezért az általános vállalkozásfejlesztés (III. prioritás - 2014, 3861, 215, 3870) mellett kiemelten kezeljük a turizmusfejlesztést (II. prioritás). A tömegturizmusra kiépült, szűk szezonú part óriási tömegeket vonz, de továbbfejlesztése változatlan formában nem lehetséges. A megoldás az elmaradottság miatt vonzó táji adottságokkal és helyi örökséggel rendelkező, aprófalvas háttérterület fenntartható turisztikai vonzerő (2074, 2076, 2017, 2116) és szolgáltatás (2018, 2079, 2083, 2090, 2097, 2102, 2106) fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

279 278 A HVS után kialakulhat egy fenntartható, öko-szociális gazdaságra épülő, tudatos népességű térség. Fenntartható jövedelemforrásként 40 új termék keletkezik: 10% helyben termelt, feldolgozott élelmiszer, vagy kézműves termék, 90 % turisztikai szolgáltatás. A várható hatást mérsékli, hogy az LHH falvak képtelenek a szükséges 20% saját erő előteremtésére. Tőkeszegény vállalkozóik számára 50% támogatás nehezen kihasználható. A HVS után kialakulhat egy fenntartható, öko-szociális gazdaságra épülő, tudatos népességű térség. Fenntartható jövedelemforrásként 40 új termék keletkezik: 10% helyben termelt, feldolgozott élelmiszer, vagy kézműves termék, 90 % turisztikai szolgáltatás. A várható hatást mérsékli, hogy az LHH falvak képtelenek a szükséges 20% saját erő előteremtésére. Tőkeszegény vállalkozóik számára 50% támogatás nehezen kihasználható. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

280 279 Ezt segíti a helyi örökség bemutathatóságának javítása (1937, 1942, 1943) is. Kialakítjuk a térség karakteres turisztikai imázsát (3558, 3573) és komplex hatású, innovatív, kísérleti megoldásként egy olyan Internet alapú információs és turisztikai desztináció menedzsment rendszert fejlesztünk Völgykalauz néven (2117), amely összefogja a vonzerőket, szolgáltatásokat és működteti a térségi delizsánsz (2016) rendszert. Ilyen innovatív, komplex projekt az LHH települések számára új jövedelemforrást (virágkertészet) teremtő, új, műfajteremtő land-art galéria és a kísérő rendezvényrendszer, ami európai szintű turisztikai vonzerő. Az elszegényedett LHH területek jövedelemtermelő képességének erősítése és a környezeti fenntarthatóság érdekében az öko-szociális mezőgazdasági tevékenységek és az erre épülő feldolgozás kialakulását segítjük (I. prioritás, 219 â013 230), és piacok fejlesztésével racionalizáljuk a belső termelést-fogyasztást. Az erdészet fenntarthatóvá tételét is segíteni kívánjuk (IX. prioritás), és a térség fosszilis energiahordozó függőségét is csökkentjük (VII. prioritás). Természeti környezet A turisztika alapfeltételét jelentő természeti tőke jelentős, de az intenzív növénytermesztés, hibás erdőgazdálkodás és lakossági terhelés miatt rohamosan fogy, a biodiverzitás csökken. Ezt ellensúlyozzák a V. prioritás intézkedései: elsőként megkísérlik a helyi társadalmat megismertetni a kárt okozó tevékenységek valós következményeivel (2012, 1849, 3520) és segítik a helyi konszenzus kialakítását (1830, 1895, 2007). Ezt követően a védendő értékek felmérése, védelem alá helyezése (1949) és egy védelmet segítő szolgáltatás létrehozása (2006) következik, majd a fenntartható megoldást bemutató, referencia jellegű fejlesztések (2009, 2010, 2011, 3954) és a biodiverzitás megújulásához szükséges kiinduló és regenerációs élőhelyek kialakítása (2003, 2004) következik. A klímaváltozásra való felkészülésként a vízvisszatartást (3947) is növeljük, amely gazdasági szempontból is jelentős. Összhatás A HVS megvalósulásával 80 - 100 új munkahely jön létre (többet a HVS forrás fizetésekre fordításával sem lehet elérni), de a népességmegtartó erő növelése és társadalom megerősítése ennél fontosabb eredmény. Ezt segíti a helyi örökség bemutathatóságának javítása (1937, 1942, 1943) is. Kialakítjuk a térség karakteres turisztikai imázsát (3558, 3573) és komplex hatású, innovatív, kísérleti megoldásként egy olyan Internet alapú információs és turisztikai desztináció menedzsment rendszert fejlesztünk Völgykalauz néven (2117), amely összefogja a vonzerőket, szolgáltatásokat és működteti a térségi delizsánsz (2016) rendszert. Ilyen innovatív, komplex projekt az LHH települések számára új jövedelemforrást (virágkertészet) teremtő, új, műfajteremtő land-art galéria és a kísérő rendezvényrendszer, ami európai szintű turisztikai vonzerő. Az elszegényedett LHH területek jövedelemtermelő képességének erősítése és a környezeti fenntarthatóság érdekében az öko-szociális mezőgazdasági tevékenységek és az erre épülő feldolgozás kialakulását segítjük (I. prioritás, 219 â013 230), és piacok fejlesztésével racionalizáljuk a belső termelést-fogyasztást. Az erdészet fenntarthatóvá tételét is segíteni kívánjuk (IX. prioritás), és a térség fosszilis energiahordozó függőségét is csökkentjük (VII. prioritás). Természeti környezet A turisztika alapfeltételét jelentő természeti tőke jelentős, de az intenzív növénytermesztés, hibás erdőgazdálkodás és lakossági terhelés miatt rohamosan fogy, a biodiverzitás csökken. Ezt ellensúlyozzák a V. prioritás intézkedései: elsőként megkísérlik a helyi társadalmat megismertetni a kárt okozó tevékenységek valós következményeivel (2012, 1849, 3520) és segítik a helyi konszenzus kialakítását (1830, 1895, 2007). Ezt követően a védendő értékek felmérése, védelem alá helyezése (1949) és egy védelmet segítő szolgáltatás létrehozása (2006) következik, majd a fenntartható megoldást bemutató, referencia jellegű fejlesztések (2009, 2010, 2011, 3954) és a biodiverzitás megújulásához szükséges kiinduló és regenerációs élőhelyek kialakítása (2003, 2004) következik. A klímaváltozásra való felkészülésként a vízvisszatartást (3947) is növeljük, amely gazdasági szempontból is jelentős. Összhatás A HVS megvalósulásával 80 - 100 új munkahely jön létre (többet a HVS forrás fizetésekre fordításával sem lehet elérni), de a népességmegtartó erő növelése és társadalom megerősítése ennél fontosabb eredmény. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

281 280 Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontból a mintegy kétharmad részben LHH besorolású települések elszegényedett, alacsony iskolázottságú, dezintegrálódott és ennek következtében minimális érdek artikulációs és érdekérvényesítő képességgel rendelkező helyi társadalmának felzárkóztatása és népességmegtartó képességének fokozása a legnagyobb feladat, ez a HVS egyik alapmotívuma. Ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, nincsenek közszolgáltatások, adminisztratív, illetve szakmai kapacitások (tervezés, pályázatkészítés stb.). Az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem éri el a lakosságot, így nem tudnak a felzárkóztatási, fejlesztési programok nyújtotta lehetőségekkel élni, lemaradásuk csak fokozódik. A LEADER+ tapasztalatok alapján a LEADER megközelítésmód tűnik az egyetlen hatékony fejlesztési eszköznek. Az LHH településeken élő, elszegényedett roma és nem roma lakosság helyzete között jelentős különbség nincs, de a munkaerőpiacon a roma származásúak hátrányos megkülönböztetése tapasztalható. A térségben öt településen van nagyobb arányú roma közösség, de telepszerű lakóhelyek, településrészek nem alakultak ki. Felzárkóztatásuk érdekében az FVM esélyegyenlőségi munkatársainak bevonásával helyi fórumokat rendeztünk, amelyeken megvitattuk a felmerülő fejlesztési elképzeléseket (közösségfejlesztés, fiatalok tehetséggondozása, kreatív műhelyek, állattartás fejlesztése). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a roma közösségek érdekeinek hatékonyabb érvényesülése érdekében ezeken a településeken roma animátorokat fogunk képezni és munkába állítani, akik segítenék az információáramlást, a problémafeltárást, a közösségformálást, az érdekartikulációt és a pályázati tevékenységet. Különös gondot fordítottunk a fiatalok helyben tartására, olyan kreatív környezet kialakításával, amelyet a városokban sem érhetnének el. A fővárosból 1 óra alatt megközelíthető térség meghatározó eleme a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt jelentős nemzeti érték, a Balaton, ami egyben korlátozza a lehetséges fejlesztési irányokat (nagyobb ipari fejlesztések háttérbe szorulnak). Ez és az elmaradott települések, a viszonylag gazdag helyi kulturális és természeti örökség egyaránt abba az irányba mutató körülmények, hogy a helyes stratégiai irány a fenntartható, a helyi örökség megőrzésére épülő turisztikai formák fejlesztése és a természeti értékeket leginkább pusztító, intenzív növénytermesztésre alapozó mezőgazdaság öko-szociális szempontú átalakítása, diverzifikációja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

282 281 Ez a HVS másik alapmotívuma. Mindemellett a HVS készítésekor arra törekedtünk, hogy kizárólag a helyi társadalom érdekeit szolgáló intézkedéseket tervezzünk, lehetőleg olyanokat, amelyek a helyi közösségeket fejlesztik, az identitást és identitástudatot erősítik, a helyi örökséghez kapcsolódó érték tudatot is fejlesztik (beleértve a természeti értékek megóvását szolgáló környezettudatosságot is) és fenntartható vidéki életformák (racionális víz és energiahasználat, „zöld” építkezés), jövedelemforrások létrejöttét segítik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

283 282 A közösség két nyertes LEADER+ akciócsoport (Koppányvölgye, Balatonföldvár) és egy tapasztalatokkal nem rendelkező kistérség, valamint néhány perifériális település összefogásával jött létre. A jelenlegi tervezés irányítója és a közösség szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. A szakmai munkában a két előző térségi LEADER+ vidékfejlesztési stratégia tervezési és megvalósítási tapasztalatai nagyon hasznosak, hiszen a helyi LEADER+ program a megvalósítás utolsó szakaszában van, így értékes szakmai következtetések levonhatók le a fejlesztési irányokra és az alkalmazott módszertanra vonatkozólag is. Előnyként jelentkezik az is, hogy a két érintett térség önkormányzatai, civil szereplői és vállalkozói ismerik a programot és annak szakmai és adminisztratív követelményeit, hátrányos következménye pedig az, hogy a LEADER+ folyamat a forrásokhoz mérten ésszerűtlen mértékű és szigorú, a célokat torzító adminisztratív követelményrendszere, az ország többi részéhez hasonlóan, negatív imázs kialakulásához vezetett, különösen a gyengébb adminisztratív kapacitású vállalkozói és a civil szektorban. A térséget érintően előzőleg a DDOP tervezésének kapcsán folyt kistérségi tervező munka (kistérségi cselekvési tervek, stb), de ennek társadalmasítása elégtelen szintű volt és szakmai tartalma is kifogásolható: inkább az egyes lobbiérdekek határozták meg, mint a térség valós szükségletei és a kistelepülések érdekei csak minimális mértékben jelentek meg benne. Mindez sajnos előrevetíti, hogy a térségfejlesztési források felhasználása, főleg a fejletlenebb, elmaradottabb térségekben nem jár majd kellő hatással, sőt lehetséges, hogy fokozza az elmaradott települések hátrányát, lemaradását. Ennek oka abban keresendő, hogy a kistelepüléseken elenyésző az iparűzési adóból származó jövedelem, így nincs meg a fejlesztésekhez szüksége saját erő, ezen kívül a dezintegrálódott helyi társadalom érdek érvényesítő képessége, szakmai felkészültsége, tájékozottsága és adminisztratív, illetve szakmai kapacitásai (tervezés, pályázatkészítés, menedzsment,) elégtelenek, így nem tudnak a fejlesztési források lehetőségeivel élni. A közösség két nyertes LEADER+ akciócsoport (Koppányvölgye, Balatonföldvár) és egy tapasztalatokkal nem rendelkező kistérség, valamint néhány perifériális település összefogásával jött létre. A jelenlegi tervezés irányítója és a közösség szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. A szakmai munkában a két előző térségi LEADER+ vidékfejlesztési stratégia tervezési és megvalósítási tapasztalatai nagyon hasznosak, hiszen a helyi LEADER+ program a megvalósítás utolsó szakaszában van, így értékes szakmai következtetések levonhatók le a fejlesztési irányokra és az alkalmazott módszertanra vonatkozólag is. Előnyként jelentkezik az is, hogy a két érintett térség önkormányzatai, civil szereplői és vállalkozói ismerik a programot és annak szakmai és adminisztratív követelményeit, hátrányos következménye pedig az, hogy a LEADER+ folyamat a forrásokhoz mérten ésszerűtlen mértékű és szigorú, a célokat torzító adminisztratív követelményrendszere, az ország többi részéhez hasonlóan, negatív imázs kialakulásához vezetett, különösen a gyengébb adminisztratív kapacitású vállalkozói és a civil szektorban. A térséget érintően előzőleg a DDOP tervezésének kapcsán folyt kistérségi tervező munka (kistérségi cselekvési tervek, stb), de ennek társadalmasítása elégtelen szintű volt és szakmai tartalma is kifogásolható: inkább az egyes lobbiérdekek határozták meg, mint a térség valós szükségletei és a kistelepülések érdekei csak minimális mértékben jelentek meg benne. Mindez sajnos előrevetíti, hogy a térségfejlesztési források felhasználása, főleg a fejletlenebb, elmaradottabb térségekben nem jár majd kellő hatással, sőt lehetséges, hogy fokozza az elmaradott települések hátrányát, lemaradását. Ennek oka abban keresendő, hogy a kistelepüléseken elenyésző az iparűzési adóból származó jövedelem, így nincs meg a fejlesztésekhez szüksége saját erő, ezen kívül a dezintegrálódott helyi társadalom érdek érvényesítő képessége, szakmai felkészültsége, tájékozottsága és adminisztratív, illetve szakmai kapacitásai (tervezés, pályázatkészítés, menedzsment,) elégtelenek, így nem tudnak a fejlesztési források lehetőségeivel élni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

284 283 A térség érintett a Balaton fejlesztési kérdéseiben is, mivel területének több mint felel a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben fekszik. Eddig azonban ennek többlet fejlesztési forrás, vagy egyéb formában megjelenő előnyei nem jelentkeztek, csupán a szigorúbb, védelmet szolgáló előírások érvényesek. Éppen a környezet védettségének, turisztikai hasznosításának okán a térség jövője szempontjából fontos a természetvédelmi tervezés. A térségben több mint 20 Natura 2000 és környezeti szempontból érzékeny terület került kijelölésre, de itt is tapasztalható a helyismeret hiánya, mert több értékes élőhely érdemelne még védelmet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

285 284 A HVS tervezés irányítója és a HVK szervezésének összefogója a Völgy Hangja Egyesület, amely egyben LEADER+ gesztorszervezetként is működik, így jelentős vidékfejlesztési és közösségfejlesztési gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az Egyesület részt vett az elmúlt 4 évben az EU által szervezett külföldi Leader szemináriumokon (Brüsszel, Voralberg, Skócia, Güssing, Cap Corse, Evora), így európai kitekintése, kapcsolatai és a Leader programokhoz kapcsolódó módszertani ismeretei is vannak. A HVK jogi személyiségű formájának, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek (KVKE) székhelye és központja egy történelmi jelentőségű, ma a legelmaradottabb mikrotérség közepén fekvő, 400 lelkes falu, Törökkoppány. A források megosztásával a központ mellett négy alközpont működne (Igal,Ádánd,Balatonföldvár,Tab), amelyek így körülbelül azonos méretű és lakosságszámú területeken biztosítanák a program teljes ciklusát átfogó feladatok ellátását: projekt generálási és szaktanácsadási ügyfélszolgálat a projekt gazdák számára, helyi tájékoztatási és PR tevékenység és a pályázati ciklus többi feladatának menedzselése. A KVKE tagsága és vezetősége egyenletes megoszlásban képviseli a településeket és az önkormányzati-, civil- és vállalkozói szektort, így az alközpontokat egy-egy elnökségi tag felügyelheti, tehát nem alakulhatnak ki részterületi, vagy más természetű, egyenlőtlenséget okozó súlypontok, dominanciák. A program megvalósítását és az alulról jövő kezdeményezések erősítését segíti majd a 7 LHH településen a LEADER+ program keretében létrehozott közösségi informatikai és reorganizációs központ (KÖREINK), amelyek kiépítését a jelen programban is folytatunk és a legelmaradottabb települések hatékonyabb szereplése érdekében kiegészítünk egy LHH települési animátor hálózattal. A nagyobb arányú roma népességgel rendelkező településeken roma animátorok is segítik majd a megvalósítást. Erre azért van szükség, mert ezekben a falvakban többnyire nincs önkormányzati hivatal, vagy más információforrás, az Interneten, vagy nyomtatott formában terjesztett információ nem jut el a lakossághoz. Az animátorok nem csak egyirányú információáramlást tesznek lehetővé, hanem az információgyűjtést, problémafeltárást, szemléletformálást, közösségfejlesztést stb. is segítik majd. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

286 285 Mindemellett a teljesebb tájékoztatás érdekében a program folyamán erősíteni szeretnénk az Internet használatot, ezért az LHH településeken IT mentorszolgálatot hozunk létre és segítjük a digitális írástudás elterjesztését, mivel a nyilvánosság és átláthatóság biztosítása érdekében a komplex térségi honlapon végig nyomon követhető lesz a megvalósítás folyamata és visszajelzésekre is lehetőséget ad majd. A KVKE vezetősége az eddig kiépített hazai és nemzetközi partnerségeknek köszönhetően a kezdettől fogva részt vesz a hazai szakmai hálózatok munkájában (Leader H. Egyesület, Leader Szöv.), más hazai ACS-kal történő együttműködésekben (pl. a Balaton körül: Európa Kulturális Tava, stb) és a nemzetközi együttműködésekben (ELARD, Leader Observatory, más európai ACS-k). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Június 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgye HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések