Számítógép hálózatok - TCP/IP és az Internet

Az előadások a következő témára: "Számítógép hálózatok - TCP/IP és az Internet"— Előadás másolata:

1 Számítógép hálózatok - TCP/IP és az Internet
Óravázlat Informatikus Készítette: Kucsera Mihály 2011. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

2 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
A TCP/IP egy protokollkészlet, amelyet arra dolgoztak ki, hogy hálózatba kapcsolt számítógépek megoszthassák egymás között az erőforrásaikat Az egymással kommunikáló számítógépek különböző alhálózatok egységei, melyek átjárókon (gateway) teremtenek összeköttetést Főbb szolgáltatásai: Állománytovábbítás – File Transfer Protocol Távoli bejelentkezés – TELNET Elektronikus levelezés- Hálózati állományrendszer - (Network File System NFS) Távoli nyomtatás Távoli futtatás Terminálszerverek Névkiszolgálók Hálózat alapú ablakos rendszerek (X protokoll) Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

3 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
TCP/IP és az OSI modell Csak négy réteget használ: Fizikai: keretátvitel a közegen Hálózati: csomagtovábbítás Szállítási: hoszt szintű kapcsolat Alkalmazási: hálózati szolgáltatások Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

4 TCP/IP - Rétegprotokollok
Összeköttetés-mentes rétegprotokollok Az adat egymástól függetlenül továbbított datagramokból* áll A TCP nem foglalkozik az adatok belső szerkezetével, az alkalmazói programnak kell az adatfolyamot értelmeznie *Az összeköttetés mentes alhálózatok kommunikációjában továbbított csomagok Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

5 Internet rétegprotokollok
Fizikai réteg Adatkapcsolati réteg Hálózati réteg(IP) Szállítási réteg Alkalmazási réteg TELNET FTP SMTP POP3 NFS NNTP HTTP UDP TCP IP ICMP ARP. RARP ETHERNET kapcs. PPP Hálózat elérési réteg ETHERNET HARDVER MODEM Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

6 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP szint A TCP/IP hálózati rétege A TCP az általa feldolgozott datagrammokat átadja az IP-nek Az IP feladata abban áll, hogy a datagramm számára megkeresse a megfelelő útvonalat és azt a másik oldalhoz eljuttassa AZ IP a datagrammhoz hozzáteszi saját fejlécét=IP fejléc Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

7 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP fejléc Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

8 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP fejléc VERZIÓ. A protokoll verzióját azonosítja, így a protokoll módosítását is ezzel figyelembe lehet venni. IHL. A fejrész teljes hosszát 32 bites egységekben (20bájt+opció rész). Minimális értéke:5. (Nincs opció.) SZOLGÁLAT TÍPUS Lehetõvé teszi a hoszt számára, hogy kijelölje az alhálózattól kívánt szolgálat típusát. TELJES HOSSZÚSÁG. A teljes datagram hosszát tartalmazza (fejrész+adat). A maximális hosszúság bájt. AZONOSÍTÁS. A mezõ alapján állapítja meg a célhoszt, hogy egy újonnan érkezett csomag melyik datagramhoz tartozik. Egy datagram minden egyes darabja ugyanazzal az Azonosítás mezõ értékkel rendelkezik. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

9 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP fejléc DF - Don't Fragment (ne tördelj !) MF -More Fragments (több darab) A széttördelt datagramdarabokat jelzi, kivéve az utolsót. DATAGRAMDARAB-ELTOLÁS Adott darab hol található a datagramban. A maximális datagramhossz 8*8192= bájt. ÉLETTARTAM. 8 bites számláló, amely a csomagok élettartamát. Amikor értéke nullává válik, akkor az adott csomag megsemmisül. Így a maximális élettartam 255 lehet. PROTOKOLL. Kijelöli, hogy a datagram a különféle szállítási folyamatok közül melyikhez tartozik. (TCP, UDP) A FEJRÉSZ ELLENÕRZÕ ÖSSZEGE csak a fejrész ellenõrzésére szolgál. Egy ilyen ellenõrzõösszeg azért hasznos, mert a fejrész a darabolások miatt változhat az átjárókban. FORRÁSCÍM, CÉLCÍM. hálózati számot és a hosztszámot adják meg Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

10 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP címzés A gépek egyedi azonosítására szolgál a címzés mechanizmusa. Legelterjedtebb az IPv4-es szabvány.Létezik IPv6-os szabvány is. A címek 32 bitesek a cím három részre osztható: Elõtag: Ez azonosítja a címosztályt. A címosztály mutatja meg, hogy az elõtag után hány bitet kell hálózati címként, és hány bitet kell host címként értelmezni. Network Adress : Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál, valamint a központi adminisztrációt segíti elõ, azaz ne lehessen két gépnek azonos IP címe. A hálózati címet központilag kell igényelni, és központilag utalják ki az igénylõnek. Host Adress: A 32 címbit maradékat teszi ki. Ezt szabadon állíthatja be a címtartományt igénylõ a saját gépein Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

11 IP címzés – Alhálózati maszk
A hálózat és a hoszt címének szétválasztására cím-maszkot használnak (netmask)- Az IP címek osztály nélküli címek, azaz csak a netmaszk ismeretében tudjuk megmondani osztályhoz tartozásukat! A hálózati cím képzésének módja: A bináris alakban felírt IP cím (32 bit) és az alhálózati maszk bitenkénti „ÉS” műveletének eredménye Példa: / IP cím bináris alakban Alhálózati maszk bin. alak Bitenkénti „ÉS” Visszaírva pontozott decimális alakban Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

12 IP címzés - Címosztályok
Osztályonkhoz rendelt alapértelmezett alhálózati maszkok: „A”: ; „B”: ; „C”: Különleges címek: 127.x.x.x: loopback (visszairányítás) x.x.x.255: broadcast az x.x.x alhálózatban 0 hoszt=aktuális hoszt, 0 hálózati cím= aktuális hálózat Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

13 IP címzés-Címkiosztás
A címtartományok kiosztását igénylés alapján az INTERNIC szervezet koordinálja Vannak speciális címtartományok, amik nincsenek hivatalosan kiosztva, tehát semmilyen szervezet számára nincsenek lefoglalva- magáncélú tartományok : A osztályú B osztályú C osztályú (Pl.: egy általánosan elterjedt C osztályú tartomány.) Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

14 IP(v4) cím beállítása- Statikus cím beálítása
Beállítandó: IP cím Alhálózati maszk Alapértelmezett átjáró (ld később.) Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

15 IP(v4) cím beállítása- Dinamikus cím beálítása
A címet az alhálózatban működő DHCP (Dynamic Host Configuration Protocoll) szerver szolgáltatja Automatikus DHCP felderítés (DISCOVER) A címkiosztás ellenőrzése WIN NT/2K/XP rendszerekben: IPCONFIG /ALL parancs Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

16 DNS- Domain Name System
A hálózati szoftvernek egy 32 bites Internet címre van szüksége ahhoz, hogy egy kapcsolatot felépíthessen, vagy hogy datagrammokat küldhessen A felhasználók inkább a számítógépek neveivel mintsem számokkal szeretnének hivatkozni rájuk (a neveket könnyebben meg lehet jegyezni). Ezért létezik egy adatbázis, amelyből a hálózati szoftver kikeresheti a névnek megfelelő címet, és fordítva Kezdetben egy koncentrált adatbázisban tárolták, mára a rendszerek sokasága miatt az állományokat névkiszolgálók váltották fel Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

17 DNS kliens beállítása (NT/2K/XP)
Statikus címzésnél a TCP/IP beállításoknál kell megadni a DNS szerver(ek) IP címét. Dinamikus címzésnél a DHCP szerver szolgáltatja a DNS szerver adatokat. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

18 IP útválasztás (Routing)
                                                                                                                                                   A hálózat kialakítása során nem célszerű az összes számítógépet egy szegmensbe felfűzni, mivel ez lelassítaná a gépek közötti kommunikációt a nagyszámú ütközés miatt. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

19 IP útválasztás (Routing)
A csomagkapcsolt rendszerekben az útválasztás (routing) azt a folyamatot jelöli, amivel kiválasztjuk az útvonalat ( path), amin a csomagot továbbküldjük és az útvonalválasztó (router) az a számítógép (IMP), amely ezt végrehajtja. Az útválasztó olyan eszköz, amelynek több hálózati csatolója van, és mindegyik más (helyi) hálózathoz csatlakozik. Az útválasztó csomagokat fogad el a hozzá csatlakozó hálózatok gépeitől, és továbbítja ezeket valamelyik hálózati csatolóján. Azt hogy melyiken küldje tovább a memóriájában lévő útválasztási tábla ( routing table) alapján határozza meg Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

20 IP útválasztás (Routing)
Esetek: A küldő és címzett azonos alhálózatban van A datagram közvetlenül jut el a célcímhez A küldő és címzett két különböző alhálózatban van A datagram küldése az alhálózatból átjárón (gateway) keresztül történik. Az útválasztást (az átjáró kiválasztását) router végzi. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

21 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
IP útválasztás -példa Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

22 Útválasztó tábla (routing table)
Az útválasztó táblák lehetnek Kézi karbantartásúak- statikus útválasztás Automatikusan frissítettek- dinamikus útválasztás útvonal választó protokollok (routing protocol) használatával. A dinamikus útválasztásnál a szomszédos routerek képesek átadni egymásnak a rendelkezésre álló útválasztási információkat. Példák: Routing Information Protocol (RIP) Open Shortest Path First (OSPF) ….. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

23 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
RIP A routerek elküldik bizonyos időközönként egymásnak útválasztó tábla bejegyzéseiket Így egy bizonyos útválasztási irány egyre távolabb kerül a forrás útválasztótól. A táblázat tartalmazza a távolságot (az ugrások (hop) számát. Előfordul, hogy egy célhálózat több útvonalon keresztül is elérhetővé válik, ilyenkor először a kisebb távolságú útvonalat választja a router. Nagy kiterjedésű, sok útválasztós hálózatokban az útválasztási táblák nagy mérete miatt nem a legjobb megoldás Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

24 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
OSPF A szomszédos útválasztók közötti szakaszokhoz „költséget” rendel A költség egy egész szám, melyet a hálózat felügyelője állít be különféle kapcsolati paraméterek ( Az OSPF útválasztók az útválasztási információk között átadják egymásnak a költség információkat is. (Link State Advertisement=LSA) Az optimális út kiválasztása a „költség” optimalizálásával történik Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

25 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
OSPF példa Honnan Hova Link Költség A B 1 D 3 C 2 E 4 5 6 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

26 Útválasztók beállítása (NT/2K/XP)
Statikus címzésnél a TCP/IP beállításoknál kell megadni az alapértelmezett átjáró címét Dinamikus címzésnél a DHCP szerver szolgáltatja az átjáró adatát Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

27 Windows segédprogramok
Helyi útválasztó tábla kezelése: ROUTE [ADD|PRINT|DELETE|CHANGE] Útvonal követése: TRACERT [hosztnév|IPcím] Útvonal meglétének és megbízhatóságának ellenőrzése: PATHPING [hosztnév|IPcím] Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

28 IP rétegprotokollok- ICMP
Típus Kód Ellenőrző összeg Nem használt Internet fejléc + az eredeti datagram első 64 bitje Internet Controll Message Protocol – Internet Vezérlő Protokoll Hibaüzenetek és a TCP/IP-t megvalósító szoftvernek szánt üzenetek kezelésére, hálózati információk gyűjtésére használják Az üzenet egy datagrammban elfér Üzenettípusok: DESTINATION UNREACHABLE- cél elérhetetlen TIME EXCEEDED- időtúllépés PARAMETER PROBLEM- adathiba a fejrészben SOURCE SQUENCH- forráselfojtás REDIRECT- elirányítási hiba ECHO REQUEST- viszhang kérés TIEMSTAMP REQUEST- időbélyeg kérés- Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

29 IP rétegprotokollok- ARP
ADDRESS RESOLUTION PROTOCOL – Címleképezési Protokoll, az ETHERNET címek meghatározására A hosztok saját táblázatot tartanak fenn az elérhető ETHERNET címekről (ARP táblázat). Ha egy datagrammbeli IP célcímhez nincs ETHERNET cím, akkor a hoszt ARP kérést indít. A kérést minden hoszt megkapja és a cél visszaküldi a kért címet, és az ARP tábla frissül Az ARP kérést üzenetszórásos formában továbbítják, az ETHERNET cím FF:FF:FF:FF:FF:FF Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

30 IP rétegprotokollok- RARP
REVERSE ADDRESS RESOLUTION PROTOCOL – Fordított Címleképezési Protokoll, az ETHERNET címekből IP címek meghatározására Jellemzően újonnan indított munkaállomások használják saját IP címük felderítésére Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

31 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
Szállítási réteg TCP protokoll Megbízható átvitelt biztosító, kapcsolat alapú protokoll UDP protokoll Nem megbízható átvitelt biztosító, nem kapcsolat alapú protokoll. Az üzenet egyetlen datagramban elfér Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

32 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
TCP protokoll Az üzenetek széttördelését, összeállítását, az elveszett részek újraadását, a datagrammok helyes sorrendjének visszaállítását végzi Felfelé megbízható adatátvitelt biztosít úgy, hogy alatta egy megbízhatatlan protokoll(IP) található Fejrész = n*32 bit Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

33 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
TCP fejléc Forrásport, célport. Az összeköttetések végpontjait (alkalmazói szint) azonosítják. Sorszám. A helyes datagram sorrendet biztosítja. Az adatcsomag oktetjeit (~Byte) sorszámozza. Ráültetett nyugta. A sikeresen átküldött datagram sorszámát tartalmazza Fejrész hossz.A fejrész oktetek száma Jelzőbitek: URG, ACK, FIN,SYN, EOM, RST Ellenőrző összeg. Az adatokat 16 bites számokként összeadja, majd veszi ennek egyes komplemensét Az eredmény aztán bekerül a TCP fejlécbe. A vevõ oldali TCP is kiszámítja a fenti algoritmus szerinti ellenõrzõösszeget. Ha a kettõ nem egyezik, akkor a datagrammal az átvitel közben valahol valami baj történt és azt a protokoll eldobja Sürgősségi mutató. Utasítja a másik oldalt arra, hogy a feldolgozást egy adott oktettel folytassa. Ablak. A fogadható adatmennyiséget írja le. Ha , akkor a küldőnek szüneteltetnie kell az adást Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

34 TCP kapcsolat kezelés(nyugtázás)
1. Csomag küldés+időzítő start Csomag elveszett (: Ügyfél Kiszolgáló Időtúllépés 1. Csomag küldés+időzítő start 1. Csomag fogadás+ACK1 küldés ACK 1 fogadás Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

35 TCP kapcsolat kezelés(kiépítés)
SYN X Kiszolgáló Ügyfél ACK X+1 SYN Y ACK Y+1 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

36 TCP kapcsolat kezelés(lezárás)
FIN Kiszolgáló Ügyfél A kapcsolat lezárását az ügyfél kezdeményezi ACK FIN ACK Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

37 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
TCP portok Lehet : Szabványos (0-1023) Regisztrált (1024 – 49151) Véletlenszerűen kiosztott/dinamikus ( ) Néhány példa: ftp-data 20/tcp File Transfer [Default Data] ftp 21/tcp File Transfer [Control] telnet 23/tcp Telnet name 42/tcp Host Name Server http 80/tcp World Wide Web HTTP Ld: Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

38 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
UDP protokoll Forrásport Célport Hossz Ellenőrző összeg User Datagram Protocol – Felhasználói Datagram Protokoll Az üzenet egy datagrammban elfér, a protokoll nem tördeli szét az üzenetet datagrammokra Jellemzően névszerverek használják a névfeloldáshoz Az UDP is használ portokat. Ld: Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

39 Alkalmazási réteg protokollok- TELNET
Egy terminálhasználó, vagy egy alkalmazási folyamat számára lehetővé teszi azt, hogy egy távoli gépen futó interaktív alkalmazást elérjen azzal együttműködjön Szerver standard TCP portszáma: 25 Felhasználói szolgálatok: NETWORK VIRTUAL TERMINAL (NVT)-hálózati virtuális terminál- a kliensnek nem kell ismerni a szerver oldali interaktív alkalmazás részleteit. A kommunikáció szabványos NVT üzenetek formájában zajlik (pl:IAC (255d)=Értelmezd a következő byte-ot parancsnak. Opció egyeztetés- szabványos parancsok Szimmetrikus kapcsolat- a kliens oldalon is futhat alkalmazás ASCII kódokat (8 biten) továbbít->nem biztonságos Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

40 Alkalmazási rétegprotokollok- TELNET
Felhasználói alkalmazási folyamat Operációs rendszer Kliens TELNET entitás TCP entitás IP entitás Interaktív alkalmazási folyamat Operációs rendszer Szerver TELNET entitás TCP entitás IP entitás Üzenet NVT formátumban Terminál Szerver Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

41 Alkalmazási rétegprotokollok- FTP
File Transfer Protocol: File Átviteli Protokoll User interface User FTP parancsok Válaszok Szerver PI User PI File rendszer Adatok Kapcsolat File rendszer User DTP Szerver DTP Server FTP User FTP Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

42 Alkalmazási rétegprotokollok- FTP
A hálózatban elérhető file-ok átvitelére szolgál Átviteli módok: ASCII Bináris FTP parancsok: Hozzáférést vezérlő parancsok File átviteli parancsok FTP kiszolgáló parancsok Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

43 Alkalmazási rétegprotokollok- SMTP
SIMPLE MAIL TRANSFER PROTOCOL-egyszerű levéltovábbító protokoll Leírása az RFC 821-ben található. Kliens szerver kapcsolat. Szerver standard TCP portszáma: 25 A kliens parancsaira a szerver válaszüzeneteket küld. A folyamat lépései: Kapcsolódás Azonosítás Levélküldés Kapcsolat bontása Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

44 Alkalmazási rétegprotokollok- SMTP példa
Outlook Express (xpsp_sp2_gdr ) SMTP Log started at 05/21/ :02:06 SMTP: 14:02:06 [rx] 220 mail.t-online.hu ESMTP You must authenticate before sending mail SMTP: 14:02:06 [tx] EHLO msi SMTP: 14:02:06 [rx] 250-mail.t-online.hu SMTP: 14:02:06 [rx] 250-PIPELINING SMTP: 14:02:06 [rx] 250-SIZE SMTP: 14:02:06 [rx] 250-VRFY SMTP: 14:02:06 [rx] 250-ETRN SMTP: 14:02:06 [rx] 250-STARTTLS SMTP: 14:02:06 [rx] 250-AUTH LOGIN PLAIN SMTP: 14:02:06 [rx] 250-AUTH=LOGIN PLAIN SMTP: 14:02:06 [rx] 250 8BITMIME SMTP: 14:02:06 [tx] AUTH LOGIN SMTP: 14:02:06 [rx] 334 VXNlcm5hbWU6 SMTP: 14:02:06 [tx] ZHZhOWU0djU0ajVoMg== SMTP: 14:02:06 [rx] 334 UGFzc3dvcmQ6 SMTP: 14:02:06 [tx] R2lua2dvMQ== SMTP: 14:02:06 [rx] 235 Authentication successful Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

45 Alkalmazási rétegprotokollok- SMTP példa
SMTP: 14:02:06 [tx] MAIL FROM: SMTP: 14:02:06 [rx] 250 Ok SMTP: 14:02:06 [tx] RCPT TO: SMTP: 14:02:06 [tx] DATA SMTP: 14:02:06 [rx] 354 End data with <CR><LF>.<CR><LF> SMTP: 14:02:06 [tx] . SMTP: 14:02:10 [rx] 250 Ok: queued as 16C3160AE12 SMTP: 14:02:10 [tx] QUIT SMTP: 14:02:10 [rx] 221 Bye Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

46 Alkalmazási rétegprotokollok- POP3
POST OFFICE PROTOCOL-lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy levele(ke)t töltsön le, egyik számítógépről a másikra. Miért nem jó az SMTP? Az SMTP állandó aktív internetes kapcsolatot feltételez a levél fogadásában küldésében résztvevő gépek között. Így nem alkalmas pl. telefonos kliensek esetében Kliens szerver kapcsolat. Szerver standard TCP portszáma:110 A kliens parancsaira a szerver válaszüzeneteket küld. A folyamat lépései: Kapcsolódás Azonosítás Levelek letöltése a felhasználó postaládájából a lokális gépre Levelek szerveren tárolt példányának törlése (opcionális) Kapcsolat bontása Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

47 Alkalmazási rétegprotokollok- POP3-példa
POP3: 14:10:48 [tx] USER kmisi POP3: 14:10:48 [rx] +OK Password required for kmisi. POP3: 14:10:48 [tx] PASS ******** POP3: 14:10:48 [rx] +OK kmisi has 1 visible message (0 hidden) in 1277 octets. POP3: 14:10:48 [tx] STAT POP3: 14:10:48 [rx] +OK POP3: 14:10:48 [tx] LIST POP3: 14:10:48 [rx] +OK 1 visible messages (1277 octets) POP3: 14:10:48 [rx] POP3: 14:10:48 [rx] . POP3: 14:10:48 [tx] RETR 1 POP3: 14:10:48 [rx] +OK 1277 octets POP3: 14:10:48 [tx] DELE 1 POP3: 14:10:48 [rx] +OK Message 1 has been deleted. POP3: 14:10:48 [tx] QUIT POP3: 14:10:48 [rx] +OK Pop server at blackbird.nap-szam.hu signing off. Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

48 Alkalmazási rétegprotokollok -HTTP
WEB kiszolgálókon tárolt HTML szabványú oldalak továbbítását végző kliens-szerver protokoll A tárolt oldalak helymeghatározása:URL (Uniform Resource Locator) paraméterek Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

49 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
WEB böngésző működése 1. URL meghatározása a böngészőben 2. Szerver DNS névfeloldása 3. A feloldott IP cím vétele 4. TCP kapcsolat kiépítése alapértelmezett 80 port 5. GET filenév parancs kiadása (HTTP) GET /hypertext/WWW/index.html 6. Szerver elküldi a kért html file-t 7. Böngésző értelmezi és végrehajtja a file html parancsait 8. Böngésző letölti és megjeleníti a beágyazott objektumokat 9. TCP kapcsolat bontása Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET

50 Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET
Vége! Felhasznált irodalom: Kónya László :Számítógép hálózatok – LSI Cseh Kálmán: IBM PC alapú helyi hálózatok- SZÁMALK Andrew S. Tanenbaum: Számítógép hálózatok- PANEM Markó Imre: Számítógépes hálózatok – Számítógép hálózatok-TCPIP és az INTERNET