Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer 9-10. f.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer 9-10. f."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer f.

2 Következő órára: Ohnsorge-Szabó László: Nagy Válság – retro evfolyam.../pu-szemle-10-4.pdf resz/ ohnsorge pdf

3 Különbség „Míg a nemzetközi monetáris rendszer alapvető funkciója a reálgazdasági tranzakciók (kereskedelem, termelés) előmozdítása, addig a nemzetközi pénzügyi rendszer a gazdasági tevékenységekhez és a gazdasági fejlődéshez szükséges beruházási tőkét biztosítja szerte a világon”

4 Kapcsolat Monetáris rendszer: átválthatóság biztosítása, árfolyamrendszerek Pénzügyi rendszer: tőkeáramlással kapcsolatos intézmények A két rendszer hol kapcsolatban egymással, hol szeparált (tőkeáramlás szabadsága) Kapcsolat: tőkeáramlás hat az árfolyamokra és vica versa A két rendszer zavarai válságokat okozhatnak

5 - A második világháborút követő időszakban a pénzügyi és monetáris kapcsolatok elkülönültek egymástól - A mai értelemben vett nemzetközi pénzügyi rendszer nem létezett, mert szinte minden állam önálló, független tőkeellenőrzési rendszerrel rendelkezett - A nemzetközi pénzügyi rendszer az 1973-as olajválság és az Olajexportáló Országok Szervezeténél (OPEC) felhalmozódott óriási pénzügyi többlet eredménye - Ezután indult meg a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer integrációja

6 - Az árfolyamok változása elkerülhetetlen (nemzetközi tőkemozgások és külföldi beruházások monetizáltak) => a beruházások értékének változásával is jár - A nemzetközi monetáris és a nemzetközi pénzügyi rendszer sebezhető, zavaraik nemzetközi gazdasági válságokat okozhatnak. Pl. 90-es évek végén a délkelet-ázsiai események - A két rendszer szétválasztható - Az 1970-es években a rögzített árfolyamrendszer összeomlott, azóta sem sikerült stabil és megfelelően működő nemzetközi monetáris rendszert kialakítani

7 A monetáris rendszer „Lehetetlen szentháromság” (trilemma) –Tőkemobilitás –Rögzített árfolyam –Önálló pénzügypolitikák → Eltérő érdekek: exportszektor, hazai piacra termelők, befektetők-munkavállalók

8 LEHETETLENSÉGI TÉTEL (ROBERT MUNDELL) A fenti három közül egyidejűleg csak kettő állhat fenn: rögzített valutaárfolyam (megvédje az árfolyamot) szabad tőkeáramlás (korlátozzuk a konvertibilitást, nem léphet be mindenki a hazai tőkepiacra) monetáris autonómia Keynes a tőkeáramlásról mond le, Friedman az árfolyam-rögzítésről

9 Első világháború után: Kísérlet az aranystandard visszaállítására: sikertelen (eltérő érdekek, nincs nemzetközi koordináció!) Nagy világválság: aranystandard bukása, versengő leértékelések Bretton-Woods: tanulás a kudarcokból Aranydeviza rendszer bevezetése

10

11 A két világháború között a brit magatartást nagymértékben a világgazdasági hegemóniáért az Egyesült Államok uralkodó pozícióba kerülésének megakadályozásáért folytatott harc jellemezte. Churchill, amikor a brit parlamentben bejelentette a font aranyra való beválthatóságának visszaállítását a következőket mondta:  „Ha az angol font nem tudja visszanyerni a régi bizalmat maga iránt, mely biztosította, hogy mindenki, minden országban általános értékmércének tekintette, akkor a gazdasági kapcsolatokat nemcsak a Brit Birodalmon belül, de Európa valamennyi országában dolláralapokra kellene helyezni, ami érthetően mindenki számára nagy veszteséget jelentene.” (idézi Lőrinczné (1996) p.)

12 Aranydeviza rendszer John Maynard Keynes jelentős szerepe, de végül nem az angol koncepció érvényesült Aranystandard nem jó, rugalmasabb megoldás kell, aranytartalékok nem állnak összhangban az ipari teljesítménnyel Irreálisan magas jóvátételi kötelezettsége volt Németországnak, inkább tőketranszfer kellene Világgazdasági válság tanulsága: a versengő leértékeléseket el kell kerülni, nincs reálhatása, közös alapból kell hiteleket nyújtani fizetési mérleg problémák esetén Világjegybank felállítása, világpénz (bancor) bevezetése

13 A Keynes által felvázolt átfogó koncepció Egy bancor nevű nemzetközi valutát hozott volna létre, amelyet a nemzetek általánosan elfogadnak. Segítségével a bilaterális fizetések teljesen kiküszöbölhetők. A valuta értékét aranyban fejezték volna ki, de az csak az unió tagállamai közötti elszámolásokban játszott volna szerepet a bancor mennyiségét úgy határoznák meg, hogy képes legyen a világkereskedelem akadálytalan lebonyolítására. Az unión belük országok számára így lényegesen könnyebbek lettek volna a kereskedelmi és egyéb fizetési kőtelezettségekből adódó tranzakciók. A normál tőkeforgalomban (egyéni, banki és üzleti körökben) a nemzeti fizetőeszközök továbbra is használatban maradnának (ezek árfolyamát bancorban állapítanák meg). Az unión belüli fizetéseket a pénzügyminisztériumok koordinálnák a jegybankok segítségével. Szükség van rendezett, mindenki által elfogadott stabil keresztárfolyamokra, hogy a kompetitív leértékeléseket megakadályozzák. A nemzeti valuták árfolyamait periódikusan felülvizsgálják, hogy - amennyiben már nem felelnek meg a fennálló viszonyoknak - új paritásokat állapítsanak meg. A bancor mennyiségét olyan szintre tervezte emelni, hogy elegendő legyen a fent vázolt nemzetközi fizetések lebonyolítására.

14 A White-terv lényeges pontokon tért el ettől, jelezve azt, hogy a háború utáni pénzügyi rendezésben a két ország érdekei gyökeresen különböztek- De az amerikai javaslat jó néhány lényeges ponton hasonlított is a brit memorandumhoz. White egyetértett Keynes-szel abban, hogy az I. világháború rendezési hibáit nem szabad megismételni. Mindketten fontos feladatnak tekintették az európai országok gazdasági újjáépítését hitelek segítségével. A német gazdasági kudarcból okulva a jóvátételek kiszabásait elvetették, sőt térítésmentes tőkeinjekciókat helyeztek kilátásba. Mindketten nagy hangsúlyt tettek az árfolyamok stabilitására és a kompetitív deflációs politika megszüntetésére.

15 A brit és az amerikai koncepció közötti különbségek: 1. Az ellentétek az aranytartalékok jövőbeli felhasználása körül éleződtek ki. Az amerikaiak hatalmas aranytartalékaikat nem akarták kikapcsolni a nemzetközi vérkeringésből, hiszen ezek a készletek ígérték az amerikai dollárkövetelések megtérülését. A háború után Amerika - a Fort Knox-i tartalékoknak köszönhetően - korlátlan mértékben helyezhetett ki hiteleket a világ bármely részére.

16 A brit és az amerikai koncepció közötti különbségek: 2. Az arany eltérő funkciója, másrészt a nemzetgazdasági célok miatt különbözött az amerikaiak árfolyammechanizmus-koncepciója Keynes világpénz javaslatáétól. Az amerikai kormány 1934-ben 35 dollárban rögzítette az arany unciánkénti árát, és célja a paritás háborút követő fenntartása volt. Keynes ezt a megoldást vitatta, kétségbe vonta ugyanis a rendszer működőképességét. Többször hangsúlyozta, hogy a háború utáni árfolyamokat nem lehet maradandóan rögzíteni, szükség van a paritások periodikus felülvizsgálatára,

17 A brit és az amerikai koncepció közötti különbségek: 3. A legfőbb gondot az angolok számára a leendő Stabilizációs Alap csekély alaptőkéje jelentette. A Keynes által propagált klíringunió alaptőkéje milliárd dollár lett volna, míg az amerikaiak a jövő valutaalapját 4-5 milliárdos alapösszeggel indították volna útra. A britek kiemelték, hogy ilyen szerény alaptőkével felállított nemzetközi organizáció nem töltheti be a pénzügyi irányítás szerepkörét.

18 A brit és az amerikai koncepció közötti különbségek A Bretton Woods-i szabályok szerint a deficites országnak kell kiigazítani! A deficites országnak az árfolyam-kiigazítás életszínvonal-csökkenést jelent, + a nemzeti jövedelem, a hazai foglalkoztatás csökkentését A vita, hogyan lehetne korrektül megosztani Keynes: „Az itt előterjesztett javaslat egy fontos pontban különbözik a háború előtti rendszertől, ugyanis arra törekszik, hogy a korrekcióért való felelősség egy részét a hitelező országra hárítsa, nemcsak az adósra”

19 Forr á s: The Economist december 29. TőkeSzavazatok Milli á rd $Sz á zal é k Ö sszesen8,8100 "Big Five" USA2,7531,227,75 NBR1,3014,813,25 Szovjetuni ó 1,2013,612,25 K í na0,556,35,75 Franciao.0.455,14,75 Ö sszesen6,2571,063,75 Amerika (kontinens)3,23536,837,8 NBR é s a dom í niumok2,3526,725

20 Jellemzők 1. Nemzeti valutákat a dollárhoz kötötték 2. A dollár árfolyamát az aranyhoz 3. Nagyhatalmak informális úton összehangolták a gazdaságpolitikájukat Autonómia és stabilitás egyidejűleg kiigazíthatóan rögzített,árfolyamrendszer Konvertibilitás csak korlátozottan (a tőkemérlegre nem)

21 Jellemzők Dollár: tartalék és tranzakciós valuta Egyesült Államok: „szenioritás joga” Az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegének deficitessé kellett válnia ahhoz, hogy ezt a dollárigényt ki tudja elégíteni. Ellensúlyozás: SDR létrehozása

22 Hármas feladat Szabályozás (árfolyamok és konvertibilitás) Finanszírozás Egyeztetés, konzultáció ’70-es évekig ez a rögzített árfolyamrendszer fenntartását jelentette Később az árfolyamrögzítés sok helyen megszűnt (2 olajválság miatt), tagországok döntik el milyen árfolyamrendszert alkalmaznak IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának legfőbb letéteményese, 184 tagország

23 Nemzetközi Valutaalap (IMF, döntés a létrehozásról: 1944 BW, működés kezdete: 1945, ENSZ szakosított szerv: 1947) feladata a nemzetközi monetáris rendszer, valamint a valutaárfolyamok stabilitásának és a kívánatos árfolyam-politikák felügyelete, továbbá az átmeneti fizetési mérleg nehézségek áthidalása kedvezményes rövid és középlejáratú hitelekkel működés a kvótarendszer alapján, ami által a tagországok súlyozott szavazati erővel bírnak a döntéseknél különböző hitelezési módozatok kialakítása és működtetése

24 A Valuta­alap (alaptőkéje 7,3 milliárd dollár) céljai a következők voltak: a nemzetközi monetáris együttműködés intézményes biztosítása; a nemzetközi fizetési rendszerek zavartalan működésének meg, őrzése; a világkereskedelem expanziójának és kiegyensúlyozott növeke­désének támogatása: a magas foglalkoztatottság és a jövedelembiztonság fenntartása; minden tagország számára elérhetővé tenni a Valutaalap forrásait, ha bizonyítást nyer, hogy a tagország jogosan pályázik;

25 a konvertibilitás biztosítása és a valutaárfolyamok stabilitásának fenntartása a tagországok között, hogy elkerüljék a versengő árfolyamlábak okozta árcsökkenést; a multilaterális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiépülésének, illetve megőrzésének támogatása; a nemzetközi mérlegek egyensúlytalanságának csökkentése; a nagy kereskedelmi mérleghiánnyal küszködő országok támogatása; a belső nyomás alatt lévő valuták stabilizálása.

26 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ( IBRD, döntés a létrehozásról: 1944 BW, működés kezdete: 1945, ENSZ szakosított szerv: 1947) Kvótarendszer Feladata a háború utáni újjáépítés és a békegazdálkodásra való áttérés finanszírozása, segítése hitelekkel, külföldi magánbefektetések és nemzetközi beruházások előmozdítása Később ehhez társult a fejlesztési programok és hosszabb távú beruházások hitelezése, a fejlődő országok fejlesztésének kedvezményes finanszíroz. Világbank (World Bank) csoport, azaz IBRD társintézmények: IFC, IDA, MIGA

27 A devizatartalékolásért az IMF felelt, a valóságban a tagállamok dollárt tartalékoltak A 70-es évekig nem volt szükség az IMF beavatkozására. A tagországok mindenben követték az USA gazdaságpolitikáját, úgy vélték csak így biztosítható a rendszer stabilitása. 60-as évek, vietnámi háború: USA nem tudta fenntartani az árstabilitást, az infláció emelkedése, a háború => Nixon feladta a rögzített árfolyamrendszert augusztusában

28 A dollár kulcsszerepe A nemzetközi monetáris rendszerben hozzájárult az USA globális gazdasági és politikai pozíciójának megerősödéséhez A dollár nemzetközi szerepe biztosítani tudta az USA számára a szenioritás jogát (az, aki biztosítja valamely gazdaság (itt világ) valutáját, privilégiumokat élvez Charles de Gaulle: „extravagáns privilégiumok – csak ő nyomtathat dollárt, ha háborúzni akar nyomtathat hozzá pénzt, megvehet magának bármit és bárkit, el is adósodhat anélkül, hogy negatív konzekvenciája lenne”

29 Az aranydeviza rendszer válsága Németország és japán felzárkózása Vietnámi háború Johnson kormány: Great Society program Monetáris expanzió Dollár túlértékelt, kereskedelmi és fizetési mérleg hiány Felszabadított tőkeáramlás; spekulációk dollár többszöri leértékelése, majd lebegő árfolyamrendszer

30 1.A hidegháború következtében jelentősen megemelkedtek az USA hadikiadásai. Ehhez járultak hozzá a vietnami háború költségei is ban 1 millió amerikai katona harcolt Vietnamban. A háború költségeit nem az amerikai fogyasztás korlátozásával, hanem nemzetközi hitelfelvételekkel finanszírozták. 2.Az amerikai kormányzat ebben az időszakban egyre nagyobb szerepet vállalt az oktatásban és a szociális ellátásban, a költségvetési deficit ennek következtében is növekedett. A nagyarányú deficitet nem az amerikai megtakarítások fedezték, hanem külföldiek, a megnövekedett fogyasztást pedig az import. 3.Az európai országok és Japán a háborús újjáépítést követően igen gyorsan fejlődtek, és nemsokára versenyképes árualapokkal jelentkeztek a nemzetközi piacokon. Németország és Japán tartós külkereskedelmi többletet ért el és jelentős devizatartalékokat épített ki. 4.Az aranydeviza-rendszert közvetlenül DeGaulle francia elnök intézkedése nyomán szűnt meg. Nagy mennyiségű dollárért akart aranyat vásárolni 1971-ben, mikor Nixon elnök felfüggesztette a dollár aranyra történő beváltását. (Vígvári)

31 a ’70-es évektől kezdődően kialakult az integrált, globális pénzpiac –Ennek révén olyan interdependenciák alakultak ki az egyes nemzeti gazdaságok között, hogy még a korábbinál is kevesebb szabadsággal rendelkeztek, ráadásul az egész kiszámíthatatlanabb volt –Az ingadozó árfolyamok visszafogták a kereskedelmet és a befektetéseket –Kialakul a nemzetközi sávos rendszer, ami hol működik, hol nem (EMS)

32 Az aranydeviza rendszer után Lebegő árfolyamok rendszere Közgazdászok két csoportja - Pozitív várakozások: rugalmasság, önálló gazdaságpolitika - Infláció, destabilizáció Tőkeáramlás liberalizálása Regionalizmus csírái: EMS létrehozása

33 Dilemmák a monetáris rendszerben Kiigazítás: Milyen politikát kövessünk? Ki viselje a kiigazítás terhét? Likviditás Ki biztosítsa a rendszer likviditását? Ki adja a tartalékvalutát? Szenioritás Bizalom Bizalom a tartalékvalutát biztosító országban

34 Érvek a stabilabb árfolyamok mellett Árstabilitás, nincs inflációs nyomás Stabilizálja a tőkeáramlást, csökkenti a bizonytalanságot (kereskedelem, beruházás) Meghatározhatóak a relatív költségek és komparatív előnyök – hatékony tőkeáramlás

35 Érvek a stabilabb (rögzített) árfolyamok ellen Az árfolyamok rögzítése csökkenti a nemzetgazdasági mozgásteret, az államok kevésbé tudják saját érdekeiket (pl. teljes foglalkoztatottság) megvalósítani Ha mégis megpróbálják megvalósítani, akkor azzal a tőkeáramlást fogják akadályozni (ld. szentháromság) Aranysztenderd: korlátozná a kormányokat, elutasítja a közgazdászok jó része

36 Érvek a rugalmas árfolyamok mellett Fenntartása nem költséges Nemzetközi beruházások + pénzügyi függetlenség → rugalmas árfolyamok Fizetési mérleg egyensúlyba billennése leértékel(őd)éssel Sokkok kezelése (reálváltozókhoz nem kell nyúlni) Fedezeti ügyletek

37 Érvek a rugalmas árfolyamok ellen Az árfolyamok radikális, szélsőséges ingadozása bizonytalanságot okoz, aminek kereskedelem- és beruházás-visszatartó hatása van Az árfolyam-bizonytalanság miatt alakulnak ki az EU-hoz hasonló gazdasági- és monetáris uniók Az ingadozó árfolyamok lehetetlenné teszik a relatív költségek és komparatív előnyök meghatározását, Ez költségessé teszi a gazdasági növekedést és a gazdasági erőforrások elosztását

38 Kérdések Kulcsvaluták rögzítése ma már valószínűleg nem megoldható Egységesül vagy fragmentálódik a monetáris rendszer? Euró és dollár közti rivalizálás a kulcsvaluta szerepért Előnyök újraosztása Hány nemzeti valuta legyen? Dollárosítás – dollárhoz való szoros rögzítés: Argentína, Panama, Ecuador, de „eurosítás” is Előny, hátrány

39 A nemzetközi pénzügyi rendszer

40 Fogalmak Monetáris rendszer: átválthatóság biztosítása, Pénzügyi rendszer: tőkeáramlással kapcsolatos intézmények Két rendszer hol kapcsolatban egymással, hol szeparált (tőkeáramlás szabadsága) Kapcsolat: tőkeáramlás hat az árfolyamokra és vica versa A két rendszer zavarai válságokat okozhatnak

41 A nemzetközi pénzügyi rendszer kialakulása 70-es évek „pénzügyi forradalma” - Nemzeti tőkepiacok nagyfokú integrációja - Nemzetközi tőkepiacok kialakulása Két ok: - A tőkemozgások felszabadítása - Az árfolyamkockázatok lefedezése Korlátozott (Japán, Kína) - A beruházási ráták a hazai megtakarítástól függenek - A kamatlábak nem egyenlítődnek ki Világgazdaság instabilitása nőtt: -spekuláció -pénzügyi válságok

42 Martin Feldstein, Charles Horioka: a szabad tőkeáramlás nem integrálta a nemzetközi pénzügyeket oly mértékben, mint azt sokan hiszik, még mindig meghatározó a nemzetgazdaság szerepe A nemzeti megtakarítások határozzák meg a beruházást

43 Pénzügyi válságok Latin-Amerika ERM Mexikó Dél-Kelet-Ázsia Oroszország Argentína Napjaink és a sub prime válság?

44 Charles Kindleberger: a világgazdaságot az utóbbi évszázadokban a nemzetközi kapitalizmust megrázó pénzügyi „őrület, pánikok és krachok” jellemezték; a piacok irracionálisan működnek „tömegpszichológia”, a spekulációt a „csordaszellem” jellemzi → az egyéni racionális viselkedés összességében irracionális eredményhez vezet

45 Pénzügyi válság – valutaválság Definíciós kísérletek és annak nehézsége: Valutaválság, ha a valutaárfolyam leértékelődése több, mint 25%-os, vagy magas inflációs szint esetén 10%-kal gyorsul a leértékelés üteme Nem célszerű mechanikus határt választani Leértékelési nyomás esetén is beszélhetünk válságról: erős jegybanki beavatkozás esetén Bizalom megszűnése

46 Pénzügyi válság – bankválság Hasonlóság a valutaválságokkal: betétesek megrohanják a bankot Pánikreakció Egy banknál lévő probléma => betétkivonás => jelentkezik más bankoknál is => teljes bankrendszer válsága Bank és valutaválságok kapcsolata

47 Hasonlóságok Valutaválság: leértékelődés => bankok eszközei romlanak => bankok nem tudják a betétesek igényeit kielégíteni => bankválság Bankválság => külföldi betétesek tömegesen vonják ki a pénzüket és viszik el a hazai bankrendszerből => kiáramló tőke leértékelődést okoz Az egész a pénzügyi szféra túlhatalma miatt van

48 Különböző magyarázatok Intézményi magyarázatok Helytelen gazdaságpolitika indukálta válság Pénzügyi pánik által kiváltott válság Buborékosodásból, illetve annak kipukkadásából levezethető válság Az erkölcsi kockázat intézményesülésére alapozott válság

49 Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 1. A válság a kapitalista rendszer velejárója Külső sokk – profitnövekedés legalább egy szektorban Tőke átcsoportosítása, ha valóban nyereséges: befektetési láz (hitelek, spekulációs pénzek, pénzkínálat nő) Türelmetlenség, áremelkedés (2 ok), újabb spekuláció („eufória”) Eredmény: befektetések felfutása és áremelkedési spekuláció

50 Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 2. Irracionális befektetések (a befektetési láz „őrület” vagy „buborék” stádiuma) Bennfentes információk – néhányan kiszállnak Pánik kialakulása - pénzügyi válság Árzuhanás – csődök – további árzuhanás Hitelnyújtás beszüntetése, hitelpiac összeomlása Recesszió, aztán talpra állás

51 Problémák Minsky elméletével Általános modell A válságot bizonytalanság, spekuláció, instabilitás okozza Racionális piaci szereplők, irracionális piacok? (Kindleberger) Jó, mert: - spekuláció, monetáris és hitelexpanzió, keresett termék áremelkedése, váratlan árzuhanás, tőkemenekítés, (ázsiai válság)

52 Pénzügyi szabályozás Milyen legyen, ill. szükséges-e 2 nézet: –1. Tőke-mobilitás, hatékony erőforrás eloszlás, bízzuk a piacra (érdekek) –2. Liberalizáció destruktív hatásai (kereskedelmi liberalizáció), IMF felügyeletével tőke-mobilitás

53 Az erkölcsi kockázat indukálta válság Erkölcsi kockázat: van egy befektetés, amiről bár tudom, hogy kockázatos, és nagy eséllyel elbukom, de mivel azt gondolom, hogy lesz mögöttem valaki, aki kisegít, így mégis megteszem. Az erkölcsi kockázat indukálta válság: Kelet–Ázsia 1997.

54 „Bízzuk a piacra” „erkölcsi kockázat” – van, aki majd kiment IMF és a mexikói válság A befektetők valójában racionálisak (Friedman), ha nem számíthatnának rá, hogy valaki majd megmenti őket Feladat: erkölcsi kockázat felszámolása Baj: nincs tapasztalat, túl merész gazdaságpolitika lenne, a befektetők belesodródnak a Minsky-féle eufóriába

55 „Bízzuk egy szervezetre” IMF megerősítése –Tőkeliberalizáció felügyelettel –Nagyobb átláthatóság és hatékony információgyűjtés (Mexikó) – elegendő ez? Ld.: Távol-Kelet! Mégsem sikerült előrejelezni! –Magatartási kódexek és szigorúbb felügyelet, Bázeli Egyezmények. Problémák esetén beavatkozásra jogosult-e az IMF? –Végső hitelező: szükség és lehetőség (erkölcsi kockázat)

56 Nemzetközi szabályozás Rövid távú tőkemozgások: adó (Tobin) Magatartási kódexek, szigorúbb felügyelet Végső hitelező (IMF?) 3 nagy valuta: legyenek célok, sávok USA tiltakozása: önállóság elvesztése G-7: 2 irányvonal: –Szigorúbb ellenőrzés (Németo., Japán, Franciao.) –Nemzeti hatáskör (USA)

57 Washingtoni konszenzus 1. Államháztartási fegyelem 2. Közkiadási prioritások 3. Adóreform 4. Pénzpiaci liberalizáció 5. Versenyképes valutaárfolyam 6. Külkereskedelmi liberalizáció 7. Külföldi közvetlen beruházások 8. Privatizáció 9. Dereguláció 10. Tulajdonjog

58 Poszt-washingtoni konszenzus Stiglitz (1998) és Kolodko (1999) alapján: 1. Hosszú távon is fenntartható fejlődés 2. Emberhez méltó életkörülmények megteremtése 3. Intézményi infrastruktúra folyamatos fejlesztése 4. Az állam szerepének átértékelése 5. Stabil jogrendszer 6. Dereguláció 7. A civil szféra

59 Poszt-washingtoni konszenzus 8. Igazságosabb jövedelempolitika 9. A versenypolitika intézményi hátterének megteremtése 10. A belső pénzügyi rendszer erősítése 11. Az új nemzetközi pénzügyi architektúra kiépítése

60 Sub prime válság Ingatlanpiaci boom, másodlagos jelzáloghitelek felfutása, ezek finanszírozása bankhitelekből Ingatlanpiac összeomlik, a korábbi hitelek rossz hitelekké váltak Részt vevők: fedezeti alapok és bankok, előbbiek szabályozása nem átlátható Összefonódás, dominóhatás Még nem látjuk a végét Pénzügyi rendszer reformjának kérdése még nyomatékosabban megjelenik

61 1.Egy fundamentális megközelítés szerint a válság oka döntően az a tőke, amely ázsiai felzárkózó országokból (főleg Kínából), a kőolajexportálóktól, valamint néhány olyan fejlett országból áramlott be, amelyek folyó fizetési mérlege többlettel zárt. 2. Ez a globális megtakarítási többlet finanszírozta többek között az USA folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányát. E mögött elsősorban az alacsony megtakarítási hajlandóságú, hitelre támaszkodó amerikai háztartások fogyasztása és az államháztartás túlköltekezése húzódott meg. 3.A nagyságrendet jellemzi, hogy az utóbbi években a világon keletkezett megtakarítási többlet háromnegyedét az amerikai gazdaság szívta fel. A globális megtakarítási többlet nemcsak a reálkamatlábak csökkenéséhez vezetett, hanem lekötésére a tőkeimportőr országokban, közülük is elsősorban az USA-ban jelentős keresletre volt szükség, ami a háztartások élénk fogyasztása formájában részben jelen volt. 4.Fed a pénzügyi válságot tápláló hitelpiaci konjunktúrát csak elhúzódó recesszió vagy pangás vállalásával tudta volna elkerülni. Ez viszont nem állt szándékában, és törvényi felhatalmazása sem volt rá. A tőkebeáramlás ellensúlyozására csak a hitelkínálat bővítése jöhetett szóba. (Losonc Miklós)

62 Krugman a válság után: „Jelenleg talán a legfontosabb mindent megtenni a munkahelyek gyarapítása érdekében. Ezen túlmenően égetően szükségünk van egy hathatós pénzügyi reform törvény elfogadására. Ha ezt nem tesszük meg, a bankárok még kockázatosabb ügyletekbe vágnak bele, mint a mostani válsághoz vezető szakaszban. Végül is az utóbbi néhány hónap tanulsága egyértelmű, hogy mi történik, amikor a bankárok mások pénzével játszanak: ha fej – ők nyernek, ha írás – mi, többiek vesztünk.”


Letölteni ppt "A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer 9-10. f."

Hasonló előadás


Google Hirdetések