Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2014. augusztus 15. KÖZIGAZGATÁSI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2014. augusztus 15. KÖZIGAZGATÁSI."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) augusztus 15. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT

2

3

4 » Célkitűzések: ˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, ˃ érdekérvényesítő eszközeit, ˃ célkitűzéseit, ˃ prioritásait, ˃ jogszabályalapjait, ˃ mozgásterének dimenzióit, ˃ eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint ˃ az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg ˃ az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

5 » A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:  1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat);  „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum);  1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a pontját ;  656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ;  1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

6  Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?  Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők?  Magyarország helye, szerepe, mozgástere  szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok,  nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO)  Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?  Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

7  Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)  az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)  az Amszterdami Szerződés eszközrendszere  közös stratégiák  közös álláspont  közös akciók  nemzetközi szerződések  nyilatkozatok  démarche

8  A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez  Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő  Az Unió fellépésének eszközei  általános iránymutatások  határozatok  tagállamok közötti rendszeres együttműködés  Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén  Az Európai Bíróság hatáskörei  Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

9 Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? ˃ Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe ˃ Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere ˃ Hatékony érdekérvényesítés eszközei:  határozott álláspont  kompromisszumkészség

10 » Démarche » Kül- és biztonságpolitikai főképviselő » Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) » Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

11 » Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek? » Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum? » Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum? » Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? » Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

12

13 » Célkitűzések: ˃ A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól. ˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. ˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

14 » Külpolitika (fogalma, elemei)  Nemzeti érdekek meghatározása  Külpolitikai orientációk, célok meghatározása  Külpolitikai cselekedetek » Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) » A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

15 » A nemzetközi jog fogalma » Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) » Melyek a nemzetközi jog forrásai?  Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint  Statútumon kívüli jogforrások  Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

16 » Kialakulásának feltételei ˃ Materiális feltétel ˃ Pszichológiai feltétel ( opinio iuris ) » Helye a jogforrási hierarchiában » A kodifikáció jelentősége

17 » A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában » Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? » Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? » Van-e a ius cogensek között hierarchia? » Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

18 Államok  Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO Magánszemélyek  Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

19 » Az államelismerés fogalma és jelentősége  Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata)  De iure / de facto / ad hoc elismerés  Egyéni / kollektív elismerés  Kifejezett / hallgatólagos elismerés » A kormányelismerés fogalma és jelentősége  Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

20 A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága  Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján?  Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom:  székhelyegyezmény  nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

21 » Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában » Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?  Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. » Nemzetközi szerződések osztályozása  A részes felek száma szerint  Utólagos csatlakozhatóság szerint  Tárgya szerint

22 Nemzetközi szerződés előkészítése  Az első szövegtervezet elfogadásáig  A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás  Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

23 » Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) » Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? » Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?  Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása?  Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója?  Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja ?

24 Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya  Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya  Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?  Meddig tarthat egy szerződés hatálya?  Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

25 Nemzetközi szerződések érvénytelensége  Érvénytelenség fogalma és joghatása  Semmisségi okok  Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése  Megszűnés fogalma és joghatása  Megszűnés a felek közös akaratából  Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján

26 » Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? » Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben?  1053/E/2005. AB határozat  72/2006. (XII. 15.) AB határozat  143/2010. (VII. 14.) AB határozat  22/2012. (V. 11.) AB határozat

27 » Ius cogens » Szokásjog » Állam » (Kormányközi) nemzetközi szervezet » Székhelyegyezmény » Nemzetközi szerződés » Fenntartás

28 » Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! » Melyek a nemzetközi jog alapelvei? » Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? » Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a évi L. törvény szerint? » Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

29

30 » Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: ˃ a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá ˃ a nemzetközi és a belső jog viszonyát. ˃ Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve ˃ jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

31 » A külügyi hatalom fogalma  a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége  a külügyi hatalom egységessége  a külügyi hatalom által felölelt jogkörök » A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység  Jellemzői  Specifikumai

32 » Jogalkotási feladatkör  Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai » A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) » Az Országgyűlés elnökének szerepköre » Az Országgyűlés Külügyi bizottsága » Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága » Az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága » A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

33 » Képviseli Magyarországot » Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát » Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol  Magyar nagykövetek és követek megbízása  Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele » Állampolgársági ügyek

34 » A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külgazdasági és külügyminiszter látja el » A Kormány feladatai » A Kormányfő feladatai » A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai » Az igazságügyi miniszter feladatai » Más miniszterek feladatai

35 Felelős különösen (példálózó felsorolás):  Európai integrációs ügyekért (az Európai Unió politikáiból eredő feladatok tárcaközi összehangolásáért)  Külgazdasági ügyekért (kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében)  Külpolitikáért (a kül- és biztonságpolitikáért, az egységes külpolitika koordinálásáért, a konzuli szolgálat irányításáért, a diplomáciai protokollért stb.)

36 » Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? » Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?  központi igazgatási szerv  képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

37 » Monizmus és dualizmus jellemzői » Inkorporáció és transzformáció fogalma » „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)  Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

38 » Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? » Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése…  Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt?  Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? » Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

39 » Előzetes ( ex ante ) normakontroll  Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…)  Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény- ellenességet állapít meg? » Utólagos ( ex post ) normakontroll  Kik indítványozhatják?  Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

40 » Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai  Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai  Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság  A közigazgatási államtitkári értekezlet  A külgazdasági és külügyminiszter és az érintett miniszterek  A Kormány

41 » Külügyi hatalom » Külügyi közigazgatás » Aktív és passzív követküldés » Európai Külügyi Szolgálat » Monizmus és dualizmus » Inkorporáció és transzformáció » Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

42 » Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? » Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnök általános helyettesének a külügyek alakításában? » Melyek a külgazdasági és külügyminiszter főbb feladatkörei? » Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? » Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert? » Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

43

44 Célkitűzések:  A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről.  A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására.  A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

45 Jogforrás: 3/2014. (VIII. 1.) KKM utasítás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei  Területi főosztályok  Szakmai főosztályok  Funkcionális főosztályok  Külképviseletek  Kabinet és az állami vezetők titkársága A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása  Miniszter  Parlamenti államtitkár  EU-ügyekért felelős államtitkár  Közigazgatási államtitkár  Külgazdasági és külügyi államtitkár  Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár  Kulturális diplomáciáért felelős államtitkár

46 » A külképviseletek fajtái  Nagykövetségek  Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek)  Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)  Kereskedelmi képviseletek, hivatalok és irodák  Külföldi magyar intézetek » A külképviselet és vezetőjének jogállása a KKM SzMSz-e szerint

47 » A diplomáciai képviselet  Képviseli… (representatio)  Védelmezi… (protectio)  Tárgyal… (negotiatio)  Tájékozódik… (informatio)  Előmozdítja és fejleszti… » Konzuli tevékenységet elláthat?

48 » A diplomáciai képviselet vezetője » A diplomáciai személyzet ˃ Ki az az első beosztott? ˃ Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? » Igazgatási és műszaki személyzet » Kisegítő személyzet » Helyi alkalmazottak » A szakdiplomaták jogállása

49 » A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése » A konzuli képviselet létesítése » A konzuli képviselet személyzete  A konzuli képviselet vezetője  Konzuli tisztviselő  Konzuli alkalmazottak  Kisegítő személyzet » A magánszemélyzet tagjai » A konzuli képviselet főbb feladatkörei ( érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

50 » Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény » A vonatkozó jogszabályok értelmében  Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?  Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?  Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? » Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

51 » A konzuli igazgatás fogalomköre – Konzuli szolgálat – Konzuli védelem » Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás) – Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél – Hazatéréshez való jog » Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) – Vízum fogalma és fajtái – A schengeni rendszer sajátosságai – Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

52 » Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok – Születés, házasságkötés, halál » Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok » Hatósági jogkör gyakorlása » Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás – Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? » Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

53 » Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? » Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? » Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? » Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? » Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

54 Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége – Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség – Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? – Tűzoltószabály – Kisajátítás lehetősége

55 Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség – Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól – Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

56 Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? – Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása – Funkcionális mentesség – Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan – Tanúvallomás tételére kötelezhetőek – Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

57 » A protokoll fogalma és jelentősége » Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? ˃ Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? » Milyen feladatokat lát el a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll Osztálya? » A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

58 Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

59 » Milyen önálló szervezeti egységei vannak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak? » Mire terjed ki a KKM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre? » Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai? » Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete? » Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai? » Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől! » Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

60

61

62 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:  Magyarország, a NATO és az EU biztonság- és védelempolitikája  Az országvédelem igazgatása  A különleges jogrend  A honvédelmi kötelezettségek rendszere  A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása  A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme

63  biztonság - biztonságpolitika  védelem – védelempolitika  értékek – érdekek  kihívások  kockázatok  fenyegetések  konfliktusok  háborúk

64  Alapvető feladat A tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel  Elemei  kollektív védelem  válságkezelés  kooperatív biztonság

65  A szövetségi kötelezettség része  Alapja  képesség katalógus  egyetértési nyilatkozat  szükségleti jegyzék  szerződések

66  Készültségi és tervezési rendszer  Válságreagálási kézikönyv  válságreagálási intézkedések  riasztási fokozatok  Kezdeményezés  szövetségi  tagállami  Nemzeti válságreagálási rendszer

67  Lisszaboni szerződés- közös biztonság- és védelempolitika  kölcsönös segítségnyújtás  szolidaritás  béketámogatás  Európai Védelmi Ügynökség  Berlin plusz

68  Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelvei  Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája  Nemzeti katonai stratégia  Ágazati stratégiák

69  Biztonságpolitikai környezet  Alapvető értékek és érdekek  Biztonsági fenyegetések és kihívások  Nemzeti célok, feladatok  A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei

70  Rendeltetése Magyarország függetlenségének, területi épségének, törvényes rendjének, az élet-és vagyonbiztonságnak, a lakosságnak és a közjavaknak a védelme  Elemei  honvédelem  rendvédelem polgári védelem  katasztrófavédelem

71 Központi szervek  Köztársasági elnök  OrszággyűlésHonvédelmi Tanács  Kormány  Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság  Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport Területi szervek  fővárosi, megyei védelmi bizottság Helyi szervek  helyi védelmi bizottság  polgármester

72  Rendeltetése az országvédelem területi feladatainak összehangolása  Működését a fővárosi, megyei kormányhivatal biztosítja  Elnöke a kormánymegbízott, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel

73  Rendeltetése a fővárosi, megyei védelmi bizottság irányításával az országvédelem helyi feladatainak összehangolása, járási, kerületi hatáskörrel  Működését a járási, kerületi hivatal biztosítja  Elnöke a járási, kerületi hivatal vezetője, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel

74  Irányítja a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását a településen  Munkáját közbiztonsági referens segíti  Veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi feladatok irányítását szakember veszi át

75  Védelmi igazgatási szervek  Magyar Honvédség  Rendvédelmi (kiemelten a katasztrófavédelmi) szervek  Kijelölt gazdasági és egyéb szervek

76  Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor  rendkívüli állapot  szükségállapot  megelőző védelmi helyzet  külső támadás  veszélyhelyzet  Kihirdetése  országgyűlés  köztársasági elnök  kormány  Rendeleti úton rendkívüli intézkedések

77  Hadkötelezettség  Polgári védelmi kötelezettség  Honvédelmi munkakötelezettség  Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

78  Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben  Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség  Katonai szolgálati kötelezettség  fegyveres szolgálat  polgári szolgálat  Meghagyás

79  A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben  Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség  Polgári védelmi szolgálati kötelezettség  kiképzés, gyakorlat  ideiglenes vagy folyamatos szolgálat  Mentességek

80  Rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésekor  Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására  Mentességek

81  Adatszolgáltatás  Előkészületi tevékenység  Szolgáltatás teljesítése, vagy  Valamely tevékenységtől való tartózkodás  Mentességek

82 Rendeltetése vagyoni szolgáltatások biztosítása a követelménytámasztó szervek részére  gazdaságmozgósítási helyzet bevezetése esetén  különleges jogrend kihirdetése esetén

83  Létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák)  Horizontális és ágazati kritériumok  Javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság  Üzemeltetői biztonsági terv, biztonsági összekötő, védelmi intézkedések  Rendkívüli események azonnali jelentése

84 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg Biztonság- és védelem, Magyarország és szövetségeseinek biztonság- és védelempolitikája Az országvédelem (honvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem, gazdaságvédelem) rendszere, A különleges jogrend időszakai és eszközrendszere, A létfontosságú infrastruktúrák védelme

85  Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?  Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit!  Jellemezze a különleges jogrendet!  Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat!  Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet!  Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét!  Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?  Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

86

87 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása feladatai irányítása és vezetése állománya működési alapelvei Ellenőrzése A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések, adatkezelésük A titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

88  Az évi CXXV. törvény kötelezi az államot, hogy szuverenitásának biztosítására nemzetbiztonsági szolgálatokat működtessen  A nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja, ha azt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja

89  Információs Hivatal  Alkotmányvédelmi Hivatal  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

90  H írszerzés  Kémelhárítás  Alkotmányvédelem  Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés  Iparbiztonsági ellenőrzés

91  Irányítás- Kormány  belügyminiszter  honvédelmi miniszter  miniszterelnökséget vezető miniszter  Vezetés -főigazgatók

92  Hivatásos állomány, kormánytisztviselők és közalkalmazottak  Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket  A hivatásos állomány  folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll  nem lehetnek tagjai pártnak  társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak

93  Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség  Alá-fölérendeltség, utasításos rendszer  Jelentés jogellenes működés esetén  Együttműködési kötelezettség  Szükségesség-arányosság

94  Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak  Alapvető állampolgári jogokat törvényhez kötötten korlátozhatnak  Feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmaznak  Lőfegyvert és kényszerítő eszközt törvényben meghatározottak szerint használhatnak

95  Jogosultak más szerv által kezelt adat megismerésére  Törvényben biztosított számukra az általános adatkérési jogosultság  Az adatkérés minősített információ  Kizárólag célhoz kötött adatkezelés

96  Külső engedélyhez nem kötött  Külső engedélyhez kötött  Differenciált külső engedélyezés  bíró  igazságügyért felelős miniszter

97  Meghatározott munkaköröket betöltők  Cél a kockázati tényezők felderítése  Az érintett hozzájárulásával történik, megtagadása kizáró ok  Biztonsági szakvélemény

98  Kétirányú garanciarendszer  óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól  óvja a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól

99 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg A nemzetbiztonsági szolgálatok és feladataik A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei, az általuk alkalmazható intézkedések A titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés

100  Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait!  Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre?  Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés?  Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben?  Melyek a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok?  Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése?  Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok?  Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?

101

102 A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: A minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervezetek, és a biztonság alapelvei A személyi biztonság A fizikai biztonság Az adminisztratív biztonság Az elektronikus információvédelem

103  Központi szervek  nemzeti biztonsági hatóság  Nato központi nyilvántartó  Eu központi nyilvántartó  Helyi szervek  biztonsági vezető  nyilvántartó  kezelő pont/pontok

104  A védelem folyamatos amikor a biztonság sérül, azt azonnal jelenteni kell  Teljeskörű kiterjed minden személyre, aki minősített információ birtokába jut, és minden minősített információra  Zárt  biztonsági ellenőrzés  „akinek ismernie szükséges”

105  Személyi biztonság  Fizikai biztonság  Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága)  Elektronikus információ védelem

106  Nemzetbiztonsági ellenőrzés  Kockázati tényező nélküli szakvélemény  Személyi biztonsági tanúsítvány  Felhasználói engedély  Titoktartási nyilatkozat  Oktatás

107  Célja: akadályozni és időveszteségre kényszeríteni  Fizikai biztonsági intézkedések – mélységi védelem  Biztonsági területek  Biztonsági elemek

108  Minősítés és kezelés  Sokszorosítás, fordítás, kivonat  Irattározás  Továbbítás  Átvétel, nyilvántartásba vétel  Selejtezés, megsemmisítés

109  Bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás  Infosec  Compusec  Comsec  Tempest

110 A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg A minősített információk biztonságának alapelvei A személyi biztonság -kockázati tényezők A fizikai biztonság –a biztonsági területek, biztonsági elemek Az adminisztratív biztonság-az adminisztráció biztonsága Az elektronikus információvédelem- a biztonsági célkitűzések

111  Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket!  Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket!  Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket!  Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket!  Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ!  Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány!  Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép!  Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!

112


Letölteni ppt "A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2014. augusztus 15. KÖZIGAZGATÁSI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések