Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információs jogok filozófiája és elmélete. NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információs jogok filozófiája és elmélete. NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG."— Előadás másolata:

1 Az információs jogok filozófiája és elmélete

2 NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG

3 Információs hatalom – mindent tud az egyénről, átlát másokat – róla alig tudni valamit, átláthatatlan Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20 Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba írják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.

21 Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!

22 MEGFIGYELÉS

23 Megfigyelő társadalom Embereket néznek. Nem az emberek maguk látszanak, hanem az adataik, vagy a belőlük "kivont" adatok (DNS adatok, biometriai adatok) SURVEILLANCE DATAVAILLANCE A megfigyelés lehet közvetlen, face-to face, vagy pedig lehet a technika által közvetített.

24 PANOPTICON

25

26 A KEVESEK FIGYELIK A TÖMEGEKET

27 SYNOPTICON

28 A TÖMEGEK FIGYELIK A KEVESEKET

29

30 A megfigyelés területei honvédelem közigazgatás, népszámlálás munkahelyi megfigyelés bűnmegelőzés és bűnüldözés fogyasztók megfigyelése Ezek egyszerre léteznek és egyre inkább összefüggenek.

31 PRIVACY

32 Külső és belső élet lelki és testi élet, spirituális és fizikai lét, szent és profán, az isten és a császár birodalmai, egyház és állam, veleszületett és elidegeníthetetlen jogok és a hatalom által adott, és így el is vehető jogok, társasági lét és egyedüllét otthon és az otthonon kívüli világ megkülönböztetése, utóbbi az egyén politikai életének színtere, előbbi pedig védelmet nyújt az embernek (az én házam az én váram)

33 Külső és belső élet értelmetlen a különbségtétel, mert mindkét szféra az emberi létezés alapvető és egymástól elválaszthatatlan dimenziója. hibás a különbségtétel, mert egyenlőséget tesz a „magánlét” és a „közösségi lét” szférái, valamint az „egyéni” és a „társadalmi” lét között. Abból, hogy valami magánjellegű, nem következik, hogy egyúttal ne lehetne társadalmilag is hasznos, és az egyén közösségi élete sem feltétlenül hasznos a közösség számára.

34 az a privát szféra, amelyben az ember önmaga lehet és önmaga maradhat jog ahhoz, hogy egyedül legyünk igény az iránt, hogy meghatároz- hassuk, a ránk vonatkozó információk mikor, hogyan és milyen mértékben juthatnak mások tudomására a rólunk szóló tudás feletti ellenőrzés gyakorlásának lehetősége az egyénhez való korlátozott hozzáférés a nem kívánt külső hozzáférés elleni védelem, akár fizikai hozzáférésről, akár személyes adatok megismeréséről van szó különbségtétel „információs” és „rendelkezési” privacy között

35 Kritikusok a) Ésszerűségi kritika: „A védelem tárgya meghatározhatatlan.” b) Gazdasági kritika: „A magánélet oltalma a csalók menedéke.” „A magánélet védelme tranzakciós költségeket növel.” (Richard A. Posner) c) Piacvédő kritika: „Ha az állam korlátozza a személyes adatok forgalmát, az paternalizmus.” (Richard S. Murphy) d) Feminista kritika: „A privacy-védelem a férfiuralomnak, a nők leigázásának legalizálása” (Reva B. Siegel)

36 mindenki maga döntheti el, mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével és a rá vonatkozó ismeretekkel

37 Információs önrendelkezés Az emberek nem szabadforgalmú javak, az emberekre vonatkozó ismeretek sem. Információs társadalom: a magánszféra nyitottabbá válik, az emberek magukba zárkóznak, az egyén virtualizálódik software-self, data-double

38 Információs önrendelkezés Az egyén döntési joga a saját maga és a külvilág kapcsolatáról információs értelemben. az „énnel” lazább és szorosabb kapcsolatban álló elemek megkülönböztetheti magát a külvilágtól és joga van a külvilág saját magától való elhatárolására is

39 Információs önrendelkezés Nemcsak az egyénre vonatkozó ismereteknek a külvilág felé való mozgása feletti kontroll, hanem a külvilágra vonatkozó ismereteknek az egyéni szférába való bejutásának az ellenőrzése is. Mindenki maga dönt arról, hogy mit enged be a világból a magánszférájába, és arról is, hogy a külvilágról milyen ismereteket szerez meg.

40

41 kommunikációs szabadságjogok pozitív oldala (véleménynyilvánítás, szólás- és sajtó-, művészi és irodalmi alkotás, a művészeti alkotások terjesztésének, a tudományos alkotásnak, a tudományos ismeretek tanításának szabadsága, a lelkiismereti és vallásszabadság) a személyes adatok védelméhez való jog, a kommunikációs szabadságjogok negatív oldala, magántitok, a levéltitok és a magánlakás sérthetetlensége tanszabadság, információszabadság, vallásszabadság mások meggyőződésétől, véleményétől és tanaitól való elhatárolódás joga, közérdekű információkról való tudomást nem vevés joga

42


Letölteni ppt "Az információs jogok filozófiája és elmélete. NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések