Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KOMPETENCIAMÉRÉS TISZK 2012. 08. 29.. A pályaorientációs mérés a pszichológiai jellemzők 4 területét érintette: I. Általános személyiségkép II. Információfeldolgozási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KOMPETENCIAMÉRÉS TISZK 2012. 08. 29.. A pályaorientációs mérés a pszichológiai jellemzők 4 területét érintette: I. Általános személyiségkép II. Információfeldolgozási."— Előadás másolata:

1 KOMPETENCIAMÉRÉS TISZK

2 A pályaorientációs mérés a pszichológiai jellemzők 4 területét érintette: I. Általános személyiségkép II. Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk III. A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan IV. Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben

3 Vizsgált kompetencia kategóriák 1. Általános szellemi képességek 2. Fizikai-, pszichés és akció-képesség 3. Munkavégzési technikai és szakmai képességek 4. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek 5. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok 6. Szociális képességek 7. Kommunikációs képességek 8. Vezetési képességek

4 A komplex felmérés kérdőívei Általános személyiségkép 1. Milyen vagyok? 2. Érzelmi intelligencia Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk 3. Személyes stílus kérdőív 4. Munka-érték 5. Tanulási motiváció Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdekl ő dési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan 6. Problémakezelés 7. Érdeklődés és adottságok 8. Céljaim a munkában Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben 9. Érzelemkezelés 10. Konfliktuskezelés 11. Kommunikációs készségek

5 Általános személyiségkép Milyen vagyok? - kérdőív A személyiség általános jellemzése az alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességek vonatkozásában. Érzelmi intelligencia kérdőív A személyiség érzelmi és motivációs oldalának jellemzése a saját és mások érzelmeinek felismerése és kezelési képessége vonatkozásában.

6 Milyen vagyok? 342.

7 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

8 A hiányok következménye

9 Érzelmi intelligencia A megkérdezett tanulók a személyes és szociális éntudatosság szempontjából öt területen jellemezték magukat: az öntudatosság és -kifejezés képessége; a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; a változásokhoz való alkalmazkodás; a stressz-kezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás vonatkozásában

10 Az éntudatosság és önkifejezés képességei A magabiztossággal nagyobb mértékben rendelkező személy az érzelmeiről és önmagáról hatékonyan képes beszélni, érdekeit, nézeteit hatékonyan képviseli Az érzelmi éntudatosság magasabb szintje arra utal, hogy a személy mennyire képes figyelni érzelmeire, hogyan értékeli, tudatosítja, ismeri fel és értelmezi azokat. Az önbecsülés magasabb szintje az énnel kapcsolatos információ pontosabb megítélését és önmaga elfogadásának képességét jelenti

11 A függetlenség képessége a magabiztosságban és a másoktól való érzelmi függetlenségben jelenik meg. A magas önmegvalósítási képesség esetén a személy képes képességeit figyelembe véve reális célokat kitűzni önmaga számára és azok elérésére törekedni, míg ha alacsonyabb a személy ezen képessége, akkor az önismeret hiányában irreálisan célkitűzés jellemezheti, ami az önismeret hiányában vagy a kudarckerülő orientációban gyökerezhet

12 A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás Az empátia az a képesség, hogy mások érzéseit megértse és tudatosítsa magában a személy. A társas felelősségvállalás azon csoporttal való együttműködés képessége, amelybe a személy beletartozik. Az interperszonális viszony kialakításának képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni

13 A változásokhoz való alkalmazkodás A valóságérzékelés az érzések értékelésének és reális megítélésének képességét jelzi. A magas értéket mutatók önmaguknál és másoknál hatékonyan azonosítják, értékelik az érzelmeket és ezt felhasználják a változásokhoz való alkalmazkodás során A rugalmasság azt jelzi, hogy a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, értelmezni. A problémamegoldás képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldását, kezelését takarja.

14 A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása A stressztűrés a hatékony és konstruktív érzelemkezelésre utal, arra, hogy a személy hogyan képes úrrá lenni a fenyegetések, veszélyhelyzetek és kudarcok keltette szorongásokon. Az impulzus kontroll a hatékony és konstruktív érzelmi ellenőrzőképességet jelenti, azt, hogy a személy milyen mértékben gondolja át, tervezi meg, helyezi racionális ellenőrzés alá viselkedését.

15 Általános hangulat szabályozás és az önmotiválás képessége Optimizmus alatt a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlamot értjük. A magas pontértékkel bíró személy sikerorientált, reményteli és tapasztalataiból építkezően optimista nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A boldogság képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában.

16 Az érzelmi intelligencia dimenziói 366.

17 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

18 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

19 Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk Személyes stílus – kérdőív Képet kapunk a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. Munka-érték – kérdőív A munka szempontjából fontosnak tartott értékekről, amelyek az érdeklődési irányok alakulását is befolyásolják. Tanulási motiváció – kérdőív A vizsgált tanulók az iskolai tevékenységek végzése mögött milyen külső vagy belső motivációs okokat neveznek meg.

20 Személyes stílus Az információfeldolgozási mód egyes összetevői alapján a valósághoz való hozzáállásról, másrészt a preferált információgyűjtési és döntéshozatali módról kapunk képet. Ezen jellemzők a nyitottság, információfelvétel, döntéshozatal alapján az általános szellemi képességeket, a munkavégzés technikai, szakmai képességeit, valamint a kommunikációs képességeket egyaránt befolyásolják. A vezetési képességek szempontjából a döntéshozatali preferenciák meghatározó szerepét emelhetjük ki.

21 A mérés eredménye Intuitív Észlelelő Érző Introvertált 479.

22 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

23 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

24 Munka-érték A munka szempontjából fontosnak vallott értékek szerint jellemezve a tanulókat 15 munkaérték relatív dominanciáját mutatja. Ezek a munkával, munkahellyel kapcsolatos értékek befolyásolják a tanulók érdeklődésének és motivációjának alakulását is.

25 A munkaválasztással kapcsolatos, viselkedést is befolyásoló értékek Altruizmus (Önzetlenség) olyan munka, amelynél lehetővé válik mások boldogulásának előmozdítása. Fontosak a szociális kapcsolatokban megnyilvánuló értékek és érdekek. Anyagi értékek olyan munka, amely jól fizet és lehetőséget ad az egyének számára fontos dolgok, tárgyak birtoklására és megszerzésére. Esztétikum olyan munka, amely lehetővé teszi szép dolgok, tárgyak elkészítését, és hozzásegít a világ szebbé tételéhez.

26 Fizikai környezetet fontosnak tartó személy számára lényeges az a hely, helyzet, amiben a munkatevékenységet végzi, mert ez befolyásolja közérzetét. Függetlenség olyan munka, amely lehetővé teszi, hogy az egyén saját módszere szerint dolgozzon. Magába foglalja az önálló értékállítást és a saját magatartás, cselekvés ellenőrzésének igényét. Hierarchia olyan munka, amely igazságos ellenőrzés alatt végzett. Alapja az, hogy az emberek szeretik tudni, hogyan és milyen alapon ítélik meg őket.

27 Irányítás olyan munka, amely lehetővé teszi a mások által végzett vagy végzendő munka megtervezését, megteremtését, megszervezését. Kreativitás olyan munka, amely lehetőséget nyújt új dolgok bevezetésére, új termékek megtervezésére és új elméletek kidolgozására. Munkateljesítmény a teljesítés érzését hozza a munkavégzésbe ez az érték. A teljesítmény megmutatkozik a feladatorientáltságban, és a látható, kézzelfogható eredményeket hozó munka preferálásában.

28 Munkával kapcsolatos biztonság olyan munka, amely révén mindig biztosított a megélhetése. Kevésbé fontos, hogy mit csinál, fontosabb, hogy ne fenyegesse a munkahely elvesztésének lehetősége. Önérvényesítés olyan munka, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elképzelése szerint válasszon életformát, életmódot. Egyfajta szakmai értettség is szükséges ahhoz, hogy ennek alapjait felismerje magánál. Presztízs olyan munka, amely rangot jelent mások szemében és tiszteletet ébreszt. Inkább a mások általi tisztelet óhaját fejezi ki, semmint a státusz vagy hatalom utáni vágyat.

29 Szellemi ösztönzés olyan munka, amely lehetővé teszi a független gondolkodást, és annak megismerését, hogy a dolgok hogyan és miként működnek. Társas kapcsolatok olyan munka, amely a kedvelt munkatársakkal való kapcsolat megteremtését biztosítja. Változatosság olyan munka, ami inkább a változatosság élvezetét, az örömkeresést (és ezzel együtt a monotónia elutasítását) foglalja magába, maga a feladattal való foglalkozás kevésbé fontos.

30 Rangsor 475.

31 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

32 Tanulási motiváció A tanulási motiváció alapján arról kapunk képet, hogy milyen motivációs bázissal rendelkeznek a tanulók a tanulás kapcsán. Ez egyrészt befolyásolja a munkavégzési technikai és szakmai képességeinek elsajátítását, másrészt az eredményességet segítő személyi tulajdonságokat, vezetési képességek alakulását is, mivel az utóbbi két esetben egyfajta énre vonatkozó ismeretszerzési, önfejlesztési folyamatról beszélhetünk, amelynek motivációs bázisa befolyásolja a célállítást és az erőfeszítést, kitartást a tanulás során.

33 Motivációs bázisok 483.

34 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

35 A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan Problémakezelés – kérdőív A problémakezelés módja arra utal, hogy a felmerülő, megoldandó kognitív problémákat, feladatokat hogyan közelíti meg a személy. Érdeklődés és adottságok – kérdőív A különböző tevékenységi formákkal, munkával, foglalkozásokkal kapcsolatos érdeklődési irányok preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése. Céljaim a munkában – kérdőív A pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezet-választás stb.) szempontjából a személyt leginkább befolyásoló motívumok, szükségletek, tényezők a jövőbeli célok tartalmát vizsgálják a munka világában.

36 Problémakezelés A felmerülő problémák, változások megközelítésének módját vizsgálva arról kapunk képet, hogy a vizsgált személyek a már kipróbált megoldásmódokat vagy inkább az új szempontok szerinti megközelítést preferálják-e. a nyitottsággal inkább jellemezhető, környezettől kevésbé függő „újító” megközelítésmód jelezheti előre az újszerű megoldásmódok keresésének képességét, míg az „alkalmazkodó” megközelítésmód a gondos, körültekintő, realitást mérlegelő megoldásoknak, munkavégzésnek kedvez

37 A problémakezelés módja 612.

38 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

39 Érdeklődés és adottságok A különböző tevékenységi formákkal, munkával, foglalkozásokkal kapcsolatos érdeklődési irányok, preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése. A hat érdeklődési irányból az általános szellemi képességek vonatkozásában a kutató és a vállalkozó típus került kiemelésre

40 Domináns érdeklődési irányok 673.

41 Érdeklődési irányok súlya

42 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

43 A hiányok következménye

44 Céljaim a munkában Az érdeklődés távlati célok szerint is meghatározott, a karrier kapcsán megfogalmazott célok alapján ragadhatóak meg a személyt mozgató főbb tényezők. A szakmai képességek szempontjából kiemelten a technikai/ szakmai, illetve a management/ vezetővé válás, a kreativitás, és az autonómia/ önállóság mint karriercélok befolyásolhatják a szakmai érdeklődést.

45 A karriercélok átlaga 668.

46 Domináns karriercélok szerinti megoszlás

47 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

48 Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben Érzelemkezelés- kérdőív Az érzelmi önszabályozás azon oldalai, amelyek a környezetre, a változásra adott felderítő, újdonságkereső, illetve veszélyként, fenyegetésként értelmező reakciók hajlamának alakulását mutatják meg. Konfliktuskezelés – kérdőív A felmerülő személyközi konfliktuskezelés során mutatott együttműködés és önérvényesítés szerint elkülönülő konfliktuskezelési módok preferenciája és aránya. Kommunikációs készségek – kérdőív A kommunikációs folyamat során az üzenetek adása, fogadása és a kapcsolódó érzelmi reakciók kezelése.

49 Érzelemkezelés egyrészt a szorongás-, másrészt a kíváncsisághajlam, mint tartós személyiségvonás szempontjából jellemzik magukat a válaszadók. Előbbi, a szorongáshajlam arra utal, hogy a személy mennyire hajlamos fenyegetésként felfognia helyzeteket és ezekre a helyzetekre milyen mértékű szorongással reagál, ami rontja a racionális problémakezelés esélyét.

50 Érzelemkezelés dimenziói 753.

51 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

52 Konfliktuskezelés A munkahelyi feszültségek lehetséges forrásai a feladattal, szerepekkel és a személyközi kapcsolatokban felmerülő konfliktusok, amelyek hatékony kezelésének képessége befolyásolja a munkavégzés minőségét. A hatékony konfliktuskezelés kulcs a különböző konfliktuskezelési módok rugalmas használata a helyzethez alkalmazkodva. A konfliktuskezelés során két motívum érvényesül a személyeknél: az együttműködés és az önérvényesítés

53 A megkérdezett tanulók e két dimenzió mentén elhelyezhető, öt konfliktuskezelési mód mentén jellemezték önmagukat: alkalmazkodás, elkerülés, kompromisszumkeresés problémamegoldás, versengés.

54 Konfliktuskezelési módok 939.

55 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

56 Kommunikációs készségek A kommunikációs készségek a társas kompetenciák: kommunikációs- és szociális kompetenciák (ezen belül a vezetés szociális oldalának területére is) vonatkozóan adnak információt a tanulókról. A szociális képességek szempontjából a kommunikáció és a területén azok a képességek jelezhetnek előre nagyobb hatékonyságot, amelyek a másik fél nézőpontjára való odafigyelést, a másik érdekeivel való törődést támogatják, míg a vezetési képességek szempontjából a világos önkifejezés, a másikra való odafigyelés és a kapcsolódó érzelemkezelés egyaránt előrejelző szerepű.

57 Az egyes kommunikációs készségek szintjének megoszlása 938.

58 A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

59 Az adott deficit hiányosságokat okozhat (kompetenciaterületeken)

60 A hiányok következménye

61 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "KOMPETENCIAMÉRÉS TISZK 2012. 08. 29.. A pályaorientációs mérés a pszichológiai jellemzők 4 területét érintette: I. Általános személyiségkép II. Információfeldolgozási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések