Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban Zdeněk Pospíšil Brno-i Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban Zdeněk Pospíšil Brno-i Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti."— Előadás másolata:

1 A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban Zdeněk Pospíšil Brno-i Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Jan Bažant Állami állatorvosi hivatal Prága

2 A herpeszvírusról általánosan Herpesviridae család megnevezés – a görög „herpes (csúszás, mászás)“ szóból ered Hippokratész – göbös elváltozások terjedése embereknél Vírus kimutatása (1922) Vírus terjedésének kimutatása az idegrostok mentén az idegdúcokban (1929) LAPPANGÁS – a herpeszvírus- fertőzésekkel kapcsolatos probléma – a stressz aktiválása

3 Az állatokat érintő legfontosabb herpeszvírusos fertőzések Szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (BHV-1) Aujeszky-féle betegség (pseudorabies, SwHV-1) Lovak vírusos rhinopneumoniája (EHV-1 - 5) Marek-féle betegség (GaHV-2, GaHV-3) Sertések cytomegalovírus betegsége (SwHV-2) Baromfi fertőző laryngotracheitise (GaHV- 1)

4 A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise Etiológia Herpesvirus bovis - 1 (BHV-1) DNA vírus, mérete nm Külső környezetben viszonylag ellenálló Terjedése: nyálkahártya váladék, mag és közvetett módon (fertőzött takarmány, alom, technológia) Alapvető probléma – a lappangás

5 Klinika Respiratorikus szindróma Fertőző göbös vulvovaginitis Méhen belüli fertőzés –Átfutása –Abortusz –Kevesebb életképes borjú születése Agyvelőgyulladás Kötőhártya-gyulladás Bélgyulladás

6 Diagnosztika Sejttenyészetben szigetelés –Tipikus sejtkárosító hatás –intranukleáris zárványok –Vírus semlegesítő vizsgálatok Immuno-enzimatikus teszt (ELISA) Immunofluoreszcens teszt Vírusgenom kimutatása molekuláris biológiai eszközök segítségével (PCR, génspecifikus szonda hibridizáció, szekvenálás) Elektronmikroszkópia

7 Megelőzés Bevezetést megelőző védekezés –Állatok ellenőrzött áthelyezése –Állomány zártkörű értékesítése –Egyes esetekben csak a jobb járványügyi helyzettel rendelkező állományból való áthelyezés Áthelyezés – vizsgálatok 4 héttel az áthelyezés előtt Import – negatív darabok és karantén Egészséges bikák a megtermékenyítési időszakban

8 Miért kell a mentesítés? Állatok egészségügyi helyzete –Nyugalmi gócpontok –Aktív gócpontok Ekonómia –Saját veszteségek –Üzemeltetési gondok –Üzleti veszteségek IBR mentesített országoktól való elszigetelés

9 Járványügyi helyzet külföldön IBR-mentes országok: –Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Ausztria, Svédország, Svájc Teljes terület kezelése: –Belgium, Luxemburg, Németország, Hollandia, Cseh Köztársaság, Szlovákia Régiók kezelése: –Franciaország, Magyarország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország

10 A gyógyítás alapmódszerei általánosságban 1.Radikális módszer 2.Eliminációs módszer 3.Az oltás kihasználása

11 Ki lehet-e használni az oltást az IBR esetén? A kérdés a XX.sz as éveiben vetődött fel, mert az oltás: - a herpesvírusos fertőzések esetében nem véd egyértelműen a fertőzés ellen - Jelentősen csökkenti a vírus kiválasztását -Jelentősen csökkenti vagy megakadályozza a klinikai tünetek kialakulását

12 A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 1/2 Cél: IBR negatív bikák tenyésztése a szerológiailag pozitív tenyészetekben (1979) Inaktivált oltóanyag BORINAK (Bioveta Nitra – korábban Csehországban, jelenleg Szlovákiában) A teljes IBR vírust tartalmazta Nem volt lehetséges a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyag megkülönböztetése

13 A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 2/2 Tenyészfarm – 145 tehén –IBR tünetek nélkül –Hosszú időn keresztül szerológiailag negatív –Utolsó vizsgálat – 39 % IBR szeropozitivitás Mentesítés megkezdése –Az összes tehenet beoltották –Emlékeztető oltás 3 héten belül További oltások 6 hónap múlva

14 Eredmények 1/2 2 éven belül 234 borjút neveltek fel A borjúk kolosztrummal (előtej) való itatása előtt szerológiailag negatívak voltak 3 héttel megszületésük után – kolosztrális ellenanyagok 1:16 - 1:64 arányban 3 hónappal megszületésük után –A borjúk 62 %-a negatív –A többi borjúnál többnyire alacsony ellenanyag-szint kimutatása

15 Eredmények 2/2 A bikákat tenyészbika telepre helyezték át –A tenyészetben 54 db. bikát helyeztek el Az üszők egy új, egészséges állomány létrehozását szolgálták A vizsgálatok kimutatták, hogy az inaktivált oltóanyag egy normál működésű szerológiailag pozitív tenyészetben alkalmazható az IBR kezelésére

16 Közbenső következtetés Az inaktivált vakcina kihasználható a szerológiailag pozitív tenyésztés általános működése során az IBR- ből való fegyógyulásban.

17 Eredmények bemutatása Szimpózium a szarvasmarha herpeszvírusokról Liége, 1995; Akkori kétségek az inaktivált vakcina IBR elleni hatásával kapcsolatban. A z évben mégis elkezdte gyártani egy neves társaság, ma már egy sor további is… Pospíšil Z, Krejčí J, Jínek P, és munkatársai, Development of a disease control programme based on the use of an inactivated vaccine against infectious bovine rhinotracheitis. Vet. Microbiol. 53: (1-2) , 1996 Pospíšil Z, Krejčí J, Machatková M, és munkatársai, The efficacy of an inactivated IBR vaccine in the prevention of intrauterine infection and its use in a disease-control programme. J. Vet. Med. B 43: (1) 15-21, 1996

18 Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 1/2 A kezelés alkalmazása önkéntes alapon történt (a tenyésztő érdekeiből kifolyólag) Első szerológiai vizsgálatok Az összes állatot beoltották és emlékeztető oltást is kaptak További ismételt oltások 6 hónapon belül Az eredetileg szerológiailag pozitív állatok kivonása elsőként A klasszikus oltóanyag beadása után az állományban továbbra is voltak szerológiailag pozitív állatok Az oltás beadását követően az utolsó eredetileg pozitív állatok kivonása után megszüntethető a fertőzés

19 Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 2/2 Bebizonyosodott, hogy a javasolt módszer beválik az állományok kezelésénél, de –A mentesítés hosszú távú és nem mindenki hajlandó végigcsinálni és kitartani –A mentesítést bonyolították az üzemeltetési gondok, a későbbiekben a tulajdoni viszonyok átalakulása –A mentesítési folyamatok meghosszabodásához a teljes vírust tartalmazó klasszikus IBR oltóanyag is hozzájárult Abba az időben jelentek meg az első marker vakcinák Gyakorlatban való alkalmazáshoz ajánlott

20 Alap marker (deletált) vakcinák a virion egy része hiányzik

21 A marker (deletált) vakcinák felhasználása Elsősorban gyógyító programokban Előnyök: –a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyagok megkülönböztetése –élő avirulens vakcina kifejlesztésének lehetősége –celluláris és humorális immunitás elősegítése Hátrányok: –a fertőzőképesség elvesztése a védelem elvesztését jelentheti

22 gE ELISA

23 A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni nemzeti mentesítési program a Cseh Köztársaságban től A gyógykezelés mindhárom módszerét alkalmazzák radikális (kivételes) –Eliminációs oltás nélküli (10 %-ig pozitív) –Eliminációs marker vakcina oltással (a pozitív állatok 10%-on felüli aránya)

24 Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (1/2) A 6 hónapnál idősebb állatoknál az első szerológiai vizsgálatok elvégzése A 6 hónapnál idősebb állatok beoltása 3-4 héten belül emlékeztető oltással A 6 hónapot betöltött borjúk folyamatos oltása és újraoltása A teheneket 6 havonta emlékeztető oltással látják el A mentesítési időszakban 6 havonta 1x az eredetileg szerológiailag negatív csoportokból való állatok mint indikátorok kivizsgálása

25 Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (2/2) Oltás befejezése –Az utolsó olyan állat kivonása után, amely szerológiailag pozitívnak bizonyult az első kivizsgálás során –És 6 hónapnál idősebb állatoknál két negatív eredményű szerológiai vizsgálat elvégzése után 4 hetes intervallumban 6 hónapos üzemeltetési időszak következik Az állományt IBR mentesnek minősítik –ismételt szerológiai kivizsgálás - gE ELISA teszttel igazolt negativitás

26 A mentesítési időszakban végrehajtott változások vagy kiegészítések (többnyire a vállalkozás igényei alapján) Üszők élő vakcinával való beoltása intranazálisan még áthelyezésük előtt (a fertőzés behatolási kapujának immunizálása) Borjúk beoltása élő vakcinával intranazálisan a születésük utáni első hetekben (kolosztrális immunitás elkerülése) Oltás inaktivált vakcinával a 3. hónaptól (az üzemeltetés miatt, a gyártó engedélyezi) Hízók védőoltása (inaktivált v.) amennyiben közelben volt vagy a mentesített telepen

27 Mentesítés eddigi eredményei 1/2  A mentesítés elején (2006) – gazdaságok kb.19,2%-a volt IBR mentes  2007 végén – összesen a gazdaságok 47,99 %-a gyógyult (IBR mentes)  2008 végén – gazdaságok 57,32 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)  2009 végén – gazdaságok 59,9 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)  2011 végén – gazdaságok 64,98%-a gyógyult (IBR mentes) (némely körzet sokkal jobb eredményekkel is dicsekedhet)

28 Mentesítés eddigi eredményei 2/ végén – gazdaságok 69,75%-a teljesen gyógyult (IBR mentes) 411 gazdaságot kell még mentesíteni - többnyire alapállományok, amelyekhez borjúnevelő ház, növendék állat neveldék vagy önálló hizlalótelep tartozik - itt már szerológiailag negatív állatok vannak, de a gazdasághoz ritkán pozitív esetek szervezetileg kapcsolódhatnak Ezért a gazdaságok mennyisége és a mentesített gazdaságok aránya torz

29 Gyakorlati tapasztalatok 1/3 Igazolódott, hogy a javasolt folyamat a marha gyógyulásához vezet, azonban –az önálló vakcináció nem elégséges a gyógyuláshoz –szükséges betartani egy sor fertőzés elleni és tenyésztői intézkedést –a gyógyulási folyamat hosszú távú és nem mindenki hajlandó kitartani –az elért szeronegatívumok – gyakran a fertőzés elleni intézkedések rosszabbodása – új esetek –Nehezen fellelhetők új infekciós források –Nem szabad mindent a vírus látenciára visszavezetni (még ha gyakran meghatozó szerepet is játszik benne)

30 Gyakorlati tapasztalatok 2/3 A gyógyulásra nézve a legnagyobb veszélyt az állatok áthelyezése jelenti További kockázatok –Állatok beszerzése csak IBR tenyészetből –Nem vakcinált hízó a farm közelében –A szarvasmaha szállító járművek közös használata (tisztaságuk, fertőtlenítés) –Szolgáltatói és szerviz szervezetek járművei –Azok eszközei és segédeszközei –A személyzet átöltözése, beleértve az állatorvosokat is –Jogosulatlan személyek belépése –Állatok szabad mozgása, valamint egy sor további

31 Gyakorlati tapasztalatok 3/3 Az IBR-ből való felgyógyulás témájában 9 posztgraduális munka került kidolgozásra –Mind alátámasztotta a gyógyulás sikerességét –Azonban mind leírja a pozitív (gyakran egyedüli) darab újbóli kialakulását a farmok valamelyikén –Ezért a teljes gyógyulási időtartam meghosszabbítása az adott gazdaságban Az IBR Nemzeti gyógyászati program a Cseh Köztársaságban 2013-ig meghosszabbításra került.

32 Befejezés A marker vakcina alkalmazása jelentős mérték- ben hozzájárul a tenyészetek mentesítéséhez A VÉDŐOLTÁS MAGÁBAN NEM OLDJA MEG AZ IBR PROBLÉMÁT! A telepeken összetett intézkedésekre van szükség –Fertőzésmentesség –Tenyészet –Menedzseri Az erőfeszítések a tenyészet gazdálkodásában megtérülnek A tenyésztők felkészítése a mentesítés hosszú időszakára


Letölteni ppt "A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés nemzeti programja Csehországban Zdeněk Pospíšil Brno-i Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések