Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban. -Csanád vármegye a szomszédos alföldi és bánáti vármegyékkel alkotta a VII. közös hadtestet és a II. honvéd kerületet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban. -Csanád vármegye a szomszédos alföldi és bánáti vármegyékkel alkotta a VII. közös hadtestet és a II. honvéd kerületet."— Előadás másolata:

1 Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban

2 -Csanád vármegye a szomszédos alföldi és bánáti vármegyékkel alkotta a VII. közös hadtestet és a II. honvéd kerületet. -A Monarchiában általános hadkötelezettség a 19 és 42 év közötti férfiakra terjedt ki. -Csanád vármegye a hadkiegészítés szempontjából két részre volt osztva. Makó és a központi járás a császári és királyi (K. u. K.) 46. szegedi gyalogezred, a nagylaki, a battonyai és a kovácsházi járás a császári és királyi 101. békéscsabai gyalogezred kiegészítési területe volt. -A háború kitörése után nem sokkal első hadikórház megnyitása Makón. -A háború elején a város lakossága nem volt tisztában a veszteségekkel.

3 -Makón 1914 őszétől „háborús délutánokat” tartottak. Ezen a város neves személyiségei próbálták a háborúban szembenálló államok céljait megvilágítani és megmagyarázni az eltérő kultúrák értékeit. A háborús délutánok előadója volt többek között iskolánk (akkor főgimnázium) tanára, Juhász Gyula. -A háborús nehézségek növekedését jelezte, hogy februárban elrendelték a fémkészletek bejelentését, a hónap közepétől pedig a kenyérliszt 50%-os keverését árpa- vagy kukoricaliszttel, esetleg burgonyaőrleménnyel. Március végén ismét emelték 10%-kal a liszt és a kukorica árát.

4 -Augusztus végén érkeztek az első sebesültek a város kórházába. Ekkor érkezett a hír az első makói hősi halottról. Szabó Rudolf, a főgimnázium fiatal tanára az első napok szerbiai harcaiban esett el. - Már a háború kitörésének hírére felszöktek az élelmiszerárak a városban -> Hústalan és zsírtalan napok bevezetése. Emléktábla a Makói József Attila Gimnázium hősi halottjai tisztelegve.

5 - Przemysl március 22-én elesett  számos makói katona esett itt fogságba. - Isonzónál és a doberdói fennsíkon a 46. közös gyalogezredből besorozott katonák közül nagyon sok makói áldozta életét a hazájáért. - A DMKE internátusban fölállított első hadikórház után a Deák Ferenc utcai iskolát és a Szegedi utcai polgári lányiskolát is igénybe vették e célra. -Makóra olasz kitelepítettek és szerb internáltak érkeztek. Magyar katonák az Isonzói fronton.

6 - Szeptemberben mintegy kétezer délvidéki (szerb) internált embert telepítettek le Makón nyarán korlátozzák a húsfogyasztást is. -Az ellátási nehézségek fokozódásával ősszel zárolták a kukoricatermést és elrendelték a búza-, rozs-, árpa-, zab-, liszt-, bab-, borsó-, lencsekészletek bejelentését. November közepén bevezették a tejjegyet, december végén pedig megjelent a kenyér- és lisztrendelet és a kenyérjegy. Háborús sebesültek ellátása a makói hadikórházban.

7 - A katonai hivatalok elhelyezésére többnyire az iskolákat vették igénybe, ám a kultuszminisztérium a főgimnázium épületét nem engedte lefoglalni. -Az őszi betakarítások befejeztével ismét megkezdődtek a városban a rekvirálások. Ez nagy megterhelést jelentett a város lakosságának. -A magyar gazdaság – Makón és környékén a mezőgazdaság – minden terméke, terménye a frontok ellátását szolgálta. Magyar katonák a Doberdónál.

8 - Tisza Istvánt Makó díszpolgárává választják. - A város új polgármestere Petrovics György lett. - Makón 1917 őszén kicsivel több, mint 33 és fél ezer ember élt, ebből 15 ezer fő volt földműves. -Márciusban minden előzetes bejelentés nélkül, kizárólag katonai erővel megindult Makón a zsír- és szalonnarekvirálás. -A nyár végén kitört spanyolnátha- járvány a városban. Első világháborús emléktábla a makói iparosok emlékére.

9 - 798 hősi halott nevét vésték fel a Korona előtt 1929-ben Horthy Miklós kormányzó által fölavatott emlékműre. 40 elesett diák és tanár nevét őrzi a gimnázium előcsarnokában felállított emléktábla as Makói Friss Újság az első világháborús emlékmű felavatásának napján. Emlékmű az első világháború makói áldozatainak.

10 -32 hős katona nevét őrzi a zsinagógában 1922-ben leleplezett márványtábla. -Több, mint 400 hős nevét a háborút követő zavaros idők, a nyilvántartások szétzilálódása miatt nem őrizte meg a fakuló emlékezet. Makói katonák a fronton.

11 Köszönjük a figyelmet! Emléktábla az ig tartó világháború hősi halottjainak.


Letölteni ppt "Lakóhelyem (Makó) az I. világháborúban. -Csanád vármegye a szomszédos alföldi és bánáti vármegyékkel alkotta a VII. közös hadtestet és a II. honvéd kerületet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések