Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

16. HOLLYWOOD ARANYKORA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "16. HOLLYWOOD ARANYKORA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013."— Előadás másolata:

1 16. HOLLYWOOD ARANYKORA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013

2 Az európai és az amerikai mozi küzdelme  A mozi születésnapja óta folyamatos harcban áll egymással az európai és az amerikai mozi.

3 A film Európában születik  A film megszületésekor Európa, a Lumiére testvérek révén, csak jobb benyúlással nyer az előrehaladottabb kísérleteket folytató New York-i Edison cég előtt.

4 A filmmese is Európában születik  A mesét még – Méliés révén – Európa hozza a moziba.

5 Amerika előretör  Aztán győz a hatalmas tengerentúli piac: az amerikai film központja New York-ból a nyugati partra kerül át, szédületes ütemben építik ki Hollywoodot a zömében Európa középső és keleti részéből érkezett pionírok: Fox, Warner, Cukor, Goldwyn és Mayer.

6 Az amerikai előretörés okai  Az amerikai előretörés oka egyrészt a beláthatatlanul nagy a felvevőpiac, másrészt az a tény, hogy a hollywoodi stúdiókból egyszerű, tiszta, lendületes és erőteljes mesék kerülnek ki.

7 Az amerikai stúdiórendszer és a populáris műfajok kialakulása  Ekkor gyökeresednek meg a máig is működő nagy stúdiók, s ekkorra formálódnak ki a kis változtatásokkal máig élő populáris filmműfajok: a burleszk, a western, a kosztümös kalandfilm, a bűnügyi film, a történelmi film, a romantikus szerelmi történetek, a szörnyfilmek.

8 A húszas évek európai fölénye  A húszas évekre ismét Európa kerül fölénybe. Hollywood nem képes megújulni: az új szelek Európa felől fújnak. Itt íródnak a kor nagy filmesztétikái – Balázs, Kracauer, Hevesy, Eizenstein elméletei –, melyek immár művészetként kezelik a mozgóképet, keresik a fejlődés útjait, a filmnyelv sajátosságait.

9 A húszas évek európai fölénye  Amikor a labda az európai térfélre kerül át, a filmnek, ennek a Janus-arcú médiumnak a kereskedelmi-üzleti és (ebből következően: szórakoztatóipari) profilja halványabb lesz, s tisztább, fényesebb a művészi arcél. A némafilm művészi nyelve, eszköztára Európában teljesedik ki, jut a csúcsra: a német expresszionisták, a francia szürrealisták, s mindenekelőtt az orosz montázsiskola alkotóinak remekműveiben.

10 A hangosfilm hatása  Ám a húszas évek végén teret hódít a hangosfilm – ez a pontos kifejezés, nem a „feltalálják", hiszen a technikai lehetősége már a századfordulótól megvolt –, s Hollywood ismét visszaveszi a kezdeményezést, minden eddiginél hosszabb időre, egészen az ötvenes évek derekáig.

11 A hangosfilm hatása  A fordulat egyik oka a filmhang megjelenése. A mozgókép nyelve addig egyetemes volt, minden ország minden polgára ugyanúgy értette.  A hang megjelenésével azonban a film bezáródott a nemzeti kultúra szűkebb keretei közé. Egy dán, svéd, német vagy francia nyelven megszólaló filmnek az amerikai publikumnál semmi esélye nem volt.

12 A hangosfilm hatása  A százmilliós angol nyelvű amerikai piac egyedül is képes volt eltartani, nyereségessé tenni a drága filmipart, ám a kisebb országok filmipara a saját piacán nem tudott megélni.

13 A hangosfilm hatása  Legalább ilyen fontos oka a változásoknak, Hollywood előretörésének, hogy a hang megjelenésével átalakult, pontosabban leegyszerűsödött a mozgókép nyelve.  A némafilm bonyolult művészi eszköztára – amely az orosz filmesek műveiben jutott csúcsára – a tisztán képi kifejezés jegyében formálódott ki.

14 A hangosfilm hatása  A kezdeti hangosfilm primitív, nagy tömegekhez szóló, mindenki által érthető, könnyen előállítható filmnyelvet hozott – szemben az európai némafilmes iskolák bonyolult, kifinomult művészi kifejezésmódjával.  Ez a fajta elbeszélésmód Hollywoodnak kedvezett.

15 Hollywood előnyének egyéb okai  Ám Hollywood nem pusztán a hangosfilmnek köszönhette, hogy ismét a mozgókép fővárosa lett.  Ez csak az egyik feltétel volt, de a teljes győzelemhez önmagában kevés.

16 Politikai változások Európában  Az európai film hanyatlásához nagyban hozzájárultak a politikai változások: Olaszországban hatalomra jut Mussolini, később Németországban Hitler, Spanyolországban polgárháború tör ki, Oroszországban erősödik a sztálinista terror, a kontinens a háborús pszichózis fenyegetettségében él. A legismertebb dán, svéd, német, magyar, osztrák filmesek Hollywoodba települnek át, később sok francia és olasz követi őket.

17 Hollywood kiépítése  Hollywood kiépítése az első közép- és kelet-európai emigrációs hullámhoz fűződik (akkor elsősorban pénzemberek, a későbbi filmmogulok érkeztek a nyugati partra).

18 Hollywood aranykorának kialakulása  Hollywood aranykora a második európai emigrációs hullámnak köszönhető, melynek során már döntően nem üzletemberek, hanem filmkészítők telepedtek le a filmvárosban (Kertész, von Stroheim, Lubitsch, Lang, Wyler, Zinnemann, von Sternberg, Sjöström, Stiller, Murnau, Cukor, a Korda testvérek).

19 Hollywoodi iparszerű filmkészítés  Ekkor szilárdult meg a nagy stúdiókra alapozódó iparszerű filmkészítési mód, amit összefoglalóan stúdió-érának szoktak nevezni.

20 A producer szerepe  A film úgynevezett kreatív alkotói – rendező, producer, forgatókönyvíró, sztár, operatőr – a nagy stúdiók fizetett alkalmazottai, akiket több évre vagy több filmre szóló szigorú szerződés köt munkaadójukhoz.  A végső szót a stúdió vezetői mondják ki, övék a végső döntés joga: miből lesz film, hogyan kell megváltoztatni a forgatókönyvet, ki legyen a főszereplő, ki a rendező, mit kell kivágni, illetve utólag hozzáforgatni.

21 A producer szerepe  A produceré a final cut, azaz az utolsó vágás joga, ami nem pusztán a neki nem tetsző részek kivágására szóló jogosítvány, hanem azt is jelenti, hogy ő alakítja ki és hagyja jóvá a közönség elé kerülő végső változatot. (Természetesen a stúdió nagyhatású urai még ezt is felülbírálhatják.)

22 Sztárrendszer kialakulása  Ebben a szisztémában még egy közreműködő fontosabb a rendezőnél: a sztár. A nézők az ő nevére mennek be a moziba, az szerepel a legnagyobb betűkkel a plakátokon, övé a legmagasabb gázsi, a rendező nevét legföljebb a szakmabeliek ismerik.

23 Hayes-kódex  Ebben az időszakban szigorúan szabályozták azt is, mi mutatható meg a filmvásznon szexből, erőszakból. A stúdiók által elfogadott és a producerek számára kötelezővé tett Hays-kódex igen részletesen leírta, mi és meddig tehető közszemlére egy női testből, hogyan lehet ábrázolni a szexuális együttlétet (pontosabban csak utalni rá), kik között lehetséges ilyesmi egyáltalán, vagy azt, hogy a bűnözőnek a film végén el kell nyernie megérdemelt büntetését.

24 Hollywood aranykorának alkonya  A hollywoodi templom a hatvanas években összeomlott, ám romjain a hetvenes években új szentély épült, és ma is stabilan áll. De ez már egy másik történet.

25 Hollywood aranykorának főbb művei  Victor Fleming - George Cukor: Elfújta a szél (1939)  John Ford: Hatosfogat (1939)  Orson Welles: Aranypolgár (1941)  Kertész Mihály: Casablanca (1942)

26 Orson Welles : Aranypolgár (1941) 01:55:00

27 Kertész Mihály : Casablanca (1942) 1:39:00

28 vége


Letölteni ppt "16. HOLLYWOOD ARANYKORA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések