Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)"— Előadás másolata:

1 Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)

2 Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

3 A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. Alpok ÉD Pó Rajna

4 Vízhozam – vízállás – vízjárás Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m 3 /s). Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m 3 /s). A vízállás a folyó vízszintmagassága. A vízállás a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk: Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

5 A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása.Megkülönböztetünk egyenletes (Amazonas), egyenletes (Amazonas), ingadozó (Duna), ingadozó (Duna), időszakos (sivatagok folyói) időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

6 A folyók hordalékszállítása A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint:iszap  homok  kavics.

7 Időszakos „vízfolyás”

8 A tavak Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

9 Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyülésselvagyelgátolással.

10 I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.:Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, BalatonVelencei-tó

11 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl.:Victória-tó, Csád-tó

12 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

13 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tóGenfi-tó

14 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

15 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

16 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

17 II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

18 2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

19 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

20 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

21 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

22 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

23 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

24 Tavak pusztulása: Okozhatja: 1. A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

25 Fertő

26 Mocsár

27 Láp

28 Vízszennyezés tk.150 – 152. oldal tk.150 – 152. oldal


Letölteni ppt "Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés (tk. 141 – 148. oldal)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések