Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 „Veszprém megye területfejlesztési dokumentumainak és a tervezés jelenlegi állapotának bemutatása” című projektzáró rendezvény VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 „Veszprém megye területfejlesztési dokumentumainak és a tervezés jelenlegi állapotának bemutatása” című projektzáró rendezvény VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI."— Előadás másolata:

1 1 „Veszprém megye területfejlesztési dokumentumainak és a tervezés jelenlegi állapotának bemutatása” című projektzáró rendezvény VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI Schuchmann Péter PESTTERV Kft szeptember 26. Veszprém

2 2 Megyei fejlesztési tervezés fázisai 1. Helyzetfeltáró és értékelő dokumentumok (2012. szeptember és február között elkészültek, elfogadásra kerültek) 2. Megyei területfejlesztési koncepció (elkészült és széles körű egyeztetést és átdolgozást követően a 62/2013 (XII.19) megyei önkormányzati határozattal elfogadásra került) 3. Megyei területfejlesztési program –annak részeként a stratégiai program –és az operatív program (elkészült és a szeptember 25-én elfogadásra került) 4. Integrált területfejlesztési program (készítése folyamatban van) 5. Környezeti értékelés (elkészült a területfejlesztési koncepcióhoz és a programhoz) 6. Társadalmi gazdasági hatásvizsgálat (elkészült a területfejlesztési koncepcióhoz és a programhoz)

3 3 A koncepciót megalapozó helyzetértékelés fő megállapításai (1) Az aktuális helyzet felmérésével és összehasonlító értékelésével megtörtént a megye (térségei és területei) helyzetének, potenciáljainak, problémáinak átfogó felmérése, elemzése. A helyzetértékelés választ adott arra, hogy mely területeken mutathatók ki jelentős fejlettségbeli különbségek a megyén belül, és hogy a folyamat milyen tendenciákkal jellemezhető. Megállapításra került, hogy az elmúlt két évtized változásai csak kis mértékben rajzolták át a sajátos kezelést igénylő területeknek a térképét. Bár több vonatkozásban jelentősen fejlődtek a megye területi és a települései, sem a hátrányos helyzetek csökkentésére, sem a sajátos potenciált jelentő térségek hatékony és célirányos fejlesztésére nem került sor.

4 4 A koncepciót megalapozó helyzetértékelés fő megállapításai (2) A helyzetelemzésben kirajzolódott, hogy milyen erősségei, átlagon felüli kompetenciái vannak a megyének, illetve annak eltérő adottságú térségeinek, illetve hogy milyen sajátos problémák voltak azonosíthatók. Kirajzolódott a megye magasabb fejlesztési potenciállal rendelkező tengelye a Székesfehérvártól Várpalotán, Veszprémen át Ajkáig tartó zónában valamint a Balaton térsége, illetve a Balaton-felvidék, mint az országos koncepciókban és tervekben is megkülönböztetett fejlesztési térség. A vizsgálatok alapján kirajzolódtak a megye belső perifériái, amelyek összefüggő területsávot képeznek a megyeszékhelytől és térségi központoktól rosszabbul elérhető és kevésbé feltárt összefüggő zónában. Ezek kiterjedésében is kevés eltérés van a korábbi évtizedekben történt értékelésekhez képest.

5 5 A koncepciót megalapozó helyzetértékelés fő megállapításai (3) Kirajzolódtak a megye külső perifériái is, amelyek a megye határ menti területein Komárom-Esztergom, Fejér, illetve Vas megye hasonlóan hátrányos adottságú térségeivel képeznek összefüggő zónát. Meghatározhatóvá vált a megye központrendszere, kisvárosainak hálózata, a térségközponti városok történelmi fejlődésnek köszönhetően különböző ellátási színvonalat nyújtani képes rendszere. Megállapításra került, hogy szinte valamennyi tématerületen markáns a megyeszékhely Veszprém potenciálja. A megyeszékhelyet ezért nem is a megye többi városa és települése viszonylatában kell lehetett pozicionálni, hanem a magyarországi nagytérségi központok és alközpontok rendszerében.

6 6 A koncepciót megalapozó helyzetértékelés fő megállapításai (4) Ismételten megállapításra került, hogy Veszprém megye fejlődése és fejlesztése nem ragadható ki a területét körülvevő tág térből. A Balaton térség fejlesztése éppúgy nem képzelhető el az országos támogatás, mint az érintett szomszédos megyékkel - Fejér, Somogy, Zala megyékkel - való hatékony együttműködés nélkül. A Székesfehérvár - Várpalota - Veszprém - Ajka potenciális innovációs tengely erősítése is Fejér és Veszprém megye, illetve az érintett megyei jogú városok együttműködését igényli. Veszprém nagytérségi szerepkörének erősítése, funkcióinak bővítése sem lehetséges a Székesfehérvárral való funkciómegosztás, a versenyhelyzeten túlmutató együttműködés nélkül.

7 7 A fejlesztési koncepcióban megfogalmazott nagytávú jövőkép A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek.

8 8 A jövőkép megvalósulását szolgáló fejlesztési célrendszer

9 9 Veszprém megye fejlesztésének elvei Távlatosság Térségi szemlélet Stratégiai megközelítés Integrált szemlélet Helyi erőforrásokra való építkezés Hatékonyságra való törekvés Az értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása A társadalmi igazságosság érvényre juttatása A társadalmi kohézió szolgálata Partnerség

10 10 Közgyűlés által elfogadott megyei területfejlesztési koncepció céljai 2020-ig (1) 1. „A gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés” átfogó cél elérését szolgáló stratégiai célok: 1.1. Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével 1.2. A térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal 1.3. Vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása

11 11

12 12

13 13

14 14 Közgyűlés által elfogadott megyei területfejlesztési koncepció céljai 2020-ig (2) 2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló stratégiai célok: 2.1. Egészséges társadalom megteremtése 2.2. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása 2.3. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása

15 15 Közgyűlés által elfogadott megyei területfejlesztési koncepció céljai 2020-ig (3) 3. A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, várostérségek összehangolt fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló stratégiai célok: 3.1. Természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme 3.2. Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképessége javítását szolgáló fenntartható térszerkezet kialakítása 3.3. A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése 3.4. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése

16 16 Veszprém megye területfejlesztési programjának prioritástengelyei Veszprém megye területfejlesztési programja a koncepcióban meghatározott átfogó és stratégiai célok figyelembevételével, azok megvalósulása szolgálatában 4 prioritástengelyt határozott meg. Ezek Veszprém megye leginkább problematikus és leginkább fejlesztendő kulcsterületeire fókuszálnak. A területfejlesztési stratégiai program beavatkozási területeket rendelt a prioritástengelyekhez. Ezek jelölik ki azokat a kérdésköröket, amelyek a megye fejlesztési stratégiáját meghatározzák.

17 17 Prioritástengelyek (1) 1. Prioritástengely: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben Beavatkozási területek: Ipari és gazdasági területek, telephelyek szolgáltatás- és infrastruktúra fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében Megyei kis- és közepes méretű vállalkozások foglalkoztatás-bővítése és innovációs teljesítményének javítása A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összhangjának javítására irányuló intézkedések A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával A képzések szerkezetének és tartalmának továbbfejlesztése az innovatív megoldások támogatására, a térségi gazdaság és a társadalom igényeihez való jobb alkalmazkodás érdekében.

18 18 Prioritástengelyek (2) 2. Prioritástengely: A sajátos területi – természeti erőforrások, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Beavatkozási területek: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Az energiagazdálkodás racionalizálása, a települések alternatív és megújuló energiahasznosításának elősegítése, intézmények energiaracionalizáló fejlesztései, alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz a városokban Veszprém megye egyedülállóan gazdag turisztikai potenciáljának hasznosítása A megye agroökológiai potenciáljának hasznosítása, termelési feltételeinek megőrzése

19 19 Prioritástengelyek (3) 3. Prioritástengely: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Beavatkozási területek: Az elérhetőség javítása Térségi mobilitás biztosítása Környezetbarát közlekedési eszközök használata Intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése Forgalombiztonság növelése

20 20 Prioritástengelyek (4) 4. Prioritástengely: A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése. Beavatkozási területek: A városok demográfiai problémáinak kezelése, szegregátumok kezelése. Városok ellátó szerepének növelése a várostérségek központi funkcióinak erősítése. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. A megye környezetminőségének javítása. A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása. A népesség képzettségének és innovációs képességeinek javítása, fiatalok, pályakezdők megyei foglalkoztatásba integrálása.

21 21 A stratégiai programban a járásokra megfogalmazott speciális fejlesztési célkitűzések (1) Az Ajkai járás fejlesztésének speciális célja a foglalkoztatási helyzet javítása, elsősorban a térség meglévő ipari tradícióira építve, kiegészítő jelleggel a térség turisztikai vonzerejének növelésével. A települési környezet megújítása a felhagyott iparterületek újrahasznosításával, városrész rehabilitációval. A Balatonalmádi járás fejlesztésének speciális célja alapvetően a Balatoni idegenforgalom tradícióinak ápolása és a turizmuságazat kiemelt kezelése. A turizmusból származó bevételek növelése és a szezonális hatások mérséklése érdekében kiemelt cél az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása minden lehetséges eszközzel. A Balatonfüredi járás fejlesztésének speciális célja a Balatonban rejlő idegenforgalmi lehetőségek hatékonyabb kihasználása, Balatonfüred komplex turisztikai kínálatának fejlesztése, a szezonális hatások mérséklése, munkahelyteremtés az idegenforgalmi ágazatra alapozottan.

22 22 A stratégiai programban a járásokra megfogalmazott speciális fejlesztési célkitűzések (2) A Devecseri járás fejlesztésének speciális célja egyrészt a munkahelyteremtést elősegítő és a térségi specifikumokra építő gazdaságfejlesztés, másrészt az életminőség javításával összefüggő térségfejlesztés. A Pápai járás fejlesztésének speciális célja kettős: egyrészt a népességvesztés mérséklése illetve megállítása, másrészt - de ezzel összefüggésben - a munkahelyteremtést elősegítő, és a térség specifikumaira építő gazdaságfejlesztés. A Sümegi járás fejlesztésének speciális célja a térség adottságaira építő munkahelyteremtés, a gazdaság erősítése, a helyi vállalkozások támogatása, a térség tőkevonzó képességének javítsa. A mezőgazdaságból élők gazdálkodási és megélhetési feltételeinek javítása, a turisztikai vonzerőfejlesztés.

23 23 A stratégiai programban a járásokra megfogalmazott speciális fejlesztési célkitűzések (3) A Tapolcai járás fejlesztésének speciális célja kettős: egyrészt a népességvesztés mérséklése illetve megállítása, másrészt, de ezzel összefüggésben a munkahelyteremtést elősegítő és a térség specifikumaira építő gazdaságfejlesztés. Várpalotai járás fejlesztésének speciális célja a foglalkoztatási helyzet javítása, az alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek újrahasznosítása, az elvándorlás megállítása munkahelyteremtéssel és a települési területek megújításával, élhetőségük fokozásával. A Veszprémi járás fejlesztésének speciális célja: a gazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése által a munkahelyteremtés támogatása, és az ipari szektor élénkítése; a sajátos területi potenciálok védelme és kiaknázása, a közlekedésfejlesztés és a mobilitás támogatása, a lakosság életkörülményeinek javítása. A Zirci járás fejlesztésének speciális célja is kettős: a népességvesztés mérséklése illetve megállítása, illetve ezzel összefüggésben a munkahelyteremtést elősegítő és a térség specifikumaira építő gazdaságfejlesztés.

24 24 A stratégiai programban a járásokra megfogalmazott speciális fejlesztési célkitűzések (3) A Tapolcai járás fejlesztésének speciális célja kettős: egyrészt a népességvesztés mérséklése illetve megállítása, másrészt, de ezzel összefüggésben a munkahelyteremtést elősegítő és a térség specifikumaira építő gazdaságfejlesztés. Várpalotai járás fejlesztésének speciális célja a foglalkoztatási helyzet javítása, az alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek újrahasznosítása, az elvándorlás megállítása munkahelyteremtéssel és a települési területek megújításával, élhetőségük fokozásával. A Veszprémi járás fejlesztésének speciális célja: a gazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése által a munkahelyteremtés támogatása, és az ipari szektor élénkítése; a sajátos területi potenciálok védelme és kiaknázása, a közlekedésfejlesztés és a mobilitás támogatása, a lakosság életkörülményeinek javítása. A Zirci járás fejlesztésének speciális célja is kettős: a népességvesztés mérséklése illetve megállítása, illetve ezzel összefüggésben a munkahelyteremtést elősegítő és a térség specifikumaira építő gazdaságfejlesztés.

25 25 Az Operatív program tartalma Az Európai Unió támogatási rendszerek alapján, a as tervezési kereteket figyelembe véve, három finanszírozási keret áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, a területi szintű programok ezekhez illeszkednek: TOP támogatással megvalósuló programok, projektek (az uniós részdokumentumokban kerültek meghatározásra) Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram –Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú projektcsomag(ok) és projektek –Tematikus megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok Veszprém Megyei Jogú Város tervezett gazdaságfejlesztési programja Térségi fejlesztési részdokumentum, mely járási fejlesztési részprogramokból/projektcsomagokból áll (10 darab) Ágazati OP-ból megvalósítható programok – az OP keretében meghatározott fejlesztési elképzelése részeként megjelölt. Egyéb programok

26 26 A megyei területfejlesztési dokumentumok készítői A megyei területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltárást és a területfejlesztési koncepciót a PESTTERV Kft készítette, A megyei területfejlesztési stratégiai és operatív programok az EMŐ Kft, a PESTTERV Kft és a Create Value Kft tervezési együttműködésében készültek. A megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó környezeti értékelést a Budapesti Corvinus Egyetem, a stratégiai programhoz kapcsolódó környezeti értékelést és a társadalmi-, gazdasági hatásvizsgálatot pedig a PESTTERV Kft készítette.

27 27 Együttműködések a megyei fejlesztési tervezési folyamatban A Nemzeti Tervezési Hivatal szakmai útmutatói, minőségbiztosításban vállalt szerepük, felelős munkatársainak érdemi módszertani és gyakorlati segítsége elsősorban a programok kidolgozásában A megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium gyakorlati iránymutatásai. A megyei főjegyző és a főépítész tervezésirányító, térségi és szakmai koordináló munkája, a főépítészi iroda szakembereinek közreműködése (kiemelten a beérkezett projektek rendszerezésében) Tervezési fázisonként a Megyei Önkormányzat döntése az egyes szakmai anyagok elfogadásáról, a továbbtervezés kereteinek meghatározásáról. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség felelős munkatársainak közreműködése a minőségbiztosításban, valamint a projektgyűjtésben és azok kiértékelésében KÖSZÖNET MUNKÁJUKÉRT


Letölteni ppt "1 „Veszprém megye területfejlesztési dokumentumainak és a tervezés jelenlegi állapotának bemutatása” című projektzáró rendezvény VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések