Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea."— Előadás másolata:

1 A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea

2 Fogalma: A piac által vezérelt gazdaság a modern vegyes gazdaságnak az a magántulajdonon nyugvó altípusa, melyben a gazdasági tevékenységek koordinálását elsősorban a piac végzi. Az állami szerepvállalás főleg a szabályozási tevékenységre korlátozódik. Az állam nem avatkozik be autonóm módon a gazdaságba és az állami tulajdon részaránya is csekély. Szerepe leginkább a szabályozásra és a közfeladatok ellátására korlátozódik.

3 Az állam miért nem avatkozik be autonóm módon a gazdasági folyamatokba? Az USA-ban az állam és a társadalom is decentralizált, a bürokrácia és a szabályozó hatóságok széttagoltsága lehetővé teszi a bizalmas kapcsolatok létrejöttét. (Lobbizás: a törvényhozók befolyásolása különféle érdekcsoportok által.) Ezen kapcsolatok révén az üzleti elit érvényesíteni tudja akaratát, mivel nincs jelentős ellenzéki erő ami ezt megakadályozná. Az USA-ban az államnak nincs ereje autonóm beavatkozásokra (kivéve a hadiipart).

4 A piac által vezérelt gazdaság: Verseny és versenyszabályozás A piac által vezérelt gazdaság működésének egyik központi fogalma a verseny. A piac által vezérelt gazdaság működésének egyik központi fogalma a verseny. Jellemző, hogy a vállalatok finanszírozá- sában a nem-banki intézmények (közülük is elsősorban a tőzsde) a meghatározók míg a bankok inkább csak a rövid távú hitelezésben aktívak. Jellemző, hogy a vállalatok finanszírozá- sában a nem-banki intézmények (közülük is elsősorban a tőzsde) a meghatározók míg a bankok inkább csak a rövid távú hitelezésben aktívak.

5 Miért is jó a verseny? Elősegíti: az innovációt az innovációt a hatékonyság növelését a hatékonyság növelését az árak alacsonyan tartását az árak alacsonyan tartását fogyasztók számára szélesebb választási fogyasztók számára szélesebb választási lehetőségeket nyújt lehetőségeket nyújt emelheti az áruk minőségét emelheti az áruk minőségét

6 Verseny és versenyszabályozás az USA-ban Az Egyesült Államok gazdaságát a 19.sz. vége óta a Az Egyesült Államok gazdaságát a 19.sz. vége óta a nagyvállalatok uralják. A nagy társaságok és az üzleti szféra erős dominanciája az amerikai gazdaságban a rendszer lényegéhez tartozik. Gyakran nevezik „big business”-nek. A magánszférával szemben az állam gazdasági A magánszférával szemben az állam gazdasági tekintetben passzív: csak a hagyományosan állami be- avatkozást igénylő területeken nyújt szolgáltatásokat (kiadásainak nagysága 2005-ben csupán a GDP 19%-a volt)

7 A világ legnagyobb vállalati és bevételeik (Global 500. Fortune, 2008. július 21.) Vállalat neve AnyaországBevétel (millió $) Profit 1. Wal-Mart Stores USA378.79912.731 2. Exxon Mobil USA372.82440.610 3. Royal Dutch Shell Hollandia355.78231.331 4.BPGB291.43820.845 5. Toyota Motor Japán230.20115.042 6.ChevronUSA210.78318.688

8 A 19.sz. második felében a monopóliumok és oligopóliumok megjelenése a verseny visszaszorulását eredményezte így emelkedtek az árak, csökkent a kínálat így a fogyasztók rosszul jártak Az államnak kellett beavatkoznia Az USA-ban nem volt lehetőség közvetlen módon beavatkozni így a szabályozásban kerestek megoldást 1890-ben elfogadták a Sherman Trösztellenes Törvényt (Sherman Antitrust Law)

9 Trösztellenes törvények jelentősége : Megtiltották a gazdaság szereplői között: az összejátszást az összejátszást kartellek kialakulását kartellek kialakulását az olyan magatartást amely csökkenti a versenyt az olyan magatartást amely csökkenti a versenyt Jelentősége abban állt, hogy meghatározta a modern versenyszabályozás alapjait és fellépett a monopolizáció ellen a fogyasztói érdekek védelmében. A Sherman törvény kapcsán több probléma is felmerült, ezért 1914-ben az USA törvényhozása elfogadta a Clayton Trösztellenes Törvényt.

10 A Clayton Trösztellenes Törvény legfontosabb rendelkezései: Tilos mindenféle árdiszkrimináció a vásárlók között, amennyiben ez lényegesen csökkenti a versenyt vagy monopóliumot hoz létre. Tilos mindenféle árdiszkrimináció a vásárlók között, amennyiben ez lényegesen csökkenti a versenyt vagy monopóliumot hoz létre. Tilos az árukapcsolás, ha ennek következtében lényegesen torzul a verseny. Tilos az árukapcsolás, ha ennek következtében lényegesen torzul a verseny. Nem engedhetők meg azok az egyesülések vagy Nem engedhetők meg azok az egyesülések vagy felvásárlások sem, amelyek következtében lényegesen csökken a verseny. felvásárlások sem, amelyek következtében lényegesen csökken a verseny. Egy személy nem lehet egyszerre két vagy több egymással versengő vállalat igazgatótanácsának tagja, azaz nem engedhetők meg a személyi összefonódások. Egy személy nem lehet egyszerre két vagy több egymással versengő vállalat igazgatótanácsának tagja, azaz nem engedhetők meg a személyi összefonódások.

11 Az amerikai pénzügyi rendszer legfontosabb jellemzői: A pénzügyi szférát egészen a 20. század elejéig gyakorlatilag nem szabályozták, így nem volt olyan szabályzó erő ami megakadályozta volna a visszatérő pénzügyi pánikokat. A pénzügyi szférát egészen a 20. század elejéig gyakorlatilag nem szabályozták, így nem volt olyan szabályzó erő ami megakadályozta volna a visszatérő pénzügyi pánikokat. Megelőzése érdekében megalapították a FED-et (Szövetségi Tartalék Rendszer): 12 regionális központi bank együttese amely pl. válság idején kölcsönöket képes adni a likviditási problémákkal küzdő bankoknak. Megelőzése érdekében megalapították a FED-et (Szövetségi Tartalék Rendszer): 12 regionális központi bank együttese amely pl. válság idején kölcsönöket képes adni a likviditási problémákkal küzdő bankoknak. Az 1929-33-as válság idején azonban nem bizonyult hatékonynak így más módszerekkel próbálták az USA összeomlott pénzügyi rendszerét helyreállítani. Az 1929-33-as válság idején azonban nem bizonyult hatékonynak így más módszerekkel próbálták az USA összeomlott pénzügyi rendszerét helyreállítani.

12 A válság következményei: az értékpapír piacon szigorú törvényekkel megtiltották a bennfentes kereskedelmet (insider trading). az értékpapír piacon szigorú törvényekkel megtiltották a bennfentes kereskedelmet (insider trading). 1933-ban elfogadták a Glass-Steagall-törvényt 1933-ban elfogadták a Glass-Steagall-törvényt Banktörvény: Banktörvény: - elkülönítette a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet - elkülönítette a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet - megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy bróker tevékenységet folytassanak ki kellett vonulniuk a tőzsdéről - megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy bróker tevékenységet folytassanak ki kellett vonulniuk a tőzsdéről A törvény erőteljesen elválasztotta a banki és ipari tevékenységeket A törvény erőteljesen elválasztotta a banki és ipari tevékenységeketKövetkezmény: 1999-ben visszavonták a Glass-Steagall-törvényt

13 Szabályozás a munkapiacon: 1. Szakszervezetek Az amerikai szakszervezetek csúcsszerve az Amerikai Munkaügyi Szövetség - Ipari Szervezetek Kongresszusa (AFL-ICO).Az USA-ban soha nem volt túl nagy szerepük és az utóbbi évtizedekben is csökkent.

14 2. Állam: A munkapiac működését a szakszervezetek mellett az állam is befolyásolja, de a közvetlen beavatkozás feltételeinek hiányában a törvényi szabályozást érvényesítik. Az állami szabályozás kiterjedése a munkaerő piacon: Munkavédelem: Munkavédelem: törvény kötelezi a munkaadókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók egészséges és biztonságos körülmények között dolgozzanak. Minimálbér Minimálbér

15 Törvényes munkaidő: Törvényes munkaidő: törvény szabályozza a munkaidő felső határát, s előírást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell díjazni a normál munkaidőn túli munkát A diszkrimináció tilalma: A diszkrimináció tilalma: tilos a faj, bőrszín, vallás, nem, származás (nemzetiség), testi fogyatékosság és kor szerinti megkülönböztetés a munkahelyen, minden tekintetben. Gyermekmunka tilalma Gyermekmunka tilalma

16 A részvénytársaságok és a tőzsde Gyors technológiai fejlődés és verseny hatására egyre nagyobb beruházások melyek meghaladták a családi vállalkozások lehetőségeit Új szervezeti megoldás: a részvénytársaság

17 A rt.-k megjelenésével és növekedésével nagyban A rt.-k megjelenésével és növekedésével nagyban felértékelődött az állami szabályozás jelentősége. felértékelődött az állami szabályozás jelentősége. A részvénytársaságok kialakulásával együtt kifejlődött a A részvénytársaságok kialakulásával együtt kifejlődött a részvények adásvételének új intézménye az értéktőzsde is. A gazdaság szereplői illetve megbízottjaik a brókerek itt adják és veszik a részvényeket. részvények adásvételének új intézménye az értéktőzsde is. A gazdaság szereplői illetve megbízottjaik a brókerek itt adják és veszik a részvényeket. A piac által vezérelt gazdaságokban -így az USA-ban is- a vállalatok elsősorban a tőzsdére számítanak hitelezés A piac által vezérelt gazdaságokban -így az USA-ban is- a vállalatok elsősorban a tőzsdére számítanak hitelezés szempontjából. szempontjából. A társaságok részvényeinek nagy részét különféle tőzsdéken jegyzik (New York Stock Exchange) A társaságok részvényeinek nagy részét különféle tőzsdéken jegyzik (New York Stock Exchange) A finanszírozási problémák megoldására a vállalatok bankhitelek igénybevétele helyett gyakran kötvényeket bocsátanak ki. A finanszírozási problémák megoldására a vállalatok bankhitelek igénybevétele helyett gyakran kötvényeket bocsátanak ki.

18 Tulajdonosok és menedzserek Az egyre komplexebbé váló vállalatok irányítására egyre több szakembert kellett alkalmazni, akiknek meg kellett birkózni a napi döntésekkel. Az egyre komplexebbé váló vállalatok irányítására egyre több szakembert kellett alkalmazni, akiknek meg kellett birkózni a napi döntésekkel. Szétvált a tulajdon és a vezetés: a vállalat irányítását fizetett menedzserekre bízták a tulajdonosok Szétvált a tulajdon és a vezetés: a vállalat irányítását fizetett menedzserekre bízták a tulajdonosok Következmény: a részvénytársaságokban megjelent a megbízó-ügynök (principal-agent) probléma amelynek lényege a bizalmi ellentét Következmény: a részvénytársaságokban megjelent a megbízó-ügynök (principal-agent) probléma amelynek lényege a bizalmi ellentét

19 Menedzseri különérdekek visszaszorítása: Termékpiacon folyó verseny ösztönzően hat: ha a menedzser túlzottan előtérbe helyezi saját érdekeit, csökkenni kezd a profit és a leváltás esélye ösztönzőleg hat a menedzser érdekeinek háttérbe szorítására Termékpiacon folyó verseny ösztönzően hat: ha a menedzser túlzottan előtérbe helyezi saját érdekeit, csökkenni kezd a profit és a leváltás esélye ösztönzőleg hat a menedzser érdekeinek háttérbe szorítására Tőkepiaci verseny: a piac által vezérelt gazdaságban a részvények többsége a tőzsdén is megjelenik: a részvények árfolyam ingadozása jelentheti a nem megfelelő menedzseri teljesítményt Tőkepiaci verseny: a piac által vezérelt gazdaságban a részvények többsége a tőzsdén is megjelenik: a részvények árfolyam ingadozása jelentheti a nem megfelelő menedzseri teljesítményt Verseny a menedzserek piacán: nem megfelelő teljesítmény esetén bárkit le lehet váltani (utánpótlás lehetősége) Verseny a menedzserek piacán: nem megfelelő teljesítmény esetén bárkit le lehet váltani (utánpótlás lehetősége)

20 Részvényopció: a menedzserek fizetésük egy részét részvényekben kapják, így közvetlenül is érdekeltek lesznek Részvényopció: a menedzserek fizetésük egy részét részvényekben kapják, így közvetlenül is érdekeltek lesznek „Corporate raider”: vállalat felvásárlásokra szakosodott pénzügyi befektetők, akik a gyengén teljesítő cégeket alacsony áron felvásárolják, majd a menedzserek lecserélése és a vállalat rendbe hozása után magas áron eladják. A menedzserek számára ez állásuk elvesztéséhez vezethet. „Corporate raider”: vállalat felvásárlásokra szakosodott pénzügyi befektetők, akik a gyengén teljesítő cégeket alacsony áron felvásárolják, majd a menedzserek lecserélése és a vállalat rendbe hozása után magas áron eladják. A menedzserek számára ez állásuk elvesztéséhez vezethet.

21 Összefoglalva

22 Piac által vezérelt gazdaság: –az állam szerepe nagyon korlátozott (de megtalálható állami tulajdon, versenyszabályozás, stb.) –nem avatkozik be az állam a vállalatok tevékenységébe, a piaci koordináció működésébe –erőforrások allokációjában csak a piacnak van szerepe –a tőke allokációjában a tőkepiacnak van súlya, háttérben maradnak a bankok és az állam (a bank tevékenysége a rövid távú hitelezés) –részvénypiac: tőzsde döntő szerepe –a háttérben nagy szerepe van a társadalmi érdekcsoportoknak, hatalmi viszonyok térnyerése (lobbizás)


Letölteni ppt "A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea."

Hasonló előadás


Google Hirdetések