Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZEMLÉLET ÉS MÓDSZER Veres Gábor, Közgazdasági Politechnikum.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZEMLÉLET ÉS MÓDSZER Veres Gábor, Közgazdasági Politechnikum."— Előadás másolata:

1 INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZEMLÉLET ÉS MÓDSZER Veres Gábor, Közgazdasági Politechnikum

2 VÁLTOZÓ VILÁG – VÁLTOZÓ ISKOLA ISKOLA Paradigma váltás szereplők és szervezetek tanulás - személyiségfejlesztés tanulási környezet … TÁRSADALOM HATALOM SZEREPEK ESÉLYEK GAZDASÁG MUNKAERŐ PIAC FINANSZÍROZÁS TERMÉSZET FORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁG TECHNOLÓGIA IKT ÉLETMÓD

3 Régi: Évfolyamok, osztályok Tanórákra szabdalt, merev időkeretek Tanulás formalizált iskolai környezetben Tartalom központú, előíró tanterv Tankönyv központú tanítás Osztályozó értékelés Az átlageredmény értékelése A tanítás hatalomgyakorlás Új: Rugalmasan szerveződő tanulói közösségek Tanulási módokhoz igazított időkeretek Iskolán kívüli tanulási környezetek Probléma alapú, nyitott tantervek Feladat központú tanulás Egyéni, fejlesztő értékelés A tanulás partnerség 21. SZÁZAD: ÚJ PEDAGÓGIAI PARADIGMA

4 A TANÁRI SZEREP VÁLTOZÁSA Belső feltételek Dominancia helyett háttérben maradás, segítő szerep Demokratikus meggyőződés és attitűdök A tanulási folyamat, személyes tanulás diagnosztizálása Önmagára figyelés helyett másokra figyelés, empátia Tanulási motiváció és képesség, önfejlesztés Kreativitás, ambíció Önállóság és a csoportmunka képessége Sokoldalú felelősségviselés, felelősségtudat Külső feltételek: Minőségszemlélet alkalmazása az iskolában Magasabb társadalmi és szakmai presztizs Organikusan fejlett szakmai közélet A társadalmi környezet megváltozása (tudás alapú társadalom)

5 A tudásépítés egyéni módon megy végbe, közösség együttműködésen és tapasztalatokon alapszik. A tanulók előzetes tudáskonstrukcióit, hiedelmeit és magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során. A tanulók központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében. A tanulási helyzetek valóságosak, hitelesek és a világ természetes bonyolultságát tükrözik. A tudás komplexitása az elméletek kapcsolódásainak keresésével és az interdiszciplináris tanulással áll összefüggésben. A problémamegoldás, a magasabbrendű gondolkodási képességek és a mély megértés hangsúlyozottak. A kutatás kedvelt módszer a tanulók önálló ismeretszerzésének bátorítására, saját célok keresésére. A TANULÁS VÁLTOZÁSA: KONSTRUKTIVIZMUS

6 Kulcskompetenciák (Nat 2007) 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A TUDÁS VÁLTOZÁSA: A KOMPETENCIÁK

7 Ismeretek A természeti világ alapelvei Alapvető tudományos fogalmak, módszerek A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepe A technológiák előnyei, korlátai és társadalmi kockázatai Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásai Készségek, képességek Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala Új technológiák, berendezések megismerése és működtetése Attitűdök Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre Etikai kérdések iránti érdeklődés Kritikus és kíváncsi attitűd Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KULCSKOMPETENCIA (Nat 2007)

8 Kognitív kompetenciák Problémakezelés Rendszerszemlélet Alkotóképesség Kreativitás Alternatívaállítás Kritikus gondolkodás Valószínűségi szemlélet Történeti szemlélet Osztályozás, rendszerezés Oksági gondolkodás Modellalkotás Lényeg kiemelése … Szociális kompetenciák Nyitottság Normaismeret Empátia Együttműködési képesség Pozitív gondolkodás Egészségtudatosság Környezettudatosság Etikai érzék Felelősségérzet Szervezőképesség Döntésképesség Harmóniára törekvés … KERESZTTANTERVI KOMPETENCIÁK (pl.) Meghatározásuk, fejlődési szintekre bontásuk a feladatok fejlesztésében a követelmények és értékelés megtervezésében segít.

9 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG Alkalmazható, társadalmilag értékes tudás (Csapó B.) Tényeken alapuló, a bizonyítás és a cáfolat lehetőségét magában foglaló gondolkodásmód (Nahalka I.) A gyorsuló ütemben bővülő, változó ismeretekkel való lépéstartás csak megfelelő tanulási képességek és a tudományos gondolkodásmód birtokában lehetséges. Tudományos ismeretek és a mindennapi életben is alkalmazható tudományos gondolkodásmód együttese. Science literacy and it’s implication in schools British Council seminar in National Science Learning Centre – York, 2006

10 A természettudományos műveltség nem határozható meg tartalmi követelmények listájával. Sokkal inkább jelenti az ismeretek rugalmasan változó halmazán túl az egyén képességét új tudományos ismeretek megszerzésére, alkalmazására és értékelésére. Ennek elemei a következők lehetnek: megfigyelés, osztályozás, mérés, adatkezelés, kommunikáció, következtetés, változók vizsgálata, modellek és elméletek kidolgozása, előfeltevések és előrejelzések megfogalmazása, ellenőrzés.

11 A PISA – VIZSGÁLATOK KERETRENDSZERE Természettudományi problémák felismerése Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak felismerése A természettudományi vizsgálatok főbb tulajdonságainak felismerése. Ismeretek és készségek : Jelenségek természettudományi magyarázata Adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása A jelenségek megfelelő leírása vagy értelmezése és a változások előrejelzése A megfelelő leírás, értelmezés és előrejelzés felismerése Természettudományi bizonyítékok alkalmazása Természettudományi bizonyítékok értelmezése, valamint következtetések levonása és megfogalmazása A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása Természettudományi vagy műszaki vívmányok társadalmi következményeinek megítélése

12 Alkalmazási területEgyéni szintTársadalmi szintGlobális szint Egészségegészségmegőrzés,betegségek/kórokozók terjedésének kontrollálása járványok, fertőző betegségek terjedése Természeti erőforrások az egyén anyag- és energiafogyasztása a népesség ellátása, termelés és elosztás, energiaellátás megújuló és nem megújuló energiaforrások, népességnövekedés Környezetanyagok használata, hulladéktermelés népességeloszlás, hulladékkezelés, környezeti hatások biodiverzitás, fenntarthatóság, levegőszennyezés ellenőrzése Veszélyeka természet vagy az ember által előidézett kockázatok termékbiztonságklímaváltozás A természet- tudomány és a technika határterületei a természeti jelenségek iránti érdeklődés új anyagok, új műszerek és eljárások, szállítás fajok kihalása, űrkutatás, A PISA-VIZSGÁLATOK KONTEXTUS HÁLÓJA

13 TÁRSADALOMKÖZPONTÚSÁG - Tudomány – Technológia – Társadalom - A természettudományos nevelés eszköz a hatékony és tudatos társadalmi cselekvésre való felkészítésben, Bővülő tartalom: környezeti nevelés, egészségnevelés, tudatos fogyasztói nevelés etikai, filozófiai problémák, technikai alkalmazás, kutatás-fejlesztés tudománytörténet „hétköznapi természettudomány” Kiemelt szempontok: az alkalmazás kérdései, különböző megközelítések, vitatható kérdések, konfliktusokra, döntésekre való felkészítés Tanulási módszerek: a tanulók önálló tevékenysége, egymással való együttműködése, véleményalkotás, konfliktuskezelés, vita, döntési folyamatok tanulása. A tantárgyi integráció az életközeli, komplex problémák feldolgozásával is a társadalomközpontúságot, a mindennapi élettel való szoros kapcsolatot kívánja erősíteni.

14 FENNTARTHATÓSÁG, GLOBÁLIS NEVELÉS A környezettel minél harmonikusabb és minél tudatosabb együttélést szorgalmazza, az értékrendszer és az életmód fejlesztése áll a középpontjában. A „környezet” fogalom tágabban, nemcsak természeti környezetként értelmezendő, hanem az épített, mesterséges környezetre, a kulturális környezetre és az egyén saját maga által megélt, kialakított környezetére is vonatkozik. Hangsúlyozza azokat a globális eseményeket, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják mindennapjainkat Az egyedi, egyéni, lokális és globális jelenségeket, illetve problémákat összefüggéseiben mutatja be; toleráns szemléletet közvetít, toleranciára sarkall, a világ sokszínűségét láttatja, az előítéleteket tompítja és relativizálja.

15 AZ ÉLETET ÁTFOGÓ TANULÁS Life-wide learning (LWL) Olyan stratégia, amely a tanulókat a tantermek falain kívüli tanulási helyzetekhez juttatja. A tanárok és tanulók széleskörűen felhasználják az iskolában és a helyi közösségben (társadalmi-, gazdasági környezetben rendelkezésükre álló forrásokat és lehetőségeket a tanulási célok elérése érdekében (összekapcsolva időt, helyet és embereket). Az életközeli, tapasztalatokon alapuló tanulás hozzásegíti a tanulókat a tantermieknél összetettebb tanulási célok vállalásához (segíti a tanulók személyiségfejlődését és növeli az élethosszig tartó tanulás képességét).

16 LEHETSÉGES ELŐNYÖK A tanulók szintjén: növekvő tanulási kedv hatékonyabb tanulás önszabályozó tanulás növekvő felelősségérzet a mindennapi élethez szükséges készségek megszerzése A tanárok szintjén: jobb tanár–diák viszony a tanulás új módjai tárulnak fel a tanárok jobban megismerik tanítványaikat Az iskolafejlesztés szintjén: javul a tanulási kultúra elősegíti az iskola tanuló közösséggé válását A helyi közösség szintjén: növekvő szociális tőke és bizalom a hátrányok csökkentése az élethosszig tartó tanulás kultúrájának növekedése a tanuló társadalom kialakulásának elősegítése

17 A TANULÁS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE Tanulási módok: Formális tanulás (iskolarendszer) Nem formális tanulás (pl. tanfolyamok) Informális tanulás (élethelyzetekben) Hangsúlyeltolódás a formálistól más tanulási módok felé.

18 KOOPERATÍV TANULÁS Középpontjában az együttműködésen, egyéni felelősségvállaláson alapuló csoportmunka áll A csoportok munkája akkor hatékony, ha mindenkinek van olyan önálló feladata, melyet csak ő tud megoldani. A tanárok időnként tanulókká, a diákok tanárokká válnak A tanulók kommunikációs készségei, kritikai gondolkodása és toleranciája jobban fejlődik, mint a hagyományos módszereknél. A csapatok összteljesítményében az egyéni értékelésnek döntő fontossága van.

19 Beszámoló forgóban Beszélőkorongok Szóforgó Páros szóforgó Csoport szóforgó Csoportinterjú Ellenőrzés párbanFeladatcsere FeladatküldésFelfedező riporter Szakértői mozaikFordított szakértői mozaik Kupaktanács – ötletelőKéptárlátogatás Kooperatív vitaMozaik PlakátSzóháló – pókháló MÓDSZEREK

20 Diákok: Az előzetes tudás közreadása Megértéses tanulás Ismereteket szereznek a saját tanulásukról Kommunikálnak és meghallgatják egymást Társadalmilag tájékozottabbá válnak és növekszik a tantárgyi tudásuk A különbözőségükön alapuló tanulási munkamegosztást alakítanak ki. Tanárok: Aktív tanulási modell alkalmazása. Szakterületek megosztása a kollégák között. Személyes tudásépítés gyakorlati megvalósítása, szervezése. Lényegi, Kutató kérdések előkészítése. Elsődleges forrásként technológiai eszközök használata A gyakorlati irányítás, a mentori szerep felvállalása PROJEKTMÓDSZER

21 PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS (PBL, IBSL) A tanterv, illetve általa a tanulási folyamat a tanár központúságtól a tanuló központú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el. Olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak. A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki. A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.

22 Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal Előíró, tartalom alapú tanulásFejlesztő, probléma alapú tanulás Tanár középpontúTanuló középpontú Részletes tartalmi követelményekStrukturált kérdések, problémák A résztől az egész felé tartóAz egésztől a rész felé tartó A tanítás tudásátvitelA tanítás a tanulás elősegítése A tanulás tudásátvételA tanulás konstrukció Merev tanulási környezetRugalmas tanulási környezet

23 A PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS SZAKASZAI 1. A probléma felvetése és értelmezése A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket: Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről? Mit kell még tudnom ezen kívül? Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet? ElképzelésekInformációk Tanulási tartalmak MunkatervÉrtékelés Ötletroham Kérdések, előfeltevések megfogalma zása Milyen adatok, információk állnak rendelkezésre? A probléma kielégít ő feldolgozásához szükséges további adatok, ismeretek összeállítása. A probléma megoldásához vezet ő cselekvési sor összeállítása. Megoldottnak tekinthet ő -e a probléma? Meg kell-e ismételni az eljárást?

24 2. Információkeresés, értékelés, felhasználás Írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrások felkutatása (a tanulók által) A probléma jellegétől (és a lehetőségektől) függő forma választása: Internet (az információkeresés legfontosabb eszköze, de a forrás minősítése elengedhetetlen) Sajtó (tanulói gyűjtőmunka) Szóbeli kikérdezés (üzemlátogatás, falukutatás) Szakkönyvek Tankönyv (nem hagyományos forma, inkább rendszerezett és célorientált forrásgyűjtemény) Tanári fénymásolatok Forrás értékelése: Mennyire hiteles és pontos? Mennyire időszerű? Van-e jele valamilyen elfogultságnak? Mennyire használható az adott feladat megoldásában?

25 3. Összegzés és közreadás A probléma valamilyen megoldásának kidolgozása. Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. Bemutatás Előadás, tabló, kiállítás, szerepjáték, (esetleg számítógépes multimédia segítségével)

26 NYITOTT TANULÁSSZERVEZÉSI MODELL Nyitás, motiválás Alapozás, Témafelosztás, Útkeresés Megoldási folyamatok Információ keresés, rendezés, beépítés Kapcsolatok keresése Előszoba Forgóajtó Folyosók, Átjárók, Ablakok. Köztér Elemek egyesítése, Tudásmegosztás, Megoldás kidolgozása, Új kérdések Ellenőrzés Visszacsatolás Értékelés Kimenetek Továbblépés Kijáratok

27 DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS A csoportok tanulói sokfélék, meglévő tudásukban, tanulási stílusukban, szükségleteikben és szociokulturális hátterükben is különböznek egymástól. A kerettantervben megfogalmazott problémák sokfélesége lehetővé teszi a tanár számára, hogy azokból válogatva, azokat megfelelően kiegészítve személyre szabott tanulási környezetet alakítson ki. A többféle információforráson, a kutatás lehetőségén alapuló tanulás kedvez az eltérő intelligenciatípusoknak, és módot ad az elmélyedésre. A differenciált fejlesztéshez nélkülözhetetlen a pozitív, ösztönző tanulási légkör. Bátorítani kell a tanulók kezdeményezéseit, pl. a problémaleírások, kutató kérdések alapján további kérdések megfogalmazását.

28 FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS „a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelése, célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása” (OECD CERI, 2005). Jellemzők: a diákok bevonása a tanulási célok meghatározásába, részvételük az értékelés megtervezésében, kivitelezésében. életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzetekben történik annak a célnak a megvalósítása, hogy segítsünk a diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket, ezzel is segítve, azt hogy azok az ő céljaikká is váljanak a tanulók ösztönzését az önértékelésre, a rendszeres visszajelzéseket, amelyek ráirányítják tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira, diákok megerősítése abban, hogy mindenki képes fejlődni, a visszatekintés, reflektálás alapvető elem az értékelés folyamatban tanárok, diákok részéről egyaránt (Lénárd Sándor alapján)

29 Fontos, hogy a tanulói értékelésben a minősítő (szummatív) értékelés mellett megjelenjen a felmérő (diagnosztikus) és a fejlesztő (formatív) értékelés is. A segítő értékelés az oktatási folyamat állandó kísérője, …visszajelzést ad a tanulónak arról, hogy hol tart, mit tud már, és milyen további tudásra kell szert tennie. A diákok legyenek tisztában az elvárásokkal, az általuk elérhető fejlesztési célokkal,… ismerjék azokat a teljesítmény-összetevőket, kompetenciaelemeket, amelyek viszonylag jól elkülöníthetők és értékelhetők. A projekt alapú tanulásszervezés a cél eléréséhez vezető út nyitottsága miatt fokozottan igényli és a kötetlen munkaformákkal lehetővé teszi a segítő értékelés folyamatos alkalmazását.

30 Tanulási környezet, számítógéppel segített tanulás Fontos a valós természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat. A csoportmunka környezet mellett jelentős szerepe van az információkhoz való hozzáférésnek, a tudásépítést és megosztást lehetővé tevő eszközöknek. A tanulás nem egy tankönyvből, hanem a valós és virtuális környezet összes információforrását felhasználva történik. A tanulási idő és a helyszín (múzeumok, üzemek, természet) megválasztása szabadabban történhet Alapvető a megfigyelések, kísérletek, mérések szerepe Az információs társadalom technológiáinak (IST) alkalmazása a tanulási környezet jóval hatékonyabb kialakítását teszi lehetővé.


Letölteni ppt "INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZEMLÉLET ÉS MÓDSZER Veres Gábor, Közgazdasági Politechnikum."

Hasonló előadás


Google Hirdetések